Az Opten szerint a cégbíróságok által tömegesen indított kényszertörlési eljárások kifutnak, lassan csökken a megszűnő társas vállalkozások száma. A frissen indított felszámolási eljárások száma ugyanakkor alacsony szinten stabilizálódott, a válság és a kormány szigorú intézkedései konszolidálták a cégvilágot.

A céginformációs szolgáltató hétfői közleményében ismerteti: csaknem 11 800 társas vállalkozás szűnt meg idén az első negyedévben Magyarországon, ami az előző negyedévinél 15, az egy évvel korábbinál pedig 7 százalékkal kisebb. Pertics Richárd, az Opten igazgatója szerint lassan lezárulnak a 2014-15-ben indított kényszertörlési eljárások, és egy konszolidáltabb időszak következik kevesebb céggel és kevesebb felszámolással.     

A frissen indított kényszertörlések száma jelentősen csökkent, míg tavaly az első negyedévben még 13 600 ilyen eljárást indított a cégbíróság, idén már csak 4755-öt. A nagy változás tavaly nyáron következett be. „Amikor a tavalyi első félévben indított kényszertörlések - szinte minden esetben megszűnéssel - lezárulnak, hirtelen csökkenni fog a törlések száma” - véli Pertics Richárd.    

Az igazgató szerint ezt támasztja alá az is, hogy a másik két - rendszerint törléshez vezető - cégbírósági eljárástípus, a felszámolások és a végelszámolások száma sem emelkedik. Sőt, előbbit tekintve komoly a csökkenés: az első negyedévben 2077 felszámolási eljárást tett közzé a cégbíróság, egy évvel korábban még másfélszer ennyit. 2014-ben pedig még minden negyedévben több mint kétszer ennyi adósságot felhalmozó céggel szemben indítottak felszámolást hitelezőik.

"A visszaesés jól mutatja, hogy a válság és a szigorú hatósági intézkedések konszolidálták a cégvilágot" - idézi a közlemény az igazgatót. A válság a maradék likviditást is kiszívta a nem életképes vállalkozásokból, a 2010-es évek elején ezért volt magas a felszámolási ráta. A kormány ezek után szigorította a piacra lépést, azaz a vállalkozásalapítás feltételeit, miközben a cégbíróság a kényszertörlések tömeges elrendelésével kiszűrte a piacról azokat a társaságokat, amelyek legelemibb adminisztratív kötelezettségeiknek sem tettek eleget.

Az összehangolt cselekvéssor oda vezetett, hogy akik eleve azzal a céllal indították el cégüket, hogy nagy adósságokat fölhalmozva bedöntsék őket, egyre kevesebb vállalkozást alapítottak. Az Opten szerint ezt korábban érdemi következmények nélkül meg lehetett tenni, 2010 óta azonban a tulajdonosok felelőssége és tényleges számonkérhetősége is sokat javult.

A negyedéves cégalapítások száma ennek megfelelően két éve 6500 körül ingadozik, és most is csak egy kicsit haladta meg ezt a számot (6653). "Ez sem tűnik kevésnek a magyar gazdaság teljesítményéhez képest, de látni kell, hogy 2010-11-ben még kétszer ennyi céget alapítottak negyedévente egy ennyire sem növekvő gazdaságban; az akkori cégalapítások mögött viszonylag kevés volt az életképes üzleti terv és valódi gazdasági szándék" - fejti ki a közleményben Pertics Richárd. 

Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten - CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, értéke az első negyedévben átlagosan 12,57 százalék volt. Megyei szinten az első negyedévben az Opten - CFI Bács-Kiskun (9,20 százalék), Győr-Moson-Sopron (9,76 százalék) és Zala megyében (9,86 százalék) volt a legalacsonyabb, míg a legmagasabb Budapesten (18,61 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (16,57 és Heves megyében (15,57 százalék).

(mti)