Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége megtartotta éves beszámoló közgyűlését a szervezet budapesti székházában. Az ülés Lepsényi Istvánnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának az előadásával kezdődött, aki az építőipar lehetőségeiről számolt be a jelenlegi gazdaságfejlesztési és stratégiai célokat figyelembe véve.

 

A szimpla kapacitásbővítés már nem támogatandó

Az államtitkár a kormányzat stratégiájáról szólva kiemelte az Irinyi-tervet, aminek fő célja, hogy a jelenlegi 23 százalékról 30 százalékra emelkedjen az ipar részaránya a gazdaságban. A tervben vállalati szinten hangsúlyt kap az innováció térnyerése, a K+F hajlandóság növelése, a magas hozzáadott értékű termékek előállítása, a beszállítói kör bővítése. Nemzetgazdasági szinten ugyanakkor az energiahordozó- és nyersanyagigény csökkentése, az export feldolgozottsági fokának a növelése, a hazai tulajdonú vállalatok exportképességének növelése a cél.

Az államtitkár hangsúlyozta, ma már nem szívesen támogatnak olyan beruházásokat, melyek pusztán a kapacitást bővítik, a fejlesztéseknek elsősorban a technológiára kell irányulniuk.

A politikus arra is kitért, hogy a célok közt ott van a területi egyenlőtlenségek, illetve a Budapest-központúság oldása. Rámutatott, ehhez a folyamathoz az építőipar jellegéből adódóan nagymértékben hozzá tud járulni.

 

Több ezer milliárdnyi forrás kapcsolódhat az építőiparhoz

Fontos szempont, hogy a magyar gazdaságot jelenleg túlzott mértékben a járműgyártás mozgatja: „Az első negyedéves számok mutatják, hogy a járműgyártás lassult, és ezzel együtt az egész gazdaság lassult.” Emiatt a többi területet is igyekeznek dinamizálni, ehhez egy sor fejlesztendő ágazatot meghatároztak a stratégiában. „Ezek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak az építőiparhoz” – jegyezte meg Lepsényi István.

Az államtitkár előadásában bemutatta a Magyarország által lehívható uniós források sarokszámait, melyek építőipari beruházásokra is fordíthatóak. A KEOP, a TOP, a GINOP, az EFOP és az IKOP kerete együttesen 3474 milliárd forintot tesz ki a mostani uniós költségvetési ciklusban.

 

Negyedére zuhant árbevétel, veszélybe került munkahelyek

Az államtitkár előadására reagálva az ÉVOSZ tagjai elsősorban az iparágat sújtó ciklikusságra mutattak rá. Kemény Péter, a Híd Mérnöki és Tanácsadó Kft.. igazgatója elviselhetetlen hullámzásról beszélt. „A megrendelés-állomány 40%-kal esik egyik évről a másikra, aztán meg olyan csúcsok keletkeznek, amelyet sem géppel, sem szakemberrel, sem szakmunkással nem lehet követni.” Úgy fogalmazott, ha ezen nem lehet változtatni, nagyon nagy bajba kerül a szakma, és a szomszédos országok fogják kiszolgálni a megrendelőket. Hozzátette, tavaly ősz óta jelezték a kormánynak a visszaesés várható mértékét, ennek ellenére nem történt lényeges intézkedés sem az előkészítés, sem a közbeszerzés felgyorsítására.

Bődi János, a szarvasi Integrál Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója saját példáján keresztül szemléltette a ciklikusság problematikáját. Az 1982-ben alapított cég elmúlt éves árbevétele 2,5 milliárd forint volt, miközben száz főt foglalkoztattak. Az idei várható árbevétel viszont éppen csak eléri a 700 milliót, negyede a tavalyinak. „Nagyon nagy a baj a dél-alföldi térségben. Békés megye legnagyobb magasépítő cégeként mondom ezt” – fogalmazott a cégvezető. Bődi János elmesélte, a Szarvas városi bíróság és ügyészség építésére 15 ajánlattevő volt, ennyire éhes a piac. Az ajánlatok 421 és 628 millió között szóródtak. „Mi 431 milliót ajánlottunk, az egyetlen 10 millióval alacsonyabb ajánlat tőlünk 130 km-ről jött. Ha ők nyerik ezt a munkát Szarvason, ahol én 34 éve dolgozom, akkor szögre akasztom a futballcsukát.” Az év második felében valószínűleg szerinte már nem lesznek ajánlattételi felhívások az uniós forrásokból, csak a jövő év elején. „Ez a fél év pauza azt jelenti, hogy el fogom veszíteni a száz emberemet.”

Lepsényi István a tagok felvetéseire válaszolva elmondta: egyetért abban, hogy a 30 százaléknál nagyobb ingadozás nem elfogadható. „Bár próbáljuk gyorsítani a közbeszerzéseket, a ciklikusság csökkentése sajnos továbbra is nagyon nehéz lesz” – fogalmazott az államtitkár.

 

A legnagyobb megrendelő maga az állam

Koji László az iparág teljesítményével kapcsolatban külön kiemelte az állami megrendelések kulcsszerepét. Beszédéből kiderült, az építőiparnak a megfelelő szintű kibocsájtáshoz éves szinten körülbelül 1000 milliárd forintnyi közmegrendelésre van szüksége. A korábbi évek adatai szerint 55-60 százalék a közmegrendelések aránya, míg a magánmegrendeléseké 40-45 százalék.

Az iparági teljesítmény nagyságrendjét azzal érzékeltette, hogy 2006-ban ez 2360 milliárd volt, erre az adatra az építőipar utolsó jó éveként tekintenek. A tavalyi, tavalyelőtti évben már csak 2070-2170 milliárdot tudtak teljesíteni.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az időbeni ingadozások mellett régiónként is komoly eltérések mutatkoznak. A kormányzati intézkedések hatására idén megjelentek a magánmegrendelők a lakásépítés terén, de az elmaradott, gazdaságilag hátrányos térségekben nem. „Például Békés vagy Nógrád megyében egyáltalán nincs érdeklődés, miközben Közép-Magyarországgal nem lesz probléma.”

 

Ha nem megy az áfacsökkentés, jöhet az áfavisszaigénylés

Kemény Péter a feketegazdaság arányát csökkentő lehetséges megoldásként a lakásfelújítások engedélyhez vagy bejelentéshez kötését ajánlotta. Említette az ÉVOSZ korábbi javaslatát is, ami az áfát 5 százalékra csökkentené a felújításoknál. „Ha erre nincs mód, akkor a kifehérítés érdekében – ideiglenes intézkedésként – térítsék vissza az ÁFA 30 százalékát 3 millió forintig.” További problémaként említette, hogy a TSZSZ (Teljesítésigazolási Szakértői Szerv) tevékenysége kizárólag az építési, tervezési szerződésekre vonatkozik, pedig az építőipari és a mérnöki szolgáltatásokra is ki kellene terjeszteni. „Ezek a területek ugyanúgy bankgaranciához és teljesítésigazoláshoz kötöttek, mégsem kapnak semmilyen segítséget, miközben vállalkozói oldalon van jogorvoslat.”

 

Az ÉVOSZ pilot projekttel segíti a duális képzést

Koji László arról is beszámolt, hogy az ÉVOSZ-nak idén szakmai javaslatot kell tennie az üzemen kívüli, duális munkaerő-képzési programjára egy pilot projekt keretében. A kezdeményezést, melynek megvalósulásához stratégiai megállapodásra lesz szükség a kormánnyal, Lepsényi István is támogatja. Az elnök kiemelte az ÉVOSZ szakmai felelősségét a kérdésben. Zárásként Lepsényi István hangsúlyozta az ÉVOSZ szerepét a jó gyakorlatok elterjedésében, és elmondta, hogy a közgyűlésen elhangzottak alapján jelezni fogja Koji Lászlónak, hol látnak lehetőséget további együttműködésre.

A közgyűlés végén a tagok elfogadták az ÉVOSZ beszámolóját a szervezet 2015-ös szakmai munkáról, illetve a 2015-ös gazdálkodásáról, emellett megszavazták az ÉVOSZ 2016-os költségvetési tervét.

(magyarepitok.hu)