Az AVK Magyarország Kft. közösségi oldalán számolt be arról, hogy alapító tagként vesz részt az együttműködésben. A társaságot Bedegi Tamás ügyvezető képviseli, akit felkértek a Regionális Szárazgazdálkodási Együttműködés alapító tagjának. Az AVK szerint a felkérés egyszerre jelent elismerést, felelősséget és lehetőséget arra, hogy aktívan hozzájáruljanak a hazai agrárium előtt álló kihívások kezeléséhez.

A vállalat úgy látja, hogy a különböző szakterületek tudásának, tapasztalatának és szemléletének összekapcsolása olyan megoldásokat eredményezhet, amelyek nemcsak a jelenlegi kihívásokra adhatnak választ, hanem hosszú távon is értéket teremthetnek. Az AVK Magyarország ezért alapító tagként aktív szerepet kíván vállalni a fenntartható, alkalmazkodóképes mezőgazdaság megteremtésében.

Az AVK Magyarország Kft. víz-, szennyvíz-, gáz- és tűzvédelmi alkalmazásokhoz kínál szerelvényeket, idomokat, tűzcsapokat és kiegészítőket. A társaság az együttműködéshez kapcsolódó bejegyzésében kiemelte: az innováció és a fenntartható fejlődés alapja az együttműködés, ezért fontosnak tartja, hogy a különböző szakterületek szereplői közösen dolgozzanak a mezőgazdaság jövőjét érintő kihívásokon.

„Csigérszőllős az egyetlen romániai község, amelynek volt bátorsága egy ilyen beruházásba belevágni. A 8,6 millió euró nagy része európai uniós forrás. Ez egy rendkívül időszerű beruházás, amely megoldást kínál a térség energiaellátásának problémájára. Alig várom, hogy lássam azt a pillanatot, amikor a hulladékot villamos és hőenergiává alakítják” – idézte Sergiu Bîlcea, az Arad megyei önkormányzat alelnöke szavait lap.

Cristian Branc, Csigérszőllős polgármestere arra hívta fel a figyelmet: az épülő erőmű a település eddigi legnagyobb beruházása.

A létesítmény folyamatosan működhet majd, óránként 1 megawatt villamos energiát és 3 megawatt hőenergiát előállítva.

Helyi alapanyagra támaszkodnak

A községben keletkező növényi és háztartási hulladékot, állati eredetű trágyát használják majd az erőmű fűtéséhez. Ezzel a megoldással nem csak fenntartható működést garantálnak, de az egész kistérséget is kiszolgálhatják.

A polgármester szerint a megtermelt hőenergia elegendő lehet Csigérszőllős teljes területének, valamint a szomszádos Borosjenő és Pankota fűtésére is.

Jelenleg 60–70 százalékos készültségi szinten áll a beruházás: a szükséges berendezések már megérkeztek Olaszországból, jelenleg pedig a biogáz előállításához szükséges emésztőtartályok és a hozzájuk tartozó rámpák kialakítása zajlik. A három emésztőtartály közül az első már csaknem elkészült, a másik kettő kivitelezése pedig hamarosan elkezdődhet. A polgármester szerint az év végéig ezek a munkálatok is befejeződhetnek, így jövőre megkezdhetik a nyomáspróbákat és az erőmű tesztelését.

A beruházás egyszerre szolgálhatja a hulladék hasznosítását és a megújuló energia előállítását, miközben a térség hőenergia-ellátásában is új lehetőséget teremt.

A fűtőműre kerül a legnagyobb rendszer

A PJP Napelem Kft. három helyszínen nyerte el a megbízást, ezek közül a legnagyobb feladatot a Darvas tér 1/A. alatti fűtőmű napelemes rendszerének kiépítése jelenti. Az épületre 48,9 kVA csatlakozási teljesítményű rendszert telepítenek a bitumenzsindelyes és a lapostetős felületekhez illeszkedő tartószerkezetek felhelyezésével. Ugyanez a vállalkozás végzi a Jókai utca 54. alatti két öltözőépület fejlesztését. A bokszöltözőre 6, a másik öltözőre 4,5 kVA csatlakozási teljesítményű rendszer kerül.
A harmadik helyszín a Szent János tér 9. alatti könyvtárépület, ahol 22 kVA-es rendszer létesül. Itt a cserépfedéshez és a korcolt fémlemeztetőhöz egyaránt igazodniuk kell a napelemek rögzítését szolgáló szerkezeteknek.

Az egészségközpontra is napelemeket telepítenek

Az egészségközpontnál a SOLAR WELT Kft. szakemberei dolgoznak majd. A Best-Solar Kft. két helyszín munkáit nyerte el, ezek egyike a ravatalozó épülete. A Nádasdy utca 16. alatt két épület kap napelemeket. Utóbbi helyszínen a megbízás az irodaépület villámvédelmének kiépítésére is kiterjed, felfogó-, levezető- és földelőrendszerrel, valamint túlfeszültség-védelemmel.

Valamennyi helyszínen komplex fejlesztés valósul meg

A kivitelezők feladata a napelemmodulok és tartószerkezeteik felszerelése mellett az inverterek, a villamos kábelhálózat és az elosztóberendezések kiépítése is. Valamennyi helyszín műszaki tartalmában szerepelnek egyenáramú oldali tűzeseti kapcsolók, továbbá hálózat- és érintésvédelmi készülékek.
A fejlesztés így különböző rendeltetésű és tetőkialakítású önkormányzati épületeken teremti meg a helyi napenergia-termelés feltételeit és alakítja ki a költséghatékonyabb üzemeltetés lehetőségét.

A vezeték magaspontján épülnek meg a medencék

A hirdetmény szerint a két kör alaprajzú, vízzáró vasbeton medence a balmazújvárosi Keleti-főcsatorna vízműtelepe és a Debrecen I. medence között húzódó vezetékpár magaspontjára kerül. Feltöltésüket a vízmű meglévő hálózati szivattyúi végzik majd, a tárolókból pedig gravitációsan jut tovább az ivóvíz a Debrecen I. vízműtelepre.
A tárolók mellett új vízműtelepet alakítanak ki. A medencékhez kezelőépület, klórgázadagoló rendszer, szakaszolóakna és egy 250 köbméteres szikkasztó kapcsolódik. A nyertes ajánlattevő feladata lesz a telep külső és belső útjainak megépítése, az udvartéri vezetékek kiépítése, a tereprendezés, valamint a rézsűk és a területet határoló kerítés kialakítása.

Az új létesítményt a meglévő vízhálózathoz illesztik

A munkálatokat Debrecen és a környező ellátási terület folyamatos vízellátása mellett kell elvégezni. A kivitelező feladata ezért a medencék megépítésén túl az új létesítmény és a működő távvezeték összekapcsolása is.
Ehhez a tartószerkezeti, víztechnológiai, gépészeti és villamos munkák összehangolására lesz szükség. A nyertes vállalkozó készíti el a kiviteli terveket is, a rendelkezésre álló tendertervek és a vízjogi létesítési engedély alapján.

Az új telep távfelügyeletének biztosításához kommunikációs kapcsolat létesül a Keleti-főcsatorna vízművének diszpécserközpontjával, az irányítástechnikát pedig a vízműtelep és a szolnoki központ folyamatirányítási rendszeréhez csatlakoztatják. A telepen belüli energiaellátás, a biztonságtechnika és az épületvillamosság megvalósítása a kivitelező feladata lesz.

Az építkezés során is elsődleges az ivóvíz védelme

A tárolók építésének meghatározó követelménye a vízzáróság és az ivóvízzel érintkező felületek megfelelő kialakítása. A csövek, szerelvények és gépészeti berendezések mellett a bevonatoknak, tömítéseknek és szerelési segédanyagoknak is meg kell felelniük az ivóvizes alkalmazás előírásainak. A higiéniai követelmények már az építés során érvényesek.
Az elkészült medencék vízzáróságát vizsgálattal ellenőrzik, majd fertőtlenítést és akkreditált laboratóriumi bakteriológiai ellenőrzést végeznek. A vállalkozónak az üzemeltetővel együttműködve, a Keleti-főcsatorna vízművével összehangolt próbaüzemben kell igazolnia, hogy az új tárolópár és a hozzá kapcsolódó technológia a meglévő rendszer részeként is megfelelően működik.

Napelemek borítják be a B szektor tetőszerkezetét

A kivitelező feladata, hogy a stadion B szektora fölé összesen 400, egyenként 435 watt névleges teljesítményű fotovoltaikus modult telepítsen. A rendszer beépített teljesítménye eléri a 174 kilowattot.
A modulokat a tető hajlásszögével párhuzamosan, külön döntés nélkül helyezik el. Rögzítésükhöz a stadion meglévő teherhordó szerkezetéhez igazodó tartórendszert alakítanak ki. A kivitelezés során biztosítani kell, hogy a beavatkozás ne befolyásolja hátrányosan az épület statikai és tűzvédelmi jellemzőit.

A lelátó alatt kap helyet az energiatároló

A beruházás megvalósítása után a stadion nemcsak megtermelni, hanem tárolni is képes lesz a napenergiából előállított villamos energiát. A rendszerhez ugyanis egy 150 kilowatt teljesítményű inverter, valamint három, egyenként 102,4 kilowattóra kapacitású akkumulátoros tárolóegység kapcsolódik. Ezek együttes kapacitása 307,2 kilowattóra lesz.
A megbízást elnyerő cég, illetve annak alvállalkozója az akkumulátorokat a lelátó alatt, egy önálló energiatároló helyiségben telepíti.
A beruházás a villamos szerelés mellett építőmesteri és épületgépészeti feladatokat is tartalmaz: a helyiséget a tárolórendszer fogadására alkalmassá kell tenni, továbbá szabályozott szellőzést és hűtést kell kiépíteni benne.

A tűzjelző rendszerrel is együttműködik a szellőzés

Az energiatároló rendszer teljesítménye meghaladja a 100 kilowattot, a kialakításánál szigorú tűzvédelmi előírásokat kell betartani. Az akkumulátorokat tűzgátló szerkezetekkel határolt térben helyezik el, amelynek szellőzését a kültér felé vezetik ki.
A rendszerbe a tűzjelző berendezéssel együttműködő tűzgátló csappantyú kerül. Kialakítják továbbá a DC- és AC-oldali leválasztásokat, a tűzeseti és üzemszerű áramtalanítás lehetőségét, valamint a napelemes rendszer és az energiatárolók egymástól független leválasztását.
A kivitelező feladata a teljes rendszer megépítése és üzembe helyezése mellett a próbaüzem megtartása, illetve a D szintű megvalósulási tervdokumentáció elkészítése is. 
A munkálatok befejezésére a munkaterület átadásától számítva 90 nap áll rendelkezésre. Ebbe nem számít bele az áramszolgáltatóval lefolytatandó üzembe helyezési eljárás időtartama, amelynek lebonyolítása a megrendelő feladata.

A fehér-feketétől a piros-kéken át a zöldig

Az élvonalban szereplő csapat története egészen 1928-ig nyúlik vissza, a Nyíregyházi Vasutas Sport Club megalapításáig. A labdarúgó-, birkózó- és atlétikai szakosztályt egyaránt működtető egyesület színe akkor még a fehér és a fekete volt. A focicsapat 1940-ben feljutott az NB III-ba. A következő meghatározó változást az NYVSC és a Nyíregyháza Spartacus Petőfi 1977-es egyesülése hozta el. A fúziót követő aranykorban, Temesvári Miklós vezetésével a csapat 1980-ban megnyerte a másodosztályt, majd négy idényt töltött az élvonalban. A később Nyírség Spartacus néven önállósult klub 1998-ban, Őze Tibor irányításával ismét bajnoki címet szerzett. Az alapításkori fehér-fekete összeállítás helyett ma piros-kékben játszó élvonalbeli klub stadionja most energetikai értelemben is zöldre vált.

A finanszírozási megállapodást várhatóan idén véglegesítik, miután az Európai Bizottság is zöld lámpát adott a tranzakciónak. A Blackstone befektetése felgyorsítja az Eurowind megújuló energia-fejlesztéseit: egy olyan időszakban, amikor Európában gyorsan növekszik az energiaigény – mutat rá a román lap.

Ezek a projektek indulhatnak be

A cikkből a várható fejlesztések is kiderülnek, eszerint az Eurowind Energy Románia, az Eurowind Energy helyi leányvállalataként hét megújuló energia projekthez kapott engedélyeket szélenergiai, napenergiai és energiatárolás területén:

• Albeștiben 900 MW-os szélerőmű (Konstanca megye)
• Măneștiben 49 MW-os naperőmű (Prahova megye)
• Botoșani megyében 1188 MW-os szélerőmű
• Stăncuțában 49,6 MW-os szélerőmű (Brăila megye)
• Lieștiben 49,6 MW-os szélerőmű (Galați megye)
• Slobozia Conachiban 49,6 MW-os szélerőmű (Galati megye)
• Pecheában 21,6 MW-os szélerőmű (Galati megye)

A vállalat mindezek mellett már a múlt hónapban is elkezdett három új szélerőmű projektet: az erőművek Frumușița, Vector és Pecineaga NordEst helyszíneken együttesen 138 MW energiát adnak majd a hálózatba.

A Romániában 2011 óta aktív Eurowind Energy Romania jelenleg négy működő napelemparkot működtet Hălchiu, Măgurele, Pufești és Teiuș településeken.

Átfogó fejlesztésekkel a víz- és az energiaellátás biztonságát alapozták meg

A településvezető hosszan sorolta az elmúlt évek intézkedéseit és fejlesztéseit, amelyeknek célja az energia- és a vízellátás biztonságának megteremtése. Ezek között említette, hogy itt működtetik az ország egyik legkorszerűbb hulladékgazdálkodási rendszerét, a város számos közintézményére telepítettek napelemet, hogy így biztosítsák az óvodák, iskolák fenntartható üzemeltetését.

A távfűtés árának szinten tartásáért biomasszával üzemelő fűtőművet építtettek. Szita Károly kitért a közösségi közlekedést érintő fejlesztésekre is, a helyi buszflottát elektromos járművekre cserélik, amelyeket tárolókapacitással ellátott napelempark segítségével üzemeltetnek. Új ivóvízkutakat fúrnak az ellátás biztonságának fenntartására.

Az országban elsőként építették ki a város egészében az okos közvilágítást

Kaposváron az energiahatékonyság jegyében okos közvilágítási rendszert alakítottak ki. Mintegy 1,7 milliárd forint önkormányzati forrásból Kaposvár történetének legnagyobb közvilágítási rekonstrukciós programja valósult meg. A kivitelezés a város utcáin működő összes, azaz 9628 lámpa cseréjét és 175 új lámpa telepítését foglalta magában, utóbbival a töröcskei zártkerti városrészt "kapcsolják be" a közvilágításba. A modern LED-es fényforrásoknak és az okos megoldásoknak köszönhetően Kaposvár évi 550 millió forint közvilágítási költségének 40 százaléka megtakarítható. A fejlesztés révén egy központi rendszerben lehet figyelni és az igényeknek megfelelően szabályozni a lámpatestek fényerejét.

A háztetők vizét esőkertek hasznosítják

A város célkitűzése, hogy az ország legfenntarthatóbb városa legyen. A következő időszakban Kaposvár nyolc pontján ennek érdekében nyolc beruházást valósítanak meg. Ezek között szerepel, hogy a zöldfelületeken kijelölt esőkertekbe vezetnék és felfognák a magas házak tetejéről lefolyó csapadékot.
A lakótelepi parkolók egy részében vízáteresztő burkolat építenének. Ezzel az úgynevezett szivacsváros-rendszerrel felhőszakadások, villámárvizek esetén megelőzhető az alacsonyabban fekvő településrészek elöntése, az eltárolt víz pedig felhasználható aszályos időszakokban – mondta a polgármester.

A Kapos folyót is bevonják a projektbe

A tervek között szerepel, hogy látogathatóvá tennék a Kapos folyó belvárosi szakaszát. A Jókai liget Kapos-parti részén fenékküszöb kialakításával biztosítanák a folyó állandó vízszintjét, a világítás kiépítésével, farönklépcsők elhelyezésével nyújtanának kellemes környezetet az arra sétálóknak – részletezte a fejlesztést a városvezető.
A komplex program megvalósítására az év elején pályázatot nyújtottak be, amelyet a tervzsűri megvizsgált, és országos mintaként ajánlott. A kaposvári önkormányzat arra vár, hogy a kormány döntsön a pályázatról, a városvezető reményei szerint megkapják a lehetőséget, hogy elképzeléseiket pályázati forrásból megvalósíthassák – fűzte hozzá.

Zöldítik a főteret

Illik Kaposvár fenntarthatósági törekvései közé a főtér fejlesztésének most bejelentett projektje is. A klímaváltozás hatásainak mérséklését szem előtt tartva megújul Kaposvár főtere. A Kossuth téren félmilliárd forint európai uniós pályázati támogatásból finanszírozott munkálatok részeként korszerűsítik a szökőkutat, növelik a zöldfelületek nagyságát, a konténernövények számát, valamint több, és a városi környezethez jobban alkalmazkodó növényt ültetnek.

Új parkolóutca építése helyett a meglévő felületet alakítják át

A tender műszaki dokumentációjából kiderül, hogy a fejlesztés útépítési, forgalomtechnikai és útvíztelenítési terveit a TANDEM Mérnökiroda Kft. készítette el. A projekt előzményeinek ismertetésében az olvasható, hogy egy korábbi elképzelés szerint új parkolóutca épült volna, ami azonban nagyobb területet vett volna el a parkból. A szakemberek észrevételeit elfogadta a beruházó, és így a már meglévő, mintegy 127 méter hosszú út mentén alakítják ki a várakozóhelyeket. A jelenleg körülbelül hat méter széles, kétirányú utca forgalmi rendje nem változik meg. Az útpályát 5–5,3 méter körüli szélességre szűkítik, az eddig részben az úttesten, részben a zöldterületen történő parkolást pedig szabályosan kialakított párhuzamos és merőleges parkolóhelyekre terelik. Mivel eddig az úttesten parkoltak az autók, a tervezett kialakításban pedig az úttesten kívül használhatják majd a párhuzamos parkolóhelyeket, így az úttest közlekedésre alkalmas szélessége megnő.

Helyben tartva hasznosítják a csapadékvizet

A beruházás során összesen 45 parkolóhely készülhet el, amelyek közül egyet akadálymentesen alakítanak ki.
Az autók számára kialakított helyek zúzott kővel kitöltött, előregyártott beton gyeprácskő burkolatot kapnak. A vízáteresztő kialakítás célja, hogy a csapadék minél nagyobb része helyben szivárogjon el, és a fejlesztés ne növelje a csatornahálózat terhelését. A zúzalékágyazat és az az alap-, talajjavító és fagyvédő réteg közé, továbbá az altalajra geotextíliát helyeznének el. Ennek feladata, hogy a járművekből esetlegesen leszivárgó szénhidrogén-származékok altalajba és talajvízbe jutását megakadályozza.
A munkák során két víznyelőaknát is átépítenek, emellett 364,3 méter kiemelt, 197,4 méter süllyesztett és 15,2 méter kerti szegély készül.

A fa- és növényállomány bővítése is célja a beruházásnak

A parkolók elhelyezésénél lényeges szempont volt a meglévő faállomány megőrzése. A kivitelezéshez két kisebb átmérőjű fa átültetése szükséges. A projekt része nyolc fa és tizenhárom cserje telepítése és az érintett zöldfelületek füvesítése. A növényeket részben a parkolóhelyek közé, részben a fitneszpark közelébe ültetik. A cserjék és a tervezett parkolásgátló oszlopok azt is akadályozzák majd, hogy a járművek behajtsanak a megmaradó zöldterületre.

Korszerűsítik az iskola gazdasági bejáratának útcsatlakozását

Az iskola gazdasági bejáratához vezető útcsatlakozást a tervek szerint 80,6 négyzetméteren építik át. A park és a lakótelep közötti gyalogos kapcsolat biztonságának növelésére egy 31,5 négyzetméteres, sárga térkővel burkolt forgalomcsillapító küszöb is létesül. A környékbeli utcákban 30 km/h sebességkorlátozással zónát alakíthatnak ki.

Bővítik és modernizálják a közvilágítást

A beruházás a kiírás szerint nyolc közvilágítási oszlopot érint: a meglévők mellé egy új telepítésének feladata is vár majd a nyertes ajánlattevőre. A hálózat részleges bontása és átalakítása során 93 méter földkábelt fektetnek, a régi lámpatestek helyére pedig korszerű LED-es berendezések kerülnek.
A kivitelezés valamennyi szükséges bontási, földmunkával, kábelvédelemmel, villamos szereléssel és helyreállítással kapcsolatos feladatot magában foglalja. A nyertesnek az üzemeltetői átadáshoz szükséges megvalósulási és minősítési dokumentációt is el kell készítenie.

Az épületek a teljes energiafelhasználás közel 40 százalékáért felelősek, ezen belül pedig az épületgépészeti rendszerek adják az épület energiaigényének jelentős részét, közel a felét.

„Az energiahatékonyságról sokszor hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint egy épületgépészeti beruházás költségéről, pedig valójában egy hosszú távú üzemeltetési döntésről is beszélünk. Nem az a kérdés, hogy mennyit tudunk megtakarítani egy szezon alatt, hanem hogy a következő húsz évben mennyivel használ kevesebb energiát az épület úgy, hogy közben a bent tartózkodók komfortja és a beltéri levegő minősége sem romlik” – emelte ki Csipszer Zoltán, a Lindab Kft. ügyvezetője.

A gyors intézkedések fontosak, de nem váltják ki a rendszerszintű gondolkodást

A nyári energetikai csúcsterhelések idején kézenfekvő lépésnek tűnik az irodai jelenlét csökkentése. A munkaidő korábbi órákra helyezése, a hibrid munkarend összehangolása, a ritkán használt irodaterületek lezárása, a díszvilágítás vagy a digitális kijelzők kikapcsolása mind olyan beavatkozás, amely gyorsan végrehajtható és rövid távon is érzékelhető eredményt hozhat.

Az irodaházak energiaigényének jelentős része azonban nem közvetlenül az ott dolgozók eszközeihez, hanem az épület működtetéséhez kapcsolódik. A hűtés, a szellőztetés, a légkezelés és az ezekhez kapcsolódó szabályozás akkor is fogyaszthat, amikor egy tárgyaló üres, egy szint csak részben használt, vagy az adott munkanapon a dolgozók többsége otthonról végzi a feladatait.

A hagyományos rendszerek sok esetben még úgy kezelik az épületet, mintha annak minden zónája folyamatosan azonos terhelést kapna.

Az energiamegtakarítás kulcsa: a tényleges használathoz igazított működés

A hagyományos rendszerek gyakran ugyanazzal a teljesítménnyel szellőztetik és hűtik az épületet akkor is, amikor például egy tárgyaló üres, vagy egy teljes irodaemeletet csak néhány munkatárs használ. Hibrid munkarend mellett ez jelentős energiapazarlást eredményezhet.  Erre a problémára kínál megoldást az igényvezérelt szellőztetés (Demand Controlled Ventilation, DCV), amely érzékelők segítségével folyamatosan figyeli a helyiségek használatát és a levegő minőségét, majd ehhez igazítja a szükséges légmennyiséget. Mindig csak annyi friss levegőt juttat a helyiségbe, amennyire az adott pillanatban valóban szükség van. Így egyszerre csökkenthető az energiafelhasználás és biztosítható az egészséges beltéri komfort.

Az igényekhez hangolt irodaház – akár 70 százalékos energiamegtakarítást is eredményezhet!

A Lindab németországi irodaházának felújításakor  németországi irodaházának felújításakor CO₂-érzékelőkkel vezérelt igényvezérelt szellőztetést alkalmaztak. A rendszer folyamatosan a tényleges kihasználtsághoz igazította a befújt levegő mennyiségét.

Az eredmény: közel 70 százalékos energiamegtakarítás a korábbi, állandó légmennyiségű működéshez képest, miközben a folyamatosan biztosított jó minőségű beltéri levegő növelte a komfortot. A munkavállalók beszámolói szerint pedig csökkent a betegszabadságok száma, és javult a teljesítményük.
A projekt megtérülését 4,5 évre kalkulálták. A tényleges megtakarítás természetesen minden épület esetében függ a kiinduló rendszertől, az üzemeltetéstől és a kihasználtságtól.

Komfortos hűtés kisebb légmennyiséggel

Az energiahatékonyság szempontjából egy másik jó megoldás lehet az aktív klímagerenda.

A mennyezetbe integrálható rendszer szellőztetés mellett hűtésre, és igény szerint fűtésre is alkalmas, miközben esztétikus megjelenésével illeszkedik a modern épületek enteriőrjébe.

Működésének alapja, hogy a hűtési energia jelentős részét nem levegő, hanem víz szállítja, amely lényegesen hatékonyabb hőhordozó. Ez nemcsak energiahatékonysági, hanem komfortszempontból is előnyös lehet, ugyanis a megfelelően tervezett rendszer csendes, huzatmentes működést és szabályozott belső klímát biztosíthat.

Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat alapján a klímagerendás technológia más légtechnikai rendszerekhez képest számottevő, 17–22 százalékos energiamegtakarítási potenciált mutathat. A pontos eredmény ugyanakkor mindig az épület adottságaitól, a kiinduló rendszer állapotától, a szabályozás minőségétől és nem utolsó sorban az üzemeltetési gyakorlattól függ.

A lakóépületekben is nagy lehetőség rejlik

Az energiahatékonyság kérdése nemcsak az irodaházakat és ipari épületeket érinti. A családi házakban és társasházakban is nagy potenciál rejlik a hővisszanyerős szellőztetés alkalmazásában. Magyarországon még mindig kevés lakossági beruházásnál jelenik meg alapvető épületgépészeti elemként a gépi szellőztetés és a hővisszanyerés. Pedig ezek a rendszerek hosszú távon nemcsak komfortnövelő, hanem gazdaságilag is megtérülő beruházást jelentenek.

A hővisszanyerős szellőztetés az elszívott, elhasznált levegő hőenergiáját visszanyeri, és ezt a hűtési/fűtési energiát átadja a befújt, friss levegőnek. Így minimális a hőveszteség, kevesebb energia szükséges a belső komfort fenntartásához, miközben a beltéri levegő minősége is javul.

A retrofit a következő évek egyik legfontosabb feladata

Az energiahatékonyság javításához nem minden esetben szükséges teljes épületgépészeti rendszercsere. A meglévő épületek jelentős részében fokozatos korszerűsítéssel is komoly eredmények érhetők el. Érzékelők telepítése, zónaszabályozás, változó légmennyiségű szabályozás korszerű ventilátorok, automatika fejlesztése vagy éppen a légcsatornák légtömörségének javítása mind hozzájárulhatnak az energiafelhasználás csökkentéséhez.

A légcsatorna-hálózat állapota különösen fontos, mert a szivárgások miatt a rendszer több levegőt mozgathat a szükségesnél, ami közvetlenül növeli a ventilátorok és a légkezelés energiaigényét. A légtömör rendszer ezért nem csupán kivitelezési részletkérdés, hanem hosszú távú üzemeltetési szempont is. Ebben kiemelt szerepet kap a légcsatorna rendszer minősége is. A Lindab Safe rendszer immár ötven éve bizonyítja, hogy a magas légtömörség nemcsak kisebb energiaveszteséget jelent, hanem kiszámíthatóbb működést, egyszerűbb beszabályozást és hosszabb távon stabilabb teljesítményt is.
A jövő energiahatékony épületei tehát nem attól lesznek fenntarthatóbbak, hogy kevesebbet használjuk őket, hanem attól, hogy csak ott és akkor használnak energiát, ahol és amikor arra valóban szükség van.

Célzottan szervezik át a termelést és a műszakokat

A STRABAG valamennyi magyarországi egységének felülvizsgálata után az intézkedések részeként 2026. augusztus 3-án kezdődő héten szünetel a termelés a gyáli hídgerenda- és magasépítési vasbetonelem-előregyártó üzemekben.
Leáll az aszfaltgyártás a debreceni, marcali, szolnoki és orosházi keverőüzemekben, a hét közepétől a dunaújvárosi üzemben, továbbá a budapesti telephely egyik aszfaltkeverőjében.
A rendelkezésre álló kapacitásokat elsősorban a határidőkritikus kivitelezések ellátására összpontosítják.

A STRABAG előnyben részesíti az alacsonyabb gyártási hőmérsékletet igénylő WMA, azaz Mérsékelten meleg aszfalt technológia alkalmazását, ahol azt a műszaki előírások, az alapanyagok tulajdonságai és az adott projekt követelményei lehetővé teszik.

Nem a kritikus időszakban termelnek az aszfaltgyárak

Azokban az üzemekben, ahol a termelés folytatódik, az aszfaltgyártást elsősorban az 5:00 és 12:00 óra közötti időszakra koncentrálják. A munkarend átalakításakor a villamosenergia-rendszer terhelésének mérséklése mellett a rendkívüli hőségből eredő munkavédelmi kockázatokat is figyelembe vették. Ahol azt a munkafolyamatok és a kivitelezés műszaki feltételei lehetővé teszik, a munkavégzést szintén a reggeli és délelőtti órákra ütemezik, mérsékelve ezzel a munkatársak legnagyobb hőségnek és napfénynek való kitettségét.

Átszervezték a bányák munkarendjét is

A STRABAG kőbányáiban és legnagyobb kavicsbányájában 17:00 és 22:00 óra között szünetel a termelés. A komlói andezitbányában egyműszakos termelésre álltak át, az alsózsolcai kavicsbányában és az iszkaszentgyörgyi dolomitbányában pedig a műszakokat a kritikus esti időszakon kívülre, a délelőtti és az éjszakai órákra szervezték át. A mexikóvölgyi mészkőbányában alacsonyabb energiaigényű technológiát alkalmaznak.

Csökkentették a munkaidőt

STRABAG magyarországi fémszerkezet- és homlokzati rendszer gyártó leányvállalata egyes üzemeiben átmenetileg csökkenti a munkaidőt napi 6 órára. A telephely energiaigényének mintegy 20%-át már jelenleg is saját napelemes rendszer fedezi, szakemberek bevonásával további felülvizsgálatot végeznek a rendszer optimalizálására.
Az intézkedések célja, hogy a vállalat elsősorban abban a kritikus idősávban mérsékelje villamos teljesítményigényét, amikor annak a villamosenergia-rendszer szempontjából a legnagyobb jelentősége van.

A termelési feladatok átszervezése egyúttal lehetővé teszi, hogy a folyamatban lévő kivitelezések anyagellátása és a partnerekkel szemben vállalt kötelezettségek teljesítése tervezhető keretek között fennmaradjon. Az energiaellátási helyzet alakulását folyamatosan figyelemmel kísérik és szükség esetén további ideiglenes leállásokkal, valamint a műszakrend további átszervezésével csökkentik energiafelhasználásukat.        

Felelős működés, felelős döntésekkel

A fenti intézkedéseknek köszönhetően a STRABAG Magyarország tagvállalatai összesen 11 MW-tal csökkentik teljesítményüket a kritikus időszakban.

„Az energiaintenzív ipari szereplők felelőssége, hogy egy rendkívüli ellátási helyzetben saját működésükben is gyorsan végrehajtható és mérhető intézkedéseket hozzanak. A több mint 2 800 magyarországi munkavállalót foglalkoztató STRABAG Magyarország számára a felelős működés azt jelenti, hogy a termelési és üzleti szempontok mellett munkatársaink, partnereink és működési környezetünk érdekeit is figyelembe vesszük. Ezért valamennyi gyártóegységünkben felülvizsgáltuk a termelési folyamatokat, és azokban az idősávokban csökkentjük vagy szervezzük át működésünket, amelyek a villamosenergia-rendszer terhelése szempontjából kritikusak. Célunk, hogy érdemben hozzájáruljunk a rendszerterhelés mérsékléséhez, miközben fenntartjuk a biztonságos működés és vállalásaink teljesítésének feltételeit – mondta el a lépésekről Urbán Márton, a STRABAG Magyarország műszaki direkcióvezetője.

A szervezet szerint a hazai épületállomány széles körű energetikai korszerűsítése a téli időszakban akár egymilliárd köbméter földgáz megtakarításához járulhatna hozzá.

Nyáron ugyanakkor a megfelelő hőszigetelésre és árnyékolásra épülő felújítások akár a felére is csökkenthetik az épületek hűtési energiaigényét.

A paksi erőmű teljesítményének akár a felét is meg lehetne takarítani

Kiemelik, a jól kialakított épületburok a nyári hőhullámokban legalább olyan fontos, mint télen. Nyáron ugyanis lassítja a külső hő bejutását, csökkenti a túlmelegedést, és hosszabb ideig megőrzi a kellemes belső hőmérsékletet.

A probléma jelentőségét egy szemléltető becsléssel is alátámasztják. Ebben opcionálisan mintegy 1,5-2 millió légkondicionálóval ellátott háztartással számolnak Magyarországon, amelyek átlagosan körülbelül 1 kW villamos teljesítményt vesznek fel hűtésre. Tekintve, hogy a jelenleg is uralkodó rendkívül forró időszakban ezek jelentős része egyszerre működik, az országos hőhullám csúcsidejében az együttes terhelés elérheti az 1 500-2 000 MW-ot. Ez nagyságrendileg a Paksi Atomerőmű mintegy 2 000 MW-os névleges teljesítményével vethető össze.

Kifejtésük szerint, ha a korszerűsítések a hűtési igényt 50 százalékkal mérsékelnék, a legmelegebb órákban akár 750 – 1000 MW-tal is csökkenhetne az ország villamosenergia-igénye. Ez a Paksi Atomerőmű névleges teljesítményének megközelítőleg 40-50 százalékával egyenértékű csúcsidei terheléscsökkenést jelentene.

Az ÉVOSZ becslése óvatosabb mint a Nemzetközi Energiaügynökségé

A közleményben jelzik: a benne szereplő értékek szemléltető ÉVOSZ-becslések, és nem elkülönített országos mérési eredmények. Hozzáteszik, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a megfelelő hőszigetelés és a külső árnyékolás együttes alkalmazása kedvező körülmények között akár 80 százalékkal is csökkentheti egy épület hűtési igényét.

Az ÉVOSZ ennél óvatosabb, 50 százalékos korszerűsítési potenciállal számol. Ez a megfelelő hőszigetelés mellett külső árnyékolást, légzárást, szellőztetést is feltételez.

Járjon akkor a klíma, amikor a napelemek termelnek – ehhez azonban termikus burok kell

Mindazonáltal rámutatnak, nemcsak az számít, mennyi áramot használunk fel hűtésre, hanem az is, hogy mikor. A magas napelemes termelésű nappali órákban az épületek előhűthetők. Ez azonban csak akkor jelent valódi előnyt, ha az épület megfelelő termikus burokkal rendelkezik: a jó hőszigetelés és az árnyékolás lassítja a visszamelegedést, így a napközben elért kellemes hőmérséklet a késő délutáni és esti órákban is tovább fenntartható. A rosszul szigetelt épület viszont gyorsan visszamelegszik, ezért este ismét nagy teljesítménnyel kell működtetni a klímaberendezést.

Okosmérőre épülő lakossági tarifa bevezetését szorgalmazzák

A jól szigetelt épület tehát lehetővé teszi, hogy a megmaradó fogyasztás egy része a napenergia-termelés szempontjából kedvezőbb nappali időszakra kerüljön. Emellett egy korszerűen felújított épület kisebb teljesítményű klímaberendezéssel is komfortosan hűthető, ami egyszerre csökkenti a beruházási és az üzemeltetési költségeket.

Az ÉVOSZ ezért indokoltnak tartja egy önkéntesen választható, okosmérőre épülő lakossági idősávos villamosenergia-tarifa bevezetésének vizsgálatát. A magas napelemes termelésű nappali időszakban kedvezőbb ár ösztönözhetné az előhűtést, míg az esti csúcsidőszak magasabb ára a fogyasztás időbeli áthelyezésére késztetne.

Hangsúlyozzák, egy ilyen tarifa a jól szigetelt épületekben működhet igazán hatékonyan. A fogyasztó alacsonyabb költséggel hűthetné le otthonát akkor, amikor bőséges a napenergia, az épület pedig estig megőrizhetné a kellemes hőmérsékletet.

A fejlesztésekben a téli energiamegtakarítás mellett a nyári hővédelem is kapjon figyelmet!

Zárásként úgy összegeznek, mindez egyszerre csökkenthetné a háztartások költségeit, az esti rendszerterhelést és a villamosenergia-import iránti igényt, miközben javítaná a hazai napenergia felhasználását. Mindez jól összehangolható a rezsicsökkentés elveivel, adott esetben az idősávos tarifa a napközbeni órákban nagyobb kedvezményt biztosíthatna az esti fogyasztáshoz képest.

Szorgalmazzák, hogy felújítási programokban a téli energiamegtakarítás mellett a nyári hővédelem, a hűtési energiaigény csökkentése és a csúcsterhelés mérséklése is kapjon figyelmet.

„A jó hőszigetelés ma már nem évszakfüggő előny, hanem egész éves energiabiztonság és klímavédelem” – áll a közleményben.

• A Homokhátság vízgyűjtőjének képességein, Tiszaalpár térségében javíthat a Turbo Tech Hungary Kft.
• A Hajdúhátság megmentése érdekében indított CIVAQUA program következő elemein dolgozhat az ELCOM Elektronikai és Kereskedelmi Kft. és a Turbo Tech Hungary Kft.
• Az Észak-Nyírség vízgazdálkodásának fejlesztése vár az ELCOM Kft.-re;
• a Szigetköz vízmegtartásán pedig a Controlsoft-Automatika Szolgáltató Kft. és az ELCOM Kft. dolgozhat.
• A Keleti-Főcsatorna legfelső szakaszán tervezhet a Controlsoft-Automatika Kft., az ELCOM Kft. és a Turbo Tech Hungary Kft. is.

Monitoring-, irányítástechnikai és energiaellátási rendszerek tervezése indulhat szerte az országban

Hajdúhátság vízgazdálkodásának fejlesztésére jött létre a CIVAQUA program, ahol most az aktuális ütemben vízpótló- és szétosztó rendszerek komplex vízrajzi és vízminőségi fejlesztését tervezhetik meg. Vízrajzi monitoringrendszert, valamint a program teljes, komplex irányítástechnikai rendszerét kell megterveznie a nyerteseknek összehangoltan a jelenlegi vízrajzi és vízminőségi monitoringrendszerrel.

Amellett, hogy a korábbi ütemekben elkészült, valamint az újonnan tervezett elemek integritását és működését biztosítani kell, el kell végezni a HTVR szivattyútelep 0,4 kV-os hálózatának felülvizsgálatát és a komplex elektromos hálózatának tervezését. A CIVAQUA program teljes területét lefedő KIF villamos energiaellátási rendszert kell továbbá tervezni a vízpótlás üzemirányítási és vízrajzi monitoring rendszerével összehangoltan.

Észak-Nyírség vízgazdálkodásának fejlesztése során vízrajzi monitoringrendszer a tervezési feladat, ahol egyszerű távjelzőállomás, valamint hat és egy további létesítmény, vízhozammérő állomás kiviteli szintű tervezése vár a nyertesekre. A kistáj irányítástechnikai tervezése szigetszerű rendszer tervezését jelenti, ahol hét létesítményt kell a kiviteli szintig fejleszteni.

A Szigetköz Insula Magna nemzetközi projektjében– A fenntartható szigetközi innovációs mintaprojekthez szükséges vízrendezési feladatok végrehajtása. Itt vízrajzi monitoringrendszer tervezésében egyszerű távjelző állomás és öt létesítmény kiviteli szintű tervezése, kútmérés tervezése és egy további létesítmény kiviteli szintig való kidolgozása vár a vállalatokra.

Irányítástechnikai rendszert illetően a tervezési feladat: egy szigetszerű rendszer tervezése, ahol három létesítmény kell, hogy elérje a kiviteli szintet.

Tiszaalpár villamosenergia-ellátásának tervezése a Szikrai- és az Alpári-Holt-Tisza vízpótlását, valamint a Közép-Homokhátság tiszai vízgyűjtőjének ökológiai állapotjavítását szolgálja. Ennek keretében a villamos energiaellátás tervezését érintő feladatok között vizsgálni kell az erősáramú elektromos szolgáltatói hálózat csatlakozási lehetőségét és alternatív energiaellátás biztosíthatóságát is (nap-, szél-, vízenergia stb.).

A Keleti-Főcsatorna és övcsatornáinak első bögéje (duzzasztási szakasza) mederszelvény-rekonstrukciós munkákkal érintett. Itt is szükség lesz vízrajzi monitoringrendszert tervezésére, ebben pedig egyszerű távjelző állomások létesítésére kiviteli szinten kilenc helyszínen, illetve vízhozammérő helyek kialakítására kiviteli szinten, hét helyszínen, A csatorna irányítástechnikai rendszere szigetszerű kell, hogy legyen. E vízgazdálkodási létesítmény komplex automatizálása távvezérléssel és távfelügyelettel is történik majd. Itt kilenc helyszínen van szükség kiviteli szintű tervezésre.

A Keleti-Főcsatorna villamos energiaellátásának tervezése során az erősáramú elektromos szolgáltatói hálózati (primer, 0,4kV felett) csatlakozás lehetőséget kell megvizsgálnia a tervezőknek, ehhez ajánlati szintig kell kidolgozni a terveket két helyszínen. Tervezési feladat továbbá a Keleti-főcsatorna első bögében található két vízkiadagoló zsilip mozgatásához szükséges energiaellátás biztosítása a külső primér hálózatra való csatlakozással.

Folyamatosan nő az igény

A város ezzel drasztikusan csökkentette a földgázfüggőségét, ami kiemelkedő energetikai stabilitást biztosít az önkormányzatnak és a bekötött cégeknek is. Nem véletlen tehát, hogy hogy az ipari parkba betelepülő új cégek kifejezetten a geotermikus csatlakozási lehetőség miatt választják a települést – ezért a városháza folyamatosan dolgozik a kapacitások bővítésén. 

A friss közbeszerzési értesítőben olvasható adatok szerint most öt új termál hőközpont kialakítására és termál bekötővezeték építésére keresték a kivitelezőt két részajánlati körben.

A pályázaton nyertes BACHESZ és TÁRSAI Épületgépész Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. feladata lesz a hőközpontok termál távvezetékre való rácsatlakozásának, valamint a hőközpontok primer (termál) oldali kialakításának és vezérlésének kivitelezése, illetve termál bekötő vezeték építése. A mintegy 38 millió forintból megvalósítandó fejlesztéssel egy üzemcsarnok, egy tojástermelő telephely, egy kollégium, egy irodaépület és a város egészségügyi centruma kaphat új vagy megújuló hálózatot.

Ezért van szükség új hőközpontokra a tojástermelő telephelyen

A Töttösi út 8. szám alatti üzemcsarnok szociális épületrészének földszintjén gépészeti helyiséget kell kialakítania a kivitelezőnek.

A Prophyl Kft. SPF tojástermelő telephelyén jelenleg egy központi épület és két állattartó ól üzemel. A későbbiekben még három óllal és egy tojásfeldolgozóval bővül a telephely, ezért az ingatlan északi telekhatárán új hőközpontépületet kell létrehozni, amit egy termál távvezetékpár táplál. Itt egy korábbi beruházás keretében már kiépült a termál közművezeték a szomszédos ingatlanon, amire az SPF is csatlakozik. A meglévő és a tervezett épületek hőellátását is az új központról kívánják biztosítani.

Egy irodaépület is bekapcsolódik a hálózathoz

A kollégiumépület távhőrendszerét is bővíthetik. A Hunyadi utcai intézmény kollégiumának, étkező-konyhájának és sportcsarnokának fűtését jelenleg is a geotermikus rendszer biztosítja, azonban eljött az ideje a többször átalakított, elavult hőközpont cseréjének. Az új hőközpont a régi bontása után, az említett épületeken felül még a tervezett, új építésű szolgáltató-ház fűtését is szolgálni fogja. Az új hőközpont a meglévő-megmaradó helyiségben épülhet fel.

Egy Rákóczi Ferenc utcai irodaépület újonnan kapcsolódhat majd a hálózathoz. Ennek földszintjén van már gépészeti helyiség, itt kaphat helyet az új termál hőközpont. Az épület jelenlegi központi fűtési rendszere és a gázkazánok megmaradnak, ezt a rendszert táplálák meg az új hőközponttal.

Bóly Egészségügyi Centrumának (Szabadság utca) épületegyüttesét átalakítják: egyes részeit elbontják, viszont az orvosi ügyelet és rendelő épületei megmaradnak. Ez a két épület is átalakításon esik át, valamint a funkciók is változnak. Bár az épületek fűtését jelenleg is a geotermikus rendszer biztosítja, az átalakítás során ennek hőközpontját elbontják. Az új épületrész földszintjén kap majd helyet az új gépészeti helyiség a korszerű hőközponttal.

Vezetéképítés is a vállalás része

Az új Egészségügyi Centrum termál bekötő vezetéke a Szabadság úti termál gerincvezetékekről történő leágazásoktól az új hőközpontig épül, mintegy 30 méter hosszon. Az új termál bekötővezeték főbb adatai:

• egy előremenő, egy közbenső és egy visszatérő vezetékre lesz szükség.
• névleges hőmérséklet: 80°C
• üzemi nyomás: max. 6 bar
• vezetés módja: földbe fektetve
• csővezeték anyaga: üvegszál erősített PP-R cső, KPE köpenycsőben PUR hab szigeteléssel az előremenő és a közbenső vezetéken, ill. ugyanaz hőszigetelés nélkül a visszatérő vezetéken.

A Maas-folyó partján, az ide tervezett híd mellett, egy jövőbeli árapályparkra néző kilátással, rekreációs vízi elemekkel megálmodott városrész élő központja lehet, amelynek kialakításánál nem csak az építészeti, de a társadalmi hatásokra is figyelnek:

a közterek, a tájképi elemek és az épületek együttesen teremtik meg Rotterdam új, élhető lakhatásra és fenntarthatóságra hangolt turisztikai célpontját.

A fenntarthatóság követe

A Waterkant legkarakteresebb része pedig a Shift Embassy nevű új kulturális központ lesz, amelynek tervpályázatát most nyerte el az MVRDV.

A „Rotterdam Rocks” épület évente akár egymillió látogatót is fogadhat majd és célja, hogy arra ösztönözze az embereket, vállaljanak aktív szerepet bolygónk ökológiai egyensúlyának helyreállításában.

Az Embassy – amely nevéhez híven nagykövete kíván lenni a fenntartható megoldásoknak – része lesz az Elysium élménypark is. Egyfajta utazást kínál majd itt a beruházó, amelynek során a klímatudatosság válhat személyes cselekvéssé. A design, a technológia és a viselkedéstudomány metszéspontján tervezett terek feladata, hogy minden látogatót egy reális, élhető, mégis az életükhöz illő rendszer felé vezessen.

Hét szikla mutatja az utat

A Rotterdam ROCKS tehát nagyszabású ökológiai és társadalmi változások megvalósításában inspirálhatja a látogatókat. „Terveink célja, hogy – írják a tervezők közösségi oldalukon – a Maas-folyó mentén fekvő tájképet kiterjesszük. Sziklás, zöld, jelképszerű képződmény lesz ez, amely nagyrészt a nyilvánosság számára is hozzáférhető, és ahol a látogatók az 5 ezer m²-es Elysium immerzív élményében a művészet, az építészet, a közösségépítés, a történetmesélés és a fenntartható életmód sűrítményét kaphatják."

A Shift célja, hogy az egyénitől indulva a kollektív, és végső soron a rendszerszintű változást mutassa be.

Az épületet alkotó hét, egymásra rakott szikla két fő útvonalat rajzol ki az épület "barlangjain" keresztül: az egyik a kiállításnak, a másik a vendéglátóipari funkcióknak ad majd otthont.

Egy harmadik külső útvonal a sziklák oldalán kanyarog majd felfelé, és nyilvánosan hozzáférhető kilátóteraszra vezet, míg az épület tetejére egy tetőterasz kerül az Elysium látogatói számára. Emellett egy 200 szobás szálloda, oktatási terek, üzleti rendezvények, helyi közösségi összejövetelekre alkalmas területek, étkezőudvar, étterem és egy kilátó is helyet kap majd.

Vendégül hívták a természetet

Ezek a teraszok függőlegesen kiterjesztik a folyóparti árapályparkot, közvetlen kapcsolatba hozva a látogatókat az épület felületein otthonra lelő természettel, miközben látványos kilátást nyújtanak Rotterdamra.

Annak érdekében, hogy lehetővé váljon a természet burjánzása az épület burkolatán, az felszínét mélyedések és fülkék borítják majd, amelyek teret biztosíthatnak a talajnak, a víznek, a növényeknek és az állatoknak is.

Egyfajta nyilvános kísérlet lesz a Shift Embassy építése, amely megmutatja, mely alacsony szén-dioxid-kibocsátású építési stratégia sikeres és melyik nem – elősegítve ezzel a fenntartható építési gyakorlatok előmozdítását az egész iparágban.

A Mészáros Csoporthoz tartozó Status Energy Skopje d.o.o. ugyanis megállapodást kötött az ESM – Elektrani na Severna Makedonija állami vállalattal, amely Észak-Macedónia legnagyobb villamosenergia-termelő cége.

A július 7-én aláírt szerződés kimondott célja olyan beruházások előkészítése, amelyek

• támogatják a régió dekarbonizációs törekvéseit,
• javítják az energiaellátás biztonságát,
• és hosszú távon lehetővé teszik a jelenleg működő, alacsony hatásfokú és jelentős környezeti terhelést okozó erőművek fokozatos kiváltását korszerűbb technológiákkal.

A nemzetközi tapasztalat és a helyi piaci ismeretek szinergiája lökést adhat a fejlesztéseknek

Az együttműködési megállapodás a közös projektfejlesztés kereteit rögzíti; a projektek volumene és finanszírozási struktúrája pedig a közös szakmai munka következő szakaszában konkretizálódik – derül ki a Mészáros Csoport közleményéből.

Németh Tamás, a Status Energy Skopje d.o.o ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta, az együttműködés számukra nem csupán egy megállapodás aláírását jelenti, hanem egy hosszú távú stratégiai partnerség kezdetét is.

„Meggyőződésünk, hogy a szakmai tudás, a nemzetközi projektfejlesztési tapasztalat és a helyi piaci ismeretek egyesítésével olyan beruházások valósulhatnak meg, amelyek hozzájárulnak az energiaellátás biztonságának erősítéséhez, a modern energetikai infrastruktúra fejlesztéséhez és a fenntartható energiatermelés térnyeréséhez”

– fogalmazott az ügyvezető.

Erről szól a macedón állami cég stratégiája

A világhálón elérhető adatok szerint az ESM – Elektrani na Severna Makedonija elsődleges feladata a villamos energia előállítása: a hazai villamosenergia-termelés több mint felét biztosítja.

Vegyes termelési portfoliójában hőerőműveket és vízerőműveket üzemeltet, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt fektet a naperőművek, szélerőművek és energiatárolási projektek fejlesztésére is.

Az elmúlt években az ESM stratégiai céljai közé tartozik többek közt a lignitalapú termelés fokozatos kiváltása; a földgázalapú, nagy hatásfokú kombinált ciklusú erőművek létesítése; valamint a megújulóenergia-kapacitások jelentős bővítése. E stratégia részeként az ESM több nemzetközi partnerrel is együttműködési megállapodásokat kötött új erőművi beruházások előkészítésére, köztük a magyar tulajdonú céggel is.

Nyolc helyszínen zajlik majd a kivitelezés

A megbízást a békéscsabai székhelyű „KOPP” Export-Import Kft. nyerte el. A munkákat a város több pontján kell majd elvégezniük, a beavatkozással érintett területek között szerepel:
Keleti-övárok, CS-2-0 /Liliom és Székely utca között/ -- Szulalaposi-csatorna, CS-1-0/Bajcsy -Makói utca között/ -- Csengeri u. - Dr. László Elek lakótelepi záportározó és vonzáskörzete, valamint a Könd, Bajnok, Kórház utca és a Csendes utca Zombai-Oláh utca közötti szakasza.

Cél a víz helyben tartása

A projekt keretében összesen 5584 méteren újítják fel a csapadékvíz-elvezető rendszert. A Keleti-övárok Liliom utca és Székely utca közötti földmedrű szakaszán fenék- és rézsűbiztosítást alakítanak ki betonelemekkel, illetve szikkasztólyukas betonelemekkel. Ezek a megoldások egyszerre segítik a csapadékvíz helyben tartását, szikkasztását, valamint a többletvizek elvezetését.

Új nyomvonalon épül egy csatornaszakasz

A Szulalaposi-csatornán a meglévő nyílt földmedrű csatorna felújítása mellett nyomvonal-áthelyezésre is szükség lesz. A Bajcsy-Zsilinszky utca és a Makói út közötti szakaszon a csatornát az Orosháza–Mezőhegyes vasútvonal területéről helyezik át, az eredeti nyomvonalat pedig földfeltöltéssel állítják helyre.

8600 köbméteresre növelik a tározó kapacitását

Jelentős beavatkozás történik a Dr. László Elek lakótelep térségében is. A meglévő záportározó kapacitását bővítik: a tározó mélyítése 2 méter, tervezett térfogata pedig 8600 köbméter lesz. A fejlesztés célja, hogy a lakótelep és vonzáskörzete nagyobb részéről lehessen a csapadékvizeket a tározóba vezetni, ezzel tehermentesítve a környező csapadékvíz-elvezető rendszereket.

Mérföldkő a szélenergia hasznosításában

A mostani engedély a társaság 16 települést és három vármegyét érintő fejlesztési programjának első építési engedélye, így mérföldkőnek számít a nagyszabású megújulóenergia-beruházás előkészítésében. Ritter Antal, a Green Energy Investhor vezérigazgatója úgy fogalmazott:

„A banai építési engedély megszerzése valódi mérföldkő számunkra. Ez az első kézzelfogható eredménye annak az előkészítő munkának, amelyen hosszú évek óta dolgozunk, és egyben az első konkrét lépés afelé, hogy megvalósulhasson a szélerőmű-fejlesztési programunk.” 

Négy korszerű, egyenként 7,2 MW-os turbina létesülhet

A hatósági engedély alapján Bana külterületén négy darab, egyenként 7,2 MW névleges teljesítményű szélerőmű építése kezdődhet meg.

A turbinák lapátátmérője 170 méter lesz, a szélerőművek teljes magassága pedig eléri a 215 métert.

Az engedély kizárólag a szélerőművek létesítésére vonatkozik, a hálózati csatlakozás külön engedélyezési eljárás keretében valósulhat meg. A kivitelezés a szükséges további hatósági engedélyek és feltételek teljesülését követően indulhat el.

Természetvédelmi előírások mellett valósulhat meg a beruházás

A Green Energy Investhor közlése szerint a projekt előkészítése során kiemelt figyelmet fordítottak a természeti értékek megóvására. A beruházási helyszíneken több mint egy éven át végeztek madár- és denevérvizsgálatokat, valamint természetvédelmi felméréseket. Ezek eredményeire épültek a környezetvédelmi hatástanulmányok és a tervezett természetvédelmi intézkedések is.

A most kiadott építési engedély szigorú természetvédelmi előírásokat tartalmaz. A kivitelezés során biztosítani kell a védett élővilág megóvását, az üzembe helyezést követően pedig legalább öt éven át folyamatos madár- és denevérmonitoringot kell végezni.

Hetven szélturbinát terveznek három vármegyében

A banai projekt a Green Energy Investhor országos jelentőségű szélerőmű-fejlesztési programjának első állomása. A társaság által előkészített beruházássorozat 16 települést érint Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas vármegyében.

A tervek szerint a program keretében összesen 70 korszerű szélturbina létesülhet, amelyek várható éves villamosenergia-termelése eléri az 1200 GWh-t. A fejlesztés megvalósulásával a jelenlegi hazai szélerőművi kapacitás közel háromszorosára növekedhet.

A beruházás a társaság szerint hozzájárulhat Magyarország energiabiztonságának erősítéséhez, az importenergia-függőség mérsékléséhez, valamint a hazai klímacélok teljesítéséhez.

A napenergia mellett a szélenergia szerepe is erősödhet

A szélenergia a következő években a napenergia fontos kiegészítőjévé válhat a hazai energiarendszerben. Míg a naperőművek elsősorban nappal és kedvező időjárási körülmények között termelnek, a szélerőművek eltérő termelési profillal segíthetik a villamosenergia-rendszer rugalmasságát és stabilitását. A Green Energy Investhor fejlesztési programja ehhez a törekvéshez kapcsolódik: a több mint 500 MW-os beruházássorozat megvalósulása érdemi bővülést hozhat a magyarországi szélerőművi kapacitásban.

Átfogó, többéves fejlesztés zajlott le

Ezzel Budapest legnagyobb napelemparkja jött létre, amely a külső forrásból érkező zöldárammal együtt évente több, mint 17,5 GWh megújuló energiát biztosít a bevásárlóközpont működéséhez. Ennek eredményeként a Westend által használt villamos energia 80 százaléka már megújuló forrásból származik.

A beruházás egy átfogó, többéves fejlesztés részeként valósult meg, amelynek során

• korszerűsítették a fűtési és hűtési rendszereket,
• új kazánokat, lifteket és LED-világítást telepítettek,
• átszabályozták az épületgépészeti rendszereket,
• valamint mesterséges intelligenciára épülő épületfelügyeletet vezettek be.

Mit jelent az adatvezérelt rendszer?

Az adatvezérelt rendszer valós időben követi többek között az épület energiaigényét, a belső hőmérsékletet és az időjárási körülményeket, a látogatók számát, a relatív páratartalmat és a széndioxid koncentrációt, majd ezek alapján optimalizálja a működést.

A korszerű gépészeti és intelligens megoldások együttesen éves szinten 15-30 százalékkal mérsékelték az energiafogyasztást. A fejlesztések eredményeként a bevásárlóközpont „A+”, a hozzá kapcsolódó Crowne Plaza Budapest Hotel, valamint a Westend Irodaház „A” energetikai besorolást ért el.

Helyben hasznosul a csapadékvíz

A működési modellváltás egyik leglátványosabb eleme a Westend 1,5 hektáros tetőkertjének megújítása. Budapest egyik legnagyobb közhasználatú tetőkertje több száz növénynek ad otthont, területe pedig közel 1000 négyzetméternyi, magasabb biodiverzitású zöldfelülettel bővül. A kertet fokozatosan a megváltozott városi klímához alkalmazkodó, biodiverz és beporzóbarát növénytársulásokkal alakítják át még ebben az évben.

A szivacsváros-koncepció mentén kialakított megoldások segítik a csapadékvíz helyben tartását és hasznosítását, mérséklik a vízfelhasználást, javítják a mikroklímát, és hozzájárulnak a városi hőszigethatás csökkentéséhez.

Arra is kitérnek, hogy a Westend a hazai kereskedelmi ingatlanok között elsőként kötött közvetlen áramvásárlási szerződést Magyarország legkorszerűbb technológiát alkalmazó naperőművével, amely 2024 óta kétharmad részben megújuló forrásból fedezi az épületegyüttes energiaigényét. Ezt egészíti ki a most átadott napelempark.

Most ennél is fajsúlyosabb számok kerültek fókuszba az Élhető Jövőért Nyilatkozatot kiadó kutatóknak köszönhetően:

a Green Policy Center zöldpolitikai műhely MTI által közölt adatai szerint Magyarországon naponta 11–13 futballpályányi, azaz 4,5–10 hektárnyi területet vonnak ki a természetes körforgásból beépítés vagy burkolás miatt (ez 50-100 ezer négyzetméter, ami egy jelentősebb gyárépület nagyságának felel meg – a szerk.).

Ebben a folyamatban 1990 óta mintegy 1,4 millió hektárral, közel 22 százalékkal csökkent az ország mezőgazdasági területe. A rendszerváltáskor még mintegy 6,4 millió hektáros hazai mezőgazdasági terület 2024-re körülbelül 5 millió hektárra zsugorodott. A szakértők közleménye szerint a folyamat nem fenntartható, környezeti, gazdasági és társadalmi kockázatokat hordoz, és közvetlenül veszélyezteti az ország élelmezésbiztonságát, valamint vízmegtartó képességét.

Jordán Ferenc rendszerökológus a közleményben hangsúlyozta: a talaj nem megújuló erőforrás, a lebetonozott területek akár évtizedekre elvesznek a természet és a mezőgazdaság számára. A beépítések ráadásul gyakran a legjobb minőségű termőtalajokat érintik.

Ha mindent lebetonozunk, a városaink élhetetlenné válnak

A közlemény a fentieken túl rámutat a hazai ingatlanhálózat kihasználatlanságára is. A kutatók adatai szerint miközben folyamatosan új lakásokat építenek, Magyarországon több mint 570 ezer lakóingatlan áll üresen, ami a teljes állomány 12,5 százaléka. Ez jelentős növekedés a 2001-es 9,2 százalékos arányhoz képest.

A meglévő épületek felújítása helyett újakat építeni nemcsak fenntarthatatlan, hanem kifejezetten környezetpusztító gyakorlat - hívják fel a figyelmet.

"Ha mindent lebetonozunk, a városaink élhetetlenné válnak. A csapadék nem tud beszivárogni a földbe, a növények pedig nem tudják hűteni a környezetüket. Egy hőségtől lüktető, száraz kőrengeteg nem otthon, hanem egy holt pusztaság" - idézi a közlemény Köves Alexandra, ökológiai közgazdászt. Hozzátette, a leburkolt talaj a szén-dioxidot sem képes megkötni.

A jelentés a hazai úthálózat sűrűségére is kitér, amely nemzetközi összevetésben is magas: 2023-ban a teljes hálózat hossza elérte a 219 ezer kilométert. Egy magyar lakosra átlagosan 22,81 méter út jut, miközben ez az érték Ausztriában 13,85 méter, Csehországban 11,91 méter, Szlovákiában pedig 8,3 méter. A szakértők szerint a csökkenő lakosságszám és a hazai népsűrűség nem indokolja az új utak építését.

Egyetlen hektárnyi talaj is rengeteg hasznot tud hozni

A közleményben Ürge-Vorsatz Diána klímakutató kiemelte, hogy a betonozott felületek a nyári hőségben akár 30 Celsius-fokkal is jobban felmelegedhetnek a környezetüknél. A hőt éjszaka is visszasugározzák, ami növeli a hőterhelést és a hűtési energiaigényt.

Zlinszky János biológus a felhívásban arra hívja fel a figyelmet, hogy egy hektárnyi, 10 centiméter mélyen lazított talaj képes lenne akár 25 ezer fürdőkádnyi vizet is elraktározni. A burkolás miatt azonban heves esőzéskor a csapadék nem tud beszivárogni, ami villámárvizek kialakulásához, majd azt követően aszályokhoz vezet.

Ez lehet a megoldás

A kutatók szerint az építkezések leállítása helyett irányváltásra van szükség. Sürgetik a meglévő épületállomány hatékonyabb hasznosítását, a barnamezős fejlesztések előtérbe helyezését, valamint a talajvédelmi szabályozás szigorítását.

A problémára és a zöldfelületek eltűnésére a szakértők egy fényképpályázat keretében kívánják felhívni a lakosság figyelmét. A túlzott beépítéseket, felesleges lebetonozásokat, természetkárosítást bemutató fotókat június 30-ig várják a www.aklimatudomany10uzenete.hu oldalon. A kiválasztott fotókat a nyár folyamán kiállításon mutatják be.

A klímaváltozás felértékeli a városi tó szerepét

A mesterségesen kialakított Malom-tó mai formáját az 1970-es évek elejére alakították ki. A meder vájása során kinyert földből gátakat, töltéseket és a közeli lakótelepek altalaját építették meg.

A városi tó szerepe sokrétű Oroszlány életében:

a Vértesből érkező csapadékvíz és kisebb villámárvizek kezelésével a térség vízgazdálkodásának egyik kulcseleme. A klímaváltozás hatásainak enyhítésében is egyre nagyobb feladat hárul majd a településen belüli vízfelületre és az azt övező terekre, amelyek fontos szerepet töltenek be a közösség mindennapjaiban.

 

Vészjelzés

Az elmúlt években az elnyúló csapadékmentes időszakok számos problémát idéztek elő Oroszlány legnagyobb belterületi tavánál.

2021 nyarán és azt követően szinte minden évben hosszabb-rövidebb ideig az aszály miatt a tavat tápláló Kertekalja- és Svandabereg-patak kiapadt, egyedüli utánpótlást a Labanc-patak biztosított, de ennek vízhozama sem volt mindig elegendő. A magas átlaghőmérséklet hatására felmelegedő vízben algásodás kezdődött, a tó élővilágát időszakos oxigén csökkenés állította kihívás elé.

A veszélyhelyzetet akkor úgy orvosolták, hogy jet-skisek hasítottak a tavon és a tűzoltók vízágyúk, majd úszószivattyúk segítségével mozgatták meg a vizet, így sikerült elkerülni a tömeges halpusztulást. Égetővé vált, hogy átfogóan kezeljék a helyzetet és megoldást találjanak a csapadékvíz megtartására.  

Az átalakulás a tó szinte teljes környezetét érinti

A Malom-tó környezetének átfogó felújítását a STRABAG szakemberei a Partner Mérnöki Iroda és a Gaia Kertműhely tervei alapján valósítják meg. A beruházás túlmutat az egyszerű területrendezésen.
A projekt a tó szinte teljes közvetlen környezetét érinti, több egymáshoz kapcsolódó helyszínen – mondta portálunknak Hajnik Dániel. A STRABAG építésvezetője hozzátette, a beavatkozással érintett terület részben kiépített volt, de a sétányok állapota leromlott, hiányossá vált, a burkolatok elhasználódtak. A beruházás célja egy rendezett, jól használható, fenntartható és biztonságos, egyben természetközeli közösségi tér kialakítása.

A kivitelezés szakaszokra bontva halad, ezek magukban foglalják:

• - a sétány három részletben történő építését,
• - az aszfaltozási munkálatokat,
• - a játszótér és környezetének kialakítását,
• valamint a tó területének rendezését és a növénytelepítéseket.

Új burkolatokkal épül a tó teljes körbejárhatóságát biztosító sétány

A kivitelezési munkálatok legmarkánsabb része a tó körbejárhatóságát biztosító 1,4 kilométer hosszú sétányrendszer kialakítása. A zömében zúzottkő burkolat lehetővé teszi a csapadékvíz földbe szivárgását, míg az egyes, nagyobb igénybevételnek kitett szakaszokon térkőfelületeket alakítanak ki, a tó vízfelszíne felé oldaleséssel. A sétány mentén utcabútorokat helyeznek el.
A munkák pontosságát folyamatos szintezéssel követik. Így optimalizálják a burkolati és terepszintek közötti magassági kapcsolatokat. Utóbbi nemcsak a biztonságos közlekedés, a felületek tartóssága, hanem a vízelvezetés szempontjából is kiemelten fontos feladat.
A tó körül közvilágítási rendszert építenek ki: az északi oldalon napelemes „okos” lámpákkal, a déli oldalon hálózati megtáplálású megoldással.

Több ezer köbméter talajt mozgatnak meg a helyszínen

A sétányhoz közvetlenül kapcsolódik majd egy kilátó domb. A magaslatról távcsővel pásztázhatják majd a környéket. Hajnik Dániel elmondta, a földmunka és tereprendezés során 2 –3 ezer köbméter talajt emelnek ki, amelyet a helyszínen vissza is építenek. Tiszta humuszos termőréteg kinyerésére nem kerül sor, a kaviccsal, kövekkel és murvával kevert humuszos homokos talajt a kilátódomb területén és a Kajakház mögött hasznosítják.

Ez kivitelezői szempontból azért is fontos, mert a helyben történő visszaépítés csökkenti a felesleges anyagmozgatást, miközben a terepalakítás jobban igazítható a projekt igényeihez. A tükörkészítés és a tereprendezés geodéziai kitűzés és folyamatos ellenőrzés mellett zajlik, a hosszú távú stabilitást pedig megfelelő tömörítéssel biztosítják.

Az építésvezető kiemelte, a legnagyobb talajmechanikai kihívást a kilátódomb megépítése jelenti. A réteges töltésépítés során figyelmet kell fordítani a megfelelő víztartalomra, a túltöltésre és a konszolidációs idő biztosítására is. A több száz köbméter töltésanyagból kialakított domb rézsűit füvesítéssel, az egyik oldalon pedig szárazon rakott mészkősziklákkal stabilizálják. A kivitelezésnél egyszerre kell biztosítani a statikai megfelelést és a természetes, tájba illeszkedő megjelenést.

Bagolyvár hívja a szabadba a gyerekeket

Az új játszóeszközökön kívül, amely a Bagolyvár elnevezést kapta, erősítő-kondiparkot és pingpongasztalt is telepítenek. A Kajakházhoz vezető út, a kilátó domb melletti parkoló aszfaltburkolatot kap.
A klímafókusz a közlekedési és közösségi infrastruktúra kialakításában is megjelenik.

A társasházak és a tó közötti területen a parkolót bővítik,. ennek burkolata gyeprácsos kialakítású lesz, ezzel is segítve az esővíz helyben szikkadását.

A rétegrend 30 centiméter homokos kavics javító rétegből, 20 centiméter M63 mechanikai stabilizációból, 3 centiméteres ágyazóanyagból és a gyeprácsból áll.

Esőkerttel és vízmegtartó szemlélettel formálják át a területet

A projekt egyik legfontosabb klímaalkalmazkodási eleme az esőkert és egyéb talajtakaró cserjés sávok kialakítása, útszegélyek szakaszos megbontás és a csapadékvíz zöldfelületen történő fokozatos szétterítése lesz. A projektelemhez kapcsolódó földmunkák már elkészültek. A mosott kavicssáv kialakítása után, a befejezéshez a termőközeg kialakítása és a növénytelepítés szerepel az elvégzendő feladatok között.
A Malom-tó környezetében a csapadék és a környező patakok vizének megtartása és hasznosítása különösen fontos, hiszen a tó vízgyűjtője megközelítőleg 43–44 négyzetkilométer, a csapadék évi mennyisége pedig ugyan 600 milliméter körül alakul a sokéves átlagban, eloszlása egyre szélsőségesebb.

Vízminőséget javító tótechnikai elemek is készülnek

A beruházás részeként új úszó stég és tólevegőztető rendszer is létesül. A két levegőztető szökőkút létesítése segíti a víz áramoltatását, oxigén dúsítását és a levegő párásítását.

A projekt végén jelentős növénytelepítési munka is következik: gyepesítés, faültetés, díszfüvek, cserjék és évelők telepítése szerepel a programban. Ezeket a munkákat csak a burkolatépítések után végzik el, hogy a nehézgépes kivitelezés ne károsítsa a friss növényállományt. Az ültetést követően a növények megeredéséig a kivitelező folyamatos öntözést biztosít, a fáknál pedig karózással segítik az egyenes törzs kialakulását.

Szakági koordinációval, időjáráshoz igazított ütemezéssel haladnak

A STRABAG tájékoztatása szerint a sokrétű szakági munkák összehangolását ütemtervek, heti több helyszíni és írásos egyeztetés, valamint folyamatos koordináció biztosítja. A kivitelezést ugyanakkor jelentősen befolyásolja a vízparti környezet és az időjárás is, különösen a csapadékos időszakok, amelyek a földmunkák és a burkolatépítés ütemezését is módosíthatják.
Az oroszlányi Malom-tó megújítása egyszerre városépítési, klímaváltozáshoz való alkalmazkodást támogató és kivitelezői szempontból összetett beruházás.

A projekt nemcsak egy leromlott állapotú tóparti környezetet szervez újra, hanem olyan műszaki és tájépítészeti megoldásokat is beépít a városi térbe, amelyek a vízmegtartást, a zöldebb környezetet, az energiatakarékos működést és a hosszú távú használhatóságot szolgálják.

Az Oroszlányi Zöldfejlesztések című, TOP-PLUSZ-1.2.1-21-KO1-2022-00046 azonosítószámú projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg 300 millió Ft összegű 100 %-os intenzitású támogatás felhasználásával.

A Marcal helyett tározókba vezetik a csapadékvizet

A beruházás előkészítése során az önkormányzat a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakembereivel egyeztetett arról, hogyan kezeljék az utóbbi években egyre gyakoribbá váló villámárvizeket.
A konzultáció során kijelölték a beavatkozás helyszíneit és döntés született az egykori murvabánya területén szikkasztómedence és záportározó megépítéséről.
Emellett a városrész önálló csapadékvíz-elvezető rendszert kap, amelynek nagy előnye, hogy így nem kell a vizet a városon keresztül a terület elsődleges vízlevezetőjeként használt Marcal folyóig vezetni.
A záportározó kialakításához átfogó talajmechanikai vizsgálat készült. Az egyes részvízgyűjtő területek hidrológiai jellemzőit és a mértékadó vízhozamok számításait hidrológiai számítások tartalmazzák.

A hiányos infrastruktúra és a domborzati viszonyok is bonyolítják a helyzetet

A problémát nemcsak a csapadékintenzitás jelentős változása jelenti. A Rendeki-hegy felől jelentős külterületi vízgyűjtő csatlakozik a területhez, ahonnan a meredek vízgyűjtőn keresztül nagy mennyiségű csapadékvíz érkezik a lakott területre.
A meglévő árkok, csatornák, átereszek és kapubejárók vízszállító kapacitása több helyen nem megfelelő, a medrek és csatornák feliszapolódtak, egyes szakaszokon pedig egyáltalán nem épült ki egységes vízelvezető rendszer – tájékoztatta portálunkat Czintula Róbert. A kivitelezéssel megbízott STRABAG projektvezetője hozzátette, a városrészben az elmúlt évek nagy intenzitású esőzései több ponton is komoly károkat okoztak. A lezúduló víz számos belterületi murvás út – köztük a Vincellér utca, a Panoráma domb és a Hegybíró utca – felületét megbontotta, a szórt kő burkolatot több száz méteren át elsodorta, az utak pedig balesetveszélyessé váltak.

Kétmedencés záportározó épül

A projekt a 84-es főút feletti városrész csapadékvizeinek biztonságos elvezetését célozza. A beavatkozás érinti többek között a Báróházi utcát, a Boróka utcát, a Fehérkő utcát, a Hegybíró utcát, a Karolina utcát, a Mandula közt, a Panoráma dombot, a Vadrózsa utcát, a Várvédők útját és a Vincellér utcát.
Czintula Róbert  elmondta, a most kiépülő rendszer több fő elemből áll, amely komplex módon kezeli a csapadékvizet.
A beruházás részeként

• kétmedencés, földmedrű záportározót,
• beton- és műanyag elemekből álló, zárt levezetőrendszert,
• iszapfogó és vízkormányzó műtárgyakat,
• valamint előregyártott, nyíltárkos felszíni árokrendszert alakítanak ki.

Tízéves gyakoriságú csapadékra méretezték a rendszert

A városrész csapadékvizeit a 84-es főút és a Fehérkő utca keresztezésénél található volt murvabánya területére vezetik. Ezen a területen épül a tároló- és szikkasztómedence. A főút alatt a vizet zárt csapadékcsatornával vezetik át.
A kivitelezést talajmechanikai vizsgálatok és hidrológiai számítások előzték meg. A tározó kialakításánál a tervező a tízéves gyakoriságú, 30 perces időtartamú mértékadó csapadékvizeket vette figyelembe. A mértékadó vízhozam négyéves gyakoriságnál 867,1 liter/másodperc, tízéves gyakoriságnál 1170,6 liter/másodperc. Ez alapján a minimálisan szükséges tározási térfogatot 2107 köbméterben határozták meg.

Hétezer köbméter földet mozgattak meg

A volt murvabánya területén a kétmedencés, földmedrű záportározó kialakításához mintegy 7000 köbméter földet mozgatnak meg. A földmunkák során a földkiemelésen kívül töltésszélesítést is végeznek. Czintula Róbert elmondta, a legnagyobb kihívást a vegyes dolomitos talajszerkezetű területen a tározók töltésoldalának állékonysága jelenti.  A komplett rendszerhez kiépítik a beton- és műanyag elemekből álló, zárt levezetőrendszert, iszapfogó és vízkormányzó műtárgyat, valamint előregyártott, nyíltárkos felszíni árokrendszert.

Kiépítik a vízelvezető-rendszert a benépesülő domboldalon is

Összetett feladatot jelent a kivitelezés során, hogy egy már lakott városrészben kell a meglévő közművek között beton gravitációs vezetékeket kiépíteni.
A projektvezető tájékoztatása szerint a kivitelezésre egy év áll rendelkezésre, a munkák készültsége ehhez az ütemezéshez igazodik.

A vízrendezés után jöhet az utak fejlesztése

A mostani projekt elsődlegesen a csapadékvíz biztonságos elvezetését és kezelését célozza. A folytatásban következhet a területen lévő utcák aszfaltozása. Az érintett utcák jelenleg murvás, illetve mart aszfaltos borításúak; szilárd burkolattal történő ellátásuk egy következő beruházás része lesz.
A beruházáshoz kötelező szemléletformálási elem is kapcsolódik, amely a csapadékvíz hasznosítására irányítja rá a lakosság figyelmét. Emellett elkészül Sümeg Város Integrált Települési Vízgazdálkodási Terve is, amely hosszabb távon adhat keretet a települési vízgazdálkodási feladatoknak.

Az új kormány nem sokkal megalakulása után önálló tárcát állított fel a klímavédelem, a fenntarthatóság és a környezetgazdálkodás koordinálására: az ágazat átalakulása nem csupán szakmai, hanem politikai prioritássá is vált.

A kérdés azonban nem az, hogy szükség van-e változásra, hanem az, hogy ki, mikor és hogyan teszi meg az első lépéseket.

Rendszerszintű gondolkodás nélkül nincs előrelépés

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 2025-ben Fenntarthatósági Tagozatot hozott létre, és rövidesen elkészítette a „Zöld minimum” elnevezésű javaslatcsomagot. A kezdeményezés célja, hogy a fenntarthatóság ne választható opció, hanem alapkövetelmény legyen az állami építkezéseknél, elsőként azoknál a beruházásoknál, amelyek elérik az uniós közbeszerzési értékhatárt. 

Az ÉVOSZ álláspontja egyértelmű: az értéklánc egészének összehangolt fellépésére van szükség. Nem elég, ha egy-egy épület vagy vállalkozás próbál fenntarthatóan működni, az iparágnak egészében kell életciklus-szemléletben gondolkodnia. Ez azt jelenti:

a tervezéstől, gyártástól a kivitelezésen át az üzemeltetésig minden szereplőnek közös felelőssége van.

Ez utóbbi szempont különösen fontos. Az üzemeltetők bevonása a tervezői szakaszba ma még nem minden esetben bevett gyakorlat, pedig a fenntarthatósági célok csak akkor valósulhatnak meg maradéktalanul, ha az épület valódi működési feltételeit – beleértve az energiafelhasználást, a kibocsátásokat, az egészséges beltéri klímát, sőt a beépítésre kerülő építőanyagok által hordozott beépített karbont - már a tervezés során figyelembe veszik.

Uniós elvárások, hazai felkészültség

Az uniós zöldépület-politika, az épületenergetikai irányelv (EPBD) felülvizsgálata és a kötelező fenntarthatósági jelentéstétel (CSRD) egyre konkrétabb követelményeket támaszt a hazai szereplőkkel szemben is. Ehhez olyan mérési és adatgyűjtési, adatfeldolgozásimódszertanokra van szükség, amelyek ma még nem egységesek, és amelyek meghonosítása komoly szakmai kapacitást igényel.

Az ÉVOSZ tavaly első alkalommal készített fenntarthatósági felmérést tagvállalatai körében. Az eredmény vegyes képet mutat: a nagyvállalatok háromnegyedénél működik valamilyen környezetirányítási rendszer, de a kis- és mikrovállalkozások körében a felkészültség töredéke ennek. A körforgásos gazdálkodás erősítése, az életciklus-szemlélet és a mérhető kibocsátási adatok rendszeres használata egyelőre inkább cél, mint napi valóság.

A gyártó vállalatok készen állnak

A Lindab, Európa egyik vezető légtechnikai vállalata azon gyártók közé tartozik, amelyek a fenntarthatóságot nem kommunikációs eszközként, hanem üzleti modellként kezelik. A svéd anyavállalat hosszú távú klímastratégiájával összhangban a Lindab Kft. is konkrét megoldásokat biztosít a hazai építőipar számára a karbonlábnyom csökkentése érdekében.

A termékportfólió oldalán ez elsősorban a bővülő EPD-elérhetőségekben (Environmental Product Declaration, azaz környezetvédelmi terméknyilatkozat) mutatkozik meg.

Az EPD nem marketing eszköz, hanem ISO-szabványon alapuló, harmadik fél által hitelesített dokumentum, amely pontos adatokat közöl egy termék teljes életciklusának kibocsátásairól.

A Lindab termékkínálatában számtalan elemre elérhető EPD dokumentum, és a vállalat az első hazai gyártók egyike, amely Magyarországon hazai gyártású légcsatornára EPD-t bocsájtott ki. Ez az elérhetőség folyamatosan tovább bővül a termékkínálatban.

A körforgásos gazdálkodás terén az egyik legkézzelfoghatóbb eredmény idén született meg: Magyarországon elsőként valósult meg újrahasznosított acélból gyártott légcsatorna beépítése valós hazai építőipari projekt esetén, az Univer kecskeméti gyárában. A projekt mérhető eredménnyel zárt: 2 tonnányi CO2e kibocsátást takarítottak meg ahhoz képest, ha hagyományos acéllal gyártották volna le az érintett termékeket. Az idei évben további hasonló projektek várhatók, ami azt jelzi, hogy az újrahasznosított acél alapú légcsatorna nem egyedi kísérlet, hanem skálázható megoldás.

Igényvezérelt szellőztetés: csak annyi levegő, amennyire szükség van

Az épületek üzemeltetési fenntarthatóságában a szellőztetőrendszerek szerepe alapvető fontosságú. A Lindab igényvezérelt szellőztetési megoldásai arra az egyszerű elvre épülnek, hogy egy helyiségbe mindig csak annyi friss levegőt kell juttatni, amennyire az aktuális igény alapján valóban szükség van, nem többet és nem kevesebbet. Ezt érzékelők és intelligens szabályozás teszi lehetővé, amelyek a CO₂-szintet, a hőmérsékletet és egyéb tényezőket folyamatosan figyelik.

Az energiamegtakarítás mértéke épülettípusonként változó, de az elv minden szegmensben érvényes: irodaházakban, edzőtermekben, kereskedelmi épületekben, oktatási és egészségügyi intézményekben egyaránt. Ahol a terhelés ingadozó, ott a fix kapacitású rendszerek rendszerint feleslegesen használnak fel energiát, pazarolnak. Az igényvezérelt megoldás ezt a pazarlást szünteti meg, miközben a beltéri levegőminőség és ezzel a komfortérzet is javul. Magyarországon ezen a területen is bőven van kiaknázatlan lehetőség.

Szakmai együttműködés: az egyetlen járható út

A HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete) és az ÉVOSZ között szorosabbra fűzött együttműködés jól jelzi, hogy az ágazat legfontosabb szervezetei felismerték: az iparági átalakulás nem megy együttes erő nélkül.

A HuGBC ’Zéró Karbon Útiterv’ programja olyan keretet kínál, amelyhez a gyártók, a kivitelezők, üzemeltetők és a tervezők egyaránt kapcsolódhatnak, közös célokkal és mérhető mérföldkövekkel.

A Lindab ebben a folyamatban aktív résztvevő, nem szemlélő. Részt vett a Zéró Karbon Útiterv kialakításában, folyamatos termékinnovációval, EPD-alapú adatszolgáltatással, konkrét referenciaprojektekkel és a szakmai párbeszédben való részvétellel kívánja támogatni azt az átmenetet, amelyet az iparágnak az elkövetkező évtizedben mindenképpen meg kell tennie.

A kérdés már nem az, hogy kell-e változtatni. A kérdés az, hogy ki veszi komolyan és elég korán.

Lassan leszivárog, ahelyett, hogy elfolyna

Az esőkert egy mesterségesen kialakított kertrész, amely felfogja és elnyeli a háztetőkről vagy egyéb burkolt felületekről lefolyó esővizet. Növényekkel van beültetve, így természetes szűrőként működik, csökkenti a csatornák terhelését, táplálja a talajvizet és megakadályozza a villámárvizeket, ugyanakkor a mikroklímát is javítja. Egyik legfőbb erénye, hogy a vizet lassan leszivárogtatja a talajba, helyben tartva azt ahelyett, hogy a víz elfolyna.

Az esőkerteket is magába foglaló szivacsváros koncepcióról ebben a cikkünkben írtunk részletesen - a "Veszélyforrásból erőforrás" elv mentén megközelítve a villámárvizeket.

A budafoki projekt a méreteit tekintve is figyelemre méltó: létrejön mintegy ezer négyzetméternyi új zöldfelület, és megújul több mint 2400 négyzetméternyi. Ráadásul az önkormányzatnak sikerült vissza nem térítendő forrásokat szereznie a fejlesztéshez: a Széchenyi Terv Plusz "Építsük együtt Magyarországot" program keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával 1,996 milliárd forintos összeget nyertek el.

A végleges tervek a lakosság és az érintett intézmények bevonásával készülnek

A két esőkert mellett új fasorok, ülőbútorok és közösségi terek létesülnek; valamint több szakaszon forgalomcsillapítás vagy teljes gyalogos-kerékpáros "prioritás" lép életbe. A felújítás után a Városház tér 13. szám alatti Fáber-villa egy részét közösségi célra hasznosítják.

A közlemény az érintett területeket is részletezi, eszerint a Fáber villa mellett

• a Játék utcát,
• a Városház teret a Káldor Adolf utcai csomóponttól a polgármesteri hivatal épülete előtti útig,
• a villamos-végállomás mögötti parkterületet újítják meg.

További fontos részlet, hogy a végleges tervek a lakosság és az érintett területen tevékenykedő intézmények és szervezetek bevonásával készülnek.

 A tagozat vezetője szerint ez fontos visszaigazolás, ami azt mutatja:

„az építőiparban töretlenül erősödik az érdeklődés a fenntarthatóság, valamint az ehhez kapcsolódó szakmai és gazdasági előnyök iránt.”

A tagozat jelentőségét az is érzékelteti, hogy ez az ÉVOSZ első horizontális szerveződése, nem egyetlen szakterületet képvisel, hanem lefedi a teljes építőipari vertikumot. A tagok között beruházók, ingatlanfejlesztők, tervezők, építőanyag-gyártók, épületgépészek, építőanyag-kereskedők, kivitelezők, üzemeltetők és hulladékgazdálkodási szereplők is jelen vannak. Kálmán Péter szerint ez kulcskérdés, mert a fenntarthatóság egy épület teljes életciklusa során sem kezelhető egyetlen szereplő feladataként: a teljes értéklánc együttműködésére van szükség.

Öt munkacsoport, 27 kijelölt projekt

A megalakulás után a tagok javaslatai alapján projektlistát állítottak össze, ebből 27 olyan téma került kijelölésre, amelyekben három éven belül szeretnének előrelépést elérni. Jelenleg öt munkacsoport dolgozik konkrét projekteken: ezek között munkamódszerek kidolgozása, jogszabályi javaslatok előkészítése és kutatási feladatok is szerepelnek.

Három célt már tavaly megvalósítottak: kidolgozták a Zöld Minimum-javaslatot, a tagság bevonásával fenntarthatósági felmérést készítettek, és különböző szakmai együttműködéseket alakítottak ki.

Utóbbiak közé tartozik a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületével (Hungary Green Building Council, HuGBC) való együttműködés, amely keretén belül közösen dolgoznak az LCA, vagyis az életciklus-elemzés módszertanának kidolgozásán.
Az LCA-szemlélet egy termék vagy szolgáltatás teljes életciklusát vizsgálja, a nyersanyag-kitermeléstől kezdve a gyártáson, szállításon, használaton át egészen a hulladékkezelésig vagy újrahasznosításig. Kijelöli az életcikluson belül azokat a szakaszokat, amikor a legnagyobb környezeti terhelés keletkezik, és ezek csökkentésére beavatkozási pontokat határoz meg.   

A teljes életciklus-szemlélet mentén kell gondolkodni

Hazánkban nemcsak a beruházási döntéshozók – legyenek állami vagy magántőkés szereplők –, hanem a szélesebb társadalmi rétegek gondolkodásában is paradigmaváltásra van szükség.
 

Az LCA, vagyis a teljes életciklus-szemlélet meghonosítására nagy szükség lenne

– mondta a tagozat vezetője.
Nem mindegy, hogy egy fejlesztésnél a gyors értékesítés és a rövid távú megtérülés logikája érvényesül, vagy már a tervezésnél a hosszú távú energiahatékonysági, vízhasználati, élhetőségi és környezeti szempontokat is mérlegelik.

Más építőanyagok és gépészeti megoldások kerülnek előtérbe akkor, ha egy beruházó nemcsak az átadásig vagy az eladásig gondolkodik előre, hanem az épület teljes életciklusát veszi alapul.

A tagozat ezt prioritásként kezeli, ráadásul ez az irány egybeesik az Európai Unió céljaival is, ahol egyre hangsúlyosabban jelenik meg a teljes életciklusra vetített karboncsökkentés követelménye. Magyarországnak is alkalmazkodnia kell ehhez az irányhoz, ehhez azonban mérésre, adatokra és egységes módszertanra van szükség. A tagozat szakemberei ennek a módszertani háttérnek a megteremtésén dolgoznak. A piaci szereplőknek tudniuk kell, milyen módszerekkel számoljanak, és hogyan mutassák be az eredményeket, a hatóság pedig csak egységes mérési és számítási rendszer alapján tudja ellenőrizni ezeket.

A Zöld Minimum-javaslat jogi keretek közé helyezése áttörést hozhat

A szemléletváltáson túl a fenntarthatósági áttöréshez állami példamutatásra és stratégiai szintű elköteleződésre van szükség. Fontos jelzés, hogy a környezetvédelem önálló minisztériumi képviseletet kap, a beruházásoknál pedig a közösségi közlekedés és az integrált városfejlesztés kerül a fókuszba.

„Az igazi áttörést, valódi fordulatot azonban a jogszabályi változások hozhatják el, amelyekhez az ágazati szereplőknek is alkalmazkodnia kell. Ilyen lépés lehetne a Zöld Minimum-javaslatok bevezetése is, amelyek kötelező elvárássá tennék az állami nagyberuházásoknál a nemzetközi zöldépület-minősítési rendszerek és fenntarthatósági sztenderdek alkalmazását.”

A szemléletváltás következő lépése, hogy a fenntarthatóság témája már az alapfokú oktatásban megjelenjen, az egyetemeken pedig a megfelelő szakokon, kutatásokkal támogatva, magas szakmai szinten épüljön be a képzésbe.
Kálmán Péter hozzáfűzte, hogy a szakmai szervezeteknek is kiemelt szerepük van, hiszen fontos szakmai képviseleti, módszertani és edukációs munkát végeznek.

A hosszú távú haszon nem mindig ott jelentkezik, ahol a pillanatnyi gazdasági érték

A fenntarthatóság esetében sem kerülhetőek meg a pénzügyi szempontok. A tagozatvezető szerint külön kell választani a szereplőket és azok rövid, közép- és hosszú távú céljait. Egy eladásra építő ingatlanfejlesztőt nehéz meggyőzni arról, hogy egy épület 20–30 vagy akár 50 éves működését vegye figyelembe, de nem lehetetlen.

Hozzátette:

„a fenntarthatóságot célzó műszaki megoldások hosszú távon megtérülnek, sőt gazdaságosabbá és értékállóbbá tehetik az épületeket, mint a hagyományos szerkezetek vagy berendezések. A kérdés az, kinél jelenik meg ennek a haszna.”

A fejlesztőket szabályozással, ösztönzőkkel – adókedvezményekkel, támogatásokkal – lehetne ebbe az irányba terelni. Megfelelő beavatkozásokkal a hosszú távú fenntarthatósági célok rövidebb távon is megtérülővé tehetők. A fenntarthatósági szemlélet egyre inkább természetes elvárás azoknál, akik hosszú távú befektetésként vagy saját vállalati működésük részeként tekintenek az épületeikre.

Az időtálló ingatlanok értékesebbek és ezáltal eladhatóbbak lehetnek, és sok esetben ellenállóbbak a klímahatásokkal – például a hő- és csapadéksokkokkal – szemben. Emiatt a bankok és a biztosítók számára is kedvezőbb finanszírozási, illetve biztosítási célpontot jelenthetnek.
A lakáspiacon is erősödik a vásárlói tudatosság. A leginkább árérzékeny szegmensben ez még kevésbé meghatározó, azoknál viszont, akik hosszú távú lakhatásban vagy lakásbefektetésben gondolkodnak, már egyértelműen megjelenik a szempontok között az értéktartás és az alacsonyabb üzemeltetési költség.
 

Össztársadalmi érdek a fenntarthatóbb beruházások ösztönzése, hogy tartós, magasabb minőségű, értékállóbb és kedvezőbben működtethető épületállománya legyen az országnak.

A beton karbonlábnyoma az egyik legnagyobb kihívás

A szemléletformáláson túl prioritásként kezeli a tagozat a karbonlábnyom iparágon belüli csökkentését, a természetes építőanyagok nagyobb arányú használatát és az újrahasznosítás erősítését. Az építőiparban a körforgásos gazdálkodásnak még jelentős tartalékai vannak. Világszerte jelentős kutatások folynak a beton összetevőinek részleges kiváltására, illetve alacsonyabb karbonlábnyomú megoldások alkalmazására. A cementalapú termékekhez és a betonszerkezetekhez kapcsolódik a legnagyobb károsanyag-kibocsátás.

A dekarbonizációban nagy előrelépést jelentene, ha az állami közbeszerzésekben az ajánlott épületszerkezetek karbonlábnyoma is értékelési szempont lenne.
Kálmán Péter hozzátette:

Magyarországnak az európai uniós szabályozási irányokhoz igazodva 2030-ra el kellene jutnia oda, hogy az életciklus-alapú karbonlábnyom-számítás az építési engedélyezés része legyen. Ehhez konkrét csökkentési céloknak vagy teljesítményszinteknek is kapcsolódniuk kellene.

A tagozat egyik munkacsoportja a tervek szerint idén elkészül egy új tender- és versenyeztetési módszertannal. A módszertan a beruházóknak, a fejlesztőknek és a kivitelezőknek adna segítséget ahhoz, hogy fenntarthatósági és karboncsökkentési szempontból is értékelni tudják az ajánlattevőket, az alvállalkozókat és a beszállítókat.

Természetes építőanyagok és körforgásos szemlélet

A természetes építőanyagok használatának támogatása ugyancsak egy kiemelt feladat a karboncsökkentési törekvések elérésében. Kálmán Péter nagy lehetőséget lát a faszerkezetekben, valamint a természetes alapanyagú hőszigetelések, festékek, oldószermentes felületkezelők és burkolatok alkalmazásában. A tagozat együttműködésre készül a Soproni Egyetemmel is, ahol a Magyarországon honos fafajták építőipari hasznosítását is kutatják.
A fenntarthatóság ugyanakkor nem csak az anyagválasztásról szól. Legalább ilyen fontos az energiafelhasználás csökkentése, valamint az építőipari hulladék és az építőanyagok újrahasznosításának kérdése. Cél, hogy már a tervezéskor szempont legyen a szerkezetek későbbi szétszerelhetősége és újrahasznosíthatósága.

A meglévő épületek újrahasznosítása kulcsterület

Sürgető feladat a meglévő, használaton kívüli épületállomány fenntartható újrahasznosítása is. A funkcióváltás, például az irodaházak lakásokká alakítása műszakilag és pénzügyileg is összetett feladat. Egy irodaház tartószerkezeti rendszere, homlokzata, gépészeti kialakítása sokszor egészen más logikára épül, mint egy lakóépületé. A lakásokhoz szükséges fürdőszobák, konyhák, erkélyek vagy teraszok utólagos kialakítása jelentős költséggel járhat, sőt bizonyos esetekben statikailag sem megoldható. A fejlesztők főleg akkor vállalják az ilyen átalakításokat, ha az épület jó lokációban található, mert az ingatlan értékét továbbra is nagyban a helyszín határozza meg.

A vállalatok már érzik: ez versenyképességi kérdés

A tagozat tavaly fenntarthatósági felmérést is készített az ÉVOSZ tagvállalatai körében. Ebből kiderült, hogy a versenypiacon aktív cégeket élénken érdekli a fenntarthatóság témája. A válaszadók mintegy háromnegyedénél már van valamilyen mérés, tanúsítvány vagy irányítási rendszerbe épített fenntarthatósági elem, több mint 60 százalékuk pedig vállalati szintű fenntarthatósági stratégiával is rendelkezik.

A szándékok terén kedvező a kép, a megvalósítás szintje azonban még nagyon eltérő. Kálmán Péter úgy látja,

a vállalatok egyre inkább versenyképességi kérdésként tekintenek a fenntarthatóságra. Érzékelik, hogy a fenntarthatóság a fiatalabb generáció megszerzésében és megtartásában, a projektfinanszírozásban, valamint a befektetői elvárások teljesítésében is versenyelőnyt jelenthet.

Sok cégnél emellett belső, értékalapú igény is megjelent a fejlődésre. A nagyvállalatok könnyebben tudnak központi programokat indítani, külön felelősöket kijelölni erre a területre. A kisebb cégek ugyanakkor a rugalmasságukból profitálhatnak: ha a vezető elkötelezett, gyors, gyakorlati eredményeket tudnak elérni.
Kálmán Péter kiemelte, hogy a Fenntarthatósági Tagozat egyik legfontosabb feladata a jó példák összegyűjtése és bemutatása – legyen szó vállalati működésről vagy konkrét projektekről. Emellett olyan munkamódszereket is kidolgoznak, amelyek gyakorlati segítséget adhatnak a cégeknek.

Az üzemeltetőt már a tervezés elején be kell vonni

Pozitív példák most is vannak állami és magánberuházásoknál egyaránt. A Liget Budapest beruházásnál például már a tervezés indulásakor rendelkezésre állt üzemeltetési, energetikai, közmű- és smart koncepció. A projektben magas nemzetközi zöld minősítési célokat is kitűztek, és a fejlesztés BREEAM Communities-minősítést szerzett.
Az Óbuda Group gyakorlatából további példaként említette a Volvo központi telephelyét és szervizközpontját, ahol megrendelői elvárás volt a fenntarthatósági célok teljesítése és a közel nulla energiaigényű működés.

 A MOL Campus esetében két nemzetközi minősítési rendszerben is a legmagasabb szintet érték el. A projektben a vízfelhasználás, a komfort, a fényszennyezés és több más fenntarthatósági szempont alapján is előremutató megoldások valósultak meg.

A projektek utánkövetése fontos visszacsatolás, mert csak így derül ki, hogyan működnek a fenntarthatósági megoldások a hétköznapokban. A Liget hosszú távú beruházási programjánál vannak visszajelzések, és a beruházóval közösen adatokat is elemeznek.

A szemléletváltás része, hogy az üzemeltetési szempontokat már a beruházások előkészítésekor be kellene vonni. A hosszú távú előnyök akkor jelennek meg igazán, ha a gépészeti, elektromos és energetikai rendszereket már a tervezési program szintjén az üzemeltetés igényeihez igazítják.

Nem elég építeni: reziliensebb városokat kell létrehozni

Kálmán Péter kitért arra is, hogy a tagozat foglalkozik a városi infrastruktúrák alkalmazkodóképességével: a zöldfelületek növelésével, a burkolt felületek csökkentésével, a vízmegtartással, az árnyékolással és a városi átszellőzés biztosításával. A városoknak hosszú távú klíma- és fenntarthatósági stratégiára van szükségük, amelyet a településszerkezeti tervekben is érvényesíteni kell.

Lényeges kérdés, hogy a település- és várostervezés visszakapja a rangját. A hosszú távú városszerkezeti terveknek egyértelműen definiálniuk kell, a lakófejlesztések lehetséges területeit és infrastrukturális feltételrendszerét. Fontos, hogy ezeket kiemelt beruházásokkal ne lehessen felülírni, hiszen egy-egy beépítési korlátozás mögött sokszor légfolyosó, átszellőzési útvonal vagy a környék élhetőségét biztosító zöldfelület védelme áll.

A tagozat vezetője emlékeztetett, az elmúlt évtizedekben is nagyon sok példa volt, hogy  településfejlesztési szerződéssel a város vagy az önkormányzat és a magánfejlesztő megállapodtak a közműfejlesztésekben vagy az intézményfejlesztésekben.
Kálmán Péter szerint az építőiparban a fenntarthatósági áttöréséhez arra van szükség, hogy a szakmai tudás, a jogszabályi környezet, a beruházói felelősségvállalás és a pénzügyi ösztönzők egy irányba tereljék az ágazatot.

Négy éve sárlavina tarolta le a pálya egy szakaszát  

2022 júniusában az intenzív esők nyomán a Szent Mihály-hegyről mintegy 10 ezer köbméter sár- és kőlavina zúdult a 70-es vasútvonalra. A Dömösi átkelésnél a sziklatörmelék és a hordalék 1700 méteres szakaszon borította be a vasúti pályát. A helyreállítás során újjáépítették a felsővezetéki rendszert, valamint helyreállították a rézsűt és a támfalat.

Kilenc eróziós völgyet érintene a beavatkozás

A mostani közbeszerzés a kockázatok mérséklésére irányul. A 484 méter magas Szent Mihály-hegy a Dunakanyar egyik meghatározó természeti képződménye: bár tájföldrajzilag a Börzsönyhöz sorolják, valójában a kialakulását tekintve a Visegrádi-hegység vulkáni rendszeréhez tartozik.
A klímaváltozás, a villámárvizek és a korábbi bányászati tevékenység hatására 2010 után felerősödtek az eróziós folyamatok. A kiírás alapján a megrendelő kilenc eróziós völgyben kérheti a védelmi rendszer és a rézsűvédelem kialakítását. A teljes védett terület nagysága 18 900 négyzetméter.

Védelmi rendszer épül

A Nagymaros és Szob közötti pályaszakasz védelmét előregyártott, a finom és durva törmelék megfogására alkalmas speciális szerkezetek telepítésével erősítenék meg. Az egyes eróziós völgyekben eltérő arányban kell hordalékfogókat és hálókat telepíteni. Egy-egy beszerzési igény átlagosan 1500 négyzetméternyi rézsűfelület védelmét érintheti.

A vállalat a nem mindennapi projektet videós formában is elérhetővé tette Facebook oldalán.

Gigantikus méretek és komoly műszaki teljesítmény

A projektek eredményeként létrejött szélerőműparkok összesen 1501 megawatt tiszta energiát termelnek, amely mintegy 1,5 millió háztartás ellátását biztosíthatja.

A kivitelezés méreteit jól mutatja, hogy az építkezések során

• 135 ezer köbméter betont dolgoztak be,
• 17 ezer tonna acélt használtak fel,
• 7,32 millió köbméter földmunkát végeztek,
• valamint 240 kilométernyi új utat építettek ki a sivatagi környezetben.

A beruházások egyik legnagyobb kihívását az extrém időjárási és logisztikai körülmények jelentették.

A vízellátás jelentette az egyik legnagyobb kihívást

Az Atacama-sivatagban a kivitelezéshez szükséges vizet akár 180 kilométeres távolságból kellett a helyszínre szállítani. A világ legszárazabb sivatagában ez különösen összetett logisztikai feladatot jelentett.

A projektek ugyanakkor jól példázzák, hogy megfelelő mérnöki tudással, szervezéssel és összehangolt csapatmunkával a legnagyobb kihívásokat is le lehet győzni, mindemellett hozzájárulni az egyre sürgetőbb energiaátmenethez.

Lépésről lépésre támogatják a felkészülést

A Zéró Karbon Útiterv első gyakorlati útmutatói közérthető módon segítenek az építésgazdaság szereplőinek a karbonsemleges működés előkészítésében. A HuGBC ESG munkacsoportja olyan szakmai anyagokat állított össze, amelyek nem elméleti megközelítésből, hanem konkrét lépéseken keresztül támogatják az ágazati szereplőket. A kiadvány közérthetően összefoglalja a szabályozási környezet változásait és arra is kitér, hogyan alakíthatnak ki piaci előnyt a cégek ezekből a folyamatokból. 

Két fontos célcsoportnak szólnak az első kiadványok

A „Hogyan induljak el…” sorozat első két része már elérhető: az egyik az építési termékek gyártóinak, a másik a létesítményüzemeltetőknek készült. A kiadványok célja, hogy az ESG-szempontok, az adatgyűjtési feladatok és a kibocsátáscsökkentési lépések gyakorlati vállalati folyamatként jelenjenek meg az építésgazdaságban.

Kézzelfoghatóbbá válik a klímatudatos működés

A Zéró Karbon Útitervhez kapcsolódó útmutatók azokat az első feladatokat és döntési pontokat foglalják össze, amelyekkel az érintett szereplők megalapozhatják karbonsemleges működésüket. A HuGBC szakmai anyagai ezzel az építőipari, gyártói és üzemeltetési szektor számára is közelebb hozzák a klímatudatos átállás követelményeit.

A projekt korábban az Archello Awards 2025 nemzetközi építészeti világversenyen a köztér kategória zsűridíját is elnyerte, ezt megelőzően pedig a belügyminiszter által alapított Lampl Hugó Emlékplakettet is odaítélték Kiss Gergelynek, a STRABAG projektvezetőjének és csapatának a szakmai munkáért és a generáltervezést végző SBS-Komir Kft. szakembereinek. 

Szélsőséges vízjárásra kellett rendszerszintű választ adni

A Balaton vízjárása a 2000-es évektől kezdődően egyre szélsőségesebb: a tartósan alacsony vízállás és a nagyobb csapadékos időszakok egyaránt komoly kihívást jelentenek a tó környezetének, a part menti területeknek, az idegenforgalomnak és a vízgazdálkodásnak. A válasz a Balaton levezető rendszerének átfogó korszerűsítése lett.

A tó vízszintjének szabályozásában nem egy, hanem három műtárgy vállal szerepet: egy hajózsilip, egy vízleeresztő zsilip és egy duzzasztómű. Ezeket úgy kellett újjáépíteni, hogy a kivitelezés ideje alatt legalább egy zsilipen folyamatosan biztosított legyen a vízszintszabályozás.

Nemcsak zsilip épült, hanem egy teljes vízügyi rendszer vált rugalmasabbá

A fejlesztés célja a Balaton vízszintszabályozásának biztonságosabbá és rugalmasabbá tétele volt. A klímaváltozás hatásai miatt kiemelt kérdéssé vált, hogy csapadékosabb időszakokban több vizet lehessen tárolni a tóban, a szárazabb periódusokban pedig csökkenjen a tartósan alacsony vízállás kialakulásának esélye.

A magasabb vízszint megtartásának biztonságos feltételeihez nem csupán három műtárgy cseréjére volt szükség, hanem a Sió-csatorna több szakaszának összehangolt fejlesztésére is. A vízügyi szakemberek a korábban alkalmazott +110 centiméteres maximális vízállás +120 centiméterre emelését tartották célszerűnek; ehhez a zsilipeket 60 millió köbméter többletvíz megtartására kellett alkalmassá tenni.

Teljesen átépült a siófoki vízszintszabályozó zsilip

A Balatonból történő vízleeresztés elsődleges létesítménye a siófoki vízszintszabályozó zsilip. A munkálatok során az eredeti műtárgyat teljesen elbontották, helyére egy új, 2×8 méteres szabadnyílású zsilip épült, amely 80–100 köbméter/másodperc vízszállító kapacitással képes működni.

A vízszintszabályozó zsilip mellé új hajózsilip is került. Ennek feladata, hogy biztosítsa a hajók átzsilipelését a Balaton és a Sió-csatorna között, ugyanakkor másodlagos leeresztő zsilipként is használható. Ez tartalék létesítményként növeli a teljes rendszer üzembiztonságát.

Ideiglenes híd biztosította a közlekedést

A kivitelezési munkák részeként megújult a balatonkiliti mederduzzasztó is. A projekt egyik különlegessége volt, hogy a BAHART területére csak az építkezésen keresztül lehetett bejutni, ezért a folyamatos közlekedést ideiglenes híddal biztosították.

A kivitelezés nagyságát jelzi, hogy a munkálatok során 670 ezer köbméter földet mozgattak meg, és 19 ezer köbméter betont építettek be. A beruházás része volt a Sió-zsilip bal és jobb parti mederfenekének rendezése is. Bogyiszlónál, a Keselyűsi hajózsilipnél egy új uszadékterelő merülőfal építése, amely segíti az uszadék Sió-Árvízkapu irányába terelését.

A Sió egy szakaszán áthelyezték a töltéseket

A projekt keretében a Sió bal partján, a Kölesdi híd fölött, a 36+190 és 43+670 tkm szelvények között áthelyezték a töltéseket. Az árvízvédelmi fővédvonalat többnyire a meglévő töltés anyagából, kisebb részben pedig a Sió mederrézsűjének helyreállításából és kotrásából származó anyagokból építették.

A csatorna jobb partján 1020 méter hosszan depóniarendezés történt: a mederkotrás során kiemelt anyagból árvízvédelmi töltéseket alakítottak ki, illetve a meglévőket magasították. Elvégezték a Sió-csatorna jobb parti mederrézsűjének helyreállítását is. Ez nemcsak árvízvédelmi szempontból volt sürgető feladat, hanem azért is, mert a közúttal határos rézsű egy szakaszon a csatornába suvadt, a további földmozgás pedig az úttest épségét veszélyeztette volna.
Az átfogó felújítás hét tiltós átereszt, valamint egy zsilipet és vízátemelőt is érintett. A Cinca-Csíkgát-patak és a Kiskoppány-patak üzemi hídjai teljes rekonstrukción estek át, míg a Fenéki-Bozót-árok üzemi hídját elbontották.

Vizes élőhelyekkel is számol a fejlesztés

A beruházás második üteme a Sió menti fakadóvizes területek kezelését célozta. Siófok és a Kapos torkolata között mederkotrási és depóniaépítési munkálatok zajlottak.
Balatonszabadi és Siójut külterületén mintegy 130 hektárnyi vizes élőhely kialakítására nyílt lehetőség. Tórendszert alakítottak ki a Sió és a Kapos deltájában, amely számos különleges állatfaj, például a fekete gólya számára jelent élőhelyet.

A vízleeresztést a kivitelezés alatt is biztosítani kellett

Kiss Gergely, a STRABAG projektvezetője szerint a projekt legnagyobb kihívása az volt, hogy a kivitelezés alatt is fenn kellett tartani a vízleeresztés lehetőségét. A munkát a víz jelenléte eleve nehezítette, miközben szükség esetén a vízleeresztést is biztosítani kellett. A kivitelezés ideje alatt öt alkalommal volt szükség vízleeresztésre; ezeket nem lehetett ütemezetten végrehajtani, minden esetben az aktuális vízrajzi helyzet indokolta.

Külön kihívást jelentett, hogy fél évvel a határidő előtt kellett befejezni a Sió-csatornát és a hajózsilipet érintő munkálatokat, hogy a BAHART új katamaránjait és kompjait felúsztathassák a csatornán. A zsilipek mozgatóberendezéseinek kezelhetőségét ekkor ideiglenes vezérlés biztosította, a műveletet pedig rendhagyó módon kizárólag a hajózsilippel kellett megoldaniuk.

A STRABAG szakemberei számára a vízépítéshez kapcsolódó részletmegoldásokban szerzett tapasztalat volt a projekt egyik legfontosabb hozadéka. Ezek közé tartozott a mederben kiépített munkatérhatárolások tervezése és kivitelezése, a munkagödrök víztelenítése, a zsilipek és zsilipmozgató berendezések, valamint a komplex irányítástechnikai rendszer kiépítése.

Kétezer munkaóra kellett a különleges látszóbeton felülethez

A projekt egészéből Kiss Gergely az új üzemviteli épületet emelte ki mint sikeresen megoldott szakmai próbatételt. A számos kivitelezési nehézség közül az egyik legérdekesebb a szőrösdeszka zsalulenyomatos, pigmentált betonhomlokzat kialakítása volt.

Elmondása szerint a mintegy 40 köbméternyi látszóbeton elkészítése nagyjából 2000 munkaórát vett igénybe. Ebbe beletartozott a mintakészítés, a próbakeverés, a szín- és felületválasztás, a betontechnológia kidolgozása, a mixerek és a keverőtelep közreműködése, valamint a zsaluzási és betonozási munka is.

A kivitelezők a Krisna-völgyet is felkeresték, miután az egyik betongyártól megtudták, hogy oda készítettek hasonló betont. Végül csak a Frissbeton székesfehérvári betonüzeme vállalta a nem mindennapi feladatot.

A díj a mérnöki munka közérdekű szerepét is megmutatja

A kiválóan megvalósított munkának állít emléket az Építőipari Nívódíj emléktábla. Az avatáson Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke kiemelte: a vízügyi létesítmények világa végre a szakma után szélesebb nyilvánosság előtt is megkapta az őt megillető figyelmet. Mint fogalmazott, a Sió-zsilip beruházás egy egész térség vízrendszereire, gazdaságára és életére van hatással, ami azt is megmutatja, hogy a mérnöki munka közérdekű. Hangsúlyozta: a mérnöki szakmának a környezetvédelem és a vízügy kérdéseiben sokkal erőteljesebben kell megszólalnia, és világossá kell tennie, hogy a műszaki beavatkozások a természet tiszteletével történnek. A szervezet elnöke kiemelte:

„A jó műtárgy nem idegen test a tájban, hanem értelmes része annak. Ilyen alkotásokon keresztül lehet visszaadni a mérnöki szakma tekintélyét és azt, hogy a munkájuk közérdeket szolgál.”

Vermesy Sándor, az Építőipari Mesterdíj Alapítvány kurátora beszédében úgy fogalmazott: ezt a díjat a szakma adja a szakmának, ezért jelent különösen komoly elismerést. Felidézte az Építőipari Nívódíj és az Építőipari Mesterdíj bő három évtizedes történetét, kiemelve, hogy az elismerést sikerült távol tartani a politikától, és nem jár pénzdíjjal. Beszédét jókívánságokkal zárta, abban bízva, hogy elegendő csapadék érkezik a Balaton vízgyűjtőterületére. Reményét fejezte ki továbbá, hogy az országban jelenleg zajló változások újból lehetővé teszik, hogy az építőipar szereplőinek boldogulása elsősorban a versenyképes és magas minőségű munkavégzésen múljon.

Az ünnepség keretében a kivitelezésben közreműködő alvállalkozókat is köszöntötték, és átadták számukra az elismeréseket. Az eseményen emlékérmet vett át Piukovics Antal, a Colas Alterra vezérigazgatója és Csordás Kornél, a Colas Alterra projektvezetője.

Korszerű válasz a jövő vízgazdálkodási kihívásaira

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese szerint az elismerés olyan szakmai teljesítményt díjaz, amely mélyen gyökerezik a magyar vízgazdálkodás hagyományaiban, ugyanakkor korszerű válaszokat ad a jövő kihívásaira.

Kiemelte: a Balaton vízrendszerének 19. század második felében elkezdett szabályozása napjainkra jelentősen átalakult. A víz gyors és szabályozott levezetése helyett ma már integrált megközelítés érvényesül. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló szélsőséges hidrológiai helyzetek rugalmasságot és előrelátást követelnek, ehhez pedig megbízható műtárgyakra van szükség.

Etl Imre, a STRABAG direkcióvezetője felidézte: a munkát a Covid-járvány, valamint az orosz–ukrán háború miatti anyagellátási problémák is nehezítették. Kihívást jelentett a BAHART közlekedésének biztosítása, valamint az is, hogy a munkaterület egy részét az új kompok érkezése miatt hamarabb kellett átadni. Összetett feladat volt a 27 tonnás zsilipelem Debrecenből Siófokra szállítása is.

Hangsúlyozta: a Colas, a STRABAG és a beruházó példaértékű együttműködésben, saját értékteremtő kapacitásaikat is bevonva valósították meg az összetett projektet. Etl Imre külön köszönetet mondott a fizikai dolgozóknak is. Mint fogalmazott:

„A Nívódíj nem egy pénzjutalom, hanem annak a jutalma, hogy az összes közreműködő minőségi munkát végzett.”

Ugyanakkor felhívják a figyelmet a tervezési döntések jelentőségére is, amelyek az épület teljes környezeti hatásának 80 százalékára hatnak. Kifejtik, meghatározó a tervezőmérnökök szerepe: ugyanis a tervezési fázis az a pont, ahol egy projekt későbbi erőforrás-igénye, energiahatékonysága és működési teljesítménye érdemben alakítható, optimalizálható.

A magyar generáltervező iroda ezt figyelembe véve a most közzétett jelentését nem egyszeri kommunikációs anyagnak, hanem irányítási és döntéstámogató eszköznek tekinti, amely átláthatóságot biztosít, és a feltárt hiányosságokhoz konkrét határidőhöz kötött fejlesztéseket rendel.

Az ágazat szemléletformálása is a célok között

A jelentés egyik kiemelt eleme, hogy a bim.GROUP 2024-ben összesen 69, 100 százalékban hazai partnerrel dolgozott együtt. A vállalat ezt olyan működési alapnak tekinti, amely támogatja a felelős beszerzést, a rövidebb és átláthatóbb ellátási láncokat, valamint a stabil, hosszútávú partneri együttműködéseket.

A bim.GROUP célja emellett az, hogy a partneri ökoszisztémában is egyre jobban megjelenjen a mérhetőség: a jelentés alapján az irodaházak üzemeltetőivel együttműködve pontosabb adatgyűjtést és riportálást szeretne kialakítani, hogy a közös működés teljesítménye egyre jobban követhetővé és fejleszthetővé váljon.

Kifejtik továbbá, a bim.GROUP a partneri kapcsolatokban nemcsak együttműködő, hanem szemléletformáló, tanácsadói szerepet is vállal: célja a piaci szereplők edukációja a fenntartható építészeti megoldások és a zöld minősítések (például BREEAM, LEED, WELL) előnyeiről.

Zászlóshajó projektek Kecskeméten és Szegeden

A jelentés több, 2024-ig megvalósult vagy folyamatban lévő projekten keresztül is bemutatja a fenntarthatósági szemléletet és a vállalat innovációit. Egyedi fejlesztés volt például a kecskeméti Greentech Solar Parking napelemes parkoló,

amely a parkoló autók árnyékolása mellet áramot is termel a tulajdonosok számára, miközben a feszített acélszalagos szerkezeti kialakításának köszönhetően 40–60 százalékkal kevesebb acélt igényel a hagyományos megoldásoknál - ezáltal gyártási karbonlábnyoma is jelentősen kisebb.

Másik jó szemléltető példa a TILIA irodakomplexum, amely úgy valósult meg Szeged belvárosában, hogy a történelmi szecessziós épületszárny megőrzését modern megoldásokkal kapcsolták össze. A projektben energiatudatos gépészetet, napelemeket és geotermikus megoldásokat alkalmaztak, miközben a bim.GROUP már a kezdetektől célként tűzte ki a BREEAM Excellent, a WELL Platina és az Access4you Gold minősítések elérését. A fenntarthatósági vállalásokat erősítve a beruházó elindított egy faültetési programot, amely szerint minden huszadik munkaállomás után egy fát ültet az épület karbonlábnyomának kompenzálására.

Hét hektáros területen épült fel a naperőmű

A Baracskán megépült energiatároló egy óra alatt 5 megawattnyi áramot tud a hálózatra kitáplálni, és 20 megawattot tud eltárolni, az akkumulátoros energiatároló teljesen feltöltve 4 órán keresztül tudja folyamatosan kitermelni az eltárolt energiát. Szabó Zoltán elmondta, hogy a Baracskán 7 hektáros területen megépült naperőmű termelése a becsléseik szerint évente eléri a 10,6 gigawattórát, ami nagyjából 3300 átlagos háztartás éves fogyasztásának felel meg.

A tároló teljes töltöttségnél  4 órán át képes folyamatos ellátást biztosítani

A kapcsolódó energiatároló egy óra alatt 5 megawattnyi áramot képes a hálózatra kitáplálni, tárolókapacitása pedig 20 megawattóra: teljes feltöltöttség mellett négy órán keresztül tudja folyamatosan biztosítani az eltárolt energiát. A fejlesztés célja, hogy a napenergia-termelés ingadozásait kiegyensúlyozza, és a megtermelt, de azonnal fel nem használt villamos energiát későbbi felhasználásra tegye elérhetővé.

Szélerőművet is telepítenének

A vezérigazgató-helyettes beszélt további tervekről is, ezek között szerepel, hogy ezt a fejlesztést szélerőművel egészítik ki, erről azonban még nem született végleges döntés. Az előzetes számításaik alapján a naperőmű mellett a szélerőmű éves szinten további 15 gigawattórás termelésre lesz képes. Szabó Zoltán elmondta: a VPP cégcsoport volt a projekt fejlesztője, ők hozták létre a RackaLit Kft.-t mint projektcéget, amelyet aztán a beruházó az Eurus Energy Europe BV vásárolt meg.
Javier Carrero, a RackaLit Kft. ügyvezetője hozzátette, az Eurus csoportnak a baracskai beruházás az első magyarországi fejlesztése, de hosszú távú fejlesztésekben gondolkodnak, ezért szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarországon is megvalósuljon a karbonmentes energiatermelése.

Döntéstámogató térinfomatikai elemzés segíti a szakembereket

Az egyetem geográfusai több ezer lokális mélyedést és egykori folyómedret azonosítottak, majd komplex térinformatikai elemzéssel határozták meg azokat a területeket, ahol a víz helyben tartása vagy a felszín alatti vízkészletek pótlása műszakilag is kivitelezhető. Sipos György tanszékvezető, a dél-békési kutatás vezetője hangsúlyozta: a térség klímaváltozással szembeni ellenálló képességének növelése nem képzelhető el szubjektív döntések alapján.

A szakemberek olyan tudományosan megalapozott döntéstámogató rendszert hoztak létre, amely a domborzati, talajtani, területhasználati és infrastruktúra-adatok kombinációjára épül. A projekt jelentősége messze túlmutat a régió határain.

A módszertan az ország egészében használható

Az SZTE által kidolgozott módszertan országos mintaként szolgálhat a vízügy által a vízhiányos alföldi területek rehabilitációjáért végzett munkájában. A kutatás nemzetközi kiválóságát jelzi, hogy

a módszertan egy korábbi verzióját bemutató tanulmányt már benyújtották a világ egyik legrangosabb víztudományi folyóiratához.

Segítség a tervezéshez

Gacsályi József, az OVF műszaki főigazgató-helyettese úgy fogalmazott: a kutatás eredményei nem csupán elméleti jelentőségűek, hanem közvetlen segítséget adnak a vízügy műszaki beavatkozásainak tervezéséhez. A cél egy olyan komplex, klímaadaptív vízgazdálkodási rendszer kialakítása, amely megállítja a táj kiszáradását és hosszú távon is hozzájárul Dél-Békés, később pedig minél több alföldi terület vízbiztonságának növeléséhez.

Az átfogó projekt fontos állomása, hogy lezárult az a közbeszerzési eljárás, amely alapján a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság megbízásából az ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltató Kft. tervezheti meg a Sebes-Kettős-Fekete-Körös közötti összekötő csatornát.

Átalakulhat a térség vízelosztása

A tervezett gravitációs vízátvezetési nyomvonal révén a vízkészlet-gazdálkodási szempontból kiegyenlítettebb Sebes-Körösből juttathatnának vizet a Fekete-Körös medrébe. A beruházás megvalósításától azt is várják, hogy a térségi vízszétosztással a Sebes- és Fekete-Körös közötti síkvidéki vízgazdálkodású terület is vízhez jusson.

Mintegy 44 kilométeres vízlevezetési útvonal készülhet

Az ERBO-PLAN szakembereinek egy mintegy 44 000 folyóméter hosszú, nagyobb részben magasvezetésű csatornaként megvalósítható vízlevezetési útvonalat kell megtervezniük. A rendszer a meglévő Biharugrai fenékgátra támaszkodva 4–6 m3/s körüli vízhozamot vezethetne el egészen Sarkadig.
A meglévő belvízcsatornák átalakításával a vízhozamot a Fekete-Körös duzzasztott vízterébe juttatnák.
A vízügyi szakemberek a meglévő vízkészlet átcsoportosításával és újraelosztásával mérsékelnék a vízhiánnyal jobban sújtott Fekete-Kettős-Körös vízgyűjtőjének terhelését, a Sebes-Körös készletének egy részére támaszkodva.

Új csatorna fűzheti össze a folyókat

A tervezett Sebes-Kettős-Fekete-Körös összekötő csatorna ~4,0, illetve ~3,1 méteres fenékszélességgel, 1:1,5-ös rézsűkkel és ~2,0 méteres üzemi vízmélységgel épülhetne meg.
A két folyót összekötő csatorna a Biharugrai fenékgát feletti szivattyútelepi tápcsatornától indulna, és a Sebes-Körös bal parti töltését az 55+165 tkm környezetében keresztezné. A megtáplálása 2×NÁ2200 mm csőzsilippel történne, így 4–6 m3/s körüli vízhozamot biztosíthatna.

Két tározó is szerepel a tervek között

A vízgazdálkodási rendszer része lenne az elképzelések szerint két tározó -a biharugrai és a mezőgyáni - összesen 12-15 millió m3 kapacitással. Ezek a létesítmények védett természeti területekre kerülhetnek.

A tervezéssel megbízott cég feladatai közé tartozik a Sebes-Kettős-Fekete-Körös közötti összekötő csatornához és a Sebes-Körösi vízkivételi műhöz kapcsolódó környezeti hatástanulmány, valamint az engedélyes tervek elkészítése.

Ebben a jövőképben kulcsszerepet játszik a TIWAG, Tirol legnagyobb energiaszolgáltatója, amelynek központja Innsbruckban található. A vállalat közel száz éve épít és üzemeltet vízerőműveket, és ma is azon dolgozik, hogy a meglévő rendszereket még hatékonyabbá és rugalmasabbá tegye. Ennek egyik legambiciózusabb projektje a Kühtai térségében zajló bővítés, melyről az Index közölt részletes beszámolót. A beruházásban a SWIETELSKY AG is részt vesz. 

A víz mint „óriási akkumulátor”

A rendszer alapja a Sellrain–Silz szivattyús-tározós erőmű, amelyet most tovább bővítenek. A fejlesztés része egy új víztározó, egy föld alatti erőmű (Kühtai 2), valamint egy több mint 25 kilométeres alagútrendszer.

A technológia lényege, hogy a víz mozgását használja energiatárolásra: amikor kevés az energiaigény, a vizet felpumpálják, csúcsidőben pedig leengedik, így áramot termelnek. Ez a megoldás gyorsan reagál a hálózat igényeire, ami különösen fontos a nap- és szélenergia ingadozása mellett.

Mérnöki csúcsteljesítmény

A rendszer működésének kulcsa a precíz vezérlés és az energiaelosztás. Ebben játszik fontos szerepet a söldeni fenntartható sípálya technológiáért is felelős Siemens, amely frekvenciaváltókat, vezérlőrendszereket és energiaelosztási megoldásokat biztosít a projekthez.

A megoldás alapját a SIMATIC S7-1500 vezérlők és a SINAMICS S120 frekvenciaváltók adják, míg az energiaelosztásról a SIVACON S8 alacsonyfeszültségű kapcsolóberendezések gondoskodnak. Ezek együtt biztosítják, hogy a rendszer gyorsan, biztonságosan és hatékonyan reagáljon a hálózat igényeire.

A rendszerhez tartozó vízbevezető alagút 25,5 kilométer hosszú, és 6 különböző vízgyűjtő területet kapcsol be a rendszerbe. A vízhasználat azonban szigorúan szabályozott, az elvezetett vízmennyiség mindig az ökológiai szempontból elfogadható határokon belül marad, télen pedig egyáltalán nem történik vízkivétel.

A bővítés évente 216 millió kilowattóra megújuló energiát juttat a hálózatba, miközben a meglévő rendszer hatékonyságát is növeli további 15 millió kilowattórával évente. Ezzel mintegy 127 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás válik elkerülhetővé éves szinten.

Környezet és gazdaság egyensúlya

Egy ilyen beruházás természetesen hatással van a környezetre, de számos intézkedéssel igyekeznek ezt minimalizálni. Ide tartozik a folyók helyreállítása, új élőhelyek kialakítása és az ökoszisztémák védelme. A projekt gazdasági szempontból is jelentős: munkahelyeket teremt, erősíti a helyi gazdaságot, és hozzájárul az osztrák és európai energiacélok eléréséhez.

Már zajlik az energia jövője

A Kühtai projekt jól mutatja, hogy az energiaátmenet nem a jövő, hanem már a jelen része. A hegyek gyomrában működő rendszer a modern technológia és a fenntarthatóság találkozása, amely képes választ adni az energiaválság kihívásaira.

Januárban indult az a projekt, amelynek keretében hazánkban elsőként építettek be újrahasznosított acélból készült légcsatornákat egy építőipari beruházás során.

A fejlesztés a 100 százalékban magyar tulajdonú Univer-Product Zrt. kecskeméti, Szolnoki úti telephelyén valósul meg, ahol sűrített paradicsomok, bébiételek és egyéb hőkezelt szószok, öntetek, valamint lekvárok és gyümölcslevek készülnek. A gyár területén egy közel 70 éves épületet alakítanak át és modernizálják a mai igényeknek megfelelően.

A beruházás részeként az üzem dolgozóit kiszolgáló szociális blokk újul meg: az öltözőket és látványétkezőt magában foglaló, mintegy 310 négyzetméteres terület teljes felújításon esik át. Az átalakítás során újragondolt belső terek és korszerű, időtálló légtechnikai rendszer készül, kiemelt figyelemmel a dolgozói komfort növelésére.

Környezettudatos tervezés és kivitelezés

Az épület felújításához kapcsolódó gépészeti tervezési feladatokat a G1 Épületgépész Kft. végezte. A projekt során a teljes légtechnikai kivitelezésért a Logall Kft. felel.

A résztvevő cégek nyitottsága és környezettudatos szemlélete kulcsszerepet játszott abban, hogy ez a projekt Magyarországon is megvalósulhasson. Európában már több országban előszeretettel alkalmaznak újrahasznosított acélból készült légcsatornákat.

A cél, hogy Magyarországon is nagyobb teret nyerjenek a zöldebb építési alternatívák a beépített karbonlábnyom csökkentése céljából. A Logall Kft. a Lindab partnere, és projektjei során következetesen minőségi, hosszú távon is fenntartható megoldásokat alkalmaz.

A beruházás során is a kiváló légtömörségi értékkel rendelkező Lindab Safe kör keresztmetszetű légcsatornát választották a szakemberek.

Azonban minden kör keresztmetszetű légcsatorna egyenes elem 75 százalékban újrahasznosított acél alapanyag alternatívából készült – elsőként Magyarországon.

Összesen közel 2000 folyóméter acélszalagból gyártott kör légcsatorna került beépítésre kecskeméti gyár szociális blokkjának felújítása során, 140 és 355 milliméter közötti átmérőkkel. A termékek a Lindab biatorbágyi gyárában készültek, és a zöldebb alapanyagú termékek műszaki paramétereit tekintve megegyezik a hagyományos acélból készült termékekével.

Szinte teljes egészében Lindab rendszer

A projekten nemcsak a kör légcsatorna-hálózat, hanem szinte a teljes légtechnikai rendszer Lindab-termékek felhasználásával valósult meg.

Beépítésre kerültek többek között Lindab

• Safe kör légcsatorna idomok,
• négyszög légcsatorna elemek,
• hangcsillapítók,
• szabályozók
• anemosztátok.

A DIRU szabályozók előnyei közé tartozik az alacsony zajszint, az egyenletes légáramlás, valamint a fix mérőcsonkok, amelyek lehetővé teszik a térfogatáram pontos mérését. A szabályozók teljesen kinyithatók, ami a rendszer tisztítását és karbantartását is megkönnyíti.

Mérhető eredmények: 2 tonna CO₂e megtakarítás

A beruházás kapcsán elkészítettük azt a számítást, amely megmutatja a beépített kör keresztmetszetű légcsatornák karbonlábnyomát. Ennek eredménye alapján az újrahasznosított acélból készült légcsatornák alkalmazásával összesen 2 tonna CO₂-egyenérték kibocsátás megtakarítása* valósul meg. A megtakarítás nagyságrendje a mindennapi életből vett példákkal is jól érzékeltethető.

Ez a 2 tonna CO₂e nagyjából megegyezik:

• 333 darab farmernadrág legyártásának karbonterhelésével,
• 666,7 szállodai éjszaka energia- és üzemeltetési kibocsátásával,
• 4 000 darab, 210 grammos szappan előállításának környezeti terhével,
• vagy 150 412 okostelefon-töltés energiaigényével.

Más megközelítésből ez a kibocsátásmennyiség megfelel annak is, mintha:

• közel 11 695,9 kilométeren át használnánk egy személygépkocsit,
• 6,1 MWh villamos energiát vásárolnánk az MVM-től,
• 400 000 darab nem újrahasznosított A4-es papírlapot állítanánk elő,
• vagy 9-szer oda-vissza utaznánk Budapest–Róma között repülővel.
   

Pilot projekt, amely utat mutathat

A Lindab kecskeméti projektjében a kivitelezés során érkezett visszajelzések alapján

az újrahasznosított acélból gyártott légcsatornák jól vizsgáztak, sem méreteltérés, sem szilárdsági probléma nem jelentkezett.

A fejlesztés Magyarország első olyan építőipari projektje, ahol újrahasznosított acélból készült légcsatornákat alkalmaztak. A résztvevő cégek közös célja, hogy a kecskeméti projekt jó példaként szolgáljon, és a jövőben további hazai beruházások is kövessék ezt a fenntarthatóbb irányt.

Újrahasznosított acél: technológiai kompromisszumok nélkül

Az acélgyártás legnagyobb környezeti terheléssel járó szakasza a vasércbányászat és az elsődleges acélelőállítás. A Lindab célja egy fosszilis anyagoktól mentes értéklánc kialakítása, amelyben a már meglévő acél visszakerül a körforgásba.

A legalább 75 százalékban újrahasznosított alapanyagot tartalmazó acél a hagyományoshoz képest akár 60–65 százalékkal alacsonyabb CO₂-kibocsátással állítható elő, miközben minősége és műszaki tulajdonságai megegyeznek a megszokott termékekével. Tavaly március óta a biatorbágyi gyártásból is elérhetővé váltak a klímatudatosság jegyében előállított légcsatornák.

Előny a beruházónak, megtakarítás az üzemeltetőnek

A Lindab célkitűzései között jelen van az újrahasznosított alapanyagok alkalmazásán kívül, hogy a légtechnikai rendszereik az energiafelhasználását minimalizálják. Utóbbi az üzemelési karbon csökkentésén túl, komoly költségmegtakarítást eredményez az üzemeltetésben hosszú távon.
A vállalat megoldásai érdemben hozzájárulnak olyan épületminősítések megszerzéséhez, mint a BREEAM, LEED vagy WELL, amelyek nemcsak az ingatlan értékét növelik, hanem az ott dolgozók és használók komfortját és egészségét is javítják. Az energiahatékony légtechnikai rendszerek így egyszerre szolgálják a fenntarthatóságot és az élhetőbb környezet kialakítását.

*Tájékoztatás! A projekt karbonmegtakarítási adata a korábbi kommunikációban tévesen szerepelt. A helyes érték 2 tonna CO₂e.

Akkor

• az összegyűjtött és elszállított hulladék mennyisége: 2,7 ezer tonna (ebből, 2400 tonna kommunális, 142 tonna autógumi, 85 tonna szelektív és 49 tonna lomhulladék);
• a felszámolt illegális hulladéklerakások száma 24 tonna, az ezekből származó hulladék mennyisége 127 tonna;
• 2024-ben annyi hulladékot gyűjtött össze az MKIF Zrt. az 1200 km-nél is hosszabb főpályáról és annak pihenőiből, mint 7 teljesen megrakott Boeing 747-es súlya.

Jelentős csökkenés nem történt az előző évhez képest

A társaság hivatalos Facebook oldalán most közzétette a 2025-ös évre vonatkozó adatokat.

Tavaly az MKIF Zrt. kezelésében lévő, majdnem 1300 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózatról és a közel 170 pihenőhelyről országszerte összesen több mint 2 340 tonna nem veszélyes hulladékot gyűjtött össze a társaság – olvasható a bejegyzésben.

Ez 1800-2000 darab átlagos személyautó súlyának felel meg.

Mint ismertették: a hulladék mennyisége nem kizárólag az utak mentén összegyűjtött szemétből áll: a mérnökségi szakaszokon zajló karbantartási, építési vagy baleseti helyreállítási munkák során is képződik hulladék – köztük veszélyes és nem veszélyes hulladék is –, amelyek szakszerű kezelése kiemelten fontos az üzemeltetési folyamatokban.

• A 2025-ben begyűjtött leggyakoribb hulladéktípusok:
• kommunális hulladék: több mint 2130 tonna
• lomhulladék: közel 75 tonna
• szelektív hulladék: 70 tonna
• autógumi: 70 tonna
• illegális hulladéklerakások: tavaly 22 különböző helyszínen, összesen 29 tonna illegális hulladék került felszámolásra, elszállításra.

Bizonyos helyeken sikerült eredményeket elérni

Kiemelték: tavaly ősz óta a felére sikerült csökkenteni az illegális szemétlerakást például az M3-as Szilas pihenőjében, azóta csak ott 246 alkalommal sikerült megakadályozni az engedély nélküli hulladéklerakást.

Mint ismertették: a teljes főpályát évente háromszor gyalog is végig járják, hogy az autókból kidobott hulladékot is összeszedik.

Közös felelősség a tiszta utakért

A társaság végül felhívja a figyelmet, a tisztaság és fenntarthatóság közös felelősség! Egyetlen eldobott palack vagy ablakon kidobott zacskó, csikk is sok. Kérik az autósokat, hogy legyenek a környezettudatos közösség része:

• használják a pihenőhelyek gyűjtőit: a kiskukákat és szelektív konténereket!
• Ne dobjanak ki semmit a kocsi ablakán!
• Jelezzék, ha illegális szemétkupacot látnak – a társaság intézkedik.

Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak azok a műszaki megoldások, amelyek a felszíni vízelvezetést, a szikkasztást és a csapadékvíz visszatartását szolgálják. A Leier Hungária Kft. évek óta fejleszti a felszíni vízelvezetéssel kapcsolatos betonelemeit, amelyek ma már nem pusztán elvezetnek, hanem a fenntartható vízgazdálkodás eszközeivé váltak.

Vagyis a Leiernél nem csupán elvben támogatják a csapadékvíz-gazdálkodást elősegítő megoldásokat, hanem saját gyártmányaikban évek óta megjelenő megoldásokkal ezt a gyakorlatban is elősegítik.

„Az elemekről a honlapunkon ingyenesen elérhető DWG formátumú rajzok is rendelkezésre állnak a tervezők számára, amelyek nagy segítséget jelentenek a tervezési feladatokban” – mondta el Major Tamás, a Leier Hungária mélyépítés, környezettechnika, vasútépítés, Durisol üzletágvezetője.

Esővíz a város szolgálatában

Erre példa a Bük városában zajló projekt, amelyben a Parkom Kft. új telephelyének kialakítása történik a Vasi Bádogos Kft. generálkivitelezésében. A Parkom Kft. feladata Bük városának, parkjainak, közterületeinek karbantartása, a temető gondozása, illetve az önkormányzati bérlakások kezelése.

Ahogyan azt Papp Tamástól, a Vasi Bádogos ügyvezetőjétől megtudtuk, a meglévő telephely bontása, majd az új telephely kivitelezése 2025 júliusában kezdődött és 2026 májusában fejeződik be. Ennek részeként 3 darab LBT 7 tartályt építenek be a Leiertől.

„Ezek a tartályok a csapadékvizek tárolására szolgálnak majd, és mivel a megrendelő cég többek között közterületek rendezésével foglalkozik, részben ezekből a tárolókból oldanák meg a locsolást a városban”

– fűzte hozzá az ügyvezető.

Gyors elvezetés mindenáron?

Évtizedeken keresztül az számított jó megoldásnak, ha a lehulló csapadékot minél gyorsabban és minél messzebbre vezették el a burkolt árkok, csatornák és zárt rendszerek segítségével. A cél a víz mielőbbi eltávolítása volt a lakóterületekről.

Ez a gondolkodás azonban ma már több szempontból is meghaladott:

• nem támogatja a talajvíz utánpótlását,
• fokozza a hirtelen lezúduló vízmennyiségből eredő túlterheléseket,
• hozzájárul a városi hőszigethatás erősödéséhez,
• nem segíti az aszályos időszakokra való felkészülést.

Ahogyan azt Major Tamástól megtudtuk, a csapadékvizek tárolására ma már komplett tartályok állnak rendelkezésre, amelyek zárt tartálytestekből, valamint ezek lezárására szolgáló szűkítő elemekből vagy síkfedlapokból állnak. A vízkinyerést pedig a legfelül nyitható fedlapok biztosítják.

A szakember hozzátette, a tartályokba már gyárilag beépített csatlakozó elem szolgálja a bevezető csövek rácsatlakozását.

Ami a Leier konkrét tartály-megoldásait illeti: az LBT 2 -től LBT 10-ig jelölt tartályok elnevezés számai a hasznosan tárolni képes vízmennyiséget jelölik m³-ben.

„Ipari méretű, nagyobb tárolóterek kialakításához az ikresített tartályok, vagy a helyszínen előregyártott oldalfalakból felépített rendszer tudja biztosítani az akár 1000 m³-es tároló terek megvalósítását” – adott tájékoztatást az elérhető megoldásokról az üzletágvezető.

Az új irány: előrelátó tervezés és vízvisszatartás

Az építőiparban egyre hangsúlyosabb tervezési trend az előrelátó csapadékvíz-gazdálkodás. Már a koncepcióalkotás fázisában figyelembe kell venni

• a szélsőséges csapadékkilengéseket,
• az aszályos időszakok gyakoribbá válását,
• a talaj vízháztartásának megőrzését,
• a helyben történő vízvisszatartás lehetőségeit.

Megfelelő kiépítettséggel kiegyenlíthető a csapadékvíz egyenetlen eloszlása.

A cél nem a víz eltüntetése, hanem a kontrollált elvezetés, visszatartás és szikkasztás.

Ebben kulcsszerepet kapnak a korszerű felszíni vízelvezető elemek, folyókák, árkok, víznyelők és szikkasztó rendszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy

• a burkolt felületekről összegyűjtött víz ne okozzon károkat,
• a csapadék egy része visszajusson a talajba,
• csökkenjen a közcsatorna-hálózat terhelése,
• mérséklődjenek a villámárvizek hatásai.

A Leier rendszerszintű megoldásai éppen ezt az egyensúlyt támogatják: a biztonságos elvezetést és a fenntartható vízgazdálkodást egyszerre.

Zöld trendek és a beton

Az építőiparban egyre erőteljesebb a zöld megoldások iránti igény; több zöldfelület, vízáteresztő burkolatok, természetközeli kialakítás. Felmerülhet a kérdés, szükség van-e még a hagyományos betonelemekre? A válasz egyértelműen igen.

A fenntartható csapadékvíz-kezelés nem valósítható meg stabil, tartós, teherbíró műszaki elemek nélkül.

A megfelelően tervezett és beépített betonelemek

• hosszú élettartamúak,
• méretezhető teherbírásúak,
• ellenállnak a szélsőséges időjárási hatásoknak,
• gazdaságos megoldást kínálnak,
• lehetővé teszik a víz kontrollált irányítását és szikkasztását.

A zöld infrastruktúra és a mérnöki megoldások tehát nem egymás alternatívái, hanem egymást kiegészítő rendszerek.

A Leier-nél a fenntartható csapadékvíz-kezelést árokburkoló elemek biztosítják, amelyekből választható szikkasztólyukakkal ellátott vagy energiatörő elemmel kiegészített megoldás is.

„A szikkasztási feladatokhoz különböző térfogattal ellátott aknagyűrű és szűkítő elemválasztékunk áll az érdeklődők rendelkezésre”

– fűzte hozzá a Leier üzletágvezetője.

Szikkasztás vagy gyűjtés?

A csapadékvíz hasznosításának két fő iránya a gyűjtés és a szikkasztás.

• A gyűjtés lehetővé teszi az öntözésre vagy egyéb háztartási célokra történő újrahasznosítást.
• A szikkasztás a talajvíz utánpótlását segíti elő és rendszerint egyszerűbb, olcsóbb megoldás, mint a tárolórendszerek kiépítése.

„A talajvíz-háztartás megőrzése szempontjából a szikkasztás ma már nemcsak ajánlott, hanem egyre inkább elvárás a tervezés során, mi több, új beruházások esetén már előírás” – magyarázta Major Tamás.

A korszerű vízelvezető és szikkasztó elemek beépítésével a csapadék jelentős része helyben tartható, így csökkenthető a környezet terhelése és a közműhálózat igénybevétele.

A szemléletformálás szerepe

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nem kizárólag nagyberuházások kérdése. A szemléletformálás legalább ilyen fontos.

Gyakorlatilag minden háztartás hozzájárulhat a fenntartható vízgazdálkodáshoz

• esővízgyűjtő rendszerek telepítésével,
• szikkasztó megoldások kialakításával,
• vízáteresztő burkolatok alkalmazásával,
• a burkolt felületek arányának tudatos csökkentésével.

A saját mikrokörnyezetünkben meghozott döntések összeadódva települési szinten is érezhető hatást gyakorolhatnak.

A Városban 2025 januárjában vette kezdetét a „Geotermikus energia fejlesztésének hasznosítása Mezőcsáton” projekt, amelyet a Svájci Alap támogat. A program célja a helyi geotermikus energiaforrások kiaknázása és integrálása a város energetikai rendszerébe, hozzájárulva a fenntarthatóbb fűtéshez és energiaellátáshoz.

Az ajánlatok benyújtásának határideje 2026. április 24.

Fenntartható fűtésre áll át a település

A beruházás középpontjában az áll, hogy Mezőcsát közintézményeinek fűtését részben geotermikus energiára alapozzák. A fejlesztés során egy korábban használaton kívüli kutatófúrást újítanak fel és alakítanak át termálkúttá, így egy eddig kihasználatlan erőforrás válhat a város energiaellátásának részévé.

A kivitelezés részeként egy mintegy 1071 méter mély kút felújítása és termálkúttá történő kiképzése valósul meg. A munkálatok során a szakemberek vizsgálják a kút állapotát, megnyitják a vízadó rétegeket, majd mérésekkel – többek között vízhozam- és hőmérséklet-ellenőrzéssel – határozzák meg a biztonságos és hatékony üzemeltetés feltételeit.

Jelentős lépés az energetikai korszerűsítésben

A projekt egyik kulcseleme egy új hőellátási rendszer kialakítása, amely a kitermelt termálvizet a település intézményeihez juttatja el. Az így létrejövő hálózat több önkormányzati épület fűtésébe kapcsolódik be, csökkentve a földgázalapú energiafelhasználást.

A fejlesztés célja, hogy a település saját, helyben rendelkezésre álló energiaforrását hasznosítsa. A geotermikus energia alkalmazása nemcsak környezetkímélőbb megoldást kínál, hanem hosszabb távon kiszámíthatóbb működést is biztosíthat az intézmények számára.

Helyi erőforrásra építenek

A kisvárosban termálfürdő is működik, és a közelmúltban közzétett hírek szerint hamarosan hivatalosan is gyógyvízzé minősíthetik azt a termálvizet, amely évtizedek óta vonzza a fürdőzőket. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében fekvő település ezzel az ötödik gyógyvizes várossá válhatna a térségben.

Az 802 méter mélyről felhozott, 51 Celsius-fokos vízről készült előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy: külsőleg reumatikus panaszok belsőleg refluxos tünetek enyhítésére is alkalmas lehet.

A most meghirdetett közbeszerzés a kivitelezési munkák megvalósítását célozza, amelyek révén Mezőcsát energetikai rendszere korszerűbbé válhat. A beruházás hozzájárulhat a település fenntartható működéséhez, miközben csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása is.

A tervek szerint 2030-ra akár tízszeresére is nőhetne a közösségi formában telepített megújulóenergia-kapacitás Európában: a jelenlegi mintegy 9 gigawattról akár 90 gigawattra.

A programban több mint 16 millió háztartás, 630 ezer kis- és középvállalkozás, valamint 300 ezer közintézmény vehetne részt.

A közösségi energiatermelés erősödő szerepe

Az energiaközösségek lényege, hogy a megtermelt energia helyben hasznosuljon, és az abból származó előnyök is a közösségnél maradjanak. A közösen telepített napelemek, energiatárolók és más megújuló megoldások mellett ezek az együttműködések energiahatékonysági fejlesztéseket és szemléletformáló programokat is ösztönözhetnek.

Csökkenő energiaszámlák, növekvő kontroll az energiaellátásban

A modell lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők csökkentsék energiaszámláikat, miközben nagyobb kontrollt szereznek saját energiaellátásuk felett. A közösségi energiatermelés egyben az energiaszegénység kezelésének egyik lehetséges eszköze is lehet, hiszen a helyben előállított energia mérsékelheti a külső energiafüggőséget és több gazdasági erőforrást tarthat a településeken.

Új érdekképviselet a hazai energiaközösségeknek

A most létrejött Energiaközösségek Szövetsége Magyarország célja, hogy összefogja a hazai energiaközösségeket, valamint erősítse közös fellépésüket a döntéshozók, a piaci szereplők és a nyilvánosság felé.

„A globális bizonytalanságok világosan megmutatják, hogy nagyobb függetlenségre van szükség az energiatermelésben. Az Európai Bizottság mostani javaslata azt jelzi, hogy ebben a közösségi energiatermelésnek fontos szerepe lehet. Azért hoztuk létre a Szövetséget, hogy támogassuk a hazai energiaközösségeket és képviseljük érdekeiket a döntéshozók felé”

– mondta Éger Ákos, a szervezet elnöke.

A Szövetség egy európai együttműködéshez is kapcsolódik: a REScoop.eu és partnerei több országban egyszerre fordulnak az uniós és nemzeti döntéshozókhoz hasonló kezdeményezésekkel.

Keresik a hazai és az európai együttműködési lehetőségeket

A magyar szervezet a közeljövőben levélben fordul az energiaügyi miniszterhez, az európai uniós ügyekért felelős miniszterhez és a nemzetgazdasági miniszterhez. A cél, hogy a hazai energiapolitikai és fejlesztési programokban nagyobb szakmai és pénzügyi támogatás jusson az energiaközösségeknek.
Fabók Márton, a Szövetség elnökségi tagja szerint a közösségi energia fejlesztése nemcsak energetikai, hanem gazdasági kérdés is. Mint fogalmazott, a kezdeményezés célja, hogy a hazai energiaközösségek aktív szereplői legyenek az európai együttműködéseknek is.

Helyi közösségekben működő modell

A közösségi energiatermelés egyik legnagyobb ereje, hogy összehozza a helyi lakosokat, önkormányzatokat és vállalkozásokat. Ha egy település szereplői együtt dolgoznak a helyben megtermelt energia jobb hasznosításán, az nemcsak gazdasági előnyt jelent, hanem erősíti a közösségi együttműködést és a helyi önrendelkezést is.

Gerendás Szabolcs, a Szövetség elnökségi tagja a Bábolna Energiaközösség példáján keresztül emelte ki: a gyakorlatban is működő együttműködések mutathatják meg, hogyan válhat a közösségi energiatermelés a települések fenntartható fejlődésének egyik eszközévé.

A szervezet létrejötte fontos lépés lehet abba az irányba, hogy a közösségi energiatermelés Magyarországon is szélesebb körben elérhető megoldássá váljon, és egyre több településen jelenjenek meg olyan energiaközösségek, amelyek egyszerre erősítik a helyi gazdaságot és az ország energiabiztonságát

Új esély a nem hasznosítható hulladékoknak

A költséges tárolási igényű, nem hasznosítható hulladékok hasznosítására kezdett kutatás-fejlesztési munkába több mint két évtizede Bus Károly. A WLC szabadalom tulajdonosa portálunknak elmondta:

„A más módon nem hasznosítható hulladékok között, amelyeknek hasznosítását megcéloztuk, megtalálhatók egyebek mellett: a kompozit vagy festett műanyagok (például fényezett lökhárítók), a hőre keményedő műanyagok vagy az égésgátlóval adalékolt műanyagok, amelyeket elektromos eszközök  burkolataként alkalmaznak.
A kísérletek és a fejlesztések olyan fázisba értek, hogy a WLC-technológia ipari alkalmazása is lehetővé vált. A módszerrel a legtöbb hulladéktípusból gyártható beton, 10 mm alatti szemcsékre darálva.”

Beton cigicsikkből és falevélből

A WLC adalékanyag formula első tesztjeit Bus Károly 2003-ban végezte el. Négy évvel később elkészült a polisztirolbetonra vonatkozó szabadalommal, majd 2015-ig mintegy 150 különböző hulladék keverékmintát állított elő és ekkor nyújtotta be a hulladékbeton szabadalmát is. Ezzel párhuzamosan elkezdődött ezeknek az anyagoknak a gyakorlati hasznosítása is. 2023-ban a gyártást, a kutatás-fejlesztést és hasznosítást egy márkanév alá szervezték, így jött létre a WLC – waste light concrete.

Napjainkra a betonminták száma megközelíti a 400-at. A lehetséges keverékek összetétele rendkívül változatos: könnyű és nehéz műanyagok, elektronikai-ipari eredetű hulladékok, csomagoló- és szigetelőanyagok, valamint fa, falevél, cigarettacsikk, üveg és autógumi is szerepel az összetevők között.
A WLC-technológia kulcsa a hosszú kísérletek és tesztelések után kifejlesztett adalékanyag – mondta el portálunknak Méhes Krisztián.

Az adalékanyag szerepe, hogy a vízzel és cementtel kevert, egyébként frakcionálódó műanyaghulladékokból is stabil, egyenletes eloszlású keverék jöhessen létre.

A Makrópa Kft. ügyvezetője hozzátette, az emulzió és a keverési recept egyedülálló megoldást kínál a hulladékok végfelhasználására fal, építőelem, aljzatbeton vagy útalap formájában.

Csapatmunka

A WLC-technológia elterjesztésének egyik fontos állomása a Tata közelében lévő 8119-es főút. Itt, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szakmai és anyagi hozzájárulásával az 55+820–55+970 km-szelvények között egy 100 méter hosszú kísérleti szakasz létesült, amelyhez további 50 méteres kontroll-/referenciaszakasz is kapcsolódik.
A projekt kivitelezését a Colas Út alvállalkozóként végezte el, a kutatás-fejlesztési folyamatot a Colas támogatta. A közös munka már a pályázat előkészítésénél megkezdődött, és kiterjedt a laboratóriumi vizsgálatokra, próbakeverésekre, valamint a komáromi Betonsped Kft. keverőtelepén próbaöntésre is.
A Colas feladatai közé tartozott a beépítés és a helyszíni vizsgálatok lebonyolítása is, biztosítva, hogy az új technológia a gyakorlatban is összevethető legyen az útépítésben hagyományos Ckt-megoldásokkal.

Hagyományos keverő és géppark segítette a kivitelezést

A hulladékanyagok előkészítése nem igényel jelentős többletmunkát. Lényeges, hogy az útalaphoz használt darálékba nem kerülhet be alumíniumpor vagy olajos anyag tartalmú hulladék. A kivitelező cégtől megtudtuk, a 0-10 mm szemcseméretű műanyagot 1 m³-es big-bagekben szállították a keverőbe és a meghatározott frakció helyére töltötték. Sem a keveréshez, sem a beépítéshez nem volt szükség speciális gépparkra – tájékoztatta portálunkat a kivitelező cég.

A kísérleti és kontrollszakaszokat hasonlítják össze

A 100 méteres kísérleti szakaszt közvetlenül egy 50 méteres kontrollszakasz kivitelezése követte, így a két anyag viselkedése azonos körülmények között hasonlítható össze.
A Colas Út szakemberei a 2 sávos, 8 méter széles főútvonali szakaszokat az alábbi paraméterekkel építették meg:

A kísérleti szakasz:

•         40 mm AC 11 kopó (mF) aszfalt kopóréteg
•         100 mm AC 22 kötő (F) aszfalt kötőréteg
•         200 mm hidraulikus kötőanyagú és műanyagdarálékot tartalmazó alapréteg 

A kontroll/referenciaszakasz:

•         40 mm AC 11 kopó (mF) aszfalt kopóréteg
•         100 mm AC 22 kötő (F) aszfalt kötőréteg
•         200 mm CKT alapréteg

100 tonna műanyagot hasznosítottak újra az útalapban

A kivitelezés során a vizsgált szakaszon két fajta CKT-t, a hagyományost és az ÖkoCKT-t alkalmazták. (Utóbbi a hagyományos cementkötésű teherhordó útalap környezetkímélőbb változata, amelynél az alapanyagok egy részét másodlagos vagy ipari melléktermékekkel váltják ki.)
A két anyag beépítése folyamatos volt, így a módszer is megegyezett. A tesztút építésénél az útalaphoz kb. 100 tonna műanyag hulladékot használtak fel.

Hogyan változtatta meg a műanyag a beton tulajdonságait?

A beton várható mechanikai tulajdonságait befolyásolják az alapanyagként felhasznált hulladékok tulajdonságai. Minél kisebb térfogatsűrűségű az alapanyag (pl. hűtőgép szigetelés kerül bele), annál kisebb lesz a nyomószilárdsága, de annál jobb lesz például a hőszigetelő képessége. Az útalap készítéséhez a nagyobb sűrűségű hulladékok ideálisak.
A kivitelezés során a Colas szakemberei azt tapasztalták, hogy a keverék sűrűsége a műanyagdarálék mennyiségének növelésével csökkent. A kész keverék tömege a hagyományos anyag tömegének mintegy 70%-át tette ki.
A Colas mérései alapján a szilárdságot nem befolyásolta jelentős mértékben a műanyag használata. A WLC-technológiát biztosító cég számításai szerint a hulladékfelhasználásával bizonyos keverékek esetén a kavics és a homok 70, de akár 100%-ban kiválthatóvá válhat. A kísérleti út 100 méteres szakaszába 160 m³ ÖkoCKT került bele, ami 130-150 tonna kavics/sóder kiváltását jelentheti.

Monitoring és hosszú távú vizsgálatok

A technológia értékelése nem ér véget a kísérleti út átadásával. A Makrópa Kft. 60 hónap, azaz ötéves utánkövetéssel vállalta, hogy évente dinamikus behajlásméréseket, az aszfalt egyenetlenségének mérését és vizuális felületvizsgálatokat végeznek mind a kísérleti, mind a referenciaszakaszon. A cél annak megállapítása, hogy a WLC-alap hosszú távon hogyan viselkedik a forgalmi és környezeti hatások alatt.

Az öt éve épített felületek a terhelés mellett sem károsodtak

A WLC technológiát korábban már alkalmazták falak, betonfelületeknél és útépítésnél is. Az eddigi tapasztalatokról Bus Károly elmondta: a felületek a mérések szerint a hagyományoshoz képest, szilárdabbak, rugalmasabbak, valamint jobb a vízzáróságuk, tűzállóságuk.

„Az 5 évvel ezelőtt készült felületeinken a jelentős kamionos terhelés ellenére sincs elmozdulás, míg a szabvány szerint alkalmazott átlagos útalappal ugyanaz a szakasz kezd használhatatlanná válni. Az anyag rugalmassága meghaladja a hagyományos CKT hasonló tulajdonságát, mivel vízzárósága és egységes szerkezete miatt nem süllyed meg és nem indulnak el repedéses felületkárosodási folyamatok sem.”

 

A WLC átalakíthatja a hulladékgazdálkodást és az építőanyagok piacát is

Felmerül a kérdés: milyen hatással lehet a technológia sikere a hulladékgazdálkodásra? A WLC egy elérhető és egyszerű megoldás, nem igényel beruházást, hogy akár millió tonnás éves nagyságrendben is újrahasznosítási pályára állíthassanak olyan hulladék-áramokat, amelyek akár ipari forrásból származnak, akár a kommunális hulladék szilárd frakcióját képezik.

A WLC technológia alkalmazásával a CO₂-kibocsátás is csökkenthető: hiszen mérsékelhető lenne a bányászati terhelés, a hulladék-lerakás és a szállítmányozási terhelés is. Az útalapok jobb minőségével megnőhet azok élettartama és adott a többszörös újrahasznosítási lehetősége is, hiszen az akár helyszínen újra darálható és önthető.

A tatai próbaszakasz nemcsak egy technológiai kísérlet, hanem fontos tapasztalatszerzési lehetőség is: megmutatja, milyen feltételekkel illeszthető be az ipari hulladék hasznosítása a hazai útépítési gyakorlatba.

Jóval magasabb felszín alatti hőmérséklet segíti hazánkat

Mint kiemelték, Magyarország kedvező adottságait kiaknázva már most az európai élvonalba tartozik a földhő hasznosításában. „A Jedlik Ányos Energetikai Program minden korábbit felülmúló forrásmennyiséggel segíti a további előrelépést” – emelték ki.

Hozzátették, a Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai átlag fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a természetes felszín alatti vízkészletet.

„A geotermikus energia időjárástól és napszaktól függetlenül rendelkezésre álló tiszta energiaforrás, de alkalmazása komoly pénzügyi kockázattal járó, költséges beruházásokat igényel” - ismertette a minisztérium.

A hitelből kizárólag Budapesten kívüli beruházások támogathatók

A Jedlik Ányos Energetikai Program három földhős pályázatából kettő 2026. március 2-án nyílik meg. A legnagyobb keretösszegű, 19 milliárd forintos felhívás kamatmentes kölcsönt kínál a vállalkozások számára. A hitel összege mélygeotermia beruházás esetén minimum 1 milliárd, maximum 6 milliárd forint, sekély geotermia esetén legalább 100 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint lehet, utóbbira a teljes keretösszeg tizede fordítható.

Kizárólag Budapesten kívüli beruházások támogathatók, az elérhető forrásmennyiség közel kétharmadát a kevésbé fejlett régiók számára különítették el. A programban kifizetés legkésőbb 2029 novemberében teljesíthető - részletezte a közlemény.

Mi a különbség a sekély és a mélygeotermia között?

A fentiekhez érdemes tudni, hogy a sekély geotermia beruházások esetében legfeljebb 200 méteres mélységből alacsony hőmérsékletű talajhőt hasznosítanak – jellemzően talajszondák, talajkollektorok és hőszivattyúk által. Az így nyert hőt nyáron hűtésre, télen fűtésre használják – elsősorban családi házak, irodaházak, társasházak esetében.

Ezzel szemben a mélygeotermikus fejlesztéseknél általában 500 és 4000 méter közötti mélységből a termálvizet és a gőzt nyerik ki. Itt jóval magasabb költségek, milliárdos tételek jelentkeznek – a cél pdig általában távfűtés és erőművel ellátása.

A pályázatokat az első szakaszban április végéig lehet benyújtani

A másik hétfőn induló, 10 milliárd forintos kiírásból tíz-húsz vidéki projekt kaphat legalább 40 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint támogatást. Ha a fúrás sikeresnek bizonyul, az állami hozzájárulás az összes elszámolható költség tizedét fedezheti, míg sikertelenség esetén akár a felét is. A pályázatokat az első szakaszban április végéig, a másodikban ősszel lehet benyújtani. A fizikai befejezés határideje a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított két év, de legkésőbb 2028 vége - közölte az EM.

A harmadik földhős pályázat januárban nyílt meg a Jedlik-programban - emlékeztetett a közlemény. A 12 milliárd forintos támogatás geotermikus áramtermelő rendszerek kialakítására fordítható.

A geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelés 25-30 százalékára emelkedhet

Ha az összesen 41 milliárd forint célzott hozzájárulás jól hasznosul, a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint 2030-ra megduplázzuk, a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növeljük a hazai felhasználást.

A geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből 25-30 százalékra emelkedhet. Az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget - jelezte az EM.

A Jedlik Ányos Energetikai Program 2026 elején indult felhívásaiban összesen csaknem 130 milliárd forint érhető el ágazati fejlesztésekre. A Vállalkozói Energiatároló Programból 50 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a hazai cégek ipari energiatárolók telepítéséhez. A gazdasági társaságok vidéki telephelyeken megvalósuló energiahatékonysági korszerűsítéseit pedig 38,7 milliárd forintos hitellehetőség ösztönzi - írta közleményében az Energiaügyi Minisztérium.

A beruházás részeként: korszerűsítik a vízelvezető rendszereket, bővítik az olajleválasztó berendezéseket, valamint új csapadékvíz-tározó megoldásokkal készülnek a szélsőséges időjárási helyzetek kezelésére.

Egy korábbi bányagödörből lett a repülőtér záportározó tava

Jelenleg – olvasható a bud.hu oldalán - a repülőtér csapadékvíz-gazdálkodásának kulcseleme egy mintegy 20 500 négyzetméteres mesterséges tó, amely egy körülbelül hetven évvel ezelőtti anyaglelőhely helyén alakult ki. A természetes lefolyással nem rendelkező tó ma záportározó és tűzivíz-tározó funkciót lát el.
Az 1980-as években külön rendszert építettek a szennyvíz elvezetésre, így azóta a tó elsősorban a repülőtér csapadékvizeinek befogadására szolgál. A repülőtéri infrastruktúra bővülésével jelentősen megnőtt a burkolt felületek aránya, ami a bevezetett csapadékvíz mennyiségének növekedését eredményezte, ezért szükségessé vált a vízszint mesterséges szabályozása és a rendszer korszerűsítése.

Monitoringrendszer védi a befogadó élővizeket

A repülőtéren elválasztott csatornarendszer működik: az 1-es terminál környezetéből érkező csapadékvíz a repülőtéri bányatóba jut, majd szabályozott módon kerül át a 2-es terminál vízelvezető rendszerébe, ahonnan a Maglódi-csatorna, végső soron pedig a Gyáli-patak irányába vezetik el.
A természetes vizek védelmére a Budapest Airport két TOC-monitorozó állomást üzemeltet. Ezek feladata a csapadékvíz szervesanyag-tartalmának mérése. Ha a koncentráció meghaladja a határértéket – például a téli jégtelenítési műveletek során keletkező anyagok miatt –, a rendszer automatikusan a szennyvízhálózatba tereli a vizet. Így akadályozzák meg a befogadó vízfolyások ökológiai terhelését.

Megvalósított és folyamatban lévő projektek támogatják a fenntarthatósági célok elérését

A vízgazdálkodási fejlesztések a Budapest Airport szélesebb fenntarthatósági stratégiájának részét képezik. A repülőtér 2-es terminálján 11 ivókutat helyeztek el, amelyek lehetővé teszik az utasok számára saját kulacsaik újratöltését, csökkentve az egyszer használatos PET-palackok használatát. Az üzemeltető a VINCI Airports környezetvédelmi politikájával összhangban azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra több mint 90 százalékkal mérsékli közvetlen szén-dioxid-kibocsátását, és addigra eléri a Repülőtéri Karbon Akkreditáció legmagasabb, 5. szintű minősítését.
 A RESILIMET projekt ehhez a klímaalkalmazkodási és környezetvédelmi törekvéshez járul hozzá a repülőtér vízügyi infrastruktúrájának megerősítésével.

A kimerült földgáztározók új szerepben

Az EUH2STARS különleges projekt, amely a RAG Austria hidrogéntárolási fejlesztéseiből szerzett tapasztalatokra épít. A vállalat a világon az elsők között bizonyította, hogy a hidrogén szezonálisan és nagy mennyiségben is tárolható kimerült földgáztározókban. Ausztriában már több tárolót alakítottak át zöldhidrogén-tárolási célra, és a hidrogén szállítása részben a meglévő, erre alkalmassá tett földgázvezetékeken keresztül történik.

A teljes értéklánc fejlesztése zajlik

Hazánkban az „European Underground H2 STorAge Reference System” elnevezésű uniós referencia projektben a konzorciumvezető RAG Austria AG partnereivel — köztük a Magyar Földgáztároló Zrt.-vel — a hidrogéngazdaság teljes értékláncának fejlesztéséhez szükséges megoldásokat vizsgálja.

Két tárolási ciklusban vizsgálják a technológiát

A fejlesztés részeként Kardoskúton két ciklusban összesen 2×100 ezer normál köbméter hidrogént tárolnak, majd ciklusonként 100 ezer normál köbméter földgáz-hidrogén elegyet termelnek vissza. A projekt során vizsgálják a kútszerkezet és a felszíni technológia működését is.

A megvalósítás keretében módosítják a PSZ-36 gázkút szerkezetét és korszerűsítik a kútkörzet infrastruktúráját, valamint telepítik a hidrogén injektálását és visszanyerését lehetővé tevő felszíntechnológiát és irányítástechnikát a Kardoskút Földalatti Gáztároló üzemben és a Pusztaszőlős gyűjtőállomáson.

Több mint négy kilométeres hidrogéncélvezeték épül

A projekt egyik legjelentősebb eleme egy mintegy 4,5 kilométer hosszú DN80 PN160 hidrogéncélvezeték létesítése Kardoskút és Pusztaszőlős között, amely a meglévő vezeték nyomvonalát követi. A vezetéken normál üzemben tiszta hidrogén áramlik majd Kardoskút felől Pusztaszőlős irányába.

A beruházás részeként a PSZ-36 kút meglévő bekötővezetékét is elbontják, majd új, hidrogénálló, varrat nélküli szénacél csővezetéket építenek ki korszerű korrózióvédelemmel. A kivitelezés során több helyszínen irányított fúrást és műtárgykeresztezést végeznek.

Korszerű korrózióvédelem és vizsgálatok

Az új vezetékekhez teljes körű katódvédelmi rendszert építenek ki, a kivitelezést pedig szilárdsági és tömörségi nyomáspróbák zárják. A projekt részeként optikaikábel-nyomvonal is kapcsolódik a fejlesztéshez, amely a mérési és irányítástechnikai feladatokat támogatja. A fejlesztés fontos mérföldkő lehet a hazai hidrogéntechnológia gyakorlati alkalmazásában, és hozzájárulhat a föld alatti energiatárolási megoldások jövőbeli szélesebb körű elterjedéséhez.

A több mint 10 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően az erőmű és az energiatároló egységéből a Bakonyi Hibrid Erőművet hozzák létre.

„A megvalósuló hibrid erőmű fejlesztésnek köszönhetően Magyarországon úttörő jelentőségűnek számító, ipari léptékű energiatárolási technológia jön létre, amely a tároló és a gázturbinás erőmű gépegységeinek összehangolt, környezetbarát üzemét eredményezi” – olvasható az MVM honlapján.

Gyors reagálás, stabilabb hálózat

Az új energiatároló néhány másodpercen belül képes a névleges teljesítmény leadására, így hatékonyan segíti a villamosenergia-rendszer szabályozását és a megújuló források időjárásfüggő termeléséből adódó ingadozások kiegyenlítését. A berendezések részben konténeres kivitelben, részben szabadtéren kapnak helyet, a villamos csatlakozás pedig az erőmű új kapcsolóépületén keresztül valósul meg. A kivitelezés várhatóan 2026. június 30-án zárul, illeszkedve Magyarország zöld átállási céljaihoz és az MVM Csoport középtávú stratégiájához.

Uniós támogatással valósul meg a beruházás

A projekt tervezett összköltsége 10,4 milliárd forint, amelyhez Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében, uniós finanszírozásból 3,85 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a társaság. A fejlesztés – ezen belül 28,5 MW/57 MWh támogatott kapacitással – hozzájárul az önellátási képességek erősítéséhez, a külső energiafüggőség mérsékléséhez és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez.

A közel 10 milliárd forintos beruházás az Európai Unió és a magyar kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) finanszírozásában valósul meg.

Az erőmű és a tározó egymást támogatja

A tározó az 1000 megawatt teljesítménykategóriájú Tisza Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű (CCGT) szomszédságában valósul meg. A két blokkból álló, részben hidrogén tüzelésére alkalmas, magas hatásfokú és alacsony széndioxid-intenzitású erőmű projektjéről tavaly decemberben írtunk. A beruházást 1,2 milliárd eurós hosszú lejáratú szindikált hitelszerződés finanszírozza.

A két fejlesztés által egy helyszínen találkozik két korszerű technológia: a telephelyen megvalósuló 1000 MW-os kombinált ciklusú erőmű és egy modern, kémiai alapú energiatároló rendszer. Bár a két létesítmény egymástól függetlenül üzemel majd, közös céljuk, hogy támogassák a megújuló energiaforrások kiegyenlítését, valamint erősítsék a villamosenergia-rendszer rugalmasságát és stabilitását - jelezte az MVM.

Hasonló jellegű, hibrid fejlesztésről számolhattunk be Vas megyében: Söptén tavaly májusban felavatták a 2,2 megawatt kapacitású naperőmű termelőegységet, miközben egy 4 MWh tárolókapacitású villamosenergia-tároló egység alapkőletételére is sor került. 

Nyár elején zárul a beruházás

Az MVM arra is kitért, hogy a most bejelentett fejlesztéssel egy olyan korszerű energiatároló rendszert hoznak létre, amely képes támogatni az időjárásfüggő termelők kiegyenlítését. Emellett az időjárásfüggő egységek hálózatra gyakorolt hatásait kompenzálni, erősíteni a villamosenergia-hálózat rugalmasságát és csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A lítium-ion technológián alapuló, konténeres elhelyezésű energiatároló egység a már meglévő, kisebb kapacitású rendszer mellett működik majd. Az energiatároló várhatóan 2026. június 30-ig készül el.

A beruházás megrendelője az MVM Csoport, a kivitelezést pedig egy háromtagú nemzetközi konzorcium végzi: a magyar tulajdonú Status KPRIA Zrt., a WEST HUNGÁRIA BAU Kft., valamint az egyiptomi Elsewedy Power System Projects.

A fejlesztés várhatóan 2028-ra, 520 MW rugalmasan szabályozható kapacitást ad a hazai villamosenergia-rendszerhez, a kereskedelmi üzem pedig 2029 elején indulhat el.

Miért kulcsfontosságú ez az erőmű?

Magyarországon mintegy másfél évtizede nem épült új áramtermelő alaperőmű. Eközben az időjárásfüggő megújuló energiaforrások – elsősorban a napenergia – aránya gyorsan növekszik, ami egyre nagyobb igényt támaszt a gyorsan indítható, jól szabályozható erőművek iránt.

A visontai CCGT blokk pontosan ezt a szerepet tölti majd be:

• egy rugalmasan visszaterhelhető zsinóráram forrás, amely képes kiegyensúlyozni a megújuló energiaforrások ingadozását, 
• hozzájárul az ellátásbiztonság erősítéséhez,
• és jelentősen alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással működik, mint a korábbi lignittüzelésű blokkok. 

Modern, rugalmas és hatékony

A kombinált ciklusú gázerőművek lényege, hogy a gázturbina és a gőzturbina egy rendszerben működik, így ugyanabból az energiahordozóból jóval nagyobb hatásfokkal állítanak elő villamos energiát.

A Mátrában épülő blokk esetében ez kiegészül egy további fontos jellemzővel:
a beépített Ansaldo Energia GT26 típusú gázturbina részben zöldhidrogén tüzelésére is alkalmas. (Az olasz állam tulajdonában lévő Ansaldo Energia S.p.A. a gáz- és gőzturbina gyártás területén rendelkezik jelentős tudással és kapacitással, emellett évtizedes karbantartási tapasztalattal – a szerk.)

Ez azt jelenti, hogy a jövőben még tovább csökkenthető a fosszilis energiafelhasználás. A szóban forgó innovatív szakmai megoldást elsőként itt fogják Magyarországon alkalmazni.

A projekt műszaki elvárásai között szerepel:

• magas hatásfok,
• gyors fel- és leterhelhetőség,
• szigorú környezetvédelmi kibocsátási határértékek,
• valamint kiemelkedő rendelkezésre állás.

Ez biztosítja, hogy a létesítmény a következő 25 évben is korszerű és versenyképes maradjon.

„Magyar cégek közel 40 éve nem vettek részt ilyen léptékű erőműépítésben”

A projekt egyik legfontosabb üzenete, hogy

magyar vállalatok ismét meghatározó szerepet kapnak egy hazai nagyerőmű megvalósításában.

A kivitelező konzorciumot képviselő Németh Tamás, a Status KPRIA Zrt. vezérigazgatója így fogalmazott:

„A projekt egyrészt azért is különleges, mert a legmodernebb technológiát – részben zöldhidrogén tüzelésre is alkalmas gázturbinát, gőzturbinát, hőhasznosító kazánt – egyesítjük egy rendszerben, így a hagyományos széntüzelésű blokkokhoz képest jelentősen alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással és nagyobb hatásfokkal, illetve rugalmassággal tudunk villamos energiát előállítani. Másrészt magyar cégek közel 40 éve nem vettek részt ilyen mértékben új erőmű építésében.”

A projekt megvalósítása során jelentős szerepet kapnak a hazai beszállítók. Az erőmű hálózati kitáplálás gerincét adó nagytranszformátorok szállítását a 150 éves múltra visszatekintő Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt. végzi, illetve a nyomástartó edények gyártását és beszerelését is magyar cégek valósíthatják meg az elkövetkező időszakban.

A vezérigazgató a Világgazdaságnak adott korábbi interjújában azt is kiemelte, hogy

a projekt ütemterv szerint halad, a kulcsberendezések – köztük a turbina – határidőre rendelkezésre állnak, miközben a Status KPRIA már külföldi CCGT projektekre is pályázik a Nyugat-Balkánon és Líbiában.

Illeszkedés egy nagyobb energiastratégiába

A mátrai beruházás nem önálló projekt, hanem része annak az átfogó energiastratégiai gondolkodásnak, amelyben az erőművi kapacitások, a megújuló energiaforrások és az energiatárolás egymást kiegészítve működnek.

Ezt jól mutatja, hogy a Status KPRIA 2025-ben már átadott egy nátrium–kén (NaS) technológián alapuló energiatárolót Litéren, 750 kW teljesítménnyel és 4350 kWh kapacitással. A fejlesztés a hálózati stabilitást és a csúcsterhelések kezelését szolgálja.

A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta,

a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát.

Jelentősen csökkent a gázfelhasználás és a kibocsátás

A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni

- tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát.

További fejlesztések következnek

Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával - amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne - a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során

egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet.

A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente - az előzetes kalkulációk alapján - csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki - tudatta a szakember.

Magyar szempontból a legfontosabb változás a profil üzletág eladásán kívül, hogy a közép-európai régió része lett, német vezetéssel. Ez előrelépés és jó lehetőség, mivel a magyar gazdaság erősen a német piac által befolyásolt – tájékoztatta portálunkat Csipszer Zoltán, a Lindab Kft. ügyvezetője.

Robbanásszerű fejlődés az iparágban

A légtechnika a legdinamikusabban fejlődő iparágak egyike, amelyet számos tényező hajt előre: például a klímaváltozás egyre inkább érezhető hatásai, vagy éppen az életmódunk radikális átalakulása. Napjaink 80-90 százalékát már zárt terekben töltjük – emlékeztetett Csipszer Zoltán. Az európai emberek nagy százaléka beltéri épített környezetben dolgozik, szórakozik, edz. Ez a változás együtt jár az igényszint emelkedésével. Olyan helyeket látogatunk szívesen, ahol jól érezzük magunkat, jó a közérzetünk, amelynek alapfeltétele a tiszta, friss  levegő. Újabb szempontként jelent meg az energiaárak emelkedésével, hogy a beltéri komfort biztosítása energia- és költséghatékonyan valósuljon meg.   

Lépésről lépésre haladnak a fosszilis anyagoktól mentes értékláncig

A Lindab Európa egyik piacvezető légtechnikai vállalataként úttörője annak, hogy fenntartható módon tegye elérhetővé az egészségünk szempontjából alapvető tiszta levegőt a zárt terekben. Az ügyvezető kiemelte:
„A Lindab komoly, nemzetközi színvonalon dolgozó fejlesztési csapattal rendelkezik. A cégcsoporton belül a Lindab Steel kiterjedt kapcsolatain át nagy mennyiségben képes alapanyagot vásárolni és rendelkezik azzal a potenciállal, hogy a nagy acélipari vállalatokkal közös fejlesztésekbe fogjon. A fejlesztések célja, hogy fosszilis anyagoktól mentes értékláncot hozzanak létre a bányától kezdve egészen a kész acéltermékekig.”

Az újrahasznosításon túli lehetőség az újrahasználat

A világ körforgásában olyan mennyiségű acél van jelen, ami szinte feleslegessé teheti az új gyártását – vélekedett az ügyvezető. Az acélelőállítás folyamatában a leginkább energiaigényes szakasz a vasérc bányászata és az acélgyártás. Emiatt is fontos, hogy minden lehetséges acélterméket vezessenek vissza a körforgásba, az újrahasznosításba.

Csipszer Zoltán hozzátette, az ideális az lenne, ha ezt a folyamatot is elhagyhatnánk, nem újrahasznosítanánk, hanem újrahasználnánk a termékeket. Erre azonban még az európai piac sem teljesen érett meg az emberek új iránti vágya miatt. A Lindab ügyvezetője szerint ez az érzet az emberek többségénél jelen van például a lakhatás kapcsán is. Azaz úgy gondolkodnak, hogy nem használt ingatlant szeretnének venni és felújítani, hanem inkább egy újat építenek/építtetnek fel. Ez a vágyvezérelt gondolkodás csak nehezen fordítható át a tudatosabb döntések irányába. Az első – fogalmazott a Lindab ügyvezetője –, hogy rámutassunk arra, hogy

az újrahasznosított alapanyagokból készült termékkel nem rosszabbat, nem egy használt dolgot kap a felhasználó, hanem egy fenntartható, jó, minőségi dolgot.

Pazarlás helyett retrofit

A szabályozási szinten hozott döntések jelentős lendületet adhatnának a folyamatoknak, úgy mint az épületek funkcióváltással történő újrahasznosításának.

A középületeknél például jó példával járhatnánk elöl, ha a régi, kiüresedett irodaházakból csinálnánk iskolát, bölcsődét vagy éppen egészségügyi intézményeket. Ezek szerkezete 50–100 évig bőven megállja a helyét, a falszerkezetek és a gépészet pedig felújítható és energiahatékonnyá tehető. A retrofit gondolat hazánkban működőképes és költséghatékony megoldás lehet,

hiszen jelenleg számos olyan üres épület előfordul, amelyek energiapazarló módon állnak, ahelyett, hogy azokat ismét használná a közösség.

Európa nyersanyag-függőségét, versenyhátrányát új gondolkodásmóddal dolgozhatja le

A szemléletváltás nemcsak klímavédelmi, hanem gazdasági szempontból is egyre hangsúlyosabb. Sok és markáns vélemény hangzik el, hogy kell-e a klímaváltozás ellen tenni. Csipszer Zoltán emlékeztetett, hogy a világ meghatározó gazdasági szereplőinek egy része, nem a fenntarthatóság, hanem a nagy arányú fosszilis energiahasználat irányába mozdult el. Európa kultúrtörténeti és egyéb szempontok miatt az előbbi utat választotta, ami gazdasági kihívásokat jelent. Ugyanakkor a fenntarthatósági folyamat melletti kitartás egyfajta kényszer is. A Lindab ügyvezetője kiemelte:

„Európában nem találunk megfelelő mennyiségben fosszilis energiahordozókat és alapanyaggyártáshoz szükséges nyersanyagokat. Ez a hiány jelentős piaci és politikai függőséget okoz az európai gazdaságnak, ezért is fontos az újrahasznosításról, az újrahasználatról, a fenntarthatóságról egyre szélesebb körben beszélnünk.”

Együttműködés, edukáció

A Lindab nagy hangsúlyt helyez a szemléletformálásra, az edukációra a fenntarthatóság terén is. Ebben együttműködik a hazai építőipar egyik kiemelt fenntarthatósági szereplőjével is, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületével (Hungary Green Building Council, HuGBC). A szakmai szervezet elkészítette a Zéró Karbon Útitervet. Ez a nagy gondosággal és profizmussal összeállított szakmai anyag támogatja az építésgazdaság szereplőit a döntéshozóktól, a tervezőkön, építőanyaggyártókon át a kivitelezőkig abban, hogy együttműködve, lépésről lépésre haladjanak a karbonsemlegesség 2050-es elérése felé.

Újrahasznosított alapanyagú termékek készülnek Biatorbágyon

Az idei évben a Lindab biatorbágyi gyárában is elkezdték a 75 százalékban újrahasznosított acélból készített légcsatornák előállítását. Csipszer Zoltán elmondta, az újrahasznosított acél alapanyag a gyártás oldalról nézve nem viselkedik másként a hagyományoshoz képest, így nem volt szükség új gyártástechnológiára vagy gépek beszerzésére.
Az újrahasznosított acélból készített légcsatornák azonos légtömörségi értékkel, korrózióállósággal, szilárdsággal és tartósággal rendelkeznek, mintha azokat hagyományos alapanyagokból gyártották volna.

A magyar piac számára folyamatosan és nagy mennyiségben elérhetőek a környezetbarát megoldással készített légcsatornák.  

A tervek szerint a kör keresztmetszetű egyenes légcsatorna elemek után a préselt és az épített idomokkal bővül majd ez a „zöld termékcsoport”.

Az ügyvezetőtől megtudtuk, hogy jelenleg egyedüli hátrányt az jelenti, hogy az újrahasznosítási folyamat miatt az alapanyag valamivel drágább a hagyományoshoz képest. Ezt ugyanakkor ellensúlyozhatja az, hogy az egész épület karbon-lábnyoma az újrahasznosított termékek beépítésével jelentősen alacsonyabb lesz a végfelhasználás során. Ez lépéselőnyt jelent az értéknövelő épületminősítések megszerzésében.

Megvalósul az első hazai pilot projekt

A Lindab számos nemzetközi pilot projekten tesztelte az újrahasznosított acélból gyártott termékeit. Magyarország is csatlakozik rövidesen ehhez a körhöz. Januárban egy élelmiszeripari cég beruházásánál építik be az első Magyarországon gyártott, újrahasznosított acélból készített légcsatorna elemeket.
A Lindab segítette a pilot projekt megvalósítását annak érdekében, hogy jó példát mutatva, elfogadottá váljanak a kisebb környezeti terheléssel előállítható légtechnikai cikkek a hazai piacon is. Csipszer Zoltán elmondta, a kivitelező szakemberektől érkezett első visszajelzések pozitívak: nincsen méreteltérés, szilárdságbeli probléma. A beépítések után légtömörségi és egyéb mérésekkel folytatódik a pilot projekt dokumentálása. Erről terveink szerint portálunk is beszámol majd.  

Fenntarthatóság beruházói és kivitelezői szemmel

A fenntartható megoldások elterjedésével szemben Magyarországon az áron kívül nehéz más kifogást találni – vélekedett a Lindab ügyvezetője. Ez a kérdés másként jelenik meg a beruházó szemszögéből, aki számára

előnyt jelent az újrahasznosított termékek alkalmazása akár a zöld hitelek igénylése, a bérbeadhatóság vagy az ESG jelentések tekintetében is. Utóbbiban forintra vagy euróra fordítható, hogy mit jelent egy jobb értékkel rendelkező épület magasabb áron értékesítésénél, bérbeadásánál a fenntartható megoldások alkalmazása.

Ez másként jelenik meg a generálkivitelezői szakaszban, ahol még kisebb hangsúlyt kap az, hogy az épület fenntarthatóbb legyen. Hiszen az árverseny az egyéb piacgazdasági tényezők egyelőre nem első helyre teszik ezt a szempontot. De ami késik nem múlik, hamarosan eljöhet az az idő, amikor generálkivitelezői szinten is versenyelőny lesz a zöld megoldások alkalmazása.

Álszentség helyett…

A Lindab ügyvezetője kiemelte, soha nem szabad álszentnek lenni, és azt mondani, hogy gazdasági érdek nélkül mi mindent megteszünk a fenntarthatóságért, mert az nem működik és nem fenntartható.
A cégek arra rendezkedtek be, hogy profitot termeljenek, és ez így normális, hiszen abból lehet finanszírozni a további fejlesztéseket, abból lehet új termékeket, új alapanyagokat behozni a piacra, és abból tudjuk a mindennapi életünket jobbá tenni. Csipszer Zoltán hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a fenntarthatóság a jövőnk kulcsa. Akkor tud majd gőzerővel működni, ha az gazdaságilag is alátámasztható. Addig is viszont fel kell készülni rá, megvizsgálni, hogy mit tudunk tenni egy zöldebb jövőért, és aki tud tenni érte, foglalkozni kell a zöldebb megoldások alkalmazásával, mert minden lépés számít.  

Az építkezés, amelynek hatása Budapesttől Bajáig tart

A Kvassay komplexum hatásterületén mintegy 450 ezer ember él. Ugyanakkor egyre népesebb azoknak a tábora, akik felfedezik a Ráckevei–Soroksári-Duna-ág turisztikai és rekreációs lehetőségeit, amelyre szintén hatással van a beruházás. Az agrárium szempontjából is jelentős ez a fejlesztés, a Dunavölgy vízrendszerébe évente a Balaton térfogatának negyedét kitevő 400-450 millió köbméter vizet vezetnek ki a Ráckevei–Soroksári-Duna-ágból. A Kvassay fejlesztésének hatása egészen Bajáig érezhetővé vált.

Kapocs a világhoz

A Kvassay-zsilip a dualizmus időszakának egyik legnagyobb hatású vízmérnökének, Kvassay Jenőnek a nevét viseli. Kortársával, a zsilipet tervező Sajó Elemérrel meghatározó szerepet töltöttek be az ország vízgazdálkodásának elméleti és gyakorlati formálásában. Kettejük munkájának köszönhetően kezdődött el 1910-ban a Soroksári Duna - ág csatornázása és a Budapest – Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő építése. Kvassay nevéhez fűződik az első vízügyi törvény, a szakképzés és a mérnökképzés színvonalának emelése.
Előrelátó gondolkodását a történelem gyorsan igazolta, a Duna jelentősége ugrásszerűen megnőtt a trianoni békekötés után, mint az egyetlen, az ország számára nyitva maradt szabad közlekedési útvonal. A vasúthálózat jelentős része a környező országokhoz került, amelyek igyekeztek az áruszállítást jelentős összegű tarifaszabással megnehezíteni.  

Kvassay, a Duna ura

A Kvassay komplexumot a Duna urának is nevezik sokrétű és kulcsfontosságú szerepe miatt. A Csepel-sziget északi csücskénél 1911-ben elsőként a hajózó zsilip, majd a beeresztő zsilip épült meg. A szivattyúteleppel és erőművel az 1950-es ’60-as években bővült a Kvassay.

• Az elsőrendű árvízvédelmi vonalban ellátja a Budapest-Baja árvízvédelmi öblözet védelmét.
• Aszályos időszakokban biztosítja a szabályozott vízszintet a Ráckevei–Soroksári-Duna-ágban. Innen táplálják a Dunavölgy halas tavait és öntözőrendszereit, valamint a Duna-Tisza-közének és Homokhátságnak a vízpótlását is támogatják évente akár 60-70 millió köbméternyi vízmennyiséggel.
• A zsilip és környéke kedvelt célpont a vízitúrázók és a horgászok körében.
• A műtárgynak kiemelt feladata van a vízminőség szabályozásában is, ökológiai gondokat idézne elő, ha nem jutna elegendő friss víz a Duna mellékágába, mivel a dél-pesti szennyvíztisztító által kezelt víz itt folyik bele a folyóba.

Drámai helyzet tette sürgetővé a beruházást

A Kvassay-műtárgy fejlesztéséről 2018-ban született döntés. Előzménye, hogy Budapestnél tíz centiméterrel megdőlt az addigi, 1947-ben mért 51 centiméteres legalacsonyabb vízállás rekordja.
 

Az aszályos időszakban a Ráckevei–Soroksári-Duna-ágban a vízszint 50 centiméterrel volt magasabb, mint a Nagy-Dunában: emiatt a főágból gravitációsan nem juthatott be a vízutánpótlása a mellékágba. A beépített szivattyúk az alacsony vízállás mellett nem tudták átemelni a Dunából a vizet a mellékágba, mobilszivattyúkkal pótolták a szükséges vízmennyiséget. Hosszú távú és költséghatékony megoldásként a döntéshozók új szivattyútelep létesítéséről határoztak.

A beruházással a Kvassay képes a Duna főágából az eddig mért legalacsonyabb vízszinthez képest, további 50 centivel alacsonyabb vízállásnál is (a budapesti vízmércén mért 17 cm-es vízállásig) minimum 30 köbméter/s vízhozamot juttatni a Ráckevei–Soroksári-Duna-ágba.

A megvalósítás sürgetővé vált, hiszen a történelemkönyvek már megörökítették, milyen következményekkel jár, ha nincs elegendő víz a mellékágban.

A halálra ítélt Duna-ág

A Duna a 18-19. században két, nagyjából egyforma méretű ágra bomlott miután átjutott a Gellért-hegynél lévő szűkületen. A jelzett időszakban gyakoriak voltak az árvizek, amelyet főként a Pest alatti részeken a homokzátonyokon feltorlódott jégtáblák okoztak.

Az 1838-as nagy pesti pusztítás után úgy határoztak, hogy a folyó két ága a Lágymányosi –Budafoki és a Ráckevei –Soroksári közül az egyiket mederkotrással főággá teszik, a másikat pedig lezárják.

Az 1870-ben elfogadott törvény alapján a ráckevei ágat halálra ítélték. A beavatkozás nyomán megszűnt a hajózás és a mederszakasz iszaposodni kezdett. A víztelenség miatti pusztulás az állat- és növényvilágon kívül, járványok révén az itt élő embereket is elérte.

A szigetcsúcs mindkét végében erőmű működött

1904-ben elrendelték a Duna-ág újbóli megnyitását és a Csepel-sziget északi csücskénél kamrazsilip, csege építését. Sajó Elemér tervei és építésvezetése mellett a hajózsilip kivitelezése víztelenített mederben zajlott. Favázas szerkezeteket építettek, amelyeket vasbetonnal töltöttek ki. A keszonokat gerendavázra függesztették és egy emelőszerkezettel a mederbe engedték, majd kitömték a vízzárást biztosító elemek közeit. Az így lezárt területről kiszivattyúzták a vizet. Ipartörténeti szempontól érdekes, hogy Sajó hozta be az országba az első Wolfsholz-féle cementbesajtoló berendezést, amelyet először a Kvassay-zsilip alapgödrének víztelenítési munkáinál alkalmaztak. 

A 16 hónap alatt megépített és 1911-ben átadott műtárgy feladata az eltérő vízszintű szakaszokon a hajóforgalom átsegítése. A fejlesztés következő szakasza a vízbeeresztő zsilip megépítése volt.

A Csepel-sziget déli csücskénél hároméves munka végén 1929-re készült el a tassi hajózsilip és a vízleeresztő, majd 1930-ra az erőmű. Utóbbi az 1956-os árvízkor megrongálódott és működésképtelenné vált. A tassi kivitelezésnél 1924-25-ben első ízben alkalmazták - szintén Sajó kérésére - Magyarországon a (Siemens-rendszerű) talajvízszintsüllyesztést, valamint az öntőtoronnyal való betonozás módszerét. A Csepeli-szigetcsúcsnál 1954-62 között zajlott a szivattyútelep és az erőmű kivitelezése.

Versenyfutás a projekten kívül és belül

Hatvan év után, 2022-ben ismét építkezés kezdődött a Kvassay-komplexumban. Ennek keretében a Colas és a STRABAG szakemberei két nagy szakaszra bontva valósították meg az összetett projektet. Az első részben az árvízvédelmi résfal építésével és a nyomóoldali csövek fektetésével, valamint a műtárgy megépítésével készültek el.
Az elvégzendő munkafolyamatok között szerepelt az erőmű turbináinak, a darupályáinak felújítása, az épület energetikai rendszerének korszerűsítése, elkezdődött a műemléki védettség alatt álló zsilipkezelő épület és a komplexum közelében álló szolgálati lakás, valamint a gerendatároló korszerűsítése, továbbá az uszadékkiemelő rendszer fejlesztése is.
Jelentős nyomást jelentett, hogy ezekkel a munkálatokkal a 2023 szeptemberében megrendezett atlétikai világbajnokságig el kellett készülni, mivel a munkaterület a stadion szomszédságában van és a kivitelezés nem zavarhatta a sportesemény lebonyolítását.

Hátramenetben közlekedő építési forgalom 

A vb után 2023 novemberében 28 ezer köbméter föld kitermelésével kezdődhetett el a második etap, amikor előkészítették a területet a szívóoldali csővezeték és műtárgy építéséhez. Ezt a munkafolyamatot megszakította a decembertől január közepéig tartó árhullám. Összesen három dunai árvíz érintette a beruházás megvalósítását.
További kihívás volt, hogy a munkaterület a sportlétesítmény szomszédságában volt, amit az építési forgalom csak a stadionon keresztül tudott megközelíteni. Az utolsó, vízparthoz vezető szakaszt helyhiány miatt, ráadásul kizárólag tolatva közelíthették meg a járművek. Az egyik legnagyobb ezek közül egy 250 tonnás autódaru volt, ami hátramenetben a két falszakasz között 10-10 centiméteres eltartással jutott le a munkálatok helyszínére. Az atlétikai stadion térköves útjait az építési forgalom terhelésétől 10 cm teherelosztó és 6 centiméteres aszfaltréteggel védték meg.

Egyetlen gombnyomással vezérelhetők 60 km-es partszakaszon a szivattyúk

A Kvassay modernizációját időben megelőzte a Csepel-sziget déli csücskénél a Colas által kivitelezett tassi Sajó Elemér többfunkciós vízleeresztő műtárgy felújítása. 2021-ben adták át a szivattyús vízátemelési és gravitációs vízleeresztésre is alkalmas komplexumot, amely a Ráckevei-Soroksári-Dunából a főágba és a Dunából a mellékágba is képes vizet átemelni.
A Kvassaynál zajló munkálatok során egyetlen megújított vezérlőrendszerbe integrálták a mellékágak vízigényét kiszolgáló szivattyúk irányítását 60 km-es partszakaszon.

Ismét munkára foghatóak az erőmű turbinái

A Kvassay-projektben megújultak az erőmű turbinái is. Az egyes turbinán a segédüzemi vezérlőket és a teljes hidraulikát cserélték ki, míg a kettes számút az utolsó csavarig felújították. A berendezés olyan hűtőköri rendszert kapott, amely képes hasznosítani a turbina által termelt hulladékhőt. Nyári időszakban a folyó vizét használják a hűtéshez, télen az erőmű fűtését biztosítja a szivattyú üzemeltetésekor termelt hő.

40 tonna szabadesésben…

Különleges eleme az erőműnek a turbinalapátok előtt lévő 40 tonnás zuhanózsilip. A hét méter széles és négy méter magas elzárótáblát üzemzavar esetén egy hidraulikai rendszer azonnal leengedi, az első szakaszon szabadesésben, hogy ne jusson több víz a lapátokhoz. Szintén a biztonságos működést szolgálja az új gerebtisztító-rendszer. Ennek funkciója, hogy a gravitációsan a Nagy-Dunából beömlő vízzel érkező uszadék ne kerülhessen be a turbinák lapátjaihoz. A modernizációval egy polipkanál segítségével ki tudják emelni a mederből az uszadékot, amit a meghosszabbított darupályán az új rendszer már távirányítással képes a konténerig eljuttatni.

Figyelőrendszer is ügyelt a Duna medrében dolgozók épségére

Az új szivattyútelep kivitelezése során a szívóoldali csővezeték és műtárgy kivitelezése a folyómederben 10 méteres mélységben zajlott. Ehhez
 

megépítették a Duna medrében Magyarország eddigi történetének legnagyobb, 150 méter hosszú és 7 méter széles jászolgálatát.

A munkaterület kialakításához a folyómeder egy részét szádlemezekkel lehatárolták, ehhez a fázishoz egy 80 méter széles és 100 méter hosszú úszóbárka érkezett a mellékágba a fedélzetén két, összesen 130 tonna súlyú munkagéppel.

A lehatárolt és víztelenített munkaterületről 8000 köbméter iszapot és agyagot emeltek ki, a halakat visszahelyezték a főágba.

A felépítményen 20-30 tonnás kotrógépek dolgoztak, ezek súlyát és a víz nyomását is ki kellett bírnia szádlemezeknek. A biztonságra számos módon ügyeltek, egyik fontos eszköze volt a jászolgálat állapotát monitorozó mérőállomás. A rendszer félóránként 150 pontot mért végig és milliméter pontossággal jelezte a szádlemezek esetleges elmozdulását.

Hét méteres betonfalak emelkedtek a Duna medrében

A víztelenített mederben a Horizont Invest Szerkezet Kft. a MEVA zsalurendszereivel több mint hét méteres magasságig betonfalakat emelt a kivitelezés során. A műtárgy feladata, hogy rávezesse a vizet a négy szivattyúra.
Az új telep négy szivattyúját 2 db párhuzamosan lefektetett, egyenként 1,8 méter átmérőjű cső, - amelyek egy 2,4 méter átmérőjű csőbe egyesülnek - szolgálja ki. Az acélcsövek 30 mm vastagságú porcelánkeménységű felületkezelést kaptak, hogy megfeleljenek a vízügyi beruházásoknál elvárt százéves élettartamnak.

A Kvassay-projekt kivitelezése 2022-ben kezdődött és 2025 tavaszán zárult és a klímaváltozás kihívásaira ad választ az árvízvédelem megerősítésével és többek között a Homokhátság vízpótlásának biztosításával.

Íme a támogatás feltételei

A pályázatban az vehet részt, akinek van napeleme vagy vállalja ennek telepítését, ehhez pedig egy 10 kilowatt kapacitású energiatárolót vásárol. Utóbbi beszerzéséhez a pályázat segítségével, két és fél millió forintos, vissza nem térítendő támogatást nyújtanak. Az állam állja a költségek nagyjából 80 százalékát.

Cél a tárolói kapacitások bővítése

Magyarország napelemes kapacitása 2010 és 2024 között 10 megawattról 8100 megawattra nőtt, ami egy atomerőmű teljesítményének felel meg – hangzott el a kormányszóvivői tájékoztatón. A januárban induló program célja a tárolási kapacitás fejlesztése, mivel a napenergia csak napsütés idején áll rendelkezésre. Az elbírálás során előnyt élveznek az éves szaldó elszámolásból már kiesettek vagy a következő öt évben kiesők, ezután pedig 5000 alatti lélekszámú települések lakói.

2030-ra évente akár 1,4 millió beltéri és kültéri hőszivattyúegység előállítására lesz képes. A fejlesztés részeként a termelési és kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységek is Európába kerültek, ezzel megerősítve a kontinens energiafüggetlenségét és technológiai szuverenitását. 

A döntésnek világos gazdasági és logisztikai háttere is van:

Pilzenből 24 órán belül elérhetők az európai piacok, így a szállítás gyorsabb, olcsóbb és környezetbarátabb. A számítások szerint a kontinensen – részben a klímaviszonyok változásának köszönhetően – jelentős bővülés várható ebben a szegmensben.

Klímatudatos üzem – Net Zero gyártási filozófia

A pilzeni gyár megújuló energiával működik: a napelempark mellett a gyártást zöldáram-beszerzések biztosítják, a hulladékhőt pedig újrahasznosítják. Az energiafogyasztást intelligens rendszer monitorozza, így a gyár már most teljesíti a Net Zero üzemek követelményeit. Ez szimbolikus lépés is: a Panasonic gyártása és termékfejlesztése egyaránt a dekarbonizáció és a klímabarát építés elveire épül.

A Centre of Excellence – tudás és innováció egy helyen

A gyárban működő új oktatóközpont, a Centre of Excellence tantermei és munkaterületei olyan gyakorlati képzéseknek adnak otthont, ahol szerelők, mérnökök és tervezők sajátíthatják el a legújabb hőszivattyús technológiák alkalmazását. A központot úgy alakították ki, hogy akkreditált képzéseket és távoktatási lehetőségeket is biztosítson.
Az új részlegen a Panasonic saját fejlesztői is dolgoznak; a cél, hogy 2028-ra a hőszivattyúk teljes fejlesztési ciklusa Pilzenbe kerüljön. Az üzem így nem csupán termelési, hanem európai innovációs központ is. Ezt a törekvést az a partnerség is támogatja, amelyet a cég a Nyugat-Csehországi Egyetemmel és az Ostravai Műszaki Egyetemmel alakított ki. 

Csúcskategóriás robottechnológia

A Panasonic új üzeme nemcsak fenntartható, hanem technológiai szempontból is csúcskategóriás. Az üzemben jelenleg 80 ipari robot működik, és a gyárat úgy alakították ki, hogy a jövőben AGV-k (automatizált irányítású járművek) és AMR-ek (autonóm mobil robotok) is hatékonyan működhessenek benne. A cél: 100%-ban automatizált komponensgyártás. 

Lépéselőnyben a jövő gépészetéért

Az Európai Unió idén hatályba lépő rendelete alapján 2030-tól csak olyan hűtőközeggel működő berendezések forgalmazását engedélyezi majd, amelyek GWP értéke 150 alatt van. Ezt a mutatót valamennyi üvegházhatású gázhoz hozzárendelik, megmutatja, hogy az mennyi hőt képes csapdába ejteni a Föld légkörében.

Az uniós szabályozás az F-gázok, vagyis a hűtőközegben használt fluorozott gázok fokozatos kivezetését jelenti.

A Panasonic erre reagálva hozta létre az Aquarea L-generációs sorozatot, amely természetes R290-es hűtőközeggel működik, GWP értéke mindössze 3. A rendszer alkalmas akár 75 °C-os fűtővíz biztosítására is – ideális meglévő radiátoros rendszerek kiváltására.

Innováció az ipari, kereskedelmi és a lakossági felhasználásban – Kültéri egység nélküli megoldások

A Panasonic új hűtéstechnikai termékcsaládja, az iCORE és az iCOOL, már a következő évtized szabályozási elvárásaihoz igazodik. A természetes hűtőközeggel működő hűtőközeggel működő iCORE-egységek 15–29 kW kapacitással nyújtanak fenntartható alternatívát kereskedelmi hűtésre, míg az iCOOL inverteres, HFC- és A2L-kompatibilis megoldásokat kínál. A lakossági szegmensben a kültéri egység nélküli RAC Solo klímaberendezés jelenti az innováció csúcsát: egyetlen készülékben egyesíti a fűtés, a hűtés, a párátlanítás és a szellőztetés funkcióit.

Stratégiai lépés egy növekvő piacra

Az európai hőszivattyú-piac 2024-ben 12,2 milliárd eurót ért el, és előrejelzések szerint 2034-re 71 milliárd euró fölé nőhet.
A Panasonic döntése tehát egyszerre stratégiai lépés és reakció a piac dinamikus bővülésére. „Fejlesztéseinket az innováció, a fenntarthatóság és a piac igényei iránti gyors válasz vezérli” – fogalmazott Enrique Vilamitjana, a Panasonic HVAC-divíziójának európai ügyvezető igazgatója.

A jövő épületei okosak

A pilzeni beruházás nemcsak gyár, hanem jövőorientált szakmai együttműködési központ is. A Panasonic ezzel a fejlesztéssel egyértelműen bizonyítja: a klímatudatos építés és a technológiai innováció kéz a kézben jár. A gyár – és az itt fejlesztett rendszerek – megtestesítik azt a jövőképet, amelyben az épületek nemcsak állnak, hanem lélegeznek, tanulnak és alkalmazkodnak a fenntartható működéshez.