2019.02.19, Kedd

Különleges szigeteléssel újult meg a főváros egyik legimpozánsabb épülete

Hegedűs Gergely

2016.03.18

Az 1911-ben épített Tündérpalotába korszerű ablakokat, lámpa- és fűtőtesteket, valamint egy napelemes rendszert telepítettek, megújult a már omladozó homlokzat. A műemléki szempontok miatt a szigetelést mindössze néhány milliméteres TSM nanokerámiával oldották meg, ami a 10 centiméteres hagyományos szigetelőkkel egyenértékű.

Külsejében is megújult a Könyves Kálmán körúti Tündérpalota elnevezésű egykori Tisztviselőtelepi Főgimnázium az energiahatékonysági felújítás során. A KEOP pályázati alapból finanszírozott 512 millió forintos beruházással évente 35 millió forintot takarít meg az épület üzemeltetője.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kezelésében álló Tündérpalota felújítása tavaly az év második felében kezdődött. A közbeszerzési eljárás nyerteseként négy kivitelező cég dolgozott egyszerre úgy, hogy közben az épületben három múzeumi egység és az Országos Pedagógiai Könyvtár is tovább működött.

  • A napelemes rendszert a Veolia Zrt. készítette,
  • a világítási rendszer felújítását a Szikravill Kft.,
  • az épületgépészeti korszerűsítést a Thermoszervíz Kft. végezte,
  • az építési munkák kivitelezője a Rózsaép Kft. volt,
  • míg a tervezést a MÜÉP Kft. végezte.

Az egykori gimnázium sportpályáján alakították ki azt a napelemes rendszert, amely megújuló energia termelésével segíti a költségek csökkentését. Új, szabályozható fűtőtesteket kapott az épület, kicserélték az elöregedett kazánokat, korszerű világítótesteket szereltek a helyiségekbe. A kedvező hőtechnikai értékek elérése érdekében megtörtént a padlás hőszigetelése.

A százéves nyílászárók helyére az örökségvédelmi hatóság által meghatározott, épület építészeti stílusához illeszkedő kivitelű hőszigetelt ablakok kerültek.

A leginkább szembetűnő változás kétségtelenül a háborús események nyomait is magán hordozó, már-már életveszélyesen omladozó, vadszőlővel befutott homlokzati falakon tapasztalható. A műemléki szempontok miatt a felújítási terveket készítő MŰÉP Kft. egy Magyarországon még kevéssé ismert szigetelési technológiát javasolt. A helyreállított vakolatra felvitt TSM nanokerámia réteg mindössze néhány milliméteres, ám hasonló paraméterekre képes, mint a 10 centiméteres rétegű – a műemléki státusz miatt itt értelemszerűen nem alkalmazható – tradicionális szigetelő anyagok.

A felújított Tündérpalota minőségi változást jelent a környezete számára. Az OFI 2014-ben pályázatot nyújtott be a Norvég Alap Városi épített örökség megőrzését támogató konstrukciójához, amely támogatás elnyerése esetén az épület leromlott állapotú klasszikus téglakerítésének és parkjának felújítása, valamint egyes épületrestaurátori munkálatok is megtörténhetnek, és az épület újra régi fényében tündökölhet.

A Tündérpalota 1909-11-ben épült Kőrössy Albert tervei alapján a Tisztviselőtelepi Állami Főgimnázium számára. Monumentális méreteivel, impozáns megjelenésével, a szecessziós stílusra jellemző építészeti megoldásaival, homlokzati díszítményeivel egyaránt magára vonta a figyelmet. Átadásakor a főváros legkorszerűbben felszerelt iskolája volt. 

A később Széchenyi István nevét viselő főgimnázium jeles tanárai között tartjuk számon Gaál Mózest, az első igazgatót, és Babits Mihályt is. 1925-től 1972-ig a gimnázium mellett ebben az épületben működött a Néprajzi Múzeum, ezt követően pedig a Természettudományi Múzeum, amelynek növénytára ma is az épületben található.

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum múzeumi részlege 1998-ban költözött a Györffy István utcai szárnyba. Az 1977-től műemléki védettség alatt álló épület eredeti állapotán az 1925-ös felújítás során történtek változtatások, majd súlyos károsodás érte Budapest ostromának idején. Ma is figyelemre méltó az épület megjelenése, erősen tagolt tetőidoma és párkánya, homlokzati díszítései, a reprezentatív lépcsőházak, valamint az előkertet és a zárt udvart körülvevő falkerítés és díszítményei.

(magyarepitestechnika.hu, museum.hu)

(fotók: magyarepitestechnika.hu)

Galéria

közintézmények