A fejlesztés középpontjában a KIHA ÉK-14-es meddő szénhidrogénkút áll, amelyet geotermikus hőtermelésre alakítanak át.
2021-ben Kiskunhalason helyezték üzembe az MS Energy Solutions Kft. által kifejlesztett WeHEAT-rendszer első példányát.
Ez volt a világ első olyan zárt ciklusú geotermikus hőtermelő rendszere, amelyet meddő szénhidrogénkútban valósítottak meg.
-írta meg annak idején a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A forradalmi újítás gyakorlati haszna óriási, ugyanis kilencezer olyan meddő kút van hazánkban, amelyek jelentős részét hőtermelővé lehetne változtatni.
Szerencsére a történet itt nem áll meg, a közbeszerzési eljárások között frissen megjelent adatokból kiderül, ennek a technológiának egy újabb alkalmazása valósul meg.
A meglévő kiskunhalasi geotermikus hőforrást most összekapcsolják a Bundzsák Dezső Városi Sportközpont épületeivel, és kialakítják a teljes hőellátó infrastruktúrát.
Az MS Energy Solutions Kft. mérnökcsapata 2026. október 29-én írta alá a kivitelezési szerződést a közbeszerzésen nyertes Geo-Route Kft.-vel, és ugyanezen a napon megtörtént a munkaterület hivatalos átadása is. A munkálatok tervezett befejezési határideje 2027. július 31., amelyet követően megkezdődik a rendszer tesztüzeme – számolt be a napokban a fenntartható, zöld energetikai megoldásokra specializálódott társaság honlapján.
A Bundzsák Dezső Városi Sportközpont energiaellátásánál a fent említett WeHEAT technológiát használják, ami egy teljesen zárt rendszerben működtetett mély földhőszonda, amelyet meddő, vagy termelésből kivont mélyfúrások kútszerkezetébe építenek be, ezáltal csekély veszteséggel hasznosíthatják a mélyrétegekben található hőt.
A beruházást a Svájci–Magyar Együttműködési Program keretében a Svájci Alap és Magyarország Kormánya közösen finanszírozza.
A beruházás első ütemében a Bundzsák Dezső Városi Sportközpont sportcsarnokának, öltözőinek, valamint a Tánchagyományok Házának hőellátását helyezik geotermikus alapokra. A tervek szerint a rendszer évente mintegy 720 gigajoule, azaz körülbelül 200 megawattóra hőenergiát hasznosít. A projektgazda előzetes számításai alapján ez évente hozzávetőlegesen 100 tonnával mérsékelheti a szén-dioxid-kibocsátást.
A hőforrástól a felhasználási helyekig kiépülő távvezetékrendszer szállítja majd a hőenergiát. A műszaki leírás szerint a kút és a hőszivattyú között 2x503 méter NA 100-as, előreszigetelt műanyagcsőből álló vezetéket építenek ki. A hőszivattyú és a fogyasztói hőközpontok között további, különböző átmérőjű vezetékek készülnek: a 2x245 méter NA 100-as cső mellett NA 80-as, NA 50-es és NA 40-es szakaszokat is lefektetnek.
A rendszer hőmérsékleti szintjének megfelelő beállításáról egy konténerben elhelyezett, VAPORLINE GWT200 H típusú víz-víz hőszivattyú gondoskodik. A hőellátás az épületekben kialakított három fogyasztói hőközponton keresztül valósul meg. Ezekben lemezes hőcserélők, keringető szivattyúk, hőmennyiségmérők és vízlágyító berendezés biztosítják a rendszer megfelelő működését. A geotermikus rendszer a fűtés mellett a használati melegvíz előállításához is hozzájárul.
A rendszer a sikeres beüzemelést követően további ütemekben bővíthető egyéb környező városi létesítmények ellátására is.
Naperőműépítés az Alpokban, szélturbinák alapozása az Atacama-sivatagban és vízkivételi műtárgy kialakítása Európa legnagyobb, a Rajna hőjét hasznosító folyóvízi hőszivattyújához: a STRABAG megújuló energia projektjeiben a különleges helyszínek és az összetett műszaki feladatok egyaránt próbára teszik a mérnökök és kivitelezők tudását.
Aszfaltozás, útépítés 40 Celsius-fokos kánikulában? Hőkupola, villámárvíz, aszály, extrém UV-sugárzás – a klímaváltozás hatásai a hétköznapjaink részévé váltak. Ez a folyamat nemcsak az építőipari beruházások környezeti hatásainak csökkentését teszi megkerülhetetlen feladattá, hanem a kivitelezés során a fizikai klímakockázatokhoz való alkalmazkodást és a STRABAG magyarországi egységeinél közel 2800 magyar munkavállaló biztonságának maximalizálását.