2019.08.25, Vasárnap

Csepreghy: kettősség jellemzi az uniós források felhasználását

2016.05.25. 14:53

A 2007-2013-as ciklus felhasználási stratégiája nem volt kellően átgondolt a Miniszterelnökség államtitkára szerint. A következő időszakban munkahelyteremtésre és gazdaságfejlesztésre fordítják a keret nagy részét, a hangsúly az elavult gyártási kapacitás modernizálásán lesz.

Szerdán bemutatták az „Európai uniós források rendszere 2014-2020 - gyakorlati útmutató pályázóknak és pályáztatóknak” című kiadványt. A kötet a Károli Gáspár Református Egyetem és a Hétfa Kutatóintézet gondozásában jelent meg, és a támogatás mechanizmusát ismerteti.

A bemutatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség politikai államtitkára értékelte a 2007-2013-as európai uniós források felhasználását.

Elmondta, sikerként könyvelhető el, hogy a keret teljes lehívása a túlvállalások miatt garantált, a 8 százalékos szabad keret pedig elegendő lesz a vitás kérdések rendezésére. Ám a források ténylegesen nem a gazdaság fejlődését segítették, okosabban is fel lehetett volna használni őket.

Szerinte a forrásfelhasználásról szóló tárgyalásokon az akkori kormány nem jelölte ki a hosszú távú fejlesztés fókuszait, nem vállalt fel politikai konfliktust, mindenkinek próbált támogatást juttatni. Csepreghy stratégiai hibának nevezte, hogy a 2007-2013-as keretfelhasználásnál az akkori kormány szigorúbb feltételeket szabott, mint az EU-bürokrácia. További probléma, hogy a 8600 milliárd forintnyi keret jelentős részét, mintegy 1500-1600 milliárd forintot a tanácsadói szegmens vitt el, ennyivel kevesebb jutott fejlesztésre.

A 2014-2020-as időszakban az uniós forrásokat a magyar gazdaság fejlődésére, az új munkahelyek teremtésére használják fel, hogy 2020 után uniós forrás nélkül is biztosítható legyen a növekedés. A vállalkozói szektorra a keret 60 százaléka jut, szemben a korábbi ciklus 16 százalékával, továbbá maximalizálták a fejlesztés előkészítésére fordítható részarányt. Állami forrásfelhasználásnál már nem lehet igénybe venni külső segítséget.

A politikai államtitkár úgy látta, a magyar vállalkozások versenyképességét akadályozza, hogy a gyártási kapacitásuk minőségileg elavult. Ezért támogatják a technikai eszközök korszerűsítését. Korábban az ÉVOSZ közgyűlésén Lepsényi István nemzeti fejlesztési államtitkár is elmondta, hogy ma már nem szívesen támogatnak olyan beruházásokat, melyek pusztán a kapacitást bővítik, a fejlesztéseknek elsősorban a technológiára kell irányulniuk.

Csepreghy Nándor szerint a magyar cégek elsősorban nem hitelezési-, hanem tőkeválsággal néznek szembe, ezért a visszatérítendő uniós forrásból tőkepótló programot dolgoznak ki érdekképviseletek bevonásával. A cél a tőkehelyzet 3-5 éven belüli rendezése.

(MTI)

Gazdaság2014-2020-as fejlesztési időszak

Ajánljuk még