A vállalat a nem mindennapi projektet videós formában is elérhetővé tette Facebook oldalán.

Gigantikus méretek és komoly műszaki teljesítmény

A projektek eredményeként létrejött szélerőműparkok összesen 1501 megawatt tiszta energiát termelnek, amely mintegy 1,5 millió háztartás ellátását biztosíthatja.

A kivitelezés méreteit jól mutatja, hogy az építkezések során

• 135 ezer köbméter betont dolgoztak be,
• 17 ezer tonna acélt használtak fel,
• 7,32 millió köbméter földmunkát végeztek,
• valamint 240 kilométernyi új utat építettek ki a sivatagi környezetben.

A beruházások egyik legnagyobb kihívását az extrém időjárási és logisztikai körülmények jelentették.

A vízellátás jelentette az egyik legnagyobb kihívást

Az Atacama-sivatagban a kivitelezéshez szükséges vizet akár 180 kilométeres távolságból kellett a helyszínre szállítani. A világ legszárazabb sivatagában ez különösen összetett logisztikai feladatot jelentett.

A projektek ugyanakkor jól példázzák, hogy megfelelő mérnöki tudással, szervezéssel és összehangolt csapatmunkával a legnagyobb kihívásokat is le lehet győzni, mindemellett hozzájárulni az egyre sürgetőbb energiaátmenethez.

Lépésről lépésre támogatják a felkészülést

A Zéró Karbon Útiterv első gyakorlati útmutatói közérthető módon segítenek az építésgazdaság szereplőinek a karbonsemleges működés előkészítésében. A HuGBC ESG munkacsoportja olyan szakmai anyagokat állított össze, amelyek nem elméleti megközelítésből, hanem konkrét lépéseken keresztül támogatják az ágazati szereplőket. A kiadvány közérthetően összefoglalja a szabályozási környezet változásait és arra is kitér, hogyan alakíthatnak ki piaci előnyt a cégek ezekből a folyamatokból. 

Két fontos célcsoportnak szólnak az első kiadványok

A „Hogyan induljak el…” sorozat első két része már elérhető: az egyik az építési termékek gyártóinak, a másik a létesítményüzemeltetőknek készült. A kiadványok célja, hogy az ESG-szempontok, az adatgyűjtési feladatok és a kibocsátáscsökkentési lépések gyakorlati vállalati folyamatként jelenjenek meg az építésgazdaságban.

Kézzelfoghatóbbá válik a klímatudatos működés

A Zéró Karbon Útitervhez kapcsolódó útmutatók azokat az első feladatokat és döntési pontokat foglalják össze, amelyekkel az érintett szereplők megalapozhatják karbonsemleges működésüket. A HuGBC szakmai anyagai ezzel az építőipari, gyártói és üzemeltetési szektor számára is közelebb hozzák a klímatudatos átállás követelményeit.

A projekt korábban az Archello Awards 2025 nemzetközi építészeti világversenyen a köztér kategória zsűridíját is elnyerte, ezt megelőzően pedig a belügyminiszter által alapított Lampl Hugó Emlékplakettet is odaítélték Kiss Gergelynek, a STRABAG projektvezetőjének és csapatának a szakmai munkáért és a generáltervezést végző SBS-Komir Kft. szakembereinek. 

Szélsőséges vízjárásra kellett rendszerszintű választ adni

A Balaton vízjárása a 2000-es évektől kezdődően egyre szélsőségesebb: a tartósan alacsony vízállás és a nagyobb csapadékos időszakok egyaránt komoly kihívást jelentenek a tó környezetének, a part menti területeknek, az idegenforgalomnak és a vízgazdálkodásnak. A válasz a Balaton levezető rendszerének átfogó korszerűsítése lett.

A tó vízszintjének szabályozásában nem egy, hanem három műtárgy vállal szerepet: egy hajózsilip, egy vízleeresztő zsilip és egy duzzasztómű. Ezeket úgy kellett újjáépíteni, hogy a kivitelezés ideje alatt legalább egy zsilipen folyamatosan biztosított legyen a vízszintszabályozás.

Nemcsak zsilip épült, hanem egy teljes vízügyi rendszer vált rugalmasabbá

A fejlesztés célja a Balaton vízszintszabályozásának biztonságosabbá és rugalmasabbá tétele volt. A klímaváltozás hatásai miatt kiemelt kérdéssé vált, hogy csapadékosabb időszakokban több vizet lehessen tárolni a tóban, a szárazabb periódusokban pedig csökkenjen a tartósan alacsony vízállás kialakulásának esélye.

A magasabb vízszint megtartásának biztonságos feltételeihez nem csupán három műtárgy cseréjére volt szükség, hanem a Sió-csatorna több szakaszának összehangolt fejlesztésére is. A vízügyi szakemberek a korábban alkalmazott +110 centiméteres maximális vízállás +120 centiméterre emelését tartották célszerűnek; ehhez a zsilipeket 60 millió köbméter többletvíz megtartására kellett alkalmassá tenni.

Teljesen átépült a siófoki vízszintszabályozó zsilip

A Balatonból történő vízleeresztés elsődleges létesítménye a siófoki vízszintszabályozó zsilip. A munkálatok során az eredeti műtárgyat teljesen elbontották, helyére egy új, 2×8 méteres szabadnyílású zsilip épült, amely 80–100 köbméter/másodperc vízszállító kapacitással képes működni.

A vízszintszabályozó zsilip mellé új hajózsilip is került. Ennek feladata, hogy biztosítsa a hajók átzsilipelését a Balaton és a Sió-csatorna között, ugyanakkor másodlagos leeresztő zsilipként is használható. Ez tartalék létesítményként növeli a teljes rendszer üzembiztonságát.

Ideiglenes híd biztosította a közlekedést

A kivitelezési munkák részeként megújult a balatonkiliti mederduzzasztó is. A projekt egyik különlegessége volt, hogy a BAHART területére csak az építkezésen keresztül lehetett bejutni, ezért a folyamatos közlekedést ideiglenes híddal biztosították.

A kivitelezés nagyságát jelzi, hogy a munkálatok során 670 ezer köbméter földet mozgattak meg, és 19 ezer köbméter betont építettek be. A beruházás része volt a Sió-zsilip bal és jobb parti mederfenekének rendezése is. Bogyiszlónál, a Keselyűsi hajózsilipnél egy új uszadékterelő merülőfal építése, amely segíti az uszadék Sió-Árvízkapu irányába terelését.

A Sió egy szakaszán áthelyezték a töltéseket

A projekt keretében a Sió bal partján, a Kölesdi híd fölött, a 36+190 és 43+670 tkm szelvények között áthelyezték a töltéseket. Az árvízvédelmi fővédvonalat többnyire a meglévő töltés anyagából, kisebb részben pedig a Sió mederrézsűjének helyreállításából és kotrásából származó anyagokból építették.

A csatorna jobb partján 1020 méter hosszan depóniarendezés történt: a mederkotrás során kiemelt anyagból árvízvédelmi töltéseket alakítottak ki, illetve a meglévőket magasították. Elvégezték a Sió-csatorna jobb parti mederrézsűjének helyreállítását is. Ez nemcsak árvízvédelmi szempontból volt sürgető feladat, hanem azért is, mert a közúttal határos rézsű egy szakaszon a csatornába suvadt, a további földmozgás pedig az úttest épségét veszélyeztette volna.
Az átfogó felújítás hét tiltós átereszt, valamint egy zsilipet és vízátemelőt is érintett. A Cinca-Csíkgát-patak és a Kiskoppány-patak üzemi hídjai teljes rekonstrukción estek át, míg a Fenéki-Bozót-árok üzemi hídját elbontották.

Vizes élőhelyekkel is számol a fejlesztés

A beruházás második üteme a Sió menti fakadóvizes területek kezelését célozta. Siófok és a Kapos torkolata között mederkotrási és depóniaépítési munkálatok zajlottak.
Balatonszabadi és Siójut külterületén mintegy 130 hektárnyi vizes élőhely kialakítására nyílt lehetőség. Tórendszert alakítottak ki a Sió és a Kapos deltájában, amely számos különleges állatfaj, például a fekete gólya számára jelent élőhelyet.

A vízleeresztést a kivitelezés alatt is biztosítani kellett

Kiss Gergely, a STRABAG projektvezetője szerint a projekt legnagyobb kihívása az volt, hogy a kivitelezés alatt is fenn kellett tartani a vízleeresztés lehetőségét. A munkát a víz jelenléte eleve nehezítette, miközben szükség esetén a vízleeresztést is biztosítani kellett. A kivitelezés ideje alatt öt alkalommal volt szükség vízleeresztésre; ezeket nem lehetett ütemezetten végrehajtani, minden esetben az aktuális vízrajzi helyzet indokolta.

Külön kihívást jelentett, hogy fél évvel a határidő előtt kellett befejezni a Sió-csatornát és a hajózsilipet érintő munkálatokat, hogy a BAHART új katamaránjait és kompjait felúsztathassák a csatornán. A zsilipek mozgatóberendezéseinek kezelhetőségét ekkor ideiglenes vezérlés biztosította, a műveletet pedig rendhagyó módon kizárólag a hajózsilippel kellett megoldaniuk.

A STRABAG szakemberei számára a vízépítéshez kapcsolódó részletmegoldásokban szerzett tapasztalat volt a projekt egyik legfontosabb hozadéka. Ezek közé tartozott a mederben kiépített munkatérhatárolások tervezése és kivitelezése, a munkagödrök víztelenítése, a zsilipek és zsilipmozgató berendezések, valamint a komplex irányítástechnikai rendszer kiépítése.

Kétezer munkaóra kellett a különleges látszóbeton felülethez

A projekt egészéből Kiss Gergely az új üzemviteli épületet emelte ki mint sikeresen megoldott szakmai próbatételt. A számos kivitelezési nehézség közül az egyik legérdekesebb a szőrösdeszka zsalulenyomatos, pigmentált betonhomlokzat kialakítása volt.

Elmondása szerint a mintegy 40 köbméternyi látszóbeton elkészítése nagyjából 2000 munkaórát vett igénybe. Ebbe beletartozott a mintakészítés, a próbakeverés, a szín- és felületválasztás, a betontechnológia kidolgozása, a mixerek és a keverőtelep közreműködése, valamint a zsaluzási és betonozási munka is.

A kivitelezők a Krisna-völgyet is felkeresték, miután az egyik betongyártól megtudták, hogy oda készítettek hasonló betont. Végül csak a Frissbeton székesfehérvári betonüzeme vállalta a nem mindennapi feladatot.

A díj a mérnöki munka közérdekű szerepét is megmutatja

A kiválóan megvalósított munkának állít emléket az Építőipari Nívódíj emléktábla. Az avatáson Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke kiemelte: a vízügyi létesítmények világa végre a szakma után szélesebb nyilvánosság előtt is megkapta az őt megillető figyelmet. Mint fogalmazott, a Sió-zsilip beruházás egy egész térség vízrendszereire, gazdaságára és életére van hatással, ami azt is megmutatja, hogy a mérnöki munka közérdekű. Hangsúlyozta: a mérnöki szakmának a környezetvédelem és a vízügy kérdéseiben sokkal erőteljesebben kell megszólalnia, és világossá kell tennie, hogy a műszaki beavatkozások a természet tiszteletével történnek. A szervezet elnöke kiemelte:

„A jó műtárgy nem idegen test a tájban, hanem értelmes része annak. Ilyen alkotásokon keresztül lehet visszaadni a mérnöki szakma tekintélyét és azt, hogy a munkájuk közérdeket szolgál.”

Vermesy Sándor, az Építőipari Mesterdíj Alapítvány kurátora beszédében úgy fogalmazott: ezt a díjat a szakma adja a szakmának, ezért jelent különösen komoly elismerést. Felidézte az Építőipari Nívódíj és az Építőipari Mesterdíj bő három évtizedes történetét, kiemelve, hogy az elismerést sikerült távol tartani a politikától, és nem jár pénzdíjjal. Beszédét jókívánságokkal zárta, abban bízva, hogy elegendő csapadék érkezik a Balaton vízgyűjtőterületére. Reményét fejezte ki továbbá, hogy az országban jelenleg zajló változások újból lehetővé teszik, hogy az építőipar szereplőinek boldogulása elsősorban a versenyképes és magas minőségű munkavégzésen múljon.

Az ünnepség keretében a kivitelezésben közreműködő alvállalkozókat is köszöntötték, és átadták számukra az elismeréseket. Az eseményen emlékérmet vett át Piukovics Antal, a Colas Alterra vezérigazgatója és Csordás Kornél, a Colas Alterra projektvezetője.

Korszerű válasz a jövő vízgazdálkodási kihívásaira

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese szerint az elismerés olyan szakmai teljesítményt díjaz, amely mélyen gyökerezik a magyar vízgazdálkodás hagyományaiban, ugyanakkor korszerű válaszokat ad a jövő kihívásaira.

Kiemelte: a Balaton vízrendszerének 19. század második felében elkezdett szabályozása napjainkra jelentősen átalakult. A víz gyors és szabályozott levezetése helyett ma már integrált megközelítés érvényesül. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló szélsőséges hidrológiai helyzetek rugalmasságot és előrelátást követelnek, ehhez pedig megbízható műtárgyakra van szükség.

Etl Imre, a STRABAG direkcióvezetője felidézte: a munkát a Covid-járvány, valamint az orosz–ukrán háború miatti anyagellátási problémák is nehezítették. Kihívást jelentett a BAHART közlekedésének biztosítása, valamint az is, hogy a munkaterület egy részét az új kompok érkezése miatt hamarabb kellett átadni. Összetett feladat volt a 27 tonnás zsilipelem Debrecenből Siófokra szállítása is.

Hangsúlyozta: a Colas, a STRABAG és a beruházó példaértékű együttműködésben, saját értékteremtő kapacitásaikat is bevonva valósították meg az összetett projektet. Etl Imre külön köszönetet mondott a fizikai dolgozóknak is. Mint fogalmazott:

„A Nívódíj nem egy pénzjutalom, hanem annak a jutalma, hogy az összes közreműködő minőségi munkát végzett.”

Ugyanakkor felhívják a figyelmet a tervezési döntések jelentőségére is, amelyek az épület teljes környezeti hatásának 80 százalékára hatnak. Kifejtik, meghatározó a tervezőmérnökök szerepe: ugyanis a tervezési fázis az a pont, ahol egy projekt későbbi erőforrás-igénye, energiahatékonysága és működési teljesítménye érdemben alakítható, optimalizálható.

A magyar generáltervező iroda ezt figyelembe véve a most közzétett jelentését nem egyszeri kommunikációs anyagnak, hanem irányítási és döntéstámogató eszköznek tekinti, amely átláthatóságot biztosít, és a feltárt hiányosságokhoz konkrét határidőhöz kötött fejlesztéseket rendel.

Az ágazat szemléletformálása is a célok között

A jelentés egyik kiemelt eleme, hogy a bim.GROUP 2024-ben összesen 69, 100 százalékban hazai partnerrel dolgozott együtt. A vállalat ezt olyan működési alapnak tekinti, amely támogatja a felelős beszerzést, a rövidebb és átláthatóbb ellátási láncokat, valamint a stabil, hosszútávú partneri együttműködéseket.

A bim.GROUP célja emellett az, hogy a partneri ökoszisztémában is egyre jobban megjelenjen a mérhetőség: a jelentés alapján az irodaházak üzemeltetőivel együttműködve pontosabb adatgyűjtést és riportálást szeretne kialakítani, hogy a közös működés teljesítménye egyre jobban követhetővé és fejleszthetővé váljon.

Kifejtik továbbá, a bim.GROUP a partneri kapcsolatokban nemcsak együttműködő, hanem szemléletformáló, tanácsadói szerepet is vállal: célja a piaci szereplők edukációja a fenntartható építészeti megoldások és a zöld minősítések (például BREEAM, LEED, WELL) előnyeiről.

Zászlóshajó projektek Kecskeméten és Szegeden

A jelentés több, 2024-ig megvalósult vagy folyamatban lévő projekten keresztül is bemutatja a fenntarthatósági szemléletet és a vállalat innovációit. Egyedi fejlesztés volt például a kecskeméti Greentech Solar Parking napelemes parkoló,

amely a parkoló autók árnyékolása mellet áramot is termel a tulajdonosok számára, miközben a feszített acélszalagos szerkezeti kialakításának köszönhetően 40–60 százalékkal kevesebb acélt igényel a hagyományos megoldásoknál - ezáltal gyártási karbonlábnyoma is jelentősen kisebb.

Másik jó szemléltető példa a TILIA irodakomplexum, amely úgy valósult meg Szeged belvárosában, hogy a történelmi szecessziós épületszárny megőrzését modern megoldásokkal kapcsolták össze. A projektben energiatudatos gépészetet, napelemeket és geotermikus megoldásokat alkalmaztak, miközben a bim.GROUP már a kezdetektől célként tűzte ki a BREEAM Excellent, a WELL Platina és az Access4you Gold minősítések elérését. A fenntarthatósági vállalásokat erősítve a beruházó elindított egy faültetési programot, amely szerint minden huszadik munkaállomás után egy fát ültet az épület karbonlábnyomának kompenzálására.

Hét hektáros területen épült fel a naperőmű

A Baracskán megépült energiatároló egy óra alatt 5 megawattnyi áramot tud a hálózatra kitáplálni, és 20 megawattot tud eltárolni, az akkumulátoros energiatároló teljesen feltöltve 4 órán keresztül tudja folyamatosan kitermelni az eltárolt energiát. Szabó Zoltán elmondta, hogy a Baracskán 7 hektáros területen megépült naperőmű termelése a becsléseik szerint évente eléri a 10,6 gigawattórát, ami nagyjából 3300 átlagos háztartás éves fogyasztásának felel meg.

A tároló teljes töltöttségnél  4 órán át képes folyamatos ellátást biztosítani

A kapcsolódó energiatároló egy óra alatt 5 megawattnyi áramot képes a hálózatra kitáplálni, tárolókapacitása pedig 20 megawattóra: teljes feltöltöttség mellett négy órán keresztül tudja folyamatosan biztosítani az eltárolt energiát. A fejlesztés célja, hogy a napenergia-termelés ingadozásait kiegyensúlyozza, és a megtermelt, de azonnal fel nem használt villamos energiát későbbi felhasználásra tegye elérhetővé.

Szélerőművet is telepítenének

A vezérigazgató-helyettes beszélt további tervekről is, ezek között szerepel, hogy ezt a fejlesztést szélerőművel egészítik ki, erről azonban még nem született végleges döntés. Az előzetes számításaik alapján a naperőmű mellett a szélerőmű éves szinten további 15 gigawattórás termelésre lesz képes. Szabó Zoltán elmondta: a VPP cégcsoport volt a projekt fejlesztője, ők hozták létre a RackaLit Kft.-t mint projektcéget, amelyet aztán a beruházó az Eurus Energy Europe BV vásárolt meg.
Javier Carrero, a RackaLit Kft. ügyvezetője hozzátette, az Eurus csoportnak a baracskai beruházás az első magyarországi fejlesztése, de hosszú távú fejlesztésekben gondolkodnak, ezért szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarországon is megvalósuljon a karbonmentes energiatermelése.

Döntéstámogató térinfomatikai elemzés segíti a szakembereket

Az egyetem geográfusai több ezer lokális mélyedést és egykori folyómedret azonosítottak, majd komplex térinformatikai elemzéssel határozták meg azokat a területeket, ahol a víz helyben tartása vagy a felszín alatti vízkészletek pótlása műszakilag is kivitelezhető. Sipos György tanszékvezető, a dél-békési kutatás vezetője hangsúlyozta: a térség klímaváltozással szembeni ellenálló képességének növelése nem képzelhető el szubjektív döntések alapján.

A szakemberek olyan tudományosan megalapozott döntéstámogató rendszert hoztak létre, amely a domborzati, talajtani, területhasználati és infrastruktúra-adatok kombinációjára épül. A projekt jelentősége messze túlmutat a régió határain.

A módszertan az ország egészében használható

Az SZTE által kidolgozott módszertan országos mintaként szolgálhat a vízügy által a vízhiányos alföldi területek rehabilitációjáért végzett munkájában. A kutatás nemzetközi kiválóságát jelzi, hogy

a módszertan egy korábbi verzióját bemutató tanulmányt már benyújtották a világ egyik legrangosabb víztudományi folyóiratához.

Segítség a tervezéshez

Gacsályi József, az OVF műszaki főigazgató-helyettese úgy fogalmazott: a kutatás eredményei nem csupán elméleti jelentőségűek, hanem közvetlen segítséget adnak a vízügy műszaki beavatkozásainak tervezéséhez. A cél egy olyan komplex, klímaadaptív vízgazdálkodási rendszer kialakítása, amely megállítja a táj kiszáradását és hosszú távon is hozzájárul Dél-Békés, később pedig minél több alföldi terület vízbiztonságának növeléséhez.

Az átfogó projekt fontos állomása, hogy lezárult az a közbeszerzési eljárás, amely alapján a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság megbízásából az ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltató Kft. tervezheti meg a Sebes-Kettős-Fekete-Körös közötti összekötő csatornát.

Átalakulhat a térség vízelosztása

A tervezett gravitációs vízátvezetési nyomvonal révén a vízkészlet-gazdálkodási szempontból kiegyenlítettebb Sebes-Körösből juttathatnának vizet a Fekete-Körös medrébe. A beruházás megvalósításától azt is várják, hogy a térségi vízszétosztással a Sebes- és Fekete-Körös közötti síkvidéki vízgazdálkodású terület is vízhez jusson.

Mintegy 44 kilométeres vízlevezetési útvonal készülhet

Az ERBO-PLAN szakembereinek egy mintegy 44 000 folyóméter hosszú, nagyobb részben magasvezetésű csatornaként megvalósítható vízlevezetési útvonalat kell megtervezniük. A rendszer a meglévő Biharugrai fenékgátra támaszkodva 4–6 m3/s körüli vízhozamot vezethetne el egészen Sarkadig.
A meglévő belvízcsatornák átalakításával a vízhozamot a Fekete-Körös duzzasztott vízterébe juttatnák.
A vízügyi szakemberek a meglévő vízkészlet átcsoportosításával és újraelosztásával mérsékelnék a vízhiánnyal jobban sújtott Fekete-Kettős-Körös vízgyűjtőjének terhelését, a Sebes-Körös készletének egy részére támaszkodva.

Új csatorna fűzheti össze a folyókat

A tervezett Sebes-Kettős-Fekete-Körös összekötő csatorna ~4,0, illetve ~3,1 méteres fenékszélességgel, 1:1,5-ös rézsűkkel és ~2,0 méteres üzemi vízmélységgel épülhetne meg.
A két folyót összekötő csatorna a Biharugrai fenékgát feletti szivattyútelepi tápcsatornától indulna, és a Sebes-Körös bal parti töltését az 55+165 tkm környezetében keresztezné. A megtáplálása 2×NÁ2200 mm csőzsilippel történne, így 4–6 m3/s körüli vízhozamot biztosíthatna.

Két tározó is szerepel a tervek között

A vízgazdálkodási rendszer része lenne az elképzelések szerint két tározó -a biharugrai és a mezőgyáni - összesen 12-15 millió m3 kapacitással. Ezek a létesítmények védett természeti területekre kerülhetnek.

A tervezéssel megbízott cég feladatai közé tartozik a Sebes-Kettős-Fekete-Körös közötti összekötő csatornához és a Sebes-Körösi vízkivételi műhöz kapcsolódó környezeti hatástanulmány, valamint az engedélyes tervek elkészítése.

Ebben a jövőképben kulcsszerepet játszik a TIWAG, Tirol legnagyobb energiaszolgáltatója, amelynek központja Innsbruckban található. A vállalat közel száz éve épít és üzemeltet vízerőműveket, és ma is azon dolgozik, hogy a meglévő rendszereket még hatékonyabbá és rugalmasabbá tegye. Ennek egyik legambiciózusabb projektje a Kühtai térségében zajló bővítés, melyről az Index közölt részletes beszámolót. A beruházásban a SWIETELSKY AG is részt vesz. 

A víz mint „óriási akkumulátor”

A rendszer alapja a Sellrain–Silz szivattyús-tározós erőmű, amelyet most tovább bővítenek. A fejlesztés része egy új víztározó, egy föld alatti erőmű (Kühtai 2), valamint egy több mint 25 kilométeres alagútrendszer.

A technológia lényege, hogy a víz mozgását használja energiatárolásra: amikor kevés az energiaigény, a vizet felpumpálják, csúcsidőben pedig leengedik, így áramot termelnek. Ez a megoldás gyorsan reagál a hálózat igényeire, ami különösen fontos a nap- és szélenergia ingadozása mellett.

Mérnöki csúcsteljesítmény

A rendszer működésének kulcsa a precíz vezérlés és az energiaelosztás. Ebben játszik fontos szerepet a söldeni fenntartható sípálya technológiáért is felelős Siemens, amely frekvenciaváltókat, vezérlőrendszereket és energiaelosztási megoldásokat biztosít a projekthez.

A megoldás alapját a SIMATIC S7-1500 vezérlők és a SINAMICS S120 frekvenciaváltók adják, míg az energiaelosztásról a SIVACON S8 alacsonyfeszültségű kapcsolóberendezések gondoskodnak. Ezek együtt biztosítják, hogy a rendszer gyorsan, biztonságosan és hatékonyan reagáljon a hálózat igényeire.

A rendszerhez tartozó vízbevezető alagút 25,5 kilométer hosszú, és 6 különböző vízgyűjtő területet kapcsol be a rendszerbe. A vízhasználat azonban szigorúan szabályozott, az elvezetett vízmennyiség mindig az ökológiai szempontból elfogadható határokon belül marad, télen pedig egyáltalán nem történik vízkivétel.

A bővítés évente 216 millió kilowattóra megújuló energiát juttat a hálózatba, miközben a meglévő rendszer hatékonyságát is növeli további 15 millió kilowattórával évente. Ezzel mintegy 127 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás válik elkerülhetővé éves szinten.

Környezet és gazdaság egyensúlya

Egy ilyen beruházás természetesen hatással van a környezetre, de számos intézkedéssel igyekeznek ezt minimalizálni. Ide tartozik a folyók helyreállítása, új élőhelyek kialakítása és az ökoszisztémák védelme. A projekt gazdasági szempontból is jelentős: munkahelyeket teremt, erősíti a helyi gazdaságot, és hozzájárul az osztrák és európai energiacélok eléréséhez.

Már zajlik az energia jövője

A Kühtai projekt jól mutatja, hogy az energiaátmenet nem a jövő, hanem már a jelen része. A hegyek gyomrában működő rendszer a modern technológia és a fenntarthatóság találkozása, amely képes választ adni az energiaválság kihívásaira.

Januárban indult az a projekt, amelynek keretében hazánkban elsőként építettek be újrahasznosított acélból készült légcsatornákat egy építőipari beruházás során.

A fejlesztés a 100 százalékban magyar tulajdonú Univer-Product Zrt. kecskeméti, Szolnoki úti telephelyén valósul meg, ahol sűrített paradicsomok, bébiételek és egyéb hőkezelt szószok, öntetek, valamint lekvárok és gyümölcslevek készülnek. A gyár területén egy közel 70 éves épületet alakítanak át és modernizálják a mai igényeknek megfelelően.

A beruházás részeként az üzem dolgozóit kiszolgáló szociális blokk újul meg: az öltözőket és látványétkezőt magában foglaló, mintegy 310 négyzetméteres terület teljes felújításon esik át. Az átalakítás során újragondolt belső terek és korszerű, időtálló légtechnikai rendszer készül, kiemelt figyelemmel a dolgozói komfort növelésére.

Környezettudatos tervezés és kivitelezés

Az épület felújításához kapcsolódó gépészeti tervezési feladatokat a G1 Épületgépész Kft. végezte. A projekt során a teljes légtechnikai kivitelezésért a Logall Kft. felel.

A résztvevő cégek nyitottsága és környezettudatos szemlélete kulcsszerepet játszott abban, hogy ez a projekt Magyarországon is megvalósulhasson. Európában már több országban előszeretettel alkalmaznak újrahasznosított acélból készült légcsatornákat.

A cél, hogy Magyarországon is nagyobb teret nyerjenek a zöldebb építési alternatívák a beépített karbonlábnyom csökkentése céljából. A Logall Kft. a Lindab partnere, és projektjei során következetesen minőségi, hosszú távon is fenntartható megoldásokat alkalmaz.

A beruházás során is a kiváló légtömörségi értékkel rendelkező Lindab Safe kör keresztmetszetű légcsatornát választották a szakemberek.

Azonban minden kör keresztmetszetű légcsatorna egyenes elem 75 százalékban újrahasznosított acél alapanyag alternatívából készült – elsőként Magyarországon.

Összesen közel 2000 folyóméter acélszalagból gyártott kör légcsatorna került beépítésre kecskeméti gyár szociális blokkjának felújítása során, 140 és 355 milliméter közötti átmérőkkel. A termékek a Lindab biatorbágyi gyárában készültek, és a zöldebb alapanyagú termékek műszaki paramétereit tekintve megegyezik a hagyományos acélból készült termékekével.

Szinte teljes egészében Lindab rendszer

A projekten nemcsak a kör légcsatorna-hálózat, hanem szinte a teljes légtechnikai rendszer Lindab-termékek felhasználásával valósult meg.

Beépítésre kerültek többek között Lindab

• Safe kör légcsatorna idomok,
• négyszög légcsatorna elemek,
• hangcsillapítók,
• szabályozók
• anemosztátok.

A DIRU szabályozók előnyei közé tartozik az alacsony zajszint, az egyenletes légáramlás, valamint a fix mérőcsonkok, amelyek lehetővé teszik a térfogatáram pontos mérését. A szabályozók teljesen kinyithatók, ami a rendszer tisztítását és karbantartását is megkönnyíti.

Mérhető eredmények: 2 tonna CO₂e megtakarítás

A beruházás kapcsán elkészítettük azt a számítást, amely megmutatja a beépített kör keresztmetszetű légcsatornák karbonlábnyomát. Ennek eredménye alapján az újrahasznosított acélból készült légcsatornák alkalmazásával összesen 2 tonna CO₂-egyenérték kibocsátás megtakarítása* valósul meg. A megtakarítás nagyságrendje a mindennapi életből vett példákkal is jól érzékeltethető.

Ez a 2 tonna CO₂e nagyjából megegyezik:

• 333 darab farmernadrág legyártásának karbonterhelésével,
• 666,7 szállodai éjszaka energia- és üzemeltetési kibocsátásával,
• 4 000 darab, 210 grammos szappan előállításának környezeti terhével,
• vagy 150 412 okostelefon-töltés energiaigényével.

Más megközelítésből ez a kibocsátásmennyiség megfelel annak is, mintha:

• közel 11 695,9 kilométeren át használnánk egy személygépkocsit,
• 6,1 MWh villamos energiát vásárolnánk az MVM-től,
• 400 000 darab nem újrahasznosított A4-es papírlapot állítanánk elő,
• vagy 9-szer oda-vissza utaznánk Budapest–Róma között repülővel.
   

Pilot projekt, amely utat mutathat

A Lindab kecskeméti projektjében a kivitelezés során érkezett visszajelzések alapján

az újrahasznosított acélból gyártott légcsatornák jól vizsgáztak, sem méreteltérés, sem szilárdsági probléma nem jelentkezett.

A fejlesztés Magyarország első olyan építőipari projektje, ahol újrahasznosított acélból készült légcsatornákat alkalmaztak. A résztvevő cégek közös célja, hogy a kecskeméti projekt jó példaként szolgáljon, és a jövőben további hazai beruházások is kövessék ezt a fenntarthatóbb irányt.

Újrahasznosított acél: technológiai kompromisszumok nélkül

Az acélgyártás legnagyobb környezeti terheléssel járó szakasza a vasércbányászat és az elsődleges acélelőállítás. A Lindab célja egy fosszilis anyagoktól mentes értéklánc kialakítása, amelyben a már meglévő acél visszakerül a körforgásba.

A legalább 75 százalékban újrahasznosított alapanyagot tartalmazó acél a hagyományoshoz képest akár 60–65 százalékkal alacsonyabb CO₂-kibocsátással állítható elő, miközben minősége és műszaki tulajdonságai megegyeznek a megszokott termékekével. Tavaly március óta a biatorbágyi gyártásból is elérhetővé váltak a klímatudatosság jegyében előállított légcsatornák.

Előny a beruházónak, megtakarítás az üzemeltetőnek

A Lindab célkitűzései között jelen van az újrahasznosított alapanyagok alkalmazásán kívül, hogy a légtechnikai rendszereik az energiafelhasználását minimalizálják. Utóbbi az üzemelési karbon csökkentésén túl, komoly költségmegtakarítást eredményez az üzemeltetésben hosszú távon.
A vállalat megoldásai érdemben hozzájárulnak olyan épületminősítések megszerzéséhez, mint a BREEAM, LEED vagy WELL, amelyek nemcsak az ingatlan értékét növelik, hanem az ott dolgozók és használók komfortját és egészségét is javítják. Az energiahatékony légtechnikai rendszerek így egyszerre szolgálják a fenntarthatóságot és az élhetőbb környezet kialakítását.

*Tájékoztatás! A projekt karbonmegtakarítási adata a korábbi kommunikációban tévesen szerepelt. A helyes érték 2 tonna CO₂e.

Akkor

• az összegyűjtött és elszállított hulladék mennyisége: 2,7 ezer tonna (ebből, 2400 tonna kommunális, 142 tonna autógumi, 85 tonna szelektív és 49 tonna lomhulladék);
• a felszámolt illegális hulladéklerakások száma 24 tonna, az ezekből származó hulladék mennyisége 127 tonna;
• 2024-ben annyi hulladékot gyűjtött össze az MKIF Zrt. az 1200 km-nél is hosszabb főpályáról és annak pihenőiből, mint 7 teljesen megrakott Boeing 747-es súlya.

Jelentős csökkenés nem történt az előző évhez képest

A társaság hivatalos Facebook oldalán most közzétette a 2025-ös évre vonatkozó adatokat.

Tavaly az MKIF Zrt. kezelésében lévő, majdnem 1300 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózatról és a közel 170 pihenőhelyről országszerte összesen több mint 2 340 tonna nem veszélyes hulladékot gyűjtött össze a társaság – olvasható a bejegyzésben.

Ez 1800-2000 darab átlagos személyautó súlyának felel meg.

Mint ismertették: a hulladék mennyisége nem kizárólag az utak mentén összegyűjtött szemétből áll: a mérnökségi szakaszokon zajló karbantartási, építési vagy baleseti helyreállítási munkák során is képződik hulladék – köztük veszélyes és nem veszélyes hulladék is –, amelyek szakszerű kezelése kiemelten fontos az üzemeltetési folyamatokban.

• A 2025-ben begyűjtött leggyakoribb hulladéktípusok:
• kommunális hulladék: több mint 2130 tonna
• lomhulladék: közel 75 tonna
• szelektív hulladék: 70 tonna
• autógumi: 70 tonna
• illegális hulladéklerakások: tavaly 22 különböző helyszínen, összesen 29 tonna illegális hulladék került felszámolásra, elszállításra.

Bizonyos helyeken sikerült eredményeket elérni

Kiemelték: tavaly ősz óta a felére sikerült csökkenteni az illegális szemétlerakást például az M3-as Szilas pihenőjében, azóta csak ott 246 alkalommal sikerült megakadályozni az engedély nélküli hulladéklerakást.

Mint ismertették: a teljes főpályát évente háromszor gyalog is végig járják, hogy az autókból kidobott hulladékot is összeszedik.

Közös felelősség a tiszta utakért

A társaság végül felhívja a figyelmet, a tisztaság és fenntarthatóság közös felelősség! Egyetlen eldobott palack vagy ablakon kidobott zacskó, csikk is sok. Kérik az autósokat, hogy legyenek a környezettudatos közösség része:

• használják a pihenőhelyek gyűjtőit: a kiskukákat és szelektív konténereket!
• Ne dobjanak ki semmit a kocsi ablakán!
• Jelezzék, ha illegális szemétkupacot látnak – a társaság intézkedik.

Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak azok a műszaki megoldások, amelyek a felszíni vízelvezetést, a szikkasztást és a csapadékvíz visszatartását szolgálják. A Leier Hungária Kft. évek óta fejleszti a felszíni vízelvezetéssel kapcsolatos betonelemeit, amelyek ma már nem pusztán elvezetnek, hanem a fenntartható vízgazdálkodás eszközeivé váltak.

Vagyis a Leiernél nem csupán elvben támogatják a csapadékvíz-gazdálkodást elősegítő megoldásokat, hanem saját gyártmányaikban évek óta megjelenő megoldásokkal ezt a gyakorlatban is elősegítik.

„Az elemekről a honlapunkon ingyenesen elérhető DWG formátumú rajzok is rendelkezésre állnak a tervezők számára, amelyek nagy segítséget jelentenek a tervezési feladatokban” – mondta el Major Tamás, a Leier Hungária mélyépítés, környezettechnika, vasútépítés, Durisol üzletágvezetője.

Esővíz a város szolgálatában

Erre példa a Bük városában zajló projekt, amelyben a Parkom Kft. új telephelyének kialakítása történik a Vasi Bádogos Kft. generálkivitelezésében. A Parkom Kft. feladata Bük városának, parkjainak, közterületeinek karbantartása, a temető gondozása, illetve az önkormányzati bérlakások kezelése.

Ahogyan azt Papp Tamástól, a Vasi Bádogos ügyvezetőjétől megtudtuk, a meglévő telephely bontása, majd az új telephely kivitelezése 2025 júliusában kezdődött és 2026 májusában fejeződik be. Ennek részeként 3 darab LBT 7 tartályt építenek be a Leiertől.

„Ezek a tartályok a csapadékvizek tárolására szolgálnak majd, és mivel a megrendelő cég többek között közterületek rendezésével foglalkozik, részben ezekből a tárolókból oldanák meg a locsolást a városban”

– fűzte hozzá az ügyvezető.

Gyors elvezetés mindenáron?

Évtizedeken keresztül az számított jó megoldásnak, ha a lehulló csapadékot minél gyorsabban és minél messzebbre vezették el a burkolt árkok, csatornák és zárt rendszerek segítségével. A cél a víz mielőbbi eltávolítása volt a lakóterületekről.

Ez a gondolkodás azonban ma már több szempontból is meghaladott:

• nem támogatja a talajvíz utánpótlását,
• fokozza a hirtelen lezúduló vízmennyiségből eredő túlterheléseket,
• hozzájárul a városi hőszigethatás erősödéséhez,
• nem segíti az aszályos időszakokra való felkészülést.

Ahogyan azt Major Tamástól megtudtuk, a csapadékvizek tárolására ma már komplett tartályok állnak rendelkezésre, amelyek zárt tartálytestekből, valamint ezek lezárására szolgáló szűkítő elemekből vagy síkfedlapokból állnak. A vízkinyerést pedig a legfelül nyitható fedlapok biztosítják.

A szakember hozzátette, a tartályokba már gyárilag beépített csatlakozó elem szolgálja a bevezető csövek rácsatlakozását.

Ami a Leier konkrét tartály-megoldásait illeti: az LBT 2 -től LBT 10-ig jelölt tartályok elnevezés számai a hasznosan tárolni képes vízmennyiséget jelölik m³-ben.

„Ipari méretű, nagyobb tárolóterek kialakításához az ikresített tartályok, vagy a helyszínen előregyártott oldalfalakból felépített rendszer tudja biztosítani az akár 1000 m³-es tároló terek megvalósítását” – adott tájékoztatást az elérhető megoldásokról az üzletágvezető.

Az új irány: előrelátó tervezés és vízvisszatartás

Az építőiparban egyre hangsúlyosabb tervezési trend az előrelátó csapadékvíz-gazdálkodás. Már a koncepcióalkotás fázisában figyelembe kell venni

• a szélsőséges csapadékkilengéseket,
• az aszályos időszakok gyakoribbá válását,
• a talaj vízháztartásának megőrzését,
• a helyben történő vízvisszatartás lehetőségeit.

Megfelelő kiépítettséggel kiegyenlíthető a csapadékvíz egyenetlen eloszlása.

A cél nem a víz eltüntetése, hanem a kontrollált elvezetés, visszatartás és szikkasztás.

Ebben kulcsszerepet kapnak a korszerű felszíni vízelvezető elemek, folyókák, árkok, víznyelők és szikkasztó rendszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy

• a burkolt felületekről összegyűjtött víz ne okozzon károkat,
• a csapadék egy része visszajusson a talajba,
• csökkenjen a közcsatorna-hálózat terhelése,
• mérséklődjenek a villámárvizek hatásai.

A Leier rendszerszintű megoldásai éppen ezt az egyensúlyt támogatják: a biztonságos elvezetést és a fenntartható vízgazdálkodást egyszerre.

Zöld trendek és a beton

Az építőiparban egyre erőteljesebb a zöld megoldások iránti igény; több zöldfelület, vízáteresztő burkolatok, természetközeli kialakítás. Felmerülhet a kérdés, szükség van-e még a hagyományos betonelemekre? A válasz egyértelműen igen.

A fenntartható csapadékvíz-kezelés nem valósítható meg stabil, tartós, teherbíró műszaki elemek nélkül.

A megfelelően tervezett és beépített betonelemek

• hosszú élettartamúak,
• méretezhető teherbírásúak,
• ellenállnak a szélsőséges időjárási hatásoknak,
• gazdaságos megoldást kínálnak,
• lehetővé teszik a víz kontrollált irányítását és szikkasztását.

A zöld infrastruktúra és a mérnöki megoldások tehát nem egymás alternatívái, hanem egymást kiegészítő rendszerek.

A Leier-nél a fenntartható csapadékvíz-kezelést árokburkoló elemek biztosítják, amelyekből választható szikkasztólyukakkal ellátott vagy energiatörő elemmel kiegészített megoldás is.

„A szikkasztási feladatokhoz különböző térfogattal ellátott aknagyűrű és szűkítő elemválasztékunk áll az érdeklődők rendelkezésre”

– fűzte hozzá a Leier üzletágvezetője.

Szikkasztás vagy gyűjtés?

A csapadékvíz hasznosításának két fő iránya a gyűjtés és a szikkasztás.

• A gyűjtés lehetővé teszi az öntözésre vagy egyéb háztartási célokra történő újrahasznosítást.
• A szikkasztás a talajvíz utánpótlását segíti elő és rendszerint egyszerűbb, olcsóbb megoldás, mint a tárolórendszerek kiépítése.

„A talajvíz-háztartás megőrzése szempontjából a szikkasztás ma már nemcsak ajánlott, hanem egyre inkább elvárás a tervezés során, mi több, új beruházások esetén már előírás” – magyarázta Major Tamás.

A korszerű vízelvezető és szikkasztó elemek beépítésével a csapadék jelentős része helyben tartható, így csökkenthető a környezet terhelése és a közműhálózat igénybevétele.

A szemléletformálás szerepe

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nem kizárólag nagyberuházások kérdése. A szemléletformálás legalább ilyen fontos.

Gyakorlatilag minden háztartás hozzájárulhat a fenntartható vízgazdálkodáshoz

• esővízgyűjtő rendszerek telepítésével,
• szikkasztó megoldások kialakításával,
• vízáteresztő burkolatok alkalmazásával,
• a burkolt felületek arányának tudatos csökkentésével.

A saját mikrokörnyezetünkben meghozott döntések összeadódva települési szinten is érezhető hatást gyakorolhatnak.

A Városban 2025 januárjában vette kezdetét a „Geotermikus energia fejlesztésének hasznosítása Mezőcsáton” projekt, amelyet a Svájci Alap támogat. A program célja a helyi geotermikus energiaforrások kiaknázása és integrálása a város energetikai rendszerébe, hozzájárulva a fenntarthatóbb fűtéshez és energiaellátáshoz.

Az ajánlatok benyújtásának határideje 2026. április 24.

Fenntartható fűtésre áll át a település

A beruházás középpontjában az áll, hogy Mezőcsát közintézményeinek fűtését részben geotermikus energiára alapozzák. A fejlesztés során egy korábban használaton kívüli kutatófúrást újítanak fel és alakítanak át termálkúttá, így egy eddig kihasználatlan erőforrás válhat a város energiaellátásának részévé.

A kivitelezés részeként egy mintegy 1071 méter mély kút felújítása és termálkúttá történő kiképzése valósul meg. A munkálatok során a szakemberek vizsgálják a kút állapotát, megnyitják a vízadó rétegeket, majd mérésekkel – többek között vízhozam- és hőmérséklet-ellenőrzéssel – határozzák meg a biztonságos és hatékony üzemeltetés feltételeit.

Jelentős lépés az energetikai korszerűsítésben

A projekt egyik kulcseleme egy új hőellátási rendszer kialakítása, amely a kitermelt termálvizet a település intézményeihez juttatja el. Az így létrejövő hálózat több önkormányzati épület fűtésébe kapcsolódik be, csökkentve a földgázalapú energiafelhasználást.

A fejlesztés célja, hogy a település saját, helyben rendelkezésre álló energiaforrását hasznosítsa. A geotermikus energia alkalmazása nemcsak környezetkímélőbb megoldást kínál, hanem hosszabb távon kiszámíthatóbb működést is biztosíthat az intézmények számára.

Helyi erőforrásra építenek

A kisvárosban termálfürdő is működik, és a közelmúltban közzétett hírek szerint hamarosan hivatalosan is gyógyvízzé minősíthetik azt a termálvizet, amely évtizedek óta vonzza a fürdőzőket. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében fekvő település ezzel az ötödik gyógyvizes várossá válhatna a térségben.

Az 802 méter mélyről felhozott, 51 Celsius-fokos vízről készült előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy: külsőleg reumatikus panaszok belsőleg refluxos tünetek enyhítésére is alkalmas lehet.

A most meghirdetett közbeszerzés a kivitelezési munkák megvalósítását célozza, amelyek révén Mezőcsát energetikai rendszere korszerűbbé válhat. A beruházás hozzájárulhat a település fenntartható működéséhez, miközben csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása is.

A tervek szerint 2030-ra akár tízszeresére is nőhetne a közösségi formában telepített megújulóenergia-kapacitás Európában: a jelenlegi mintegy 9 gigawattról akár 90 gigawattra.

A programban több mint 16 millió háztartás, 630 ezer kis- és középvállalkozás, valamint 300 ezer közintézmény vehetne részt.

A közösségi energiatermelés erősödő szerepe

Az energiaközösségek lényege, hogy a megtermelt energia helyben hasznosuljon, és az abból származó előnyök is a közösségnél maradjanak. A közösen telepített napelemek, energiatárolók és más megújuló megoldások mellett ezek az együttműködések energiahatékonysági fejlesztéseket és szemléletformáló programokat is ösztönözhetnek.

Csökkenő energiaszámlák, növekvő kontroll az energiaellátásban

A modell lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők csökkentsék energiaszámláikat, miközben nagyobb kontrollt szereznek saját energiaellátásuk felett. A közösségi energiatermelés egyben az energiaszegénység kezelésének egyik lehetséges eszköze is lehet, hiszen a helyben előállított energia mérsékelheti a külső energiafüggőséget és több gazdasági erőforrást tarthat a településeken.

Új érdekképviselet a hazai energiaközösségeknek

A most létrejött Energiaközösségek Szövetsége Magyarország célja, hogy összefogja a hazai energiaközösségeket, valamint erősítse közös fellépésüket a döntéshozók, a piaci szereplők és a nyilvánosság felé.

„A globális bizonytalanságok világosan megmutatják, hogy nagyobb függetlenségre van szükség az energiatermelésben. Az Európai Bizottság mostani javaslata azt jelzi, hogy ebben a közösségi energiatermelésnek fontos szerepe lehet. Azért hoztuk létre a Szövetséget, hogy támogassuk a hazai energiaközösségeket és képviseljük érdekeiket a döntéshozók felé”

– mondta Éger Ákos, a szervezet elnöke.

A Szövetség egy európai együttműködéshez is kapcsolódik: a REScoop.eu és partnerei több országban egyszerre fordulnak az uniós és nemzeti döntéshozókhoz hasonló kezdeményezésekkel.

Keresik a hazai és az európai együttműködési lehetőségeket

A magyar szervezet a közeljövőben levélben fordul az energiaügyi miniszterhez, az európai uniós ügyekért felelős miniszterhez és a nemzetgazdasági miniszterhez. A cél, hogy a hazai energiapolitikai és fejlesztési programokban nagyobb szakmai és pénzügyi támogatás jusson az energiaközösségeknek.
Fabók Márton, a Szövetség elnökségi tagja szerint a közösségi energia fejlesztése nemcsak energetikai, hanem gazdasági kérdés is. Mint fogalmazott, a kezdeményezés célja, hogy a hazai energiaközösségek aktív szereplői legyenek az európai együttműködéseknek is.

Helyi közösségekben működő modell

A közösségi energiatermelés egyik legnagyobb ereje, hogy összehozza a helyi lakosokat, önkormányzatokat és vállalkozásokat. Ha egy település szereplői együtt dolgoznak a helyben megtermelt energia jobb hasznosításán, az nemcsak gazdasági előnyt jelent, hanem erősíti a közösségi együttműködést és a helyi önrendelkezést is.

Gerendás Szabolcs, a Szövetség elnökségi tagja a Bábolna Energiaközösség példáján keresztül emelte ki: a gyakorlatban is működő együttműködések mutathatják meg, hogyan válhat a közösségi energiatermelés a települések fenntartható fejlődésének egyik eszközévé.

A szervezet létrejötte fontos lépés lehet abba az irányba, hogy a közösségi energiatermelés Magyarországon is szélesebb körben elérhető megoldássá váljon, és egyre több településen jelenjenek meg olyan energiaközösségek, amelyek egyszerre erősítik a helyi gazdaságot és az ország energiabiztonságát

Új esély a nem hasznosítható hulladékoknak

A költséges tárolási igényű, nem hasznosítható hulladékok hasznosítására kezdett kutatás-fejlesztési munkába több mint két évtizede Bus Károly. A WLC szabadalom tulajdonosa portálunknak elmondta:

„A más módon nem hasznosítható hulladékok között, amelyeknek hasznosítását megcéloztuk, megtalálhatók egyebek mellett: a kompozit vagy festett műanyagok (például fényezett lökhárítók), a hőre keményedő műanyagok vagy az égésgátlóval adalékolt műanyagok, amelyeket elektromos eszközök  burkolataként alkalmaznak.
A kísérletek és a fejlesztések olyan fázisba értek, hogy a WLC-technológia ipari alkalmazása is lehetővé vált. A módszerrel a legtöbb hulladéktípusból gyártható beton, 10 mm alatti szemcsékre darálva.”

Beton cigicsikkből és falevélből

A WLC adalékanyag formula első tesztjeit Bus Károly 2003-ban végezte el. Négy évvel később elkészült a polisztirolbetonra vonatkozó szabadalommal, majd 2015-ig mintegy 150 különböző hulladék keverékmintát állított elő és ekkor nyújtotta be a hulladékbeton szabadalmát is. Ezzel párhuzamosan elkezdődött ezeknek az anyagoknak a gyakorlati hasznosítása is. 2023-ban a gyártást, a kutatás-fejlesztést és hasznosítást egy márkanév alá szervezték, így jött létre a WLC – waste light concrete.

Napjainkra a betonminták száma megközelíti a 400-at. A lehetséges keverékek összetétele rendkívül változatos: könnyű és nehéz műanyagok, elektronikai-ipari eredetű hulladékok, csomagoló- és szigetelőanyagok, valamint fa, falevél, cigarettacsikk, üveg és autógumi is szerepel az összetevők között.
A WLC-technológia kulcsa a hosszú kísérletek és tesztelések után kifejlesztett adalékanyag – mondta el portálunknak Méhes Krisztián.

Az adalékanyag szerepe, hogy a vízzel és cementtel kevert, egyébként frakcionálódó műanyaghulladékokból is stabil, egyenletes eloszlású keverék jöhessen létre.

A Makrópa Kft. ügyvezetője hozzátette, az emulzió és a keverési recept egyedülálló megoldást kínál a hulladékok végfelhasználására fal, építőelem, aljzatbeton vagy útalap formájában.

Csapatmunka

A WLC-technológia elterjesztésének egyik fontos állomása a Tata közelében lévő 8119-es főút. Itt, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szakmai és anyagi hozzájárulásával az 55+820–55+970 km-szelvények között egy 100 méter hosszú kísérleti szakasz létesült, amelyhez további 50 méteres kontroll-/referenciaszakasz is kapcsolódik.
A projekt kivitelezését a Colas Út alvállalkozóként végezte el, a kutatás-fejlesztési folyamatot a Colas támogatta. A közös munka már a pályázat előkészítésénél megkezdődött, és kiterjedt a laboratóriumi vizsgálatokra, próbakeverésekre, valamint a komáromi Betonsped Kft. keverőtelepén próbaöntésre is.
A Colas feladatai közé tartozott a beépítés és a helyszíni vizsgálatok lebonyolítása is, biztosítva, hogy az új technológia a gyakorlatban is összevethető legyen az útépítésben hagyományos Ckt-megoldásokkal.

Hagyományos keverő és géppark segítette a kivitelezést

A hulladékanyagok előkészítése nem igényel jelentős többletmunkát. Lényeges, hogy az útalaphoz használt darálékba nem kerülhet be alumíniumpor vagy olajos anyag tartalmú hulladék. A kivitelező cégtől megtudtuk, a 0-10 mm szemcseméretű műanyagot 1 m³-es big-bagekben szállították a keverőbe és a meghatározott frakció helyére töltötték. Sem a keveréshez, sem a beépítéshez nem volt szükség speciális gépparkra – tájékoztatta portálunkat a kivitelező cég.

A kísérleti és kontrollszakaszokat hasonlítják össze

A 100 méteres kísérleti szakaszt közvetlenül egy 50 méteres kontrollszakasz kivitelezése követte, így a két anyag viselkedése azonos körülmények között hasonlítható össze.
A Colas Út szakemberei a 2 sávos, 8 méter széles főútvonali szakaszokat az alábbi paraméterekkel építették meg:

A kísérleti szakasz:

•         40 mm AC 11 kopó (mF) aszfalt kopóréteg
•         100 mm AC 22 kötő (F) aszfalt kötőréteg
•         200 mm hidraulikus kötőanyagú és műanyagdarálékot tartalmazó alapréteg 

A kontroll/referenciaszakasz:

•         40 mm AC 11 kopó (mF) aszfalt kopóréteg
•         100 mm AC 22 kötő (F) aszfalt kötőréteg
•         200 mm CKT alapréteg

100 tonna műanyagot hasznosítottak újra az útalapban

A kivitelezés során a vizsgált szakaszon két fajta CKT-t, a hagyományost és az ÖkoCKT-t alkalmazták. (Utóbbi a hagyományos cementkötésű teherhordó útalap környezetkímélőbb változata, amelynél az alapanyagok egy részét másodlagos vagy ipari melléktermékekkel váltják ki.)
A két anyag beépítése folyamatos volt, így a módszer is megegyezett. A tesztút építésénél az útalaphoz kb. 100 tonna műanyag hulladékot használtak fel.

Hogyan változtatta meg a műanyag a beton tulajdonságait?

A beton várható mechanikai tulajdonságait befolyásolják az alapanyagként felhasznált hulladékok tulajdonságai. Minél kisebb térfogatsűrűségű az alapanyag (pl. hűtőgép szigetelés kerül bele), annál kisebb lesz a nyomószilárdsága, de annál jobb lesz például a hőszigetelő képessége. Az útalap készítéséhez a nagyobb sűrűségű hulladékok ideálisak.
A kivitelezés során a Colas szakemberei azt tapasztalták, hogy a keverék sűrűsége a műanyagdarálék mennyiségének növelésével csökkent. A kész keverék tömege a hagyományos anyag tömegének mintegy 70%-át tette ki.
A Colas mérései alapján a szilárdságot nem befolyásolta jelentős mértékben a műanyag használata. A WLC-technológiát biztosító cég számításai szerint a hulladékfelhasználásával bizonyos keverékek esetén a kavics és a homok 70, de akár 100%-ban kiválthatóvá válhat. A kísérleti út 100 méteres szakaszába 160 m³ ÖkoCKT került bele, ami 130-150 tonna kavics/sóder kiváltását jelentheti.

Monitoring és hosszú távú vizsgálatok

A technológia értékelése nem ér véget a kísérleti út átadásával. A Makrópa Kft. 60 hónap, azaz ötéves utánkövetéssel vállalta, hogy évente dinamikus behajlásméréseket, az aszfalt egyenetlenségének mérését és vizuális felületvizsgálatokat végeznek mind a kísérleti, mind a referenciaszakaszon. A cél annak megállapítása, hogy a WLC-alap hosszú távon hogyan viselkedik a forgalmi és környezeti hatások alatt.

Az öt éve épített felületek a terhelés mellett sem károsodtak

A WLC technológiát korábban már alkalmazták falak, betonfelületeknél és útépítésnél is. Az eddigi tapasztalatokról Bus Károly elmondta: a felületek a mérések szerint a hagyományoshoz képest, szilárdabbak, rugalmasabbak, valamint jobb a vízzáróságuk, tűzállóságuk.

„Az 5 évvel ezelőtt készült felületeinken a jelentős kamionos terhelés ellenére sincs elmozdulás, míg a szabvány szerint alkalmazott átlagos útalappal ugyanaz a szakasz kezd használhatatlanná válni. Az anyag rugalmassága meghaladja a hagyományos CKT hasonló tulajdonságát, mivel vízzárósága és egységes szerkezete miatt nem süllyed meg és nem indulnak el repedéses felületkárosodási folyamatok sem.”

 

A WLC átalakíthatja a hulladékgazdálkodást és az építőanyagok piacát is

Felmerül a kérdés: milyen hatással lehet a technológia sikere a hulladékgazdálkodásra? A WLC egy elérhető és egyszerű megoldás, nem igényel beruházást, hogy akár millió tonnás éves nagyságrendben is újrahasznosítási pályára állíthassanak olyan hulladék-áramokat, amelyek akár ipari forrásból származnak, akár a kommunális hulladék szilárd frakcióját képezik.

A WLC technológia alkalmazásával a CO₂-kibocsátás is csökkenthető: hiszen mérsékelhető lenne a bányászati terhelés, a hulladék-lerakás és a szállítmányozási terhelés is. Az útalapok jobb minőségével megnőhet azok élettartama és adott a többszörös újrahasznosítási lehetősége is, hiszen az akár helyszínen újra darálható és önthető.

A tatai próbaszakasz nemcsak egy technológiai kísérlet, hanem fontos tapasztalatszerzési lehetőség is: megmutatja, milyen feltételekkel illeszthető be az ipari hulladék hasznosítása a hazai útépítési gyakorlatba.

Jóval magasabb felszín alatti hőmérséklet segíti hazánkat

Mint kiemelték, Magyarország kedvező adottságait kiaknázva már most az európai élvonalba tartozik a földhő hasznosításában. „A Jedlik Ányos Energetikai Program minden korábbit felülmúló forrásmennyiséggel segíti a további előrelépést” – emelték ki.

Hozzátették, a Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai átlag fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a természetes felszín alatti vízkészletet.

„A geotermikus energia időjárástól és napszaktól függetlenül rendelkezésre álló tiszta energiaforrás, de alkalmazása komoly pénzügyi kockázattal járó, költséges beruházásokat igényel” - ismertette a minisztérium.

A hitelből kizárólag Budapesten kívüli beruházások támogathatók

A Jedlik Ányos Energetikai Program három földhős pályázatából kettő 2026. március 2-án nyílik meg. A legnagyobb keretösszegű, 19 milliárd forintos felhívás kamatmentes kölcsönt kínál a vállalkozások számára. A hitel összege mélygeotermia beruházás esetén minimum 1 milliárd, maximum 6 milliárd forint, sekély geotermia esetén legalább 100 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint lehet, utóbbira a teljes keretösszeg tizede fordítható.

Kizárólag Budapesten kívüli beruházások támogathatók, az elérhető forrásmennyiség közel kétharmadát a kevésbé fejlett régiók számára különítették el. A programban kifizetés legkésőbb 2029 novemberében teljesíthető - részletezte a közlemény.

Mi a különbség a sekély és a mélygeotermia között?

A fentiekhez érdemes tudni, hogy a sekély geotermia beruházások esetében legfeljebb 200 méteres mélységből alacsony hőmérsékletű talajhőt hasznosítanak – jellemzően talajszondák, talajkollektorok és hőszivattyúk által. Az így nyert hőt nyáron hűtésre, télen fűtésre használják – elsősorban családi házak, irodaházak, társasházak esetében.

Ezzel szemben a mélygeotermikus fejlesztéseknél általában 500 és 4000 méter közötti mélységből a termálvizet és a gőzt nyerik ki. Itt jóval magasabb költségek, milliárdos tételek jelentkeznek – a cél pdig általában távfűtés és erőművel ellátása.

A pályázatokat az első szakaszban április végéig lehet benyújtani

A másik hétfőn induló, 10 milliárd forintos kiírásból tíz-húsz vidéki projekt kaphat legalább 40 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint támogatást. Ha a fúrás sikeresnek bizonyul, az állami hozzájárulás az összes elszámolható költség tizedét fedezheti, míg sikertelenség esetén akár a felét is. A pályázatokat az első szakaszban április végéig, a másodikban ősszel lehet benyújtani. A fizikai befejezés határideje a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított két év, de legkésőbb 2028 vége - közölte az EM.

A harmadik földhős pályázat januárban nyílt meg a Jedlik-programban - emlékeztetett a közlemény. A 12 milliárd forintos támogatás geotermikus áramtermelő rendszerek kialakítására fordítható.

A geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelés 25-30 százalékára emelkedhet

Ha az összesen 41 milliárd forint célzott hozzájárulás jól hasznosul, a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint 2030-ra megduplázzuk, a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növeljük a hazai felhasználást.

A geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből 25-30 százalékra emelkedhet. Az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget - jelezte az EM.

A Jedlik Ányos Energetikai Program 2026 elején indult felhívásaiban összesen csaknem 130 milliárd forint érhető el ágazati fejlesztésekre. A Vállalkozói Energiatároló Programból 50 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a hazai cégek ipari energiatárolók telepítéséhez. A gazdasági társaságok vidéki telephelyeken megvalósuló energiahatékonysági korszerűsítéseit pedig 38,7 milliárd forintos hitellehetőség ösztönzi - írta közleményében az Energiaügyi Minisztérium.

A beruházás részeként: korszerűsítik a vízelvezető rendszereket, bővítik az olajleválasztó berendezéseket, valamint új csapadékvíz-tározó megoldásokkal készülnek a szélsőséges időjárási helyzetek kezelésére.

Egy korábbi bányagödörből lett a repülőtér záportározó tava

Jelenleg – olvasható a bud.hu oldalán - a repülőtér csapadékvíz-gazdálkodásának kulcseleme egy mintegy 20 500 négyzetméteres mesterséges tó, amely egy körülbelül hetven évvel ezelőtti anyaglelőhely helyén alakult ki. A természetes lefolyással nem rendelkező tó ma záportározó és tűzivíz-tározó funkciót lát el.
Az 1980-as években külön rendszert építettek a szennyvíz elvezetésre, így azóta a tó elsősorban a repülőtér csapadékvizeinek befogadására szolgál. A repülőtéri infrastruktúra bővülésével jelentősen megnőtt a burkolt felületek aránya, ami a bevezetett csapadékvíz mennyiségének növekedését eredményezte, ezért szükségessé vált a vízszint mesterséges szabályozása és a rendszer korszerűsítése.

Monitoringrendszer védi a befogadó élővizeket

A repülőtéren elválasztott csatornarendszer működik: az 1-es terminál környezetéből érkező csapadékvíz a repülőtéri bányatóba jut, majd szabályozott módon kerül át a 2-es terminál vízelvezető rendszerébe, ahonnan a Maglódi-csatorna, végső soron pedig a Gyáli-patak irányába vezetik el.
A természetes vizek védelmére a Budapest Airport két TOC-monitorozó állomást üzemeltet. Ezek feladata a csapadékvíz szervesanyag-tartalmának mérése. Ha a koncentráció meghaladja a határértéket – például a téli jégtelenítési műveletek során keletkező anyagok miatt –, a rendszer automatikusan a szennyvízhálózatba tereli a vizet. Így akadályozzák meg a befogadó vízfolyások ökológiai terhelését.

Megvalósított és folyamatban lévő projektek támogatják a fenntarthatósági célok elérését

A vízgazdálkodási fejlesztések a Budapest Airport szélesebb fenntarthatósági stratégiájának részét képezik. A repülőtér 2-es terminálján 11 ivókutat helyeztek el, amelyek lehetővé teszik az utasok számára saját kulacsaik újratöltését, csökkentve az egyszer használatos PET-palackok használatát. Az üzemeltető a VINCI Airports környezetvédelmi politikájával összhangban azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra több mint 90 százalékkal mérsékli közvetlen szén-dioxid-kibocsátását, és addigra eléri a Repülőtéri Karbon Akkreditáció legmagasabb, 5. szintű minősítését.
 A RESILIMET projekt ehhez a klímaalkalmazkodási és környezetvédelmi törekvéshez járul hozzá a repülőtér vízügyi infrastruktúrájának megerősítésével.

A kimerült földgáztározók új szerepben

Az EUH2STARS különleges projekt, amely a RAG Austria hidrogéntárolási fejlesztéseiből szerzett tapasztalatokra épít. A vállalat a világon az elsők között bizonyította, hogy a hidrogén szezonálisan és nagy mennyiségben is tárolható kimerült földgáztározókban. Ausztriában már több tárolót alakítottak át zöldhidrogén-tárolási célra, és a hidrogén szállítása részben a meglévő, erre alkalmassá tett földgázvezetékeken keresztül történik.

A teljes értéklánc fejlesztése zajlik

Hazánkban az „European Underground H2 STorAge Reference System” elnevezésű uniós referencia projektben a konzorciumvezető RAG Austria AG partnereivel — köztük a Magyar Földgáztároló Zrt.-vel — a hidrogéngazdaság teljes értékláncának fejlesztéséhez szükséges megoldásokat vizsgálja.

Két tárolási ciklusban vizsgálják a technológiát

A fejlesztés részeként Kardoskúton két ciklusban összesen 2×100 ezer normál köbméter hidrogént tárolnak, majd ciklusonként 100 ezer normál köbméter földgáz-hidrogén elegyet termelnek vissza. A projekt során vizsgálják a kútszerkezet és a felszíni technológia működését is.

A megvalósítás keretében módosítják a PSZ-36 gázkút szerkezetét és korszerűsítik a kútkörzet infrastruktúráját, valamint telepítik a hidrogén injektálását és visszanyerését lehetővé tevő felszíntechnológiát és irányítástechnikát a Kardoskút Földalatti Gáztároló üzemben és a Pusztaszőlős gyűjtőállomáson.

Több mint négy kilométeres hidrogéncélvezeték épül

A projekt egyik legjelentősebb eleme egy mintegy 4,5 kilométer hosszú DN80 PN160 hidrogéncélvezeték létesítése Kardoskút és Pusztaszőlős között, amely a meglévő vezeték nyomvonalát követi. A vezetéken normál üzemben tiszta hidrogén áramlik majd Kardoskút felől Pusztaszőlős irányába.

A beruházás részeként a PSZ-36 kút meglévő bekötővezetékét is elbontják, majd új, hidrogénálló, varrat nélküli szénacél csővezetéket építenek ki korszerű korrózióvédelemmel. A kivitelezés során több helyszínen irányított fúrást és műtárgykeresztezést végeznek.

Korszerű korrózióvédelem és vizsgálatok

Az új vezetékekhez teljes körű katódvédelmi rendszert építenek ki, a kivitelezést pedig szilárdsági és tömörségi nyomáspróbák zárják. A projekt részeként optikaikábel-nyomvonal is kapcsolódik a fejlesztéshez, amely a mérési és irányítástechnikai feladatokat támogatja. A fejlesztés fontos mérföldkő lehet a hazai hidrogéntechnológia gyakorlati alkalmazásában, és hozzájárulhat a föld alatti energiatárolási megoldások jövőbeli szélesebb körű elterjedéséhez.

A több mint 10 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően az erőmű és az energiatároló egységéből a Bakonyi Hibrid Erőművet hozzák létre.

„A megvalósuló hibrid erőmű fejlesztésnek köszönhetően Magyarországon úttörő jelentőségűnek számító, ipari léptékű energiatárolási technológia jön létre, amely a tároló és a gázturbinás erőmű gépegységeinek összehangolt, környezetbarát üzemét eredményezi” – olvasható az MVM honlapján.

Gyors reagálás, stabilabb hálózat

Az új energiatároló néhány másodpercen belül képes a névleges teljesítmény leadására, így hatékonyan segíti a villamosenergia-rendszer szabályozását és a megújuló források időjárásfüggő termeléséből adódó ingadozások kiegyenlítését. A berendezések részben konténeres kivitelben, részben szabadtéren kapnak helyet, a villamos csatlakozás pedig az erőmű új kapcsolóépületén keresztül valósul meg. A kivitelezés várhatóan 2026. június 30-án zárul, illeszkedve Magyarország zöld átállási céljaihoz és az MVM Csoport középtávú stratégiájához.

Uniós támogatással valósul meg a beruházás

A projekt tervezett összköltsége 10,4 milliárd forint, amelyhez Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében, uniós finanszírozásból 3,85 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a társaság. A fejlesztés – ezen belül 28,5 MW/57 MWh támogatott kapacitással – hozzájárul az önellátási képességek erősítéséhez, a külső energiafüggőség mérsékléséhez és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez.

A közel 10 milliárd forintos beruházás az Európai Unió és a magyar kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) finanszírozásában valósul meg.

Az erőmű és a tározó egymást támogatja

A tározó az 1000 megawatt teljesítménykategóriájú Tisza Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű (CCGT) szomszédságában valósul meg. A két blokkból álló, részben hidrogén tüzelésére alkalmas, magas hatásfokú és alacsony széndioxid-intenzitású erőmű projektjéről tavaly decemberben írtunk. A beruházást 1,2 milliárd eurós hosszú lejáratú szindikált hitelszerződés finanszírozza.

A két fejlesztés által egy helyszínen találkozik két korszerű technológia: a telephelyen megvalósuló 1000 MW-os kombinált ciklusú erőmű és egy modern, kémiai alapú energiatároló rendszer. Bár a két létesítmény egymástól függetlenül üzemel majd, közös céljuk, hogy támogassák a megújuló energiaforrások kiegyenlítését, valamint erősítsék a villamosenergia-rendszer rugalmasságát és stabilitását - jelezte az MVM.

Hasonló jellegű, hibrid fejlesztésről számolhattunk be Vas megyében: Söptén tavaly májusban felavatták a 2,2 megawatt kapacitású naperőmű termelőegységet, miközben egy 4 MWh tárolókapacitású villamosenergia-tároló egység alapkőletételére is sor került. 

Nyár elején zárul a beruházás

Az MVM arra is kitért, hogy a most bejelentett fejlesztéssel egy olyan korszerű energiatároló rendszert hoznak létre, amely képes támogatni az időjárásfüggő termelők kiegyenlítését. Emellett az időjárásfüggő egységek hálózatra gyakorolt hatásait kompenzálni, erősíteni a villamosenergia-hálózat rugalmasságát és csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A lítium-ion technológián alapuló, konténeres elhelyezésű energiatároló egység a már meglévő, kisebb kapacitású rendszer mellett működik majd. Az energiatároló várhatóan 2026. június 30-ig készül el.

A beruházás megrendelője az MVM Csoport, a kivitelezést pedig egy háromtagú nemzetközi konzorcium végzi: a magyar tulajdonú Status KPRIA Zrt., a WEST HUNGÁRIA BAU Kft., valamint az egyiptomi Elsewedy Power System Projects.

A fejlesztés várhatóan 2028-ra, 520 MW rugalmasan szabályozható kapacitást ad a hazai villamosenergia-rendszerhez, a kereskedelmi üzem pedig 2029 elején indulhat el.

Miért kulcsfontosságú ez az erőmű?

Magyarországon mintegy másfél évtizede nem épült új áramtermelő alaperőmű. Eközben az időjárásfüggő megújuló energiaforrások – elsősorban a napenergia – aránya gyorsan növekszik, ami egyre nagyobb igényt támaszt a gyorsan indítható, jól szabályozható erőművek iránt.

A visontai CCGT blokk pontosan ezt a szerepet tölti majd be:

• egy rugalmasan visszaterhelhető zsinóráram forrás, amely képes kiegyensúlyozni a megújuló energiaforrások ingadozását, 
• hozzájárul az ellátásbiztonság erősítéséhez,
• és jelentősen alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással működik, mint a korábbi lignittüzelésű blokkok. 

Modern, rugalmas és hatékony

A kombinált ciklusú gázerőművek lényege, hogy a gázturbina és a gőzturbina egy rendszerben működik, így ugyanabból az energiahordozóból jóval nagyobb hatásfokkal állítanak elő villamos energiát.

A Mátrában épülő blokk esetében ez kiegészül egy további fontos jellemzővel:
a beépített Ansaldo Energia GT26 típusú gázturbina részben zöldhidrogén tüzelésére is alkalmas. (Az olasz állam tulajdonában lévő Ansaldo Energia S.p.A. a gáz- és gőzturbina gyártás területén rendelkezik jelentős tudással és kapacitással, emellett évtizedes karbantartási tapasztalattal – a szerk.)

Ez azt jelenti, hogy a jövőben még tovább csökkenthető a fosszilis energiafelhasználás. A szóban forgó innovatív szakmai megoldást elsőként itt fogják Magyarországon alkalmazni.

A projekt műszaki elvárásai között szerepel:

• magas hatásfok,
• gyors fel- és leterhelhetőség,
• szigorú környezetvédelmi kibocsátási határértékek,
• valamint kiemelkedő rendelkezésre állás.

Ez biztosítja, hogy a létesítmény a következő 25 évben is korszerű és versenyképes maradjon.

„Magyar cégek közel 40 éve nem vettek részt ilyen léptékű erőműépítésben”

A projekt egyik legfontosabb üzenete, hogy

magyar vállalatok ismét meghatározó szerepet kapnak egy hazai nagyerőmű megvalósításában.

A kivitelező konzorciumot képviselő Németh Tamás, a Status KPRIA Zrt. vezérigazgatója így fogalmazott:

„A projekt egyrészt azért is különleges, mert a legmodernebb technológiát – részben zöldhidrogén tüzelésre is alkalmas gázturbinát, gőzturbinát, hőhasznosító kazánt – egyesítjük egy rendszerben, így a hagyományos széntüzelésű blokkokhoz képest jelentősen alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással és nagyobb hatásfokkal, illetve rugalmassággal tudunk villamos energiát előállítani. Másrészt magyar cégek közel 40 éve nem vettek részt ilyen mértékben új erőmű építésében.”

A projekt megvalósítása során jelentős szerepet kapnak a hazai beszállítók. Az erőmű hálózati kitáplálás gerincét adó nagytranszformátorok szállítását a 150 éves múltra visszatekintő Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt. végzi, illetve a nyomástartó edények gyártását és beszerelését is magyar cégek valósíthatják meg az elkövetkező időszakban.

A vezérigazgató a Világgazdaságnak adott korábbi interjújában azt is kiemelte, hogy

a projekt ütemterv szerint halad, a kulcsberendezések – köztük a turbina – határidőre rendelkezésre állnak, miközben a Status KPRIA már külföldi CCGT projektekre is pályázik a Nyugat-Balkánon és Líbiában.

Illeszkedés egy nagyobb energiastratégiába

A mátrai beruházás nem önálló projekt, hanem része annak az átfogó energiastratégiai gondolkodásnak, amelyben az erőművi kapacitások, a megújuló energiaforrások és az energiatárolás egymást kiegészítve működnek.

Ezt jól mutatja, hogy a Status KPRIA 2025-ben már átadott egy nátrium–kén (NaS) technológián alapuló energiatárolót Litéren, 750 kW teljesítménnyel és 4350 kWh kapacitással. A fejlesztés a hálózati stabilitást és a csúcsterhelések kezelését szolgálja.

A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta,

a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát.

Jelentősen csökkent a gázfelhasználás és a kibocsátás

A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni

- tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát.

További fejlesztések következnek

Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával - amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne - a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során

egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet.

A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente - az előzetes kalkulációk alapján - csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki - tudatta a szakember.

Magyar szempontból a legfontosabb változás a profil üzletág eladásán kívül, hogy a közép-európai régió része lett, német vezetéssel. Ez előrelépés és jó lehetőség, mivel a magyar gazdaság erősen a német piac által befolyásolt – tájékoztatta portálunkat Csipszer Zoltán, a Lindab Kft. ügyvezetője.

Robbanásszerű fejlődés az iparágban

A légtechnika a legdinamikusabban fejlődő iparágak egyike, amelyet számos tényező hajt előre: például a klímaváltozás egyre inkább érezhető hatásai, vagy éppen az életmódunk radikális átalakulása. Napjaink 80-90 százalékát már zárt terekben töltjük – emlékeztetett Csipszer Zoltán. Az európai emberek nagy százaléka beltéri épített környezetben dolgozik, szórakozik, edz. Ez a változás együtt jár az igényszint emelkedésével. Olyan helyeket látogatunk szívesen, ahol jól érezzük magunkat, jó a közérzetünk, amelynek alapfeltétele a tiszta, friss  levegő. Újabb szempontként jelent meg az energiaárak emelkedésével, hogy a beltéri komfort biztosítása energia- és költséghatékonyan valósuljon meg.   

Lépésről lépésre haladnak a fosszilis anyagoktól mentes értékláncig

A Lindab Európa egyik piacvezető légtechnikai vállalataként úttörője annak, hogy fenntartható módon tegye elérhetővé az egészségünk szempontjából alapvető tiszta levegőt a zárt terekben. Az ügyvezető kiemelte:
„A Lindab komoly, nemzetközi színvonalon dolgozó fejlesztési csapattal rendelkezik. A cégcsoporton belül a Lindab Steel kiterjedt kapcsolatain át nagy mennyiségben képes alapanyagot vásárolni és rendelkezik azzal a potenciállal, hogy a nagy acélipari vállalatokkal közös fejlesztésekbe fogjon. A fejlesztések célja, hogy fosszilis anyagoktól mentes értékláncot hozzanak létre a bányától kezdve egészen a kész acéltermékekig.”

Az újrahasznosításon túli lehetőség az újrahasználat

A világ körforgásában olyan mennyiségű acél van jelen, ami szinte feleslegessé teheti az új gyártását – vélekedett az ügyvezető. Az acélelőállítás folyamatában a leginkább energiaigényes szakasz a vasérc bányászata és az acélgyártás. Emiatt is fontos, hogy minden lehetséges acélterméket vezessenek vissza a körforgásba, az újrahasznosításba.

Csipszer Zoltán hozzátette, az ideális az lenne, ha ezt a folyamatot is elhagyhatnánk, nem újrahasznosítanánk, hanem újrahasználnánk a termékeket. Erre azonban még az európai piac sem teljesen érett meg az emberek új iránti vágya miatt. A Lindab ügyvezetője szerint ez az érzet az emberek többségénél jelen van például a lakhatás kapcsán is. Azaz úgy gondolkodnak, hogy nem használt ingatlant szeretnének venni és felújítani, hanem inkább egy újat építenek/építtetnek fel. Ez a vágyvezérelt gondolkodás csak nehezen fordítható át a tudatosabb döntések irányába. Az első – fogalmazott a Lindab ügyvezetője –, hogy rámutassunk arra, hogy

az újrahasznosított alapanyagokból készült termékkel nem rosszabbat, nem egy használt dolgot kap a felhasználó, hanem egy fenntartható, jó, minőségi dolgot.

Pazarlás helyett retrofit

A szabályozási szinten hozott döntések jelentős lendületet adhatnának a folyamatoknak, úgy mint az épületek funkcióváltással történő újrahasznosításának.

A középületeknél például jó példával járhatnánk elöl, ha a régi, kiüresedett irodaházakból csinálnánk iskolát, bölcsődét vagy éppen egészségügyi intézményeket. Ezek szerkezete 50–100 évig bőven megállja a helyét, a falszerkezetek és a gépészet pedig felújítható és energiahatékonnyá tehető. A retrofit gondolat hazánkban működőképes és költséghatékony megoldás lehet,

hiszen jelenleg számos olyan üres épület előfordul, amelyek energiapazarló módon állnak, ahelyett, hogy azokat ismét használná a közösség.

Európa nyersanyag-függőségét, versenyhátrányát új gondolkodásmóddal dolgozhatja le

A szemléletváltás nemcsak klímavédelmi, hanem gazdasági szempontból is egyre hangsúlyosabb. Sok és markáns vélemény hangzik el, hogy kell-e a klímaváltozás ellen tenni. Csipszer Zoltán emlékeztetett, hogy a világ meghatározó gazdasági szereplőinek egy része, nem a fenntarthatóság, hanem a nagy arányú fosszilis energiahasználat irányába mozdult el. Európa kultúrtörténeti és egyéb szempontok miatt az előbbi utat választotta, ami gazdasági kihívásokat jelent. Ugyanakkor a fenntarthatósági folyamat melletti kitartás egyfajta kényszer is. A Lindab ügyvezetője kiemelte:

„Európában nem találunk megfelelő mennyiségben fosszilis energiahordozókat és alapanyaggyártáshoz szükséges nyersanyagokat. Ez a hiány jelentős piaci és politikai függőséget okoz az európai gazdaságnak, ezért is fontos az újrahasznosításról, az újrahasználatról, a fenntarthatóságról egyre szélesebb körben beszélnünk.”

Együttműködés, edukáció

A Lindab nagy hangsúlyt helyez a szemléletformálásra, az edukációra a fenntarthatóság terén is. Ebben együttműködik a hazai építőipar egyik kiemelt fenntarthatósági szereplőjével is, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületével (Hungary Green Building Council, HuGBC). A szakmai szervezet elkészítette a Zéró Karbon Útitervet. Ez a nagy gondosággal és profizmussal összeállított szakmai anyag támogatja az építésgazdaság szereplőit a döntéshozóktól, a tervezőkön, építőanyaggyártókon át a kivitelezőkig abban, hogy együttműködve, lépésről lépésre haladjanak a karbonsemlegesség 2050-es elérése felé.

Újrahasznosított alapanyagú termékek készülnek Biatorbágyon

Az idei évben a Lindab biatorbágyi gyárában is elkezdték a 75 százalékban újrahasznosított acélból készített légcsatornák előállítását. Csipszer Zoltán elmondta, az újrahasznosított acél alapanyag a gyártás oldalról nézve nem viselkedik másként a hagyományoshoz képest, így nem volt szükség új gyártástechnológiára vagy gépek beszerzésére.
Az újrahasznosított acélból készített légcsatornák azonos légtömörségi értékkel, korrózióállósággal, szilárdsággal és tartósággal rendelkeznek, mintha azokat hagyományos alapanyagokból gyártották volna.

A magyar piac számára folyamatosan és nagy mennyiségben elérhetőek a környezetbarát megoldással készített légcsatornák.  

A tervek szerint a kör keresztmetszetű egyenes légcsatorna elemek után a préselt és az épített idomokkal bővül majd ez a „zöld termékcsoport”.

Az ügyvezetőtől megtudtuk, hogy jelenleg egyedüli hátrányt az jelenti, hogy az újrahasznosítási folyamat miatt az alapanyag valamivel drágább a hagyományoshoz képest. Ezt ugyanakkor ellensúlyozhatja az, hogy az egész épület karbon-lábnyoma az újrahasznosított termékek beépítésével jelentősen alacsonyabb lesz a végfelhasználás során. Ez lépéselőnyt jelent az értéknövelő épületminősítések megszerzésében.

Megvalósul az első hazai pilot projekt

A Lindab számos nemzetközi pilot projekten tesztelte az újrahasznosított acélból gyártott termékeit. Magyarország is csatlakozik rövidesen ehhez a körhöz. Januárban egy élelmiszeripari cég beruházásánál építik be az első Magyarországon gyártott, újrahasznosított acélból készített légcsatorna elemeket.
A Lindab segítette a pilot projekt megvalósítását annak érdekében, hogy jó példát mutatva, elfogadottá váljanak a kisebb környezeti terheléssel előállítható légtechnikai cikkek a hazai piacon is. Csipszer Zoltán elmondta, a kivitelező szakemberektől érkezett első visszajelzések pozitívak: nincsen méreteltérés, szilárdságbeli probléma. A beépítések után légtömörségi és egyéb mérésekkel folytatódik a pilot projekt dokumentálása. Erről terveink szerint portálunk is beszámol majd.  

Fenntarthatóság beruházói és kivitelezői szemmel

A fenntartható megoldások elterjedésével szemben Magyarországon az áron kívül nehéz más kifogást találni – vélekedett a Lindab ügyvezetője. Ez a kérdés másként jelenik meg a beruházó szemszögéből, aki számára

előnyt jelent az újrahasznosított termékek alkalmazása akár a zöld hitelek igénylése, a bérbeadhatóság vagy az ESG jelentések tekintetében is. Utóbbiban forintra vagy euróra fordítható, hogy mit jelent egy jobb értékkel rendelkező épület magasabb áron értékesítésénél, bérbeadásánál a fenntartható megoldások alkalmazása.

Ez másként jelenik meg a generálkivitelezői szakaszban, ahol még kisebb hangsúlyt kap az, hogy az épület fenntarthatóbb legyen. Hiszen az árverseny az egyéb piacgazdasági tényezők egyelőre nem első helyre teszik ezt a szempontot. De ami késik nem múlik, hamarosan eljöhet az az idő, amikor generálkivitelezői szinten is versenyelőny lesz a zöld megoldások alkalmazása.

Álszentség helyett…

A Lindab ügyvezetője kiemelte, soha nem szabad álszentnek lenni, és azt mondani, hogy gazdasági érdek nélkül mi mindent megteszünk a fenntarthatóságért, mert az nem működik és nem fenntartható.
A cégek arra rendezkedtek be, hogy profitot termeljenek, és ez így normális, hiszen abból lehet finanszírozni a további fejlesztéseket, abból lehet új termékeket, új alapanyagokat behozni a piacra, és abból tudjuk a mindennapi életünket jobbá tenni. Csipszer Zoltán hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a fenntarthatóság a jövőnk kulcsa. Akkor tud majd gőzerővel működni, ha az gazdaságilag is alátámasztható. Addig is viszont fel kell készülni rá, megvizsgálni, hogy mit tudunk tenni egy zöldebb jövőért, és aki tud tenni érte, foglalkozni kell a zöldebb megoldások alkalmazásával, mert minden lépés számít.  

Az építkezés, amelynek hatása Budapesttől Bajáig tart

A Kvassay komplexum hatásterületén mintegy 450 ezer ember él. Ugyanakkor egyre népesebb azoknak a tábora, akik felfedezik a Ráckevei–Soroksári-Duna-ág turisztikai és rekreációs lehetőségeit, amelyre szintén hatással van a beruházás. Az agrárium szempontjából is jelentős ez a fejlesztés, a Dunavölgy vízrendszerébe évente a Balaton térfogatának negyedét kitevő 400-450 millió köbméter vizet vezetnek ki a Ráckevei–Soroksári-Duna-ágból. A Kvassay fejlesztésének hatása egészen Bajáig érezhetővé vált.

Kapocs a világhoz

A Kvassay-zsilip a dualizmus időszakának egyik legnagyobb hatású vízmérnökének, Kvassay Jenőnek a nevét viseli. Kortársával, a zsilipet tervező Sajó Elemérrel meghatározó szerepet töltöttek be az ország vízgazdálkodásának elméleti és gyakorlati formálásában. Kettejük munkájának köszönhetően kezdődött el 1910-ban a Soroksári Duna - ág csatornázása és a Budapest – Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő építése. Kvassay nevéhez fűződik az első vízügyi törvény, a szakképzés és a mérnökképzés színvonalának emelése.
Előrelátó gondolkodását a történelem gyorsan igazolta, a Duna jelentősége ugrásszerűen megnőtt a trianoni békekötés után, mint az egyetlen, az ország számára nyitva maradt szabad közlekedési útvonal. A vasúthálózat jelentős része a környező országokhoz került, amelyek igyekeztek az áruszállítást jelentős összegű tarifaszabással megnehezíteni.  

Kvassay, a Duna ura

A Kvassay komplexumot a Duna urának is nevezik sokrétű és kulcsfontosságú szerepe miatt. A Csepel-sziget északi csücskénél 1911-ben elsőként a hajózó zsilip, majd a beeresztő zsilip épült meg. A szivattyúteleppel és erőművel az 1950-es ’60-as években bővült a Kvassay.

• Az elsőrendű árvízvédelmi vonalban ellátja a Budapest-Baja árvízvédelmi öblözet védelmét.
• Aszályos időszakokban biztosítja a szabályozott vízszintet a Ráckevei–Soroksári-Duna-ágban. Innen táplálják a Dunavölgy halas tavait és öntözőrendszereit, valamint a Duna-Tisza-közének és Homokhátságnak a vízpótlását is támogatják évente akár 60-70 millió köbméternyi vízmennyiséggel.
• A zsilip és környéke kedvelt célpont a vízitúrázók és a horgászok körében.
• A műtárgynak kiemelt feladata van a vízminőség szabályozásában is, ökológiai gondokat idézne elő, ha nem jutna elegendő friss víz a Duna mellékágába, mivel a dél-pesti szennyvíztisztító által kezelt víz itt folyik bele a folyóba.

Drámai helyzet tette sürgetővé a beruházást

A Kvassay-műtárgy fejlesztéséről 2018-ban született döntés. Előzménye, hogy Budapestnél tíz centiméterrel megdőlt az addigi, 1947-ben mért 51 centiméteres legalacsonyabb vízállás rekordja.
 

Az aszályos időszakban a Ráckevei–Soroksári-Duna-ágban a vízszint 50 centiméterrel volt magasabb, mint a Nagy-Dunában: emiatt a főágból gravitációsan nem juthatott be a vízutánpótlása a mellékágba. A beépített szivattyúk az alacsony vízállás mellett nem tudták átemelni a Dunából a vizet a mellékágba, mobilszivattyúkkal pótolták a szükséges vízmennyiséget. Hosszú távú és költséghatékony megoldásként a döntéshozók új szivattyútelep létesítéséről határoztak.

A beruházással a Kvassay képes a Duna főágából az eddig mért legalacsonyabb vízszinthez képest, további 50 centivel alacsonyabb vízállásnál is (a budapesti vízmércén mért 17 cm-es vízállásig) minimum 30 köbméter/s vízhozamot juttatni a Ráckevei–Soroksári-Duna-ágba.

A megvalósítás sürgetővé vált, hiszen a történelemkönyvek már megörökítették, milyen következményekkel jár, ha nincs elegendő víz a mellékágban.

A halálra ítélt Duna-ág

A Duna a 18-19. században két, nagyjából egyforma méretű ágra bomlott miután átjutott a Gellért-hegynél lévő szűkületen. A jelzett időszakban gyakoriak voltak az árvizek, amelyet főként a Pest alatti részeken a homokzátonyokon feltorlódott jégtáblák okoztak.

Az 1838-as nagy pesti pusztítás után úgy határoztak, hogy a folyó két ága a Lágymányosi –Budafoki és a Ráckevei –Soroksári közül az egyiket mederkotrással főággá teszik, a másikat pedig lezárják.

Az 1870-ben elfogadott törvény alapján a ráckevei ágat halálra ítélték. A beavatkozás nyomán megszűnt a hajózás és a mederszakasz iszaposodni kezdett. A víztelenség miatti pusztulás az állat- és növényvilágon kívül, járványok révén az itt élő embereket is elérte.

A szigetcsúcs mindkét végében erőmű működött

1904-ben elrendelték a Duna-ág újbóli megnyitását és a Csepel-sziget északi csücskénél kamrazsilip, csege építését. Sajó Elemér tervei és építésvezetése mellett a hajózsilip kivitelezése víztelenített mederben zajlott. Favázas szerkezeteket építettek, amelyeket vasbetonnal töltöttek ki. A keszonokat gerendavázra függesztették és egy emelőszerkezettel a mederbe engedték, majd kitömték a vízzárást biztosító elemek közeit. Az így lezárt területről kiszivattyúzták a vizet. Ipartörténeti szempontól érdekes, hogy Sajó hozta be az országba az első Wolfsholz-féle cementbesajtoló berendezést, amelyet először a Kvassay-zsilip alapgödrének víztelenítési munkáinál alkalmaztak. 

A 16 hónap alatt megépített és 1911-ben átadott műtárgy feladata az eltérő vízszintű szakaszokon a hajóforgalom átsegítése. A fejlesztés következő szakasza a vízbeeresztő zsilip megépítése volt.

A Csepel-sziget déli csücskénél hároméves munka végén 1929-re készült el a tassi hajózsilip és a vízleeresztő, majd 1930-ra az erőmű. Utóbbi az 1956-os árvízkor megrongálódott és működésképtelenné vált. A tassi kivitelezésnél 1924-25-ben első ízben alkalmazták - szintén Sajó kérésére - Magyarországon a (Siemens-rendszerű) talajvízszintsüllyesztést, valamint az öntőtoronnyal való betonozás módszerét. A Csepeli-szigetcsúcsnál 1954-62 között zajlott a szivattyútelep és az erőmű kivitelezése.

Versenyfutás a projekten kívül és belül

Hatvan év után, 2022-ben ismét építkezés kezdődött a Kvassay-komplexumban. Ennek keretében a Colas és a STRABAG szakemberei két nagy szakaszra bontva valósították meg az összetett projektet. Az első részben az árvízvédelmi résfal építésével és a nyomóoldali csövek fektetésével, valamint a műtárgy megépítésével készültek el.
Az elvégzendő munkafolyamatok között szerepelt az erőmű turbináinak, a darupályáinak felújítása, az épület energetikai rendszerének korszerűsítése, elkezdődött a műemléki védettség alatt álló zsilipkezelő épület és a komplexum közelében álló szolgálati lakás, valamint a gerendatároló korszerűsítése, továbbá az uszadékkiemelő rendszer fejlesztése is.
Jelentős nyomást jelentett, hogy ezekkel a munkálatokkal a 2023 szeptemberében megrendezett atlétikai világbajnokságig el kellett készülni, mivel a munkaterület a stadion szomszédságában van és a kivitelezés nem zavarhatta a sportesemény lebonyolítását.

Hátramenetben közlekedő építési forgalom 

A vb után 2023 novemberében 28 ezer köbméter föld kitermelésével kezdődhetett el a második etap, amikor előkészítették a területet a szívóoldali csővezeték és műtárgy építéséhez. Ezt a munkafolyamatot megszakította a decembertől január közepéig tartó árhullám. Összesen három dunai árvíz érintette a beruházás megvalósítását.
További kihívás volt, hogy a munkaterület a sportlétesítmény szomszédságában volt, amit az építési forgalom csak a stadionon keresztül tudott megközelíteni. Az utolsó, vízparthoz vezető szakaszt helyhiány miatt, ráadásul kizárólag tolatva közelíthették meg a járművek. Az egyik legnagyobb ezek közül egy 250 tonnás autódaru volt, ami hátramenetben a két falszakasz között 10-10 centiméteres eltartással jutott le a munkálatok helyszínére. Az atlétikai stadion térköves útjait az építési forgalom terhelésétől 10 cm teherelosztó és 6 centiméteres aszfaltréteggel védték meg.

Egyetlen gombnyomással vezérelhetők 60 km-es partszakaszon a szivattyúk

A Kvassay modernizációját időben megelőzte a Csepel-sziget déli csücskénél a Colas által kivitelezett tassi Sajó Elemér többfunkciós vízleeresztő műtárgy felújítása. 2021-ben adták át a szivattyús vízátemelési és gravitációs vízleeresztésre is alkalmas komplexumot, amely a Ráckevei-Soroksári-Dunából a főágba és a Dunából a mellékágba is képes vizet átemelni.
A Kvassaynál zajló munkálatok során egyetlen megújított vezérlőrendszerbe integrálták a mellékágak vízigényét kiszolgáló szivattyúk irányítását 60 km-es partszakaszon.

Ismét munkára foghatóak az erőmű turbinái

A Kvassay-projektben megújultak az erőmű turbinái is. Az egyes turbinán a segédüzemi vezérlőket és a teljes hidraulikát cserélték ki, míg a kettes számút az utolsó csavarig felújították. A berendezés olyan hűtőköri rendszert kapott, amely képes hasznosítani a turbina által termelt hulladékhőt. Nyári időszakban a folyó vizét használják a hűtéshez, télen az erőmű fűtését biztosítja a szivattyú üzemeltetésekor termelt hő.

40 tonna szabadesésben…

Különleges eleme az erőműnek a turbinalapátok előtt lévő 40 tonnás zuhanózsilip. A hét méter széles és négy méter magas elzárótáblát üzemzavar esetén egy hidraulikai rendszer azonnal leengedi, az első szakaszon szabadesésben, hogy ne jusson több víz a lapátokhoz. Szintén a biztonságos működést szolgálja az új gerebtisztító-rendszer. Ennek funkciója, hogy a gravitációsan a Nagy-Dunából beömlő vízzel érkező uszadék ne kerülhessen be a turbinák lapátjaihoz. A modernizációval egy polipkanál segítségével ki tudják emelni a mederből az uszadékot, amit a meghosszabbított darupályán az új rendszer már távirányítással képes a konténerig eljuttatni.

Figyelőrendszer is ügyelt a Duna medrében dolgozók épségére

Az új szivattyútelep kivitelezése során a szívóoldali csővezeték és műtárgy kivitelezése a folyómederben 10 méteres mélységben zajlott. Ehhez
 

megépítették a Duna medrében Magyarország eddigi történetének legnagyobb, 150 méter hosszú és 7 méter széles jászolgálatát.

A munkaterület kialakításához a folyómeder egy részét szádlemezekkel lehatárolták, ehhez a fázishoz egy 80 méter széles és 100 méter hosszú úszóbárka érkezett a mellékágba a fedélzetén két, összesen 130 tonna súlyú munkagéppel.

A lehatárolt és víztelenített munkaterületről 8000 köbméter iszapot és agyagot emeltek ki, a halakat visszahelyezték a főágba.

A felépítményen 20-30 tonnás kotrógépek dolgoztak, ezek súlyát és a víz nyomását is ki kellett bírnia szádlemezeknek. A biztonságra számos módon ügyeltek, egyik fontos eszköze volt a jászolgálat állapotát monitorozó mérőállomás. A rendszer félóránként 150 pontot mért végig és milliméter pontossággal jelezte a szádlemezek esetleges elmozdulását.

Hét méteres betonfalak emelkedtek a Duna medrében

A víztelenített mederben a Horizont Invest Szerkezet Kft. a MEVA zsalurendszereivel több mint hét méteres magasságig betonfalakat emelt a kivitelezés során. A műtárgy feladata, hogy rávezesse a vizet a négy szivattyúra.
Az új telep négy szivattyúját 2 db párhuzamosan lefektetett, egyenként 1,8 méter átmérőjű cső, - amelyek egy 2,4 méter átmérőjű csőbe egyesülnek - szolgálja ki. Az acélcsövek 30 mm vastagságú porcelánkeménységű felületkezelést kaptak, hogy megfeleljenek a vízügyi beruházásoknál elvárt százéves élettartamnak.

A Kvassay-projekt kivitelezése 2022-ben kezdődött és 2025 tavaszán zárult és a klímaváltozás kihívásaira ad választ az árvízvédelem megerősítésével és többek között a Homokhátság vízpótlásának biztosításával.

Íme a támogatás feltételei

A pályázatban az vehet részt, akinek van napeleme vagy vállalja ennek telepítését, ehhez pedig egy 10 kilowatt kapacitású energiatárolót vásárol. Utóbbi beszerzéséhez a pályázat segítségével, két és fél millió forintos, vissza nem térítendő támogatást nyújtanak. Az állam állja a költségek nagyjából 80 százalékát.

Cél a tárolói kapacitások bővítése

Magyarország napelemes kapacitása 2010 és 2024 között 10 megawattról 8100 megawattra nőtt, ami egy atomerőmű teljesítményének felel meg – hangzott el a kormányszóvivői tájékoztatón. A januárban induló program célja a tárolási kapacitás fejlesztése, mivel a napenergia csak napsütés idején áll rendelkezésre. Az elbírálás során előnyt élveznek az éves szaldó elszámolásból már kiesettek vagy a következő öt évben kiesők, ezután pedig 5000 alatti lélekszámú települések lakói.

2030-ra évente akár 1,4 millió beltéri és kültéri hőszivattyúegység előállítására lesz képes. A fejlesztés részeként a termelési és kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységek is Európába kerültek, ezzel megerősítve a kontinens energiafüggetlenségét és technológiai szuverenitását. 

A döntésnek világos gazdasági és logisztikai háttere is van:

Pilzenből 24 órán belül elérhetők az európai piacok, így a szállítás gyorsabb, olcsóbb és környezetbarátabb. A számítások szerint a kontinensen – részben a klímaviszonyok változásának köszönhetően – jelentős bővülés várható ebben a szegmensben.

Klímatudatos üzem – Net Zero gyártási filozófia

A pilzeni gyár megújuló energiával működik: a napelempark mellett a gyártást zöldáram-beszerzések biztosítják, a hulladékhőt pedig újrahasznosítják. Az energiafogyasztást intelligens rendszer monitorozza, így a gyár már most teljesíti a Net Zero üzemek követelményeit. Ez szimbolikus lépés is: a Panasonic gyártása és termékfejlesztése egyaránt a dekarbonizáció és a klímabarát építés elveire épül.

A Centre of Excellence – tudás és innováció egy helyen

A gyárban működő új oktatóközpont, a Centre of Excellence tantermei és munkaterületei olyan gyakorlati képzéseknek adnak otthont, ahol szerelők, mérnökök és tervezők sajátíthatják el a legújabb hőszivattyús technológiák alkalmazását. A központot úgy alakították ki, hogy akkreditált képzéseket és távoktatási lehetőségeket is biztosítson.
Az új részlegen a Panasonic saját fejlesztői is dolgoznak; a cél, hogy 2028-ra a hőszivattyúk teljes fejlesztési ciklusa Pilzenbe kerüljön. Az üzem így nem csupán termelési, hanem európai innovációs központ is. Ezt a törekvést az a partnerség is támogatja, amelyet a cég a Nyugat-Csehországi Egyetemmel és az Ostravai Műszaki Egyetemmel alakított ki. 

Csúcskategóriás robottechnológia

A Panasonic új üzeme nemcsak fenntartható, hanem technológiai szempontból is csúcskategóriás. Az üzemben jelenleg 80 ipari robot működik, és a gyárat úgy alakították ki, hogy a jövőben AGV-k (automatizált irányítású járművek) és AMR-ek (autonóm mobil robotok) is hatékonyan működhessenek benne. A cél: 100%-ban automatizált komponensgyártás. 

Lépéselőnyben a jövő gépészetéért

Az Európai Unió idén hatályba lépő rendelete alapján 2030-tól csak olyan hűtőközeggel működő berendezések forgalmazását engedélyezi majd, amelyek GWP értéke 150 alatt van. Ezt a mutatót valamennyi üvegházhatású gázhoz hozzárendelik, megmutatja, hogy az mennyi hőt képes csapdába ejteni a Föld légkörében.

Az uniós szabályozás az F-gázok, vagyis a hűtőközegben használt fluorozott gázok fokozatos kivezetését jelenti.

A Panasonic erre reagálva hozta létre az Aquarea L-generációs sorozatot, amely természetes R290-es hűtőközeggel működik, GWP értéke mindössze 3. A rendszer alkalmas akár 75 °C-os fűtővíz biztosítására is – ideális meglévő radiátoros rendszerek kiváltására.

Innováció az ipari, kereskedelmi és a lakossági felhasználásban – Kültéri egység nélküli megoldások

A Panasonic új hűtéstechnikai termékcsaládja, az iCORE és az iCOOL, már a következő évtized szabályozási elvárásaihoz igazodik. A természetes hűtőközeggel működő hűtőközeggel működő iCORE-egységek 15–29 kW kapacitással nyújtanak fenntartható alternatívát kereskedelmi hűtésre, míg az iCOOL inverteres, HFC- és A2L-kompatibilis megoldásokat kínál. A lakossági szegmensben a kültéri egység nélküli RAC Solo klímaberendezés jelenti az innováció csúcsát: egyetlen készülékben egyesíti a fűtés, a hűtés, a párátlanítás és a szellőztetés funkcióit.

Stratégiai lépés egy növekvő piacra

Az európai hőszivattyú-piac 2024-ben 12,2 milliárd eurót ért el, és előrejelzések szerint 2034-re 71 milliárd euró fölé nőhet.
A Panasonic döntése tehát egyszerre stratégiai lépés és reakció a piac dinamikus bővülésére. „Fejlesztéseinket az innováció, a fenntarthatóság és a piac igényei iránti gyors válasz vezérli” – fogalmazott Enrique Vilamitjana, a Panasonic HVAC-divíziójának európai ügyvezető igazgatója.

A jövő épületei okosak

A pilzeni beruházás nemcsak gyár, hanem jövőorientált szakmai együttműködési központ is. A Panasonic ezzel a fejlesztéssel egyértelműen bizonyítja: a klímatudatos építés és a technológiai innováció kéz a kézben jár. A gyár – és az itt fejlesztett rendszerek – megtestesítik azt a jövőképet, amelyben az épületek nemcsak állnak, hanem lélegeznek, tanulnak és alkalmazkodnak a fenntartható működéshez.

Évente 2,7 millió köbméter víz visszatartását tudják megoldani

A projekt négy szikes tavat fog kezelni, amelyek a dél-alföldi Tisza-völgyben helyezkednek el: a gátéri Fehér-tó, a tömörkényi Lyukashalmi-puszta, a balástyai Müller-szék és a sándorfalvi Macskás-szék rehabilitációja fog megvalósulni, összesen 1038 hektáron.

Az vízügyi infrastruktúra fejlesztése során két új műtárgyat építenek. Emellett egy meglévő felújítása és egy vízpótlást biztosító szivornyarendszer telepítése történik. Mindez évente 2,7 millió köbméter víz visszatartását biztosítja majd.

A cél

• a szikes vizes élőhelyek mozaik jellegének helyreállítása,
• a megfelelő vízviszonyok biztosítása,
• a területen jellemző madárfajok szaporodási sikerének javítása és költő populáció méretének növelése,
• valamint az inváziós fajok egyedszámának csökkentése.

A vízkormányzás modellezése modern dróntechnológiával történik

Az eredmények monitorozására és a szikes területek felmérésére modern dróntechnológiát alkalmaznak és mesterségesintelligencia-alapú szoftvert fejlesztenek.

"A területeket le kell repülni, azokról 3D-térképeket kell készíteni a vízkormányzás modellezése miatt, illetve el kell készíteni a térképfedvényeket is" - olvasható az MME honlapján.

A projekt teljes költségvetése 2,043 millió euró (csaknem 780 millió forint), amely 75 százalékát biztosítja az EU támogatása.

A vízborítottság időtartama 20-30 nappal csökkent

A közlemény szerint a Pannon szikes sztyeppék és mocsarak az Európai Unió olyan kiemelt élőhelytípusai közé tartoznak, amelyek kizárólag a Kárpát-medencében fordulnak elő.

Ebbe a típusba tartoznak a szikes tavak, amelyek olyan sekély, többnyire időszakos vízállású vizes élőhelyek, amelyek vizét magas oldott sótartalom és lúgos kémhatás jellemzi.

A klímaváltozás miatt a némileg csökkenő éves csapadékmennyiség eloszlása kedvezőtlenné vált a földön fészkelő, vizes élőhelyekhez kötődő madárfajok számára. A költőhelyek nagyon korán kiszáradnak, gyakran már április végén, és így költésre alkalmatlanná válnak. A természetes élőhelyeken a vízborítottság időtartama 20-30 nappal csökkent.

Kerítéssel védett költőszigetek jönnek létre

A rehabilitációs munka eredményét négy madárfaj - nagy goda (Limosa limosa), piroslábú cankó (Tringa totanus), böjti réce (Spatula querquedula), barátréce (Aythya ferina) - megtelepedésével, illetve költési sikeressége növekedésével mérik.

A projekt részeként egy korábbi uniós projektben már kipróbált villanypásztor-kerítéssel tavasszal az aktuális vízviszonyokhoz alkalmazkodva egy-öt hektáros költőszigeteket alakítanak ki, ahol a madarak magas költési siker mellett nevelhetik fiókáikat.

A beruházás biztonságosabbá teszi – akár intenzív csapadékhullás esetén is – a víz kontrollált elvezetését. Továbbá tehermentesíti a tisztítótelepet, hiszen az esővíz kezelésével nem kötnek le kapacitást. A megosztott csőhálózat kiépítése környezetvédelmi szempontból is jelentős előrelépést jelent, és megteremti az alapját a korszerű csapadékvíz gazdálkodásnak is.

Ez a fejlesztés egy átfogó modernizációs program része

A kivitelezés során 334 méter hosszan új gerincvezetéket fektetnek le. Ezenkívül a cég szakemberei 440 méteren új ingatlanbekötéseket is kiépítenek.
A STRABAG mostani megbízása a teljes csapadékvíz-csatorna kiépítésére és az ideiglenes burkolathelyreállításra szól. 
Esztergom átfogó fejlesztési terv mentén négy év alatt, – lehívási kötöttség nélkül – 4 milliárd forintot fordít a város út- és közműhálózatának bővítésére és korszerűsítésére is. Az egyes projektek egyedi szerződésekben meghatározott műszaki tartalommal valósulnak meg.

A városi környezet kihívásai

A munkaterület sajátos adottságokkal rendelkezik, ugyanis egy időben több kivitelező cég is dolgozik a Deák Ferenc utcában. Párhuzamosan zajlik a szennyvízcsatorna-építés és az ivóvízvezeték-kiváltás az ÉDV Zrt. megrendelésében, más-más kivitelező bevonásával. A munkák összehangolása, folyamatos koordinációt igényel a felek részéről. 
További kihívást jelent a sűrűn beépített, lakott városi környezetben zajló építkezés, valamint a meglévő közművek üzemelésének fenntartása. A 340 méteres, mintegy 10 méter széles utcában a munkálatok ideje alatt a gyalogosforgalmat is biztosítani kell. 

Változó átmérőjű vezetékek épülnek

A gerincvezetéket négy eltérő átmérővel építik meg: 152 méteren 500 mm, 88 méteren 400 mm, míg  53 méteren 315 mm, valamint 41 méteren 200 mm átmérőjű csőből épül meg, összesen 25 tisztítóaknával.
A bekötővezetékek 160–400 mm közötti átmérővel, összesen 444 méter hosszban épülnek meg. 
A kivitelezés a befogadó irányából, folyamatos munkavégzéssel, aknaközönként halad. Az alapozást megelőzően közműfeltárás és helyszíni felmérés készült a meglévő vezetékek pontos elhelyezkedésének feltérképezésére. 
A mélyebb szakaszokon dúcolt munkagödör kialakításával zajlik a kivitelezés.
A földvisszatöltés és tömörítés során kiemelt figyelmet kap a munkavégzéssel járó rezgések minimalizálása, hogy megvédjék a környező, idősebb épületeket. 

Környezetbarát és fenntartható munkavégzés 

A kivitelezés során a STRABAG és alvállalkozói korszerű, Euro 4-es besorolású munkagépeket alkalmaznak, ezzel is csökkentve a károsanyag-kibocsátást és a zajterhelést. 
A munkálatok során mintegy 700 m³ föld kitermelése történik, amelyből 400 m³ a helyszínen visszaépíthető, míg a fennmaradó mennyiséget lerakóhelyre szállítják. 

Tíz hét alatt elkészülhet az új rendszer

A projekt egyik legnagyobb kihívása a szűk határidő, a párhuzamosan zajló közműépítéseken kívül az is, hogy a munkaterület közelében lévő régi, leromlott állapotú környező épületek miatt különös gondossággal kell elvégezni a nagyobb rezgéssel járó munkálatokat, például a földvisszatöltéseket és a tömörítést.
A kivitelezés várhatóan december végére befejeződik. 

A városi megújulás első lépése 

A most zajló víziközmű-fejlesztés az utca teljes megújulásának első üteme. A tervek szerint ezt az elektromos hálózat modernizálása, valamint út- és járdafelújítási munkák követik majd. Ezek előkészítése Esztergom önkormányzatának jövő évi fejlesztési programjában szerepel. 

Ma reggel Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára mutatott be egy új 50 milliárd forintos keretet, mely a program részeként érhető el. "A beépített napelemkapacitás 1,7 százalékának tárolására van lehetőség Magyarországon, ezért további programokra van szükség energiatárolók építéséhez" - vezette fel az államtitkár a témát csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Ilyen a Jedlik Ányos Program keretében 50 milliárd forintos kerettel most meghirdetett támogatás vállalkozások számára.

Emlékeztetett arra, hogy korábban energiaelosztók, vállalatok és - a Napenergia Plusz Program keretében - családok 180 milliárd forintot már felhasználtak energiatárolók építésére, amellyel 150 megawattnyi napenergia tárolására van lehetőség.

A legjobb arányú növekedés a kontinensen

Elmondta, míg 2010-ben néhány megawatt teljesítményű napelem működött az országban, jelenleg 8000 megawatt beépített teljesítmény van. Európában Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban a beépített napenergia-kapacitás, több mint 300 ezer családnál biztosítja a saját áramellátást napelem, a 2010 óta épült, 100 négyzetméteres lakóingatlanok egynegyedében van napelem - fűzte hozzá.

Előre kell gondolkodni energiaügyekben

Hangsúlyozta, hogy az energiatárolás problémájának megoldása a 2030-as évek fontos feladata, de ahhoz, hogy az ország "magabíró" legyen villamos energiában, már most el kell kezdeni a kapacitások kiépítését.

Kiemelte, az energia- és iparpolitika azon dolgozik, hogy ezek a kapacitások gond nélkül rendelkezésre álljanak. Ma az energiatárolás gyorsan beépíthető formáját leginkább az akkumulátortechnika jelenti, nem véletlen, hogy a kormány úgy építette az iparpolitikáját, hogy energiatárolást célzó beruházások jöttek létre Magyarországon - mondta az államtitkár.

A központ mellett 4,07 megavolt-amper teljesítményű (MVA AC), fix tartószerkezetes napelemeket telepítettek. A dolgozói parkolóban 0,6 MVA AC teljesítményű carport rendszerű naperőmű épült: 0,04 MVA AC teljesítményű a legkisebb, kéttengelyes, napkövető rendszerű erőmű. A központ melletti záportározón pedig elkészült az ország egyik első úszó naperőműve, amely 0,19 MVA AC teljesítményű.

Jégkásás tárolóval hasznosítják majd ki a nyáron megtermelt energiát

A november 11-i eseményen Szabó Gábor akadémikus, az ELI ALPS ügyvezetője hangsúlyozta, a lézeres kutatóközpont a világ legzöldebb tudományos nagy berendezése. Jelenleg az energiaigény 35 százalékát fedezik megújuló forrásból, optimalizált tárolási kapacitások kialakításával ez az arány rövidesen 50 százalékra nőhet.

Az ügyvezető kifejtette, a kutatóintézet energiafelhasználásának túlnyomó részét a légkezelőrendszer hűtésére fordítják. Annak érdekében, hogy a tavaszi, nyári időszak során a napelemek által termelt villamos energia felhasználását hatékonyabbá tegyék jégkásás tároló kialakítását tervezik. Jelenleg pilot projektként egy 5 köbméteres tartályt próbálnak ki, amennyiben ez sikeres, összesen 100 köbméternyi tárolót alakítanak ki, amely akár hajnali 2-ig is fedezné az éjszaka egyébként is lecsökkenő hűtési igényt.

Áprilistól szeptember végéig napközben az országnak áramtöbblete van

A keddi eseményen az energiaügyi miniszter is részt vett. Lantos Csaba elmondta, a kormány eddig 25 milliárd forinttal támogatta az ELI ALPS és az egyetemi Science Park infrastruktúrájának kiépítését. Hozzátette: bízik benne, ez a jövőben is folytatódik.

A miniszter kifejtette, a magyar energiapolitikának két karbonsemleges pillére van, a nukleáris ipar és a megújulók - köztük a nap- és a szélenergia - hasznosítása. Magyarországon jelenleg 8200 MW-nyi naperőművi kapacitás működik. Áprilistól szeptember végéig - amikor a napelemek nagy mennyiségben termelnek - napközben az országnak áramtöbblete van. Idén 15 napon Magyarország nettó áramexportőr volt - tudatta a miniszter. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, idén 340 olyan óra volt, amikor nulla vagy negatív volt az áram ára, ezért szükség van energiatároló kapacitások kiépítésére.

Lantos Csaba kitért arra is, hogy 15 év után megváltozott a politika, lehetőség nyílik új szélerőművek építésére, melyek valamelyest ki tudják egészíteni a napelemes kapacitásokat. Hozzátette, a jó földrajzi adottságoknak köszönhetően komoly lehetőségek rejlenek a geotermiában, valamint a biomassza hasznosításban is.

Ez mintegy 2 millió gigajoule (GJ) igazolt energiamegtakarítást eredményez, ami évente mintegy 60 millió köbméter földgáz megtakarításának felel meg. A hőszigetelés 25 éves időtávon fejti ki pozitív hatását, így a program eredménye az ország tartós rezsicsökkentéséhez is hozzájárul

Közleményükben felidézték, hogy a hazai épületenergetikai korszerűsítések új szakasza kezdődött meg az EKR-törvény szigorításával. Az év közepén életbe lépett szabályozás jelentős megtakarítás-hozzájárulási elvárásokat támaszt a nagy energiakereskedőkkel szemben, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a lakosság ingyen vagy jelentős kedvezménnyel jusson hozzá épületenergetikai korszerűsítésekhez.

A projektek fele az Észak-Kelet és Észak-Alföld régiókban valósult meg

Az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozata adatai alapján az ország észak-alföldi és észak-keleti régiói, ezen belül is kisebb települések kiemelkedően aktívak a programban. Az eddig megvalósult energetikai korszerűsítések 53 százaléka ezekben a térségekben valósult meg, több mint 2,3 millió négyzetméter padlásfödém szigetelésével 16 ezer lakóépületen.

Jellemző, hogy egy kisebb településen belül a jó hír gyorsan terjed, és ahol a lakosok látják a gördülékeny folyamatot, ott hamar bizalmat szavaznak az ingyenes lehetőségnek. Ez azért is pozitív fejlemény, mert energetikailag a leginkább elavult épületállomány ezeken a településtípusokon található - írták a közleményben.

Az év végére 50 ezer lakóépület fejlesztését prognosztizálja az ÉVOSZ

Koji László, az ÉVOSZ elnöke a közleményben kiemelte, a lakossági érdeklődés jelenleg is erőteljes az ingyenesen elérhető korszerűsítési lehetőségek iránt, a szakszövetség várakozásai alapján 2025 végéig összesen 50 ezer lakóépület válhat takarékosabbá, és olcsóbban fenntarthatóvá.

Az EKR-program az építésgazdaságra gyakorolt pozitív hatásával az anyaggyártókon és -kereskedőkön túl a vidéki építőipari mikro- és kisvállalkozásoknak ad munkalehetőséget. A hazai épületállomány korszerűsítésével könnyen megspórolható lenne évi 1 milliárd köbméter gáz is, ezért a szigorúbb kvóták hosszabb távú fenntartását javasolják.

2030-ig kiterjesztenék a kvótát

A jelenleg 2026-ra előírt 1,4 százalékos kötelezettségi szint 2030-ig történő meghosszabbítása megteremtené az alapot a hosszú távú tervezhetőséghez és biztosíthatja a program tartós pozitív hatását - tette hozzá Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke.

Közleményében az ÉVOSZ kitért arra is, hogy a szigorúbb EKR-szabályozás hatásaként jelentősen és tartósan csökken az ország energiaigénye és karbonlábnyoma. A szakszövetség összhangban a Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatával azt javasolja a törvényalkotóknak, hogy a 2026-ra előírt 1,4 százalékos kötelezetti kvótát terjesszék ki 2030-ig. Ez a módosítás hosszabb távon is biztosítja az EKR-program pozitív hatásait, amivel jelentősen hozzájárul a hazai épületállomány energetikai megújulásához.

A közlemény szerint a 2027 augusztusára befejeződő átfogó beruházás célja az önkormányzati tulajdonú ingatlanok szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, fenntarthatóbbá téve a könyvtár, az orvosi rendelő, az iskolai étkező, a melegítő konyha és a városi gyógyfürdő működését.

1,8 kilométer mélyre fúrnak kutat

A Csongrádon meglévő geotermikus kaszkádrendszer végpontja a fürdő, azonban a bekapcsolt fogyasztók hőigénye és a kút kitermelő kapacitásának romlása miatt jelenleg az intézményben gázfűtést is alkalmazni kell. Az új, a fürdő területén fúrt, 1800 méteres talpmélységű kút biztosítja majd a hiányzó hőenergia-kapacitást, ugyanakkor a kinyert, 60-65 Celsius-fokos vizet balneológiai célra is hasznosítják majd.

A fejlesztés része a fürdő gyógymedencéinek energetikai korszerűsítése is: elvégzik a szivattyúk felülvizsgálatát, felújítását, szükség esetén cseréjét. A korszerű épületfelügyeleti rendszer kialakításával, a ventilátorok korszerűsítésével és a kompresszorok, fúvókák optimalizálásával is jelentős energiamegtakarítás érhető el.

Számos ágazat használhatja a jövőben

Az eChemicles Zrt. és a MATECH együttműködése által egy új, konténeres szén-dioxid-átalakító berendezés jön létre. A folyamat során az ipari melléktermékként keletkező szén-dioxidból értékes, zöld alapanyag jön létre, amelyet számos iparág – például a vegyipar, az acél- és műanyaggyártás, valamint a szintetikus üzemanyag-előállítás – is hasznosíthat. Így az ipar a jövőben nem csupán kibocsátja, hanem újra is hasznosítja a CO₂-t.

Ha a rendszer megújuló energiával működik, akkor teljesen környezetbarát. A technológia elsődleges célja, hogy hosszútávon segítse az ipart a zöld alapanyagokra való átállásban, valamint a károsanyag-kibocsátás semlegesítésében és ezáltal hozzájáruljon a környezeti lábnyom csökkentéséhez.

Egy 6 méteres ipari konténerbe integrálva működik

„A KÉSZ Csoport ipari, technológiai tapasztalata lehetővé teszi, hogy a technológiánk eljusson az ipari környezetbe. Ez a konténeres egység az első lépés afelé, hogy a CO₂-hasznosítás ténylegesen megvesse a lábát a piacon” – mondta el a projektről Dr. Janáky Csaba, az eChemicles társalapítója és vezérigazgatója.

A MATECH Magyar Technológiai Kft., a projektben mérnöki, beszerzési és kivitelezési szakértőként vesz részt. A vállalat az ipari technológiai projektek megvalósításában szerzett több mint egy évtizedes tapasztalatára építve felel a konténeres CO₂-átalakító rendszer megépítéséért.

A rendszer egy 6 méteres ipari konténerbe integrálva tartalmazza az elektrolizáló cellákat és a működéshez szükséges más technológiai egységeket.

Ez a prototípus nyithatja meg az utat a szélesebb körű alkalmazás előtt

Károlyi András, a MATECH Kft. ügyvezetője hozzátette: „Büszkék vagyunk rá, hogy részt vehetünk abban, hogy a kutatási eredményekből ipari megoldások szülessenek. Csapatunk mérnöki és kivitelezési szakértelmével segítjük, hogy a CO₂-hasznosítás ne csak laboratóriumi kísérlet, hanem ipari valóság legyen.”

A fejlesztés célja, hogy létrejöjjön egy ipari tesztelésre alkalmas második generációs prototípus, amely megnyitja az utat a szén-dioxid-hasznosító rendszerek szélesebb körű alkalmazása előtt. A közös munka révén a KÉSZ Csoport Ipari Technológiák divíziója tovább bővíti fenntartható ipari technológiai portfólióját, mellyel aktív szerepet játszik a karbonsemleges ipar megteremtésében.

Években mérhető a burkolat élettartamának meghosszabbítása

A Rejuvenátor-technológia egy speciális felületi kezelés, alkalmazásával az elöregedett aszfalt kopórétegének bitumentartalmát „újraélesztik”.

A folyamat során a burkolat felszínére olyan rejuvenáló anyagokat juttatnak, amelyek visszaadják az aszfalt rugalmasságát és záróképességét. Az eljárás hatására csökken a csapadékvíz beszivárgásának kockázata, miközben a burkolat érdessége és a járművek tapadása hosszabb ideig megőrizhető. A bitumenmegújítással a burkolat állapota legalább kettő-négy évre stabilizálható.

Az M60-as autópályán megvalósított pilotprojekt a módszer hatékonyságát igazolta

A BITUNOVA Kft. először az M60-as autópálya egyik kijelölt szakaszán tesztelte a technológiát, kétéves követéssel dokumentálták a beavatkozás hatásait. A vizsgálatok eredményei igazolták a módszer hatékonyságát: a rejuvenált szakasz az évek során is megőrizte vízzáróságát, érdességét és általános szerkezeti épségét.

Újabb szakaszokon alkalmazták a technológiát

A kedvező tapasztalatok nyomán 2025-ben a BITUNOVA újabb megbízást nyert el: az M6–M60 autópálya lehajtóinak, csomópontjainak és pihenőhelyeinek burkolatmegújítására. A kijelölt területeken a Rejuvenátor technológiát alkalmazták. A kivitelezés forgalomkorlátozás nélkül, mozgó terelés mellett zajlott le, a projekt pedig határidőre és zökkenőmentesen fejeződött be.

Különleges technikai háttér

A Rejuvenátor technológia a felületi bevonatok családjába tartozik, ugyanakkor speciális követelményeket támaszt a kivitelezéssel szemben. A munkavégzéshez egyedileg fejlesztett géppark szükséges, amely képes biztosítani az anyag szórási egyenletességét és az optimális anyagfelhasználást.
A BITUNOVA saját fejlesztésű bitumenemulziót alkalmaz, amely kifejezetten rejuvenálási célra lett optimalizálva. A burkolat érdesítését precízen előkészített bazaltdarálékkal végzik, ami hosszú távon garantálja a járművek megfelelő tapadását.

A technológia előnyei és korlátai

A Rejuvenátor technológia több szempontból is előnyös megoldás: gyors kivitelezést biztosít minimális forgalomkorlátozás mellett. A beavatkozás akár mozgó tereléssel is elvégezhető. A teljes rétegcsere költségeinek töredékéért elvégezhető a burkolat karbantartása, megújítása. A fenntarthatóságot támogató technológia, alkalmazásával megnövelhető a burkolatok élettartama és ritkábbá tehetőek a nagy környezeti terheléssel járó szerkezetcserék.
Korlátot jelent ugyanakkor, hogy a technológia gazdaságosan főként nagyobb felületeken alkalmazható, a speciális gépigénye miatt.

Fenntartható szemlélet a hazai úthálózatban

A BITUNOVA Kft. által alkalmazott Rejuvenátor technológia jól illeszkedik a modern burkolatfenntartási irányelvekhez, amelyek az állapotmegőrzést helyezik előtérbe a költséges és időigényes rétegcserékkel szemben.
A hazai autópálya-hálózaton szerzett tapasztalatok alapján a módszer széles körű bevezetése jelentős megtakarítást, fenntarthatóbb üzemeltetést és hosszabb burkolatélettartamot eredményezhet a jövőben.

A fenntarthatóság a stratégiai döntéshozatal része

A megszólalók egyaránt a zöldépítés és tervezés útján járó szereplők, akik a fenntarthatóságot az üzleti és szakmai döntéshozatal szerves részeként tekintik.
A WING-nél a fenntarthatóság mára stratégiai menedzsmentfeladattá vált. A közép-európai ingatlanpiac egyik vezető, magántulajdonban lévő ingatlanfejlesztő és -befektető vállalatcsoportja különböző korú és funkciójú ingatlanokat kezel, ezért energiahatékonysági és fenntarthatósági divíziót hozott létre, amely a teljes portfólió működését átfogja. Ennek vezetője, Kovács Tamás, aki szerint az ESG-jelentések készítése nem csupán megfelelés, hanem döntéstámogató eszköz is.

A szakember tapasztalatai szerint azok a fenntarthatósági, energiahatékonysági fejlesztések támogatottak ma a piacon, amelyek 15-20 éves megtérülési idővel kecsegtetnek.

Az ennél hosszabb megtérülési idők esetében már nehéz érvényesíteni a fenntarthatósági szempontokat, de nem lehetetlen. Kitért arra is, hogy fontos azt is látni, hogy másként közelítik meg a szereplők ezt a kérdést, ha saját célra fejlesztenek ingatlant, vagy további hasznosításra szánják azt. Utóbbi esetben ugyanis a beruházás megtérülését a bérleti és egyéb üzemeltetési díjakból kell biztosítani.

Egészségtelen halmozás helyett a társadalmi felelősségvállalást emelik a fókuszba

A CPI Facility Management számára is fontos feladat, hogy az általa kezelt bérleményekben érvényesítse a fenntarthatósági elveket. A CPI FM összesen 1,33 milliárd euró értékű ingatlanportfóliót – iroda-retail-szálloda - kezel, melynek összterülete 662500 négyzetméter. Győri Gyula etikai kérdésnek tartja a fenntarthatóságot.

Munkatársaival azon is dolgoznak, hogy azok a szempontok, amelyek a karbonlábnyom csökkentését célozzák gazdasági értelemben is fenntarthatóak legyenek. Kiemelte, hogy bérbeadóként egy jövőbeli út lehet, ha a bérlőkkel közösen lépnek a célkitűzések megvalósítása felé.

A tanulásnak és a társadalmi felelősségvállalásnak kell teret engedni az egészségtelen halmozás helyett, az etikus gondolkodás mentén így megteremthető a fenntarthatóság az üzleti világban is.    

A technológiai és tudásbeli feltételek adottak kérdés, mihez kezdünk vele

Eladási célú ingatlannál eltolódik a fókusz, az alacsony bekerülési költség és a magas profit kerül előtérbe – osztotta meg tapasztalatait a kérdéskörben Bíró Gábor, a Spányi Partners operatív igazgatója.

A cég 1991 óta projektmenedzsmenttel, költségmenedzsmenttel és műszaki ellenőrzéssel támogatja az építési projekteket. A profit és a fenntarthatóság célja nem zárja ki egymást, de más hangsúlyokat kíván. A szakember az épületgépészet kulcsszerepét emelte ki a fenntarthatóságban. Úgy vélte,

az ágazatban minden technológiai és tudásbeli feltétel adott ahhoz, hogy a zöldépítés gyakorlat legyen, a kérdés csupán az, mennyire élünk ezzel a tudással.

A fenntarthatósági törekvéseknek át kell szőniük a teljes értékláncot

Tunkli Gábor, a Lindab minőség- és környezetirányítási vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóság szempontjából a legfontosabb döntések már a beruházói tervezés legkorábbi fázisában megszületnek.

Ha beruházói döntéseknek megfelelően a tervezők és beszállítók időben együttműködnek, olyan megoldásokat lehet választani, amelyek egyszerre energiahatékonyak és költségtudatosak.

Beruházói oldalon már megjelenik a zöldépítési szemlélet és igény, kivitelezői oldalon is van egy-egy jó példa, de itt még van lehetőség további előrelépésre. Lényeges feladat lesz ezt együttműködéssel a teljes értékláncon keresztül meghonosítani.  

Utánkövetés, a hiányzó láncszem

A szabályozói elvárások és a beruházói igények is teret nyitnak a fenntartható épületgépészeti megoldásoknak – mondta Kovács Tamás.

Ugyanakkor megoldandó feladat az utánkövetés, az elkészült vagy felújított épületekben a modern berendezések működésének paraméterezése, összehangolása, valamint a szerződési keretrendszerek újragondolása. A papíron hozott számok nem teljesülnek akkor, amikor megtelnek az épületek bérlőkkel - ebben egyszerre van jelentős lehetőség és érzékelhető lemaradás.

Beépülnek a rendszerek, a felhasználóra való szabása viszont nem mindig történik meg – erősítette fel az utánkövetés hiányában rejlő problémát és lehetőséget Győri Gyula. Így előfordul, hogy a bérlő nem azt kapja, amit az épülettel ígértek számára. Az üzemeltetés és annak költségei szintén egy újabb érzékeny témakör. A szakember ezen a téren az edukálásra helyezte a hangsúlyt. Sok jó megoldás van, de nem mindig jól használjuk őket.  
Az igényvezérelt rendszerek nagy lehetőséget rejtenek. Ugyanakkor a korábbi jó megoldások sem megfelelően épültek be, és ehhez hasonlóan sok esetben a használat sem rendeltetésszerű – figyelmeztetett Bíró Gábor. A hibrid megoldások használata pedig jelentős hatásfok növeléssel járna. A szakember is az egyes szakmacsoportok együttműködését sürgette.

Az EPD-k bevezetése mérföldkő lehet az iparágban és a klímacélok felé vezető úton

A Lindab, Európa egyik piacvezető légtechnikai vállalataként kiemelt szerepet szán az újrahasznosított acél felhasználásának, a hibrid rendszerek fejlesztésének és a vezérléstechnológiai innovációknak.
A szakember hozzátette, hogy a technológiai fejlesztés mellett a képzés és a szemléletformálás is elengedhetetlen, mert „a jó technológiát is el lehet rontani, ha nem használjuk jól”. A Lindab nagy hangsúlyt fektet a képzésre és edukációra, valamint az újrahasznosított acél alkalmazására.

Tunkli Gábor emlékeztetett arra is, hogy a Lindab már korábban elkötelezte magát amellett, hogy közel nulla CO₂-kibocsátású acélt vásárol az SSAB-tól.  A két vállalat azóta a korábbi megállapodást egy hétéves szerződéssé alakította, amelynek szállításai 2026-ban kezdődnek.
A szakember kitért a szabályozásban rejlő lehetőségekre is; példaként megemlítette, hogy

a skandináv országokban már jogszabály írja elő a beépített karbonlábnyom-számítást is és ebből következően a termékhez kapcsolódó  EPD-knek nem csak a megléte, hanem a kibocsátási értékei is versenytényezővé váltak; ha a magyar jogszabályi környezet is ebbe az irányba mozdul, „új fejezet nyílhat meg az iparágban”.

A beszélgetés végén Hegedűs Éva emlékeztetett: 2028. január 1-jétől minden ezer négyzetmétert meghaladó új épület esetében kötelező lesz karbonlábnyom-számítást benyújtani, 2030-tól pedig ez minden új építésű ingatlanra kiterjed.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az ESG-adatgyűjtés, a technológiai innováció és az iparági együttműködés együtt vezethet el a karbonsemleges építőipar megvalósítása felé. Hegedűs kiemelte: a fenntarthatóság immár nem választás kérdése, hanem az építőipar fejlődésének alapfeltétele.

Az ABK Építésziroda Kft. által elkészített tervek megvalósításával a település egy multifunkcionális csarnokkal gyarapodik, amely megfelel az NB I/B kézilabda mérkőzések megrendezéséhez szükséges követelményeknek, de alkalmassá válik egyéb sportesemények és rendezvények megtartására is.

Eltűnnek az azbesztcement-falak

A jelenlegi létesítmény egy 46x56, valamint egy 30x48 méteres sportpályát foglal magába kétoldali, ötszáz néző befogadására alkalmas lelátóval. A csarnokot U-alakban ölelik körbe az acél pillérvázas kialakítású földszintes és egyes szakaszokon kétszintes kiszolgáló, irodákat, öltözőket, raktárakat rejtő épületrészek. A 45 évvel ezelőtt épített létesítmény rácsos főtartókkal alátámasztott acélszerkezetű csarnok, amelynek falai ásványgyapottal szigetelt, műanyaggal borított azbesztcement-lapokból állnak.

A csarnok magassága hét helyett kilenc és fél méter lesz

A kivitelező főbb feladatai közé a kubatúra növelése tartozik, amely az elvárt funkciók és a kívánt befogadóképesség eléréséhez szükséges. A meglévő épület oldalsó szárnyait és fejépületét elbontják, utóbbiak helyére többszintes épületszárnyak épülnek.  
A csarnoképületet megtartják, a belmagasságát a jelenlegi hét helyett kilenc és fél méterre növelik a meglévő vasbeton oszlopok megerősítésével és magasításával, a nagyfesztávú acélszerkezet átalakítása mellett.

Jelentősen nő a nézőtéri férőhelyek száma

A bővítéssel a küzdőtér területe a betolt lelátók mellett is meghaladja az 1280 négyzetmétert. A kibővített csarnok nettó alapterülete a földszint+2 emelet tagolással mintegy 4500 m² lesz. A nézőtéri ülőhelyek száma a mobil és fix lelátókon 1243 fő, futsal mérkőzéseken maximálisan 1000 fő, míg egyéb eseményeken a küzdőtéri állóhelyekkel együtt 2400 fő befogadására alkalmas.

A modernizációt a zöld épületminősítés követelményeinek megfelelően valósítják meg

A lelátón akadálymentes helyeket alakítanak ki, az épületen belüli közlekedést lift segíti. A sportcsarnok gépészeti és elektromos rendszere, tűzvédelme átfogó modernizálást kap. Az épület hűtését, fűtését levegő hőforrású hőszivattyú berendezéssel, távhővel kiegészítve biztosítják. A csarnok tetejére napelemeket telepítenek. Az akadálymentesített épület új oldalsó és hátsó bejáratokat kap. A főbejárat előtt és az épület körül megújul a környezet, elektromos töltőhelyek és buszparkolók, illetve VIP parkolóhelyek létesülnek.
A megrendelő elvárása, hogy a tervezés és kivitelezés során teljesüljenek a BREEAM zöld épületminősítés megszerzéséhez szükséges követelmények A tervezési feladatot a BIM módszertan alkalmazásával kell elvégezni.

A megváltozott piaci környezet újfajta gépészeti gondolkodást igényel

A közelmúltban Budapesten tartott Green Engineering Forum 2025 rendezvény teret biztosított arra, hogy az épületgépész szakma megossza tapasztalatait és klímatudatos megoldásait.

Az eseményen a Lindab kereskedelmi vezetője, Vigh Gellért egy meglehetősen aktuális kérdést feszegetett: mihez kezdhetünk az energiapazarló légtechnikai rendszerekkel?

Budapesten több mint 4,5 millió négyzetméternyi irodaterület van. Erre a piacra zúdul rá rövidesen a közvállalatok új irodaépületekbe költözése után, további 400–500 ezer négyzetméternyi irodafunkcióval rendelkező kihasználatlanul maradó épületállomány. Mihez kezdhetünk ezzel a helyzettel?

Kulcskérdéssé válik a modernizálás és a funkcióváltás

A spekulatív irodaállomány kétharmada „A”, míg harmada „B” kategóriába sorolt. Utóbbiak általában 10 évesnél idősebb ingatlanok, a külső kerületekben épültek és műszaki tartalmuk elmarad az „A”, illetve az „A+” szinthez sorolt modern kábelezéssel kialakított, korszerű légtechnikával, remek lokációval és parkolóhelyekkel rendelkező munkahelyektől. Így ezek a B kategóriás irodaépületek rejtenek felújítási lehetőségeket. Vigh Gellért kitért arra, hogy megváltoztak a bérlési szokások. Az irodák iránti kereslet visszaesett, egyre kisebb területre és lerövidült időtartamra szólnak a bérleti szerződések.

Az irodaépületek üresedési rátája magas, 13 százalékos, ami előrevetíti, hogy számos esetben modernizálásra vagy funkcióváltásra lesz szükség a további hasznosításhoz.
 Az ilyen dinamikus környezetben az épületgépészet rugalmassága és energiahatékonysága döntő szerepet kap.

Az energiahatékony szellőztetés nem extra szolgáltatás

„Az épületeinket nem a múltnak vagy a jelennek, hanem a jövőnek építjük. Fontos, hogy ne 40-50 éve alkalmazott technológiákban gondolkodjunk” – fogalmazott a Lindab szakembere. Hozzátette, az energiahatékony szellőztetés ma már nem extra szolgáltatás, hanem az épületek alapvető infrastruktúrájának része.
Az üzemeltetés költségei kapcsán gyakran felbukkanó probléma, hogy nincsenek olyan mérési adataink, amelyek segítenek megtalálni a hatékonyság javításához szükséges beavatkozási pontokat – emlékeztetett Vigh Gellért.

A jövő épületei érzékelők telepítésével monitorozhatóvá válnak, ami erős támogatást nyújt a megelőző karbantartásokhoz is.

Igényvezérelt szellőztetés – amikor a technológia alkalmazkodik az épülethez

A Lindab fejlesztései között kiemelt szerepet kap az igényvezérelt szellőztetés (DCV – Demand Controlled Ventilation), amely a levegő mennyiségét mindig az aktuális használathoz igazítja. A rendszer intelligens érzékelői – például a CO₂-, hőmérséklet- és jelenlétérzékelők – valós időben reagálnak a környezet változásaira – például a helyiségben tartózkodók számának változására - így biztosítva az optimális komfortot és a minimális energiafelhasználást.
A Lindab Ultralink technológiája további előnyt kínál az üzemeltetők számára: a légtechnikai rendszer teljesítménye és állapota folyamatosan monitorozható, így a karbantartások időben tervezhetők, a meghibásodások pedig megelőzhetők. Az ilyen rendszerek a gépészetet aktív, adatvezérelt infrastruktúrává alakítják, ami hosszú távon csökkenti a fenntartási költségeket.

Beszéljenek a számok!

A szakember szemléltette a statikus és az igényvezérelt rendszerek energiaigénye közötti különbséget. Utóbbival csak a ventilátor esetében is nyolcadára csökkenthető az energiafelhasználás. A termékminősítések biztosítása szintén kiemelt szerepet kap a Lindabnál. A cég számos termékéhez biztosítja a külső, független akkreditált szervezet által kiállított EPD-t. Ezenkívül két éve mutatták be a 75 százalékban újrahasznosított acélból készített légcsatornákat, amelyek Magyarországon is elérhetőek. Ezáltal már a gyártói fázisban közel harmadára csökkenthető a károsanyag-kibocsátás mértéke.

Német és svéd példák mutatják a hatékonyságot

Több referenciaprojektet is bemutatott Vigh Gellért, ahol számszerűsítették az épületgépészet modernizálásának eredményeit. A Lindab németországi, bargteheidei irodájában a 90-es években telepített szellőztetőrendszert korszerűsítették DCV megoldással. A meglévő hálózatot részben megtartották, de a vezérlés és a légmennyiség-szabályozás teljesen megújult. Az üzemeltetés így igény szerint vezérelt légmennyiséggel működik, ami jelentős, 68 százalékos energia-megtakarítást és komfortnövekedést eredményezett, miközben a megtérülési idő rövid maradt. Még úgy is, hogy megnövelték 6000 köbméter/óra kapacitásra az irodaépület szellőztető levegő mennyiségét.

A stockholmi Jakobsbergsgatan 24 irodaház, a svéd királyi távirda egykori épületének rekonstrukciója a fenntartható anyaghasználat kiváló példája. A műemléki környezetben végzett munkák során a Lindab 75 százalékban újrahasznosított acélból készült légcsatorna hálózatot épített be, aminek köszönhetően a projekt 62 százalékkal kisebb CO₂-kibocsátást eredményezett.

A 15 ezer négyzetméteres épület, amelynek 80 százaléka irodaterület, teljesen új gépészeti rendszert kapott, amellyel 2,5-3 millió okostelefon töltésére elegendő energiamegtakarítást értek el.
A megoldás egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a körforgásos gazdasági elvek az építőiparban is mérhető környezeti eredményekhez vezethetnek.

Hazai előny: csökkentett karbonlábnyom, változatlan minőség

A Lindab már Magyarországon is kínál 75 százalékban újrahasznosított acélból készült légcsatornaelemeket, amely a hagyományos termékekkel megegyező műszaki paraméterek mellett jelentősen kisebb karbonlábnyommal bír. Egy közepes méretű budapesti irodaház esetében ez akár 38 tonna CO₂-megtakarítást jelenthet – ez több mint 200 ezer kilométernyi autóút kibocsátásával egyenértékű.
A megoldás így nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is vonzó, hiszen az energiafelhasználás és az üzemeltetési költségek kézzelfoghatóan csökkennek.

A jövő gépészete már ma elérhető

A Lindab filozófiája szerint a korszerű, minőségi és fenntartható gépészet nem a jövő ígérete, hanem a jelen feladata. Az igényvezérelt szellőztetés, az adatvezérelt rendszerek és az újrahasznosított anyagok kombinációja új szintre emeli az épületüzemeltetést – mind műszaki, mind környezeti szempontból.
A retrofit nem csupán felújítás: a modern építőipar tudatos döntése az energiahatékony, egészséges és hosszú távon fenntartható épületek felé.

Hosszútávon biztosítják a 12 ezres kisváros ivóvízellátását

Az eseményen V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára köszöntőjében rámutatott: olyan beruházás indul el, amely hosszú évek problémáira ad tartós megoldást és egyszerre szól a mindennapok biztonságáról, környezetünk védelméről és a jövő generációk iránti felelősségről.

V. Németh Zsolt hangsúlyozta, új korszak kezdődik, hiszen a Svájci-Magyar Együttműködési Program támogatásával, állami társfinanszírozással, a Nemzeti Vízművek Zrt. és az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. szakmai irányításával olyan fejlesztés valósul meg, amely hosszútávon biztosítja a 12 ezres kisváros és a mellette fekvő község biztonságos és jó minőségű ivóvízellátását.

A tisztítás korszerűsítésén lesz a hangsúly

A két települést kiszolgáló ivóvíz-infrastruktúra, a víztermelő kutak és a tisztítási technológia elöregedett, a hálózat egyik része már nem tudta biztosítani a kellő vízminőséget, továbbá gondot okoz az ivóvíz magas vas-, mangán- és ammóniatartalma is - sorolta a problémákat az államtitkár.

A szakmai ismertetőn elhangzott: a projektösszeg legnagyobb részét, csaknem hatszázmillió forintot a nyersvízkinyerési- és tisztítási techológia fejlesztésére fordítják, de a beruházás tartalmazza az ivóvízhálózat fejlesztését Tiszavasváriban és a helyi víztorony rekonstrukcióját is.

Svájc részt vesz az egész ország vízminőségének javításában

Alexander Renggli, Svájc magyarországi nagykövete beszédében elmondta, a svájci állam 15,9 millió svájci frank (közel 6,6 milliárd forint) összegben biztosít támogatást a vízminőség javításához Magyarországon.

A program ivóvízre fordított keretének száz százaléka a kevésbé fejlett régiókba jut: hat támogatási kezdeményezésben kilenc település fordíthat 9 millió frankot (mintegy 3,7 milliárd forintot az ivóvízellátás fejlesztésére – közölte a nagykövet, aki hozzátette:

„Ezen belül Tiszavasvári és Szorgalmatos ivóvízjavító fejlesztéseihez körülbelül 1,5 millió frankos (644 millió forint) támogatást biztosít a svájci állam.”

Vinnai Győző, a térség fideszes országgyűlési képviselője kifejtette: a Svájci Alap 85 százalékos forrástámogatása mellett a magyar kormány 15 százalékos társfinanszírozással, mintegy 113 millió forinttal támogatja a programot.

A Tiszaderzs-Tiszaszőlős térségében végrehajtandó fejlesztés lehetővé teszi majd, hogy újabb egymillió köbméter vizet tartsanak vissza az 1865-ben kialakult holtágban.

A vízvisszatartás és a hatótávolság egyaránt növekedik

Az eseményen Lovas Attila, a Kötivizig igazgatója elmondta: a projekt tárgyát képező holtág kezdetben 11 kilométer volt, most 9 kilométer és mindig aktív. A beruházás a teljes hosszát érinteni fogja, ami növeli majd a vízvisszatartó képességet és lehetővé teszi a víz minél messzebbre történő eljuttatását.

Az eseményen kiderült, a környezeti hatásvizsgálat már elkészült. „Ezután a kiviteli tervet kell elkészíteni, majd le kell folytatni a közbeszerzést, és minél korábban meg kell valósítani a beruházást” – ismertette Lovas Attila.

A beérkező vízhozam és a csapadékmennyiség egyaránt csökken

A sajtóeseményen az Energiaügyi Minisztérium (EM) vízgazdálkodásért felelős államtitkára is részt vett. V. Németh Zsolt elmondta: az országba beérkező folyók vízhozama radikálisan csökken. „Míg 15 évvel ezelőtt 114 köbkilométer víz érkezett az országba, mára ez 98 köbkilométerre csökkent” - közölte.

Ezt fokozza a halmozott csapadékhiány: idén mintegy 320 milliméterre tehető az országosan jelentkező vízhiány a harmincéves átlaghoz képest. Ez a Tisza vízgyűjtőjén a 400 millimétert is eléri (hazánk sokéves átlagmennyisége 500-800 mm – a szerk.), mondta, megjegyezve, hogy a kipárolgás duplájára nőtt az elmúlt harminc évben.

A csatornák jól vizsgáztak a nyári aszályban

Az államtitkár rámutatott, a hamarosan lezáruló fejlesztési időszakban az árvízvédelem volt a fókuszban, a fő feladat azonban egyre inkább a felelős vízkészletgazdálkodás lesz. Azt is közölte, már két hónappal az öntözési időszak előtt feltöltötték az öntöző csatornákat, ez tette lehetővé, hogy a nyári rekordközeli hőmérsékletben is minden vízigényt ki tudtak elégíteni.

Kiemelte, egy évvel ezelőtt mintegy 105 milliárd forintot fordítottak a víz visszatartása a beruházások során. A vízügyi igazgatóságoknál lévő 218 milliárd forinttal és az önkormányzatok, civil szervezetek, nemzeti parkok által végrehajtott programokra szánt 70 milliárd forinttal együtt idén már 288 milliárd forint az az összeg, amelyet kifejezetten a vizek visszatartására fordítanak.

Az M60-as bal pályán a 9+500-6+700 kilométerszelvényei között a kopóréteg marása után, ahol szükséges volt a kötőréteget is kicserélték. A WMA, vagyis a mérsékelten meleg aszfalt 700 méteren került a kötőrétegbe, 1400 méteren pedig a kopórétegbe.

A STRABAG saját építőipari vizsgáló laboratóriumánál, a TPA-nál folyamatosak a kutatások és a fejlesztések, amelyek azt célozzák, hogy a meleg aszfaltkeverékekkel azonos tulajdonságú, de annál kevesebb energiafelhasználással és károsanyag-kibocsátással előállítható és bedolgozható aszfaltkeveréket állítsanak elő.

A warm mix asphalt (WMA), vagyis a mérsékelten meleg aszfaltkeverék a gyártástechnológia fejlődésével a hagyományoshoz képest akár 10-15 Celsius fokkal alacsonyabb hőmérsékleten gyártható, amivel 20-30 százalékos fűtőanyag megtakarítás érhető el.

A két aszfaltkeverék gyártási technológiája tér el

A bólyi csomópont előtti szakaszon WMA, vagyis a hagyományos meleg aszfalt előállításhoz képest kevesebb energiát igénylő keveréket használtak a felújítás során. A felület előkészítése teljes egészében megegyezett a hagyományos melegaszfalt bedolgozása előtt elvégzett műveletekkel.

Nagynyomású vizes mosóval megtisztították a felületet, elvégezték a repedésjavításokat rávágással és modifikált bitumen kiöntéssel. Majd WMA alkalmazásával megépítették az új burkolatot. A keveréknél alkalmazott emulzió - az útügyi előírások szerinti polimer modifikált bitumenemulzió -, ugyanaz, mint meleg aszfaltoknál. A két aszfaltréteg összetétele tehát azonos, de a gyártási eljárások eltérnek egymástól.

Milyen előnyei vannak a WMA aszfaltoknak?

Az alacsonyabb gyártási hőmérséklet miatt a bitumen kezdeti öregedése csökken, ami hosszabb élettartamot is eredményez, ennek főként a megrendelő a haszonélvezője. A WMA esetében a melegaszfalthoz hasonló módon biztosítható a kőváz homogén bevonata, a tömöríthetősége is vetekszik a hagyományos aszfaltokéval.

Összességében jelentős, akár 50 százalékkal is csökkenthető a károsanyag-kibocsátás mértéke, ami környezetvédelmi szempontból is lényeges.

További előnye a WMA keverékeknek, hogy mivel a bedolgozhatóságának alacsonyabb a hőmérsékleti határa, a terítéshez és a tömörítéshez szükséges viszkozitás ideje hosszabb, ezáltal a szállítási távolság növelhető.

Géphiba fellépése esetén tovább bedolgozható marad az aszfalt akár a tehergépkocsin, akár a bunkerben.

A bedolgozás során kevesebb egészségre káros gőz keletkezik

A rendelkezésre álló mérési adatok alapján az alacsonyabb energiaigényű keverékek is képesek a melegaszfalt gyártása és beépítés során rögzített követelmények teljesítésére. Az alacsonyabb gyártási hőmérséklet megnyújtja a termikus fáradások miatti repedésekkel szembeni ellenállás időtartamát, vagyis megnő az élettartama. Az alacsonyabb hőmérséklet miatt a bedolgozás során kevesebb káros gőz keletkezik, ezáltal javulnak a munkakörülmények.

A WMA alkalmazásánál megnő a keverékben lévő víz párolgásának ideje, ezért az elkészült burkolat a hagyományossal szemben később terhelhető. Hátránya, hogy kézi bedolgozása nehézkes, ezért kapubejárók, csomópontok, útcsatlakozások kialakítására nem optimális. Az autópályák, új utak építésénél jól alkalmazható.

A hagyományos aszfaltok bedolgozásánál használt géplánccal végezték el a felújítást

Az M60-as felújítását a pécsi keverőüzem szolgálja ki. A munkaterületen az eredeti elmart pályaszerkezeti rétegrenddel azonosan alakítják ki a burkolatot. A mérsékelten meleg aszfalt bedolgozásának nincs a hagyományos aszfaltétól eltérő gépigénye. A munkálatok során a kopóréteghez kb. 9300 tonna tartós, kővázszerkezetű aszfaltot, a kötőréteghez kb. 11 300 tonna aszfaltot használtak fel, utóbbiban 15 százalék volt az újrahasznosított anyag. Ezáltal tovább csökkenthető a környezeti terhelés.  
 

Egyre több helyen alkalmazzák a mérsékelten meleg aszfaltot

A STRABAG számos projektnél, így például a szentlőrinci útfelújításoknál is alkalmazta már a környezetkímélőbb megoldást kínáló mérsékelten meleg aszfaltot. A vállalat elkötelezett a tevékenységével járó károsanyag-kibocsátás jelentős mérséklése mellett. A legújabb orosházi aszfaltkeverő üzemük is számos olyan technológiai megoldással kezdte el a működését, amivel nagy mértékben hozzájárulnak a klímavédelemhez. 

Élénken foglalkoznak a vállalatok a témával

Az eredmények szerint a nagyvállalatok 75 százaléka rendelkezik környezetirányítási rendszerrel, 62 százalékuknál pedig fenntarthatósági stratégia is működik. A válaszadók több mint fele a területért kijelölt felelőst foglalkoztat.
A vállalatok többsége az energiafogyasztást (92 %), a keletkező hulladékot (77 %) és a vízhasználatot (72 %) méri, de a közvetett kibocsátások – például szállítás, utazás – nyomon követése jóval ritkább (42, illetve 37%).

Lépések a karbonsemlegesség felé

A kibocsátások csökkentésében vegyes a kép: 42 százalék konkrét szén-dioxid-csökkentési célt tűzött ki, 15 százalék már karbonsemlegességi tervvel is rendelkezik, ugyanakkor a vállalatok több mint egyharmadának nincs semmilyen célja.

A körforgásos gazdaság elvei széles körben jelen vannak: a válaszadók 82 százaléka foglalkozik újrahasznosítással és hulladékcsökkentéssel, míg 62 százalék beszerzéseinél is figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat.
A társadalmi területen is van előrelépés: a cégek kétharmada méri a munkavállalói elégedettséget, 70 százalékuk tartott már fenntarthatósági képzést, és 85 százaléknál működik panaszkezelési rendszer.

A mikro- és kisvállalkozások szakmai támogatásra szorulnak

Az irányítási szempontok tekintetében azonban hiányosságok mutatkoznak: mindössze a cégek 32 százaléka vizsgálja alvállalkozói fenntarthatóságát, és kevesebb mint felük rendelkezik olyan kockázatkezelési rendszerrel, amely a fenntarthatósági kockázatokat is figyelembe veszi.

A piaci tapasztalat az, hogy mikro- és kisvállalkozói körben a fenntarthatósági kérdésekben komoly elmaradások vannak a nagyvállalatokhoz képest. A nagyobb piaci szereplők tudásának, gyakorlatának megosztására is szükség van. A legnagyobb kihívásokat a kapacitáshiány, az adminisztratív terhek, a magas költségek és az adatgyűjtés nehézségei jelentik.

A fenntarthatóság építőipari szerepéről és a friss felmérés eredményeiről az ÉVOSZ podcastjében, a Spakli’21 legújabb adásában is szó esett, ahol Bene János beszélgetett Kálmán Péterrel, az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozatának elnökével, az Óbuda Group vezérigazgatójával. 

Az iroda mellé 200 szobás szálloda épül

A 100 méteres torony 23 emeletével, Szlovénia legmagasabb irodaháza lesz. A szomszédos bevásárlóközpont több mint 22 000 négyzetméter bérbeadható területettel, több mint 80 kiskereskedelmi egységgel épül meg. Egy új, 200 szobás szálloda kivitelezése is elkezdődik a városra néző tetőterasszal. A komplexum alatt egy négyszintes mélygarázs kap helyet, ami összesen 850 parkolóhelyet biztosít a bérlők, a látogatók és a szálloda vendégei számára.

Emonika, város a városban

Ez a második jelentős szerződés, amelyet a STRABAG kapott az Emonika projekten belül, miután az év elején a vállalatot az északi rész fejlesztésével bízták meg. A déli szakaszra vonatkozó új szerződés értéke körülbelül 134 millió euró, így a STRABAG projektben való részvételének teljes értéke 230 millió euróra emelkedik. A már építés alatt álló északi részen egy szállodán kívül, három lakóépület kivitelezése zajlik, amelyben 187 modern lakást kínálnak majd eladásra.
Forgács Pál, Mendota Invest ügyvezető igazgatója örömét fejezte ki, hogy a STRABAG-gal együttműködve folytatódhatnak a fejlesztések az Emonika déli részén. Úgy fogalmazott: "Ez a szakasz életre kelti a projekt építészetileg legambiciózusabb részét – beleértve Ljubljana jövőbeli legmagasabb irodatornyát is." 

Zászlóshajó projekt, amelyben magyar szakemberek is szerepet kapnak

A STRABAG SE déli + keleti szegmensért felelős igazgatósági tagja, Glöckler Péter azt mondta: 

Az Emonika több, mint egy építkezés – ez egy zászlóshajó projekt, amely tökéletesen ötvözi a modern városi életet a mobilitással és a fenntarthatósággal. Ljubljanai, belgrádi és budapesti munkatársaink együtt dolgoznak azon, hogy ezt a víziót életre keltsék.

Egy helyszín sok funkció

Az Emonika komplexum minden kereskedelmi épülete a BREEAM fenntarthatósági szabványok szerint valósul meg. A projektben modern építési technológiákat alkalmaznak, az alacsony károsanyag-kibocsátású anyagok használata mellett, a legkorszerűbb épületgépészeti megoldásokkal, kiemelt figyelmet fordítanak az energiahatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtésére is.  
Az Emonika egyetlen, összekapcsolt helyszínen elérhetővé teszik a lakó-, irodai, kiskereskedelmi és vendéglátóipari funkciókat. A 400 millió eurós fejlesztésben: 187 lakás, két hotel - összesen 380 szobával -, 35 ezer négyzetméternyi iroda, 22000 négyzetméternyi kiskereskedelmi célra bérelhető terület és 850 férőhelyes mélygarázs és további 650 parkolóhely valósul meg. 

Felelősségvállalás a jövőért

Az ország összes energiakészletéből az építőipar 40 százalékot használ fel. Az iparág, ezáltal óriási hatással lehet az energiafüggőség csökkentésére és a megtakarításokra is. Hasonlóan fontos szerep hárulhat a hulladékgazdálkodás területén is az építőipar szereplőire, a keletkező hulladékmennyiség 52 százaléka is hozzájuk, illetve magukhoz az épületekhez kapcsolódnak – érzékeltette az ágazat felelősségét Kálmán Péter.
Az Óbuda Group vezérigazgatója külön kitért az építőanyagok minőségére is – a mikroműanyagok, oldószerek hatásaira – és arra, hogy a különböző zöldépület-minősítési rendszerek komolyan foglalkoznak a felhasznált anyagokkal.

A döntéshozókra vár a Zöld minimum javaslatcsomag

Az ÉVOSZ alig fél éve működő tagozata elkészítette a Zöld minimum javaslatcsomagot, amelyet továbbítottak a szaktárcához és egyéb döntéshozókhoz.

A cél az, hogy legyenek kötelezőek a környezeti szempontok az építési beruházásokban elsőként az uniós értékhatár feletti állami és önkormányzati projekteknél, majd idővel a többi építkezés esetében is.

A javaslatban összegezték a tervezők, a kivitelezők és az üzemeltetők számára azokat a környezeti szempontokat, amelyeknek érvényesülnie kell. Egyebek mellett az energiatakarékosság, az újrahasznosítás, a károsanyag-kibocsátás csökkentése vagy az élhetőbb beltéri környezet biztosítása.

Egyedül nem megy

Kálmán Péter beszélt arról is, hogy az ÉVOSZ-ban működő cégek felismerték, hogy

a fenntarthatóság nem kezelhető egy-egy szakma által, így az nem csak a tervező vagy a kivitelező felelőssége. Ágazati szintű összefogásra van szükség, így született meg az ÉVOSZ első olyan tagozata, amely a teljes építőipari vertikumot összefogja.

Az Óbuda Group vezérigazgatója kitért arra is, hogy készítettek egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a válaszadó cégek 62 százalékánál a vállalatvezetésben megjelenik a fenntarthatósági stratégia, de nagyon eltérő módon. A visszajelzések segítik a tagozat munkáját, hogy mely területen tudnak elsőként szakmai segítséget nyújtani. A tervek szerint évente megismétlik majd a kutatást, hogy lássák a fejlődési folyamatokat.  

Támogatás a fenntartható építkezéshez

A szakmai szervezet támogatást nyújt jó gyakorlatok bemutatásával és mintadokumentumok elkészítésével a tagságnak a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez. Továbbá sürgeti, uniós és állami források bevonását az épületek zöldminősítéseinek való megfelelés 0-5 százalék körüli többletköltségeinek finanszírozásához.  
Az adás betekintést nyújt abba, hogyan lehet a fenntarthatóságot nemcsak elvként, hanem gyakorlati versenyelőnyként is értelmezni.
A podcast az alábbi linkre kattintva érhető el.

Hetven százalékos megtakarítást hozott az igényvezérelt rendszer

Egy kiváló példa erre az energiahatékonyság szempontjából is remek mutatókat hozó igényvezérelt légtechnikai rendszerek telepítése. Az érzékelők és szabályozók segítségével a légtechnikai rendszer mindig annyi levegőt juttat a helyiségekbe, amennyi éppen szükséges a bent tartózkodók Igényei alapján. Ezáltal is jelentősen csökkenthető az épületek energiaigénye.
A Lindab németországi irodájába a felújítás során alkalmaztak ilyen rendszert majd monitorozták annak hatékonyságát. Az adataik alapján a jobb beltéri komfortszint biztosításával is, közel 70 százalékos energiamegtakarítást értek el az épületben azáltal, hogy csak ott és csak annyit működtették a szellőztetőket, ahol arra ténylegesen szükség volt a jelenlét miatt.  

Úttörő szerep a körforgásos gazdálkodásban

Európa egyik vezető légtechnikai vállalata úttörő szerepet tölt be a klímatudatos fejlesztései és döntései révén is az iparágban.
A világon elsőként a Lindab gyártott fosszilis anyagoktól mentes acélból légcsatornákat, amelyeket teszt jelleggel egy svéd projekthez szállítottak. 

A vállalat kínálatában szerepelnek és Magyarországon is elérhetőek a 75 százalékban újrahasznosított acélból készült légcsatornák, amellyekkel akár 62 százalékkal csökkenthető a környezetre gyakorolt hatás a karbonkibocsátás területén.

Mit jelent, ha a beruházó ilyen alternatívát választ?

Egy korábbi írásunkban egy közepes méretűnek számító irodakomplexumot – 62500 négyzetméter alapterülettel - hoztunk példaként.  A kör egyenes légcsatorna-hálózatához 22 850 kg acél szükséges. Hagyományos acélból gyártás esetén, a vizsgált esetben az előállítással összesen 63,3 tonna szén-dioxid-egyenérték (CO₂e) keletkezik. Ha ugyanehhez az épülethez újrahasznosított acél használatával előállított csöveket használnának, ez az érték mindössze 24,6 tonnára csökkenthető lenne, ami 38,7 tonna CO₂e-megtakarítást jelent. Mit jelentene ez? Ez a szén-dioxid megtakarítás például annyi, mintha: hagyományos autóval 210 526 kilométert tennénk meg, vagyis ötször megkerülnénk a Földet az Egyenlítő mentén.
Az újrahasznosított acélból készült légcsatornák elérhetőek hazánkban is, a Lindab Biatorbágyon gyártja ezeket, vagyis könnyen és gyorsan elérhetők.

Irodafelújítás Stockholmban újrahasznosított acélból készült Lindab légcsatornával

A stockholmi Jakobsbergsgatan 24 – egy több mint száz éves, műemléki védelem alatt álló épület – átfogó irodafelújításon ment keresztül, amelynek központi célja a fenntarthatóság és a hosszú távon is modern, rugalmas irodai környezet kialakítása volt. A beruházó a Lindab újrahasznosított acélból gyártott kör és négyszög légcsatornáit választotta, amelyek tökéletesen illeszkedtek a környezettudatos elképzelésekhez.

A döntés kézzelfogható környezeti eredményekkel is járt: a Lindab megoldásainak segítségével a légtechnikai rendszer teljes CO₂e-kibocsátása 30 036 kilogrammal csökkent (A1–A3 GWP fosszilis energia). Ez a megtakarítás nagyjából 15 Budapest–New York közötti retúr repülőút károsanyag-kibocsátásának felel meg.

A fenntartható épületgépészeti megoldás értéknövelő

Mind a német, mind az utóbbi svéd mintaprojekt igazolja, hogy az épületek légtechnikai korszerűsítése nem csupán a munkavállalók egészségmegőrzését célozza, de átgondolt döntéssel az épületek környezeti terhelése is csökkenthető. További járuléka az épületgépészeti modernizációknak az ingatlan értékének növelése. A Lindab megoldásai hozzásegítik a beruházókat az épületminősítések megszerzéséhez, ami az ingatlanpiacon magasabb áron történő értékesítést és bérbe adást jelent.

Lépést tartani a fejlődéssel! Új, jövőbe mutató épületgépészeti rendezvény

A 21. századi építészetben, ahogy ez a néhány kiragadott példa is mutatja az épületgépészet, különösen a fenntartható épületgépészet a versenyképesség alapkövetelménye lesz.

Ezt felismervén idén első alkalommal rendezik meg a Green Engineering Forum 2025 konferenciát. Az október 9-i Lechner Rendezvényközpontban megszervezett esemény találkozási lehetőséget biztosít az épületgépész tervezői és kivitelezői szakma képviselői számára, ahol megvitathatják azokat a kérdéseket és megoldásokat, amelyek segítségével „jobb” épületek születhetnek majd. Az okoslakások, okosépületek után okosvárosok létesülnek, amely tervezői és kivitelezői vonalon is megköveteli a legkorszerűbb termékek és megoldások ismeretét. A mesterséges intelligencia alkalmazásának kérdése, éppúgy témaként szolgál majd a szakmai fórumon, mint az okosvárosok építésének épületgépészeti szempontjai.

Illetve a retrofit is terítékre kerül, avagy mihez kezdhetünk az elavult légtechnikai rendszerekkel, hogyan tudjuk korszerűsíteni anélkül, hogy az egész épületet le kelljen bontani.

Izgalmas kérdéskör az épületek energetikai és költség optimalizációja vagy éppen az okosvezérlések kérdésköre. 

„Hazánkban ez főként aszály formájában jelentkezik, a mezőgazdasági termeléshez szükséges vizet tehát csak hosszútávú stratégia kialakításával lehet biztosítani”

– mondta el lapunknak Tálosi Dániel Miklós, a SZABADICS Vízépítési Szakági Főmérnökség főmérnöke. Amint hangsúlyozta: ennek egyik eleme a vízfelhasználás rugalmas és alkalmazkodó felhasználása. A hatékony és takarékos vízkezelésnek pedig kiváló példáját adja a SZABADICS Group és az AQUAPROFIT kivitelezésében létrejött fejlesztés, amely Mohácstól kis híján a déli határig vezetheti Baranya öntözőhálózatát.

Tíz éves fejlesztés

Több mint tíz évvel ezelőtt, 2014-ben épülhetett meg Dél-Baranya egyik nagy öntözőkapacitás-bővítő beruházása: ekkor üzembe helyezték a Sátorhely, Nagynyárád és Kölked külterületeit érintő, 1.037 hektáros öntözőtelepét. A fejlesztés során számos nagy volumenű létesítményt kellett elkészítenie a kivitelezőknek.

A jelenlegi ütemben pedig Kislippó és Ormány környékének öntözőrendszerét építették ki és kapcsolták a korábbi projekt műtárgyaihoz.

Egyes, most elkészült elemek, mint például a tározók kapacitása, vasbeton szivattyúaknák mérete vagy védőcsövek kiépítése pedig már a várható következő ütem előkészítését teszik lehetővé.

Óriási területet érint

A tározók töltésépítését – a tározó területén lévő - helyi anyagból kivitelezték a szakemberek. Az ormányi tározónál ezért a kivitelezés egyes szakaszában (a töltésanyag magas víztartalma miatt) meszes talajszárításra is szükség volt. Ez nem csak komoly kihívást jelentő feladatnak bizonyult, de kissé lassította is a kivitelezési folyamatot. Kislippó és Ormány fejlesztésének műszaki átadás-átvételi eljárása ezzel együtt 2025.július 30-án lezárult, mindkét beruházás elkészült – impresszív méretekkel:

Kislippó öntözőrendszerének főbb paraméterei:

• •    Vezetéképítés: közel 16 km hosszúságú, nagy átmérőjű PE vízvezeték épült ki;
  •    Tározókapacitás: 1.000.000 m³ térfogatú tározó épült, HDPE fóliaszigeteléssel, körülkerítve.
  •    Szivattyútelep: vasbeton aknában elhelyezett rendszer, 4 darab szivattyúval és 4 darab ODIS szűrővel.
  •    Öntözőberendezés: 7 darab center pivot típusú öntözőgép biztosítja a víz kijuttatását.
  •    Megközelíthetőség: a létesítmények zúzott köves úton érhetők el.

Ormány beruházásának főbb paraméterei:

• •    Vezetéképítés: megközelítőleg 12 km hosszúságú, nagy átmérőjű PE vízvezeték épült ki.
  •    Tározókapacitás: szintén 1.000.000 m³ térfogatú tározó épült, HDPE fóliaszigeteléssel, körülkerítve.
  •    Szivattyútelep: vasbeton aknában elhelyezett rendszer, 4 darab szivattyúval és 4 darab ODIS szűrővel.
  •    Öntözőberendezés: 5 darab center pivot típusú öntözőgép működik a területen.
  •    Megközelíthetőség: a műtárgyak zúzott köves úton közelíthetők meg.

Talajszondákkal a felelős vízgazdálkodásért

Talajszondákat is telepítettek a beruházás keretében az öntözött területekere, illetve maga az öntözőberendezés, az öntözőfej is olyan kialakítású, ami vezérelt módon biztosítja a szükséges vizet - és csak azt.

„Ezzel megvalósul vízkészletünk mennyiségi védelme is, mely szintén egy fenntarthatósági cél”

– emelte ki Tálosi Dániel Miklós. A projekt tehát két fenntarthatósági kihívásra is megoldást kínál: egyrészt a klímaváltozás miatti egyenlőtlen és bizonytalan csapadékeloszlást hivatott kiküszöbölni azzal, hogy általa két darab nagykapacitású öntözővíztározó áll rendelkezésre a térségben; másrészt a korszerű csővezeték- és vezérelt öntözőrendszer kiépítésénél alkalmazott technológia megakadályozza a vízpazarlást.

A teljes keretösszegből 18 milliárd forintot kisméretű üzemek létesítésére, korszerűsítésére különítenek el, elsősorban a zöldenergia saját célú termelését elősegítve.

Felidézték a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tavaszi jelentését az Energiaügyi Minisztérium közleményében, amely szerint a biogázok fenntartható termelési potenciálja a globális földgázigény negyedének feleltethető meg. A kormány arra törekszik, hogy a hazai szükségletek lehető legnagyobb részét belföldi és tiszta forrásokból fedezze. A tendencia kedvező, hiszen 2021-től folyamatosan növelni tudták az idehaza megtermelt energia mennyiségét.

A hazai adottságok a megújulók terén a napenergián és földhőn túl a biogáz, biometán alkalmazására a legkedvezőbbek.

Áram, hőenergia és üzemanyag célú felhasználás növelésével, a földgáz kiváltásával segíti elő a biogáz a zöld átállást a molekulák terén is - hangsúlyozták a közleményben.

Háromszorosára nőhet a termelés

Magyarországon évente mintegy 200 millió köbméter biogázt termelnek, 2030-ra ennek háromszorosa a cél. A biometán előállításában a várakozások szerint a következő évtized elejére 184 millió köbméteres szint érhető el. A kisebb termelőknek leginkább abban érdemes gondolkodniuk, hogy fogyasztásuk minél nagyobb hányadát biztosítsák saját eszközzel, helyben, zöldenergiával. Biometán előállítására főként a legnagyobb üzemek specializálódhatnak, hiszen a biogáz tisztításának költséghatékonysága a feldolgozott mennyiséggel arányosan javul – mutatott rá az EM.

40 milliárd forintot kívánnak a támogatásra fordítani, amely az alapanyagok gyűjtésétől a maradékanyagok, melléktermékek további hasznosításáig az egész folyamatot lefedő beruházásokra, eszközbeszerzésekre fordítható. A teljes forrásmennyiségből 18 milliárd forintot az óránként 500 köbméternél kevesebb nyers biogázt termelő üzemek számára tartanak fenn. Nagy létesítmények fejlesztése az elkülönített keretből csak akkor támogatható, ha azt a kisebb gyártók igényei nem merítik ki teljesen.

A nagyvállalatok a beruházási érték kevesebb mint felét, a mikro- és kisvállalkozások közel kétharmadát hívhatják le vissza nem térítendő forrásként.

Pályázatonként fő szabály szerint 200 millió forinttól 5 milliárd forintig igényelhető támogatás; kisméretű üzemek korszerűsítésénél pedig az alsó és felső határérték 100 millió és 800 millió forint.

Hamarosan indul az energetikai kutatás-fejlesztést ösztönző pályázat is

A várhatóan 15-30 támogatott fejlesztés megvalósításának határideje egységesen 2028 vége. A környezeti fenntarthatóság és körkörös gazdálkodás jegyében a biológiai végterméknek talajerő utánpótló anyagként a mezőgazdaságban kell hasznosulnia - tették hozzá.

A közleményben Steiner Attila, az EM energetikáért felelős államtitkára kiemelte: "a Jedlik Ányos Energetikai Programban támogatott fejlesztések csökkentik a magyar vállalkozások rezsikiadásait, ezzel javítják versenyhelyzetüket. Jelenleg is elérhető a távhőrendszerek zöldítését szolgáló pályázat és hamarosan élesedik az energetikai kutatás-fejlesztést ösztönző kiírás. A kistelepülési önkormányzatok szeptember végéig jelentkezhetnek vissza nem térítendő forrásra a helyi közvilágítás korszerűsítéséhez. A már meghirdetett programelemekre eddig beérkezett igények együttesen meghaladták a 128 milliárd forintot. A folytatásban további lehetőségek nyílnak meg például az ipari energiatárolók telepítésére vagy a földhő fokozott hasznosítására" - sorolta az államtitkár. Hozzátette:

"a sokszínű programcsomag kedvező fogadtatásának köszönhetően a zöldenergia egyre nagyobb szerepet tölthet be az energiaszuverenitás és ellátásbiztonság megerősítésében".

Átrohan a víz a térköveken

A szakirodalom villámárvíz eseménynek tekinti a kisebb vízfolyásokon a csapadékhullást követő, kevesebb mint 6 órán belül jelentkező, többnyire kisebb árhullámot.
A villámárvizeket gyakran egymást követő zivatargócok idézik elő, amelyek a globális felmelegedés egyik kísérő jelenségei. Az intenzívebb esőzések egyik oka, hogy a melegebb levegő több nedvességet képes raktározni. A számítások szerint a levegő 1℃-os melegedéssel,  7 százalékkal több nedvességet tud megtartani.

Az egyre melegebb levegő ugyan több csapadékot raktároz, a lehulló csapadékból azonban az elnyúló aszályos időszakok miatt a kiszáradt talaj, egyre kevesebb vizet képes elnyelni. A csapadékvíz jelentős része szinte akadálytalanul elfolyik a felszínen és nem marad ideje arra, hogy a talaj mélyebb víztározó rétegei felé eljuthasson.
További problémát jelent a cserjék, fák kivágása. Az eltűnő zöld növényzet lassíthatná a lezúduló vizet, ennek hiányában a víz a termőréteget is könnyedén lemossa, ami eróziót és sárlavinát okozhat.
A városi területeken az alulméretezett, nem megfelelően karbantartott csapadékelvezető-hálózat, a magas beépítettség, a rengeteg burkolt felület, ugyancsak jelentősen csökkenti a csapadékvíz beszivárgását a talaj felszíni és mélyebb rétegeibe.

Túl a hálózat kapacitásán

A települések csapadékvíz-gazdálkodása egyre égetőbb kérdés. A városokban, főként a magas népességszám, vagyoni koncentráció miatt, a károkozás mértéke is jelentőssé válhat.
Az intenzív, lokális csapadékhullás, a kialakuló elöntések és villámárvizek túlterheltté teszik a csatornahálózatot, a szennyvíztisztítók sem képesek a hirtelen érkező nagy vízmennyiséget kezelni, így előfordulhat, hogy az tisztítatlanul kerül az élővizekbe .
További probléma és veszélyforrás, hogy az elöntések során a víz a fűtés, városi közlekedés, ipari tevékenység, magánkertek növénygondozásával kapcsolatos kibocsátások révén szennyezetté válik.
 

Csapadékvíz: Új nézőpont, gazdasági előnyök  

A csapadékvíz más szemszögből viszont, kiaknázatlan lehetőséget kínál a települések és a gazdaság egésze számára is. Például a tetőkről összegyűjtött víz, ami tisztítást sem igényel, jelentős részben fedezhetné a lakóépületek vízhasználatát. Egyebek mellett kiválthatná azt, hogy WC öblítésre, locsolásra ivóvizet használjunk. A városi vízgazdálkodás integrációja – tervezés, fejlesztés, üzemeltetés terén is - megoldást kínálhat erre a kihívásra is.

A szürke-, a zöld- és a kékinfrastruktúra összehangolása, egy újfajta szemléletet honosíthat meg a döntéshozók gondolkodásában és a  csapadékvíz-gazdálkodásban. A vízáteresztő zöldfelületek, a városi esőkertek, tavak, zöldtetők és zöldhomlokzatok, a szikkasztóárkok, a csapadékvízelvezető hálózatok, a csatorna, a szennyvíztisztítók együttesen alkothatják egy hatékony, a víz minőségét és védelmét kiemelten kezelő település csapadékvíz-gazdálkodásának rendszerét.   

Egy elem, sok funkció

Az egyetlen nagy csatorna megépítése helyett, sok kicsi, lépcsőzetesen egymásra épülő megoldás alkalmazása jelenthet előrelépést a települések csapadékvíz-gazdálkodásában.
A csapadékvíz helyben tartása, hasznosítása, a lefolyás idejének elnyújtása, az elfolyó vízmennyiség minimalizálása egy-egy lényeges eleme a komplex csapadékvíz-gazdálkodásnak.
A kék- és zöldstruktúrához sorolt elemek – városi tavak, esőkertek, parkok, tetőkertek, zöldhomlokzatok stb. – egyik fő ismérve, hogy a víz természetes körforgását modellezik. Feladatuk a vízgazdálkodási rendszerben a csapadékvíz szikkasztása, tározása, elpárologtatása és tisztítása. Ám, aközben, hogy csökkentik a csapadékvíz lefolyást, élőhelyül szolgának növényeknek, állatoknak, hűtik a környezetet, kikapcsolódási helyszínek az emberek számára.

Szivacsváros

Számos, a csapadékvíz gazdálkodásban eredményesen alkalmazott nemzetközi példa kínálhat megoldást hazánk számára is. Ilyen például a szivacsváros koncepció, ami komplex módon – esőkertek, vízáteresztő burkolatok, vízgyűjtők, időszakosan elárasztható vésztározóként is hasznosítható közparkokkal -  kezeli egy adott területen az esővizet csapadékban gazdag és aszályos időszakokban is.
Rengeteg a jó példa, ugyanakkor kulcskérdés, hogy azt mindig az adott város klimatikus, domborzati és infrastrukturális viszonyaihoz igazítsák, ehhez viszont számos tudományterület szakembereinek összehangolt munkájára van szükség.  
A csapadékvíz-gazdálkodás nem a vízmennyiség egyszerű és kontrollált elvezetése, része a kérdésnek a belterületi vízvisszatartás támogatása, a csapadékvíz hasznosítása is.

Zöldítés és vízáteresztő burkolatok

A beavatkozások célja, hogy tehermentesítsék a csatornahálózatot és a szennyvíztisztító-telepeket, ezért lényeges, hogy a vízgyűjtő területen minél feljebb, a keletkezés helyén elkezdődjön a víz visszatartása.
Hazánkban költséghatékony megoldás lehet a kedvező talajadottságok miatt a szikkasztás. Ennek feltétele, hogy kellő idő áll rendelkezésre arra, hogy a víz a földbe szivárogjon, továbbá szükséges egy sík vízáteresztő, például gyepes terület, de alternatívát kínálnak az esőkertek és az egyszerű gyepes szikkasztóárkok is. Ezeknél a lehetőségeknél kiemelt szerepet kapnak az árasztást tűrő növények, amelyek gyökereik révén megszűrik és tisztítják a csapadékvizet, mielőtt az eljutna a talajvízbe. Ahol elkerülhetetlen a burkolás ott vízáteresztő burkolatok építése kínál megoldást. Egyre szélesebb az építőipari anyagkínálat e téren.
Egyre elterjedtebb a földalatti szikkasztóládák, kavicsos szikkasztóterek alkalmazása is a nagyobb terek, parkolók alatt. Itt azonban jelentős figyelmet igényel, hogy ezek az eszközök nem tisztítják meg a csapadékvizet.

Tárolni, tárolni, tárolni!

Intenzív csapadékhullás esetén, főként a burkolt felületről a víz jelentős része szikkadás nélkül elfolyik. A vízgazdálkodás egy másik fontos eleme a víztározás – felszíni vagy alatti, rövid vagy hosszútávú megoldások - kerülnek előtérbe.

A rövidtávú tározóknak kiemelt szerep juthat olyan területeken, ahol a csatornarendszer túlterhelését kell kivédeni. Ezek a mélyebb, többnyire gyeppel fedett területek segítenek a lefolyás idejét megnyújtani.
Nyugat-Európában átmeneti szükségtároló funkcióval bíró sportpályákkal és közösségi terekkel is találkozhatunk.
A víztározó tavak, esőgyűjtő tartályok, a zöldtetők illetve ezek kombinálása a csapadékvíz-hasznosítását is lehetővé teszik. Parkok és utcák járdák megfelelően megválasztott időpontban történő locsolásával, például jelentősen csökkenthető a forróság a városainkban.   

Veszélyforrásból erőforrás

A villámárvíz, a lokálisan jelentkező nagy mennyiségű csapadék nem „időjárási hiba”, hanem tervezési feladat és lehetőség. A várostervezők és az építőipar kulcsszerepet kaphatnak ennek kiaknázásában, a kék–zöld–szürkeinfrastruktúra eszköztár egységes rendszerben való alkalmazásával. A heves esők nem kockázatot, hanem helyi erőforrást jelentenek – egy ellenállóbb, élhetőbb városi szövetben.
Cikkünk folytatásában olyan megvalósult projekteket mutatunk be, amelyek jól integrálhatóak bármelyik település csapadékvíz-gazdálkodásába.

Összetett vízgazdálkodási rendszer elemeit újíthatják meg

A Tiszakürti Arborétum ökológiai vízigényének pótlása a Nagykunsági öntözőrendszer XII. 1-3-1. öntözőfürt-csatorna feladata, amelynek a vízbázisa a Tisza-tó. A térség vízgazdálkodásában 1973 óta központi szerepet tölt be a Kiskörei Vízlépcső. Ez a létesítmény, a Tisza-tó és a hozzá kapcsolódó öntözőrendszerek biztosítják a Tisza-völgy agráriumának, iparának és a lakosság vízellátását is.
A Tiszakürti Arborétum ökológiai vízpótló útvonalának belvízcsatornái 3 település - Tiszainoka, Cserkeszőlő, Tiszakürt - közigazgatási határához tartoznak. A művelt területeken összegyűlt, felesleges vizeket juttatják a tiszakürti zsilipes szivattyútelepen keresztül a belvízrendszer főbefogadójába, a Tisza folyóba. A beruházás egyik eleme a szivattyútelep megközelíthetőségének és a berendezések üzembiztonságának megoldása.

A legtöbb munkát a csatornák és környezetük rendbetétele adja

A közbeszerzési kiírásban a kiíró, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság egyebek mellett, meder- és az átereszek tisztítási munkálatainak elvégzését rögzíti a Tiszakürti Arborétum ökológiai vízpótlásához és a víz útvonalának biztosításához.
Az 1354 méter hosszúságú Kungyalu I-6 csatorna esetében:

• mederkotrás és a vízi növényzet irtása,
• a nyomócső bevezetésnél beton meder és rézsű burkolat kialakítása,
• áteresz felújítása, valamint fa- és cserjeirtás

szerepel az elvégzendő feladatok között.

Nyílt- és bontás nélkül, zárt meder kitisztítása a feladat

A Hangácsi-csatorna tiltós átereszeinek tisztítását és felújítását kell elvégezni több helyszínen. Az említett csatorna a 0+000- 0+068 és a 0+680-1+794 m szelvények közötti szakasza nyílt medrű, a 0+068- 0+680 m szelvények között viszont zárt, amelyen 22 db aknanyílás található. Mindkét szakasz tisztítását kéri a megrendelő, előbbihez járhatóvá kell tenni az utat. A zárt szakasz tisztítását bontás nélkül kell elvégezni.

Az arborétum területét is érintenék a munkálatok

Az átereszek tisztítását kérik a kivitelezőtől hét beavatkozási helyszínen a Tégláslaposi-csatorna esetében. A csatorna 800 méteres szakasza a Tiszakürti Arborétum területére esik, ezért itt egyes részeken a gépi munkavégzés nem megoldható. Az átereszek tisztításán kívül a csatorna mentén az utat kell rendbe tenni.
A kiírás tartalmazza a Tiszakürti zsilip 2 zsiliptáblájának és a mozgató szerkezetének cseréjét is, további kivitelezői feladat a zsilipcső tisztítása, a mentetlen oldalon zárt csőszakasz kialakítása tiltós elzárási lehetőséggel és a meglévő nyílt csatornaszakasz zárt rendszerűvé történő átalakítása. A Tiszából történő vízpótlás érdekében mobil szivattyúállást is kiépítenek.

Modern vezérlést is kaphat a szivattyútelep

A tiszakürti szivattyútelepet is modernizálják, a nyertes ajánlattevőnek PLC ( programozható logikai vezérlő) frekvenciaváltós vezérlő rendszer és GSM távjelző rendszer kialakítása mellett, ki kell cserélnie a szivattyút is. A telephelyen a járdák és a kerítések felújítása mellett kamerás vagyonvédelmi rendszert kiépítése vár a kivitelezőre.
A hirdetmény rögzíti, hogy két feltétele is van annak, hogy a kiválasztott kivitelezővel szerződhessenek: a beruházáshoz szükséges források biztosításán kívül, szükséges a 2023. évi LXIX. törvény (építési törvény)  alóli mentességet kimondó határozat meghozatala is.
Az ajánlattétel határideje szeptember 16..

A 64,56 MWp beépített kapacitású, két blokkból álló fotovoltaikus létesítmény évente mintegy 94,6 GWh tiszta villamos energiát termel - elegendőt ahhoz, hogy több mint 30 000 ember éves energiaigényét fedezze. Élettartama során a projekt várhatóan több mint 860 000 tonna CO2-kibocsátást takarít meg, ami több mint egymillió fa szén-dioxid-semlegesítő hatásának felel meg.

A GoldenPeaks Capital vezérigazgatója, Fabian Gaus köszöntötte az üzleti és politikai élet magyar képviselőit: "Ez a projekt jelentős előrelépést jelent Magyarország számára a megújuló energiaforrások elterjesztése felé vezető úton, és büszkeséget jelentő mérföldkő vállalatunk számára. Magyarország kulcsszerepet játszik hosszú távú stratégiánkban, és ez a projekt teljes elkötelezettségünket tükrözi az ország tiszta energiával kapcsolatos jövőképe iránt."

Négy hónap teljes kapacitású futammal bizonyították a megbízhatóságot

A Zemplén Solar Park 2025 márciusa óta teljes kapacitással üzemel, stabil és tiszta villamos energiát biztosítva a magyar piac számára. Közel négy hónapnyi termelés alatt az erőmű folyamatosan bizonyította megbízhatóságát - nemcsak megújulóenergia-forrásként, hanem Magyarország villamosenergia-hálózatának aktív támogatójaként is.

A hazai energiastabilitáshoz is hozzájárul a naperőmű

Ez egyben a GoldenPeaks Capital portfóliójának első olyan erőműve, amely részt vesz az automatikus Frekvencia-helyreállítási Tartalék (aFRR) szegmensben, ezzel járulva hozzá a nemzeti hálózat stabilitásához kiegészítő szolgáltatások révén. Hosszú távú PPA-partnerével, a Faerch Grouppal együttműködve a GoldenPeaks Capital emellett kereskedelmi stabilitást is biztosított, valamint egy olyan ipari energiafelhasználóval teremtett szoros kapcsolatot, amely osztozik a vállalat értékeiben és hosszú távú zöldenergia-víziójában Magyarországon.

Kétezer méterről termelik ki a termálvizet

Szeged és térsége az 1960-as években feltárt szénhidrogén-lelőhelyek révén geológiailag alaposan feltérképezettnek számít, ami könnyebbé tette a geotermikus fúrások helyszíneinek kijelölését.
A várost ellátó kutak 2000 méteres mélységből, közel 100 Celsius fokos vizet termelnek ki, ami a felszínen is megőrzi a 90 Celsius feletti hőmérsékletét. A fejlesztések révén a távhőrendszerekben hasznosítják a termálhőt.

A termálkutak melléktermékét is hasznosítják

Egy most induló Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében kilenc termálkútnál a vízzel együtt kitermelt metán hasznosítását valósítják meg a Geo Hőterm Kft. beruházásában.

A fejlesztés révén lehetővé válik, hogy elégessék a Szegeden működő, távhőt biztosító termálkutakból a vízzel kitermelt metángázt.

A projekt során gázszeparátor berendezéseket telepítenek a szegedi távfűtési rendszer mind a kilenc geotermikus termelő kútjához, a kinyert, tisztított metángáz korszerű, folyamat vezérelt égőfejekkel ellátott gázkazánokban hasznosítják.
A beruházó tájékoztatása szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett a projekt további hőenergiát biztosít a geotermikus alapú távfűtési rendszer számára azzal, hogy az elégetett gázból származó hővel növeli a betáplált fűtővíz hőmérsékletét.

Svájci és magyar forrásokból valósulhat meg a beruházás

Az előzetes kalkulációk alapján a projekt évente mintegy 1,8 millió köbméter földgázt vált ki 54 000 gigajoule (GJ) megújuló energiaforrással, évente 27 534 tonnányi szén-dioxidnak megfelelő mennyiségű üvegházhatású gázzal mérsékelve Szeged levegőjének terhelését. A közlemény szerint a projekt elszámolható összköltsége 2 milliárd forint, melyből a svájci hozzájárulás összege mintegy 776 millió forint, a nemzeti társfinanszírozás 137 millió forint, a fennmaradó rész önerő.

A jelentéstartalmak közül elég csak arra gondolni, hogy a természet mindig x-re játszik…

Az emberiség alapvetően nem számol azzal, hogy kivétel nélkül minden tevékenységünk a természeti forrásokra épül; de a természeti törvényeket se nagyon érdekli a mi „tudatlanságunk”: kíméletlenül behajtják rajtunk az ezen törvények semmibe vételéből keletkező egyre nagyobb adósságunkat. Ebben a folyamatban immár nyakig vagyunk…

Fenntarthatóság? Sokkal inkább egy elkerülhetetlen átalakulás

A név választása és eleve a rovat elindítása tehát egyfajta szembenézés a helyzettel: rögtön az indulásnál szeretnénk tisztázni, hogy a természetrombolásból fakadó környezeti, éghajlati átalakulás olyan szinteket ért el, amelyben szerintünk önámítás lenne a jelenlegi berendezkedésünk fenntarthatóságáról beszélni. Ebben a meccsben jelenleg mi futunk az eredmény után, tehát sokkal inkább beszélhetünk egy elkerülhetetlen (át)változásról, amely mindenkit érint.

Az építőipar szemszögéből elég csak a begyorsult éghajlatváltozás hatásaira gondolni:

aligha akad olyan cég az iparágban, amelynek ne kellene előbb-utóbb válaszokat adnia többek közt a hőhullámok, villámárvizek, orkán erejű viharok, kiszámíthatatlan földtani és vízügyi körülmények, valamint az egyre gyakoribb környezeti katasztrófák kihívásaira - akár a beruházás, akár tervezés, akár a kivitelezés, akár a termékfejlesztések területét vizsgáljuk.

Akár külön lap is indulhatna, annyi témában érintett az iparág

Az új rovatunkban a fentiekből fakadóan számos olyan átalakításól és technológiai újításról számolhatunk majd be, amelyek lényege egyszerűen alkalmazkodás a szemünk láttára zajló, elkerülhetetlen változáshoz. Hogyan lehet megoldást adni arra, hogy működjön 35 fok felett a betonozás vagy hogy ne szakadjon le az állvány a viharokban? Milyen út vezethet oda, hogy öntözhetővé váljon az Alföld, visszatartható legyen a csapadékvíz, továbbá a gyorsforgalmi utat ne árassza el az esővíz és ne is mossa alá a talajvíz? Tapasztalataink szerint ezek a kérdések egyelőre nem igazán kapnak teret, de eközben egyre szaporodnak…

Ugyanakkor kétségtelen, hogy a témakörnek van egy nyerő-nyerő jellegű, a sajtóban népszerű megközelítése is. Számos olyan zöld szempont és fejlesztés van, amit már a piac is beárazott, így pusztán üzleti szempontból is zajlanak zöld célokat kitűző beruházások – ezeknek természetesen továbbra is teret ad Magyar Építők. Hogy ez a vonal is egyre erősödik, az is jelzi, hogy a meglévő épületek körében 2023 és 2024 között több mint 70 százalékos (!) volt a növekedés BREEAM minősítések terén, méghozzá egy recessziós környezetben.

A szabálytartó kivitelezők nem biztos, hogy mindig jól járnak…

Egy további mozgatórugó a piaci szereplők – és egyben további témakör a lapunk - számára a szabályozási környezet változása: az iparág cégeinek egyre inkább alapkövetelményként kell teljesíteniük a környezetkímélő működést a különböző gyártási folyamatok és projektek során.

A fenti megközelítéshez kapcsolódva szeretnénk teret adni a téma ki nem mondott problémáinak is:

számos esetben halljuk azt fontos hazai piaci szereplőktől, hogy azok a külföldi cégek, amelyek nem tartják be a nálunk megkövetelt környezeti előírásokat, versenyelőnyhöz jutnak a fenntarthatóságra odafigyelő magyar cégekhez képest. Az ilyenfajta kihívásokra is szeretnénk rávilágítani az érintettek megszólaltatásával és a lehetséges megoldások körüljárásával.

Az üzleti érdek és a felelősségvállalás egyaránt ezt diktálja

A fent felsorolt területek, problémák és lehetőségek mindegyikére jellemző, hogy dinamikusan növekszik, emiatt egyre több figyelem, energia és pénz irányul ezekre; igaz ez tapasztalataink szerint a gazdasági szereplők és az olvasóink részéről egyaránt. E önmagában egy további érv a rovat elindítása mellett: látjuk, hogy egyre több üzleti érdek fűződik a téma felszínen tartásához, az egyes piaci szereplők szerepvállalásának bemutatásához.

A fentieken túl számunkra az sem utolsó szempont, hogy a témakör fókuszba helyezésével a felelősségünket is felvállaljuk egy olyan iparágban, amely a globális kibocsátás 35 százalékáért felel; továbbá egy olyan lapban, amely a hazai építőipari közbeszédben forgó üzeneteket döntően alakítja nap mint nap.

Sokszor hallani azt, hogy a környezetrombolás nem az én szintemen vagy nem a mi cégünk szintjén dől el; de valójában mindenki azért a területért felel, amelyikben van hatásköre. Azért a területért viszont kétségtelenül ő felel!

A veszély valójában esély!

Végezetül az sem mindegy, hogy a visszafordíthatatlan és komoly veszélyeket hordozó ökológiai-gazdasági átalakulásba milyen attitűddel lépünk bele: a válságra és a veszteségekre vagy az új lehetőségek kinyílására irányítjuk-e a figyelmünket?

Ezért célunk bemutatni, hogy a fent leírt, Klíma-X névvel is jelzett kényszerhelyzet rengeteg értékes, innovatív, egyedülálló fejlesztést, új technológiát generál. Esélyt ad a megújulásra, gyökeresen új gondolkodásmód és gyökeresen új megoldások meghonosítására.

Az új rovat elindításával erre a megújulási folyamatra szeretnénk irányítani a piaci szereplők és döntéshozók figyelmét, megőrizve a lapunk által immár egy évtizede képviselt érték- és megoldásközpontú filozófiát.