Tizenegy tagállam, köztük Magyarország parlamentje is ún. „sárga lapot” mutatott fel az Európai Bizottságnak a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv-javaslata miatt – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ÉVOSZ által közleményben ellenzett tervezet szerint azonos munkáért azonos helyen azonos bért kellene alkalmazni az EU-ban. Tehát az adott szektorra jellemző átlagbért kellene fizetni a munkavállalóknak a kiküldetés ideje alatt. Jelenleg csak a fogadó országban érvényes ágazati minimálbért kell fizetni.

A módosítás a legnagyobb mértékben az építőipari, illetve a Németországban vállalkozási tevékenységet végző magyar cégeket érinti. Az új szabályozással a jelenlegi 8,5 eurós órabér helyett legalább 18-19 eurót kellene fizetni a németországi kiküldetésben dolgozó magyaroknak. A magyar vállalatoknak ráadásul nemcsak a munkabért kell kifizetni, hanem a munkavállalók szállásköltségét is.

Az NGM közleménye hangsúlyozza, a közel 20 éve fennálló kiküldetési irányelvet az Európai Bizottság Magyarország számára elfogadhatatlan módon, a magyar munkavállalók és vállalkozások érdekeit egyes „régi” tagállamok érdekeihez képest másodlagosan kezelve kívánja módosítani. Hozzáteszik, a javaslat kifejezetten tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket szeretne szabályozni.

A Lisszaboni Szerződés lehetőséget biztosít a tagállami parlamenteknek arra, hogy tiltakozzanak a tagállami hatáskörbe történő uniós beavatkozás ellen. A Bizottságnak minden indokolt véleményre reagálnia kell. Ha a tagállami parlamentek egyharmada (jelenleg 28 tagja van az EU-nak) fogad el indokolt véleményt az EU hatáskörének túllépését sérelmezve, megindul az ún. „sárga lapos eljárás”. A Bizottságnak ilyenkor meg kell vizsgálnia a tagállami indokolt véleményeket, és a biztosok kollégiuma dönt a kifogásolt tervezet sorsáról.

A Bizottságnak Magyarország, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia törvényhozása mutatott fel sárga lapot. A szervezet köteles a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát megvizsgálni. A testületen múlik, hogy visszavonja, módosítja vagy esetleg módosítás nélkül fenntartja azt.

Az NGM közleménye kitér arra is, hogy volt példa egy sárga lapot kapott javaslat visszavonására: 2012-ben, az úgynevezett „Monti II” rendelet-tervezet kapcsán ez történt.

Ugyanakkor, legutóbb, az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelet-tervezet kapcsán indított második sárga lapos eljárásnál az Európai Bizottság még csak érdemi választ sem adott a nemzeti parlamenti aggályokra.

A mostani sárga lapos eljárás mindössze a harmadik az EU történetében.

(magyarepitok.hu)