40 év után építhet magyar cég erőművet itthon

Ütemterv szerint halad Magyarország egyik legjelentősebb energetikai beruházása: az alapkő 2025 szeptemberi elhelyezésével megkezdődött a Mátrai Erőmű új, kombinált ciklusú gázturbinás CCGT blokkjának (CCGT - az angol Combined Cycle Gas Turbine rövidítése) megvalósítása Visontán. A projekt nemcsak technológiai értelemben jelent korszakváltást, hanem az ellátásbiztonság, a klímacélok és a hazai energetikai ipar szempontjából is mérföldkőnek számít.

A beruházás megrendelője az MVM Csoport, a kivitelezést pedig egy háromtagú nemzetközi konzorcium végzi: a magyar tulajdonú Status KPRIA Zrt., a WEST HUNGÁRIA BAU Kft., valamint az egyiptomi Elsewedy Power System Projects.

A fejlesztés várhatóan 2028-ra, 520 MW rugalmasan szabályozható kapacitást ad a hazai villamosenergia-rendszerhez, a kereskedelmi üzem pedig 2029 elején indulhat el.

 

 

Miért kulcsfontosságú ez az erőmű?

Magyarországon mintegy másfél évtizede nem épült új áramtermelő alaperőmű. Eközben az időjárásfüggő megújuló energiaforrások – elsősorban a napenergia – aránya gyorsan növekszik, ami egyre nagyobb igényt támaszt a gyorsan indítható, jól szabályozható erőművek iránt.

A visontai CCGT blokk pontosan ezt a szerepet tölti majd be:

• egy rugalmasan visszaterhelhető zsinóráram forrás, amely képes kiegyensúlyozni a megújuló energiaforrások ingadozását, 
• hozzájárul az ellátásbiztonság erősítéséhez,
• és jelentősen alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással működik, mint a korábbi lignittüzelésű blokkok. 

 

 

Modern, rugalmas és hatékony

A kombinált ciklusú gázerőművek lényege, hogy a gázturbina és a gőzturbina egy rendszerben működik, így ugyanabból az energiahordozóból jóval nagyobb hatásfokkal állítanak elő villamos energiát.

A Mátrában épülő blokk esetében ez kiegészül egy további fontos jellemzővel:
a beépített Ansaldo Energia GT26 típusú gázturbina részben zöldhidrogén tüzelésére is alkalmas. (Az olasz állam tulajdonában lévő Ansaldo Energia S.p.A. a gáz- és gőzturbina gyártás területén rendelkezik jelentős tudással és kapacitással, emellett évtizedes karbantartási tapasztalattal – a szerk.)

Ez azt jelenti, hogy a jövőben még tovább csökkenthető a fosszilis energiafelhasználás. A szóban forgó innovatív szakmai megoldást elsőként itt fogják Magyarországon alkalmazni.

A projekt műszaki elvárásai között szerepel:

• magas hatásfok,
• gyors fel- és leterhelhetőség,
• szigorú környezetvédelmi kibocsátási határértékek,
• valamint kiemelkedő rendelkezésre állás.

Ez biztosítja, hogy a létesítmény a következő 25 évben is korszerű és versenyképes maradjon.

 

 

„Magyar cégek közel 40 éve nem vettek részt ilyen léptékű erőműépítésben”

A projekt egyik legfontosabb üzenete, hogy

magyar vállalatok ismét meghatározó szerepet kapnak egy hazai nagyerőmű megvalósításában.

A kivitelező konzorciumot képviselő Németh Tamás, a Status KPRIA Zrt. vezérigazgatója így fogalmazott:

„A projekt egyrészt azért is különleges, mert a legmodernebb technológiát – részben zöldhidrogén tüzelésre is alkalmas gázturbinát, gőzturbinát, hőhasznosító kazánt – egyesítjük egy rendszerben, így a hagyományos széntüzelésű blokkokhoz képest jelentősen alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással és nagyobb hatásfokkal, illetve rugalmassággal tudunk villamos energiát előállítani. Másrészt magyar cégek közel 40 éve nem vettek részt ilyen mértékben új erőmű építésében.”

 

 

A projekt megvalósítása során jelentős szerepet kapnak a hazai beszállítók. Az erőmű hálózati kitáplálás gerincét adó nagytranszformátorok szállítását a 150 éves múltra visszatekintő Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt. végzi, illetve a nyomástartó edények gyártását és beszerelését is magyar cégek valósíthatják meg az elkövetkező időszakban.

A vezérigazgató a Világgazdaságnak adott korábbi interjújában azt is kiemelte, hogy

a projekt ütemterv szerint halad, a kulcsberendezések – köztük a turbina – határidőre rendelkezésre állnak, miközben a Status KPRIA már külföldi CCGT projektekre is pályázik a Nyugat-Balkánon és Líbiában.

 

 

Illeszkedés egy nagyobb energiastratégiába

A mátrai beruházás nem önálló projekt, hanem része annak az átfogó energiastratégiai gondolkodásnak, amelyben az erőművi kapacitások, a megújuló energiaforrások és az energiatárolás egymást kiegészítve működnek.

Ezt jól mutatja, hogy a Status KPRIA 2025-ben már átadott egy nátrium–kén (NaS) technológián alapuló energiatárolót Litéren, 750 kW teljesítménnyel és 4350 kWh kapacitással. A fejlesztés a hálózati stabilitást és a csúcsterhelések kezelését szolgálja.