Elkezdődhet a tervezési munka a Körösök térségében, ahol közel 1100 négyzetkilométeren alakíthatják át a vízkészlet-gazdálkodást a vízhiányos területek jobb ellátása érdekében. A munka részeként előkészítik a Sebes-Kettős-Fekete-Körös összekötő csatorna kialakítását is.
A katasztrófakockázatok megelőzését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást segítő CMPLX-WATER programban Románia és Magyarország az árvízi reagálóképesség erősítésére, valamint az aszály hatásainak mérséklését szolgáló vízvisszatartás növelésére összpontosít. A Bihor, Hajdú-Bihar és Békés megyéket érintő határon átnyúló térségben több, párhuzamosan zajló, de egymáshoz kapcsolódó vízgazdálkodási fejlesztés előkészítése és megvalósítása zajlik. Ezek közé tartozik a Körösöket összekötő csatorna műszaki dokumentációjának előkészítése, a vízelosztás átalakítása, az árvízmegelőzési munkák és a csatornarekonstrukció is.
Az átfogó projekt fontos állomása, hogy lezárult az a közbeszerzési eljárás, amely alapján a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság megbízásából az ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltató Kft. tervezheti meg a Sebes-Kettős-Fekete-Körös közötti összekötő csatornát.
A tervezett gravitációs vízátvezetési nyomvonal révén a vízkészlet-gazdálkodási szempontból kiegyenlítettebb Sebes-Körösből juttathatnának vizet a Fekete-Körös medrébe. A beruházás megvalósításától azt is várják, hogy a térségi vízszétosztással a Sebes- és Fekete-Körös közötti síkvidéki vízgazdálkodású terület is vízhez jusson.
Az ERBO-PLAN szakembereinek egy mintegy 44 000 folyóméter hosszú, nagyobb részben magasvezetésű csatornaként megvalósítható vízlevezetési útvonalat kell megtervezniük. A rendszer a meglévő Biharugrai fenékgátra támaszkodva 4–6 m3/s körüli vízhozamot vezethetne el egészen Sarkadig.
A meglévő belvízcsatornák átalakításával a vízhozamot a Fekete-Körös duzzasztott vízterébe juttatnák.
A vízügyi szakemberek a meglévő vízkészlet átcsoportosításával és újraelosztásával mérsékelnék a vízhiánnyal jobban sújtott Fekete-Kettős-Körös vízgyűjtőjének terhelését, a Sebes-Körös készletének egy részére támaszkodva.
A tervezett Sebes-Kettős-Fekete-Körös összekötő csatorna ~4,0, illetve ~3,1 méteres fenékszélességgel, 1:1,5-ös rézsűkkel és ~2,0 méteres üzemi vízmélységgel épülhetne meg.
A két folyót összekötő csatorna a Biharugrai fenékgát feletti szivattyútelepi tápcsatornától indulna, és a Sebes-Körös bal parti töltését az 55+165 tkm környezetében keresztezné. A megtáplálása 2×NÁ2200 mm csőzsilippel történne, így 4–6 m3/s körüli vízhozamot biztosíthatna.
A vízgazdálkodási rendszer része lenne az elképzelések szerint két tározó -a biharugrai és a mezőgyáni - összesen 12-15 millió m3 kapacitással. Ezek a létesítmények védett természeti területekre kerülhetnek.
A tervezéssel megbízott cég feladatai közé tartozik a Sebes-Kettős-Fekete-Körös közötti összekötő csatornához és a Sebes-Körösi vízkivételi műhöz kapcsolódó környezeti hatástanulmány, valamint az engedélyes tervek elkészítése.







A fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra történő energiaátállás gyakran elvont fogalomnak tűnik, pedig nagyon is kézzelfogható mérnöki megoldásokban valósul meg. Tirolban, a Kühtai régióban egy olyan komplex vízenergia-rendszer működik, amely nemcsak tiszta energiát termel, hanem képes azt tárolni és a megfelelő időben a hálózatba juttatni.
Az első hazai építőipari projekt, ahol fenntarthatóbb légcsatornát építették be, a Lindab 75%-ban újrahasznosított acélból gyártott légcsatornáit. Már az első számítások szerint is jelentős karbonmegtakarítást eredményez ez a zöldebb megoldás.