A budai Vár rekonstrukcióját célzó Nemzeti Hauszmann Terv első ütemének részeként már májusban megkezdődhet az egykori lovardaépület újjáépítése, de jó ütemben halad a projekt többi elemének előkészítése is.  A részletekről L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt beruházásokért felelős államtitkára beszélt a Nemzeti Hauszmann Terv Társadalmi Testületének ülésén.

Beszámolója szerint lezárult a lovarda közbeszerzési eljárása: március 31-ig öt ajánlat érkezett, ezeknek az értékelése várhatóan a hónap végéig tart, majd májusban kezdődhet az építkezés. Megtörtént a Csikós-udvar régészeti feltárása és geodéziai felmérése, a Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső engedélyezési tervei is elkészültek, így rövidesen indulhatnak ezek a közbeszerzési eljárások is.    

Hozzátette, hogy jó ütemben halad a Szent István-terem rekonstrukciójának előkészítése is: megkötötték a szerződést a Zsolnay gyárral, valamint zajlik a textiles közbeszerzés előkészítése. Az egykor a palota egyik legszebb enteriőrjével rendelkező termének rekonstrukciója komoly tudományos háttérmunkát igényel, amely kötetek formájában publicitást kap. Emellett a Nemzeti Hauszmann Terv honlapján és kiadványain keresztül a nyilvánosság is nyomon követheti majd az egész projektet.

A projekt eddigi elemeit márciusban új kormányhatározat egészítette ki, ez 1 milliárd forintot rendel a lovardát kiszolgáló istállóépületre, valamint 800 milliót a Karakas pasa tornyának rekonstrukciójára. A Palota út-Csikós-udvar-Hunyadi-udvar közötti akadálymentes közlekedési tengely létesítésére, illetve a két udvar közötti, támpilléres várfal újjáépítésére 1,5-1,5 milliárd forintot biztosít a kormány - közölte az államtitkár.    

Csikós-udvar alatt épített, új mélygarázst várhatóan nyárra birtokba is vehetik az autósok.

L. Simon László kitért a 2017-es beruházásokra is: többek közt forrást szeretnének a déli kert, a gyilokjáró és a Buzogány-torony felújítására és látogathatóvá tételére. Továbbá a Szárazárok feltárására és látogathatóvá tételére, ahol földalatti látogatótér jönne létre, továbbá a Palota útra néző teljes Ybl-támfal felújítására.

L. Simon László hangsúlyozta: a palotába minisztériumok nem fognak beköltözni, ott palotamúzeumot alakítanak majd ki, így a Budapesti Történeti Múzeum foglalhatja el az épület többi szárnyát is, míg a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár korszerű, új otthont kap.

Arról már korábban döntés született, hogy a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium is a vár területére költözik (a vár palotán kívüli részébe), azokba az épületekbe, ahol 1945 előtt működtek. Előbbi az Országház utca 28-32., utóbbi az Úri utca 49-51. szám alatti ingatlanegyüttesben kap helyet. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly novemberben azt nyilatkozta, a BM és NGM jelenlegi épületének értékesítése vagy bérbeadása fedezi a várbeli beruházások költségeit. A miniszterelnökség szintén a várba, az egykori Karmelita kolostor épületébe költözik a tervek szerint, az eddig itt működő Nemzeti Táncszínháznak a Millenárison alakítják ki az új otthonát.

(mti)