A károk oka: a víz és az abban oldott ásványi sók

A víz, mint károsító tényező az épületeket a lábazati térben támadja leginkább. Kívülről a falazatok alsó részét az eső, az olvadó hó, a rosszul kialakított járdacsatlakozás felől beszivárgó nedvesség károsítja, a talaj felől az elöregedett vagy hiányzó szigetelések miatt folyamatosan éri a talajnedvesség és az abban lévő oldott sók, míg a belső tér felől a kondenzvíz és a páradiffúzió okozhat problémákat. A hibás, hiányos régi szigetelések javítása igen költséges technológia, de a nedvesség- és sóterhelés mértékétől függően nincs is mindig szükség rá.

 A balatoncsicsói plébánia belső falazata a felújítás előtt és után. A rekonstrukció a REVEAL - A kulturális örökség gazdasági és társadalmi hatásainak feltárása - elnevezésű projekt keretében készült, a Baumit támogatásával (Tervező: Félix Zsolt, Hőnich Richárd - Építész Stúdió, kivitelező: Vektorbau Invest Kft.).

A homlokzatok felújítása esetében korábban a leggyakoribb megoldást a cementes, vízzáró vakolatok jelentették. Ezek alkalmazásával a lábazati fal nedvességtartalma nem tudott megjelenni a homlokzati felületen. Ez a megoldás azonban csak néhány évig biztosított esztétikus felületet, hiszen a bezárt nedvesség előbb-utóbb megtalálta a módját, hogy kijusson, és általában a javított felület fölötti szakaszon újra megjelent.

A felújító vakolatok működési elve

Hagyományos vakolatok alkalmazása esetén a falakban lévő nedvesség a homlokzati felületen párolog el. Itt, az úgynevezett párolgási zónában, a vízben oldott különféle sók lerakódnak. Ezt a felületi sókivirágzást nevezi a köznyelv salétromosodásnak. A felületen maradt sók először csak a falazat legkülső rétegét (pl. homlokzatfestéket) károsítják, de idővel a sók kristályosodásával járó térfogatnövekedés a teljes vakolatréteget tönkreteheti.

A felújító vakolatok titka a porózus szerkezetben rejlik. A legalább 40%-os légpórustartalom miatt a párolgási zóna a vakolat belsejében alakul ki, ezért a nedvesség a homlokzati felületre már pára formájában érkezik. A sók megkötése és kristályosodása is a légpórusokban történik, ahol a kristályosodással járó térfogatváltozás a vakolat szerkezetét nem károsítja.

A felújító vakolatok működési elve

A folyamat eredményeként a felújító vakolatok hosszú idő elteltével ugyan telítődnek a sókkal, de ez az időtartam nagyon lassú: a nedvesség- és sótartalom függvényében akár 25-30 évig is eltarthat. Fontos látnunk tehát, hogy a felújító vakolatok soha nem a nedvesedés okát, hanem annak káros következményeit szüntetik meg hosszú távra!

Mi is az a WTA-minősítés?

A nedves és/vagy sóval terhelt falazatok felújítására alkalmas vakolatrendszerek vizsgálatával és minősítésével (érvényes szabványok híján) egy ma már több európai vizsgáló laboratóriummal rendelkező, 1976-ban Németországban alapított szervezet foglalkozik. Nevének (Wissenschaftlich-Technische Arbeitsgemeinschaft für Bauwerkserhaltung und Denkmalpflege = Épületfelújításokkal és műemlékvédelemmel oglalkozó tudományos munkacsoport) kezdőbetűiből áll össze a „WTA” rövidítés.

A munkacsoport több évtizedes kutatás tapasztalatai alapján állította össze a felújító vakolatokra vonatkozó követelményeket, és ezek teljesítését a minősítésre pályázó termékek esetében szigorúan ellenőrzi. Ezek megléte esetén adja ki az úgynevezett „WTA” minősítést, mely ma már szinte minden komolyabb műemlék-felújítás esetében a beépíthetőség fontos követelménye.

Baumit rendszerek

A falazatban mérhető nedvesség- és sótartalom erősségétől függően a Baumit többféle felújító vakolatrendszert kínál.

A lábatlani református templom felújítása (kivitelező: Árkádok Kft.).

A csekély sótartalom és mérsékelt nedvesség esetére a Baumit Sanova Könnyű, illetve a Baumit Sanova Nehéz rendszert (ez utóbbit lábazati térbe is), míg fokozottabb, erősebb igénybevételek esetére a Baumit Sanova WTA, illetve a Baumit egyrétegű trassz vakolat rendszereket ajánlja, melyek WTA minősítéssel is rendelkeznek.

A megfelelő rendszer kiválasztását egy ─ a falazat jellemző helyéről vett ─ mintavétel előzi meg. A minták nedvesség-, klorid-, nitrát- és szulfáttartalmát a Baumit laboratóriumában állapítják meg. Az eredményektől függően (csekély-, közepes- vagy magas terheltség) készül el a gyártói felújítási javaslat, mely pontosan tartalmazza a homlokzatmagasságtól függően az alkalmazandó rétegrendeket és a hozzájuk tartozó technológiai leírást. A mintavételt, a laborvizsgálatot és a felújítási javaslat elkészítését a Baumit díjmentes szolgáltatásként kínálja partnerei részére.

Csereklye József a Baumit területi képviselője mintát vesz a lábatlani Református Templom homlokzatáról.

Természetesen előfordulhat olyan eset is, hogy a túlzottan magas nedvesség- vagy sótartalom miatt a felújító vakolatok alkalmazása önmagában már nem garantál évtizedekre megbízható megoldást. Ebben az esetben szükség lehet a falazat utólagos nedvesség elleni szigetelésére. Ha azonban a tervezők, építtetők és kivitelezők tisztában vannak a felújító vakolatok működésével, és azok alkalmazhatóságának határaival, akkor a régi, felújításra váró épülethomlokzatok nagy részénél biztos és hosszú időre megbízható megoldás ezek alkalmazása, amit számtalan szép referenciaépület is bizonyít.

Kékesy Péter
alkalmazástechnikai vezető
Baumit Kft.

(fotók: Bognár Benedek és Oláh Gergely Máté)

A felújított váci vasútállomás épülete
(tervező: Mata-Dór Architektúra Kft., kivitelező: BB Immo Build Kft.).

Az egykori indóházból átalakított közösségi épület Cigándon
(tervező: Virtuál Építész Stúdió, kivitelező: Nyír-Flop Holding Kft.)

A néhai makói banképület felújítása után a Grand Hotel Glorius szállodának ad otthont.
(tervező: Archus 2001 Kft., kivitelező: Bodrogi Bau Kft.).

Az egykori vendéglőből átalakított, és az eredeti épületet fotókról rekonstruált nagymarosi Városi Könyvtár és Művelődési Ház
(tervező: Robogány Andrea, kivitelező: Mirror Clean Kft.).