Még ebben a kormányzati ciklusban újjáépül a budai várpalotában a lovarda, a Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső, és a tervek szerint 2018-ig rekonstruálják a palota Szent István-termét is.

A rekonstrukció részleteiről az Országgyűlés Kulturális bizottságának ülésén L. Simon László számolt be. A Miniszterelnökség államtitkára a Budavári palotáról szólva kiemelte, hogy annak középkori emlékei jelenleg nagy részben nem láthatók; ezeket szeretnék most feltárni, és egy földalatti múzeumban bemutatni, újabb réteggel gazdagítva a várat.

A palotát elfoglaló Magyar Nemzeti Galéria (MNG), Budapesti Történeti Múzeum (BTM) és Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) alapterületének most mindössze 34 százaléka látogatható. „Ezt az arányt MNG és az OSZK kiköltözésével legalább kétszeresére kell emelni” - fogalmazott.

Az államtitkár elmondta: 2014-ben mindössze 365 ezren látogattak el a három intézmény kiállításaira, miközben csak buszokkal 3,2 millió turista érkezett a várba. „Ezt a látogatottságot drasztikusan növelni lehetne, ha a palotát belülről is érdemesnek találnák megnézni” - vélekedett.

L. Simon László beszámolója szerint a Nemzeti Hauszmann Terv keretében először a Csikós udvart és a lovardát állítják helyre, alattuk pedig áprilisra elkészül egy új mélygarázs. Ezek fölött épül újjá az 1972-ben lebontott Főőrségi épület, míg a Stöckl-lépcső és egy rejtett mozgólépcső a gyalogos megközelíthetőséget biztosítja a Tabán felől. 

Rövidesen megkezdődik a palota háború után megsemmisített Szent István-termének helyreállítása is, amit iparművészeti szenzációnak nevezett.

L. Simon László hozzátette, a projekt célja a várfalak felújítása, az akadálymentesítés, a várkertek revitalizációja és a közlekedési infrastruktúra újragondolása is. Új mélygarázs épül a Szabó Ilonka utca felől is, a Halászbástya alatt, ahonnan lifttel lehet feljutni a Mátyás-templomhoz, de a Lovas utcánál is tervbe vettek egy új mélygarázst.

Már kormánydöntés született arról, hogy 1,5 milliárd forintot szánnak a projekt előkészítésére, tervezési, tudományos és régészeti munkákra; 2 milliárdból építik vissza a lovardát, 3,6 milliárdból a Főőrségi épületet és a Stöckl-lépcsőt.  Az idei költségvetési törvényben 3,4 milliárd forint szerepel a Nemzeti Hauszmann Terv végrehajtására, ebből tervezik majd többek között a Széchenyi könyvtár Budapest határain kívül felépítendő külső raktárbázisát. További 1,5 milliárdba kerül a lovarda alatti mélygarázs építése, és 317 millió forintba a történeti múzeum egyes részeinek kiköltöztetése a Kiscelli Múzeumba. Ez összesen kevesebb, mint 12 milliárd forintnyi forrás; míg ezekkel a beruházásokkal párhuzamosan zajlik az egykori Karmelita kolostor rekonstrukciója, mintegy 5 milliárd forintból – számolt be az államtitkár.

A kulturális bizottság ülésén L. Simon László kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, a minisztériumok várba költöztetéséről a kormány alapos döntést hozott: a Karmelita kolostor nagy része régóta irodaként működik, a Nemzetgazdasági Minisztérium leendő székhelye szintén számos irodának ad otthont.

Arról már korábban döntés született, hogy a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium is a vár területére költözik (a vár palotán kívüli részébe), azokba az épületekbe, ahol 1945 előtt működtek. Előbbi az Országház utca 28-32., utóbbi az Úri utca 49-51. szám alatti ingatlanegyüttesben kap helyet. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly novemberben azt nyilatkozta, a BM és NGM jelenlegi épületének értékesítése vagy bérbeadása fedezi a várbeli beruházások költségeit. A miniszterelnökség szintén a várba, az egykori Karmelita kolostor épületébe költözik a tervek szerint, az eddig itt működő Nemzeti Táncszínháznak a Millenárison alakítják ki az új otthonát.

(mti, magyarepitok.hu)