„Nem a gyors, hanem a minőségi építkezések időszaka jön” – interjú az országos főépítésszel

Az új állami beruházási törvény és az új építészeti törvény egyaránt gyökeresen új szemléletet igyekszik megteremteni a hazai építési kultúrában, erről beszélgettünk Lánszki Regővel, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkárával, országos főépítésszel.

Bár a médiában gyakran jelennek meg cikkek a készülő új építési szabályozásról, alapvetően csak vagy az egyik vagy a másik törvénytervezetről írnak. Lánszki Regő ennek megfelelően rögtön az elején tisztázta, hogy mi a szerepe az állami építési beruházások rendjéről szóló új törvénynek, és ehhez képest mire irányul az új építészeti törvény. „Az előbbi azokat a projekteket szabályozza, ahol az állam közfunkcióval bíró épületeket építtet. Elsősorban az előkészítésre, a projekt szereplőinek a kiválasztásra, a pénzköltés folyamatára és a megvalósításra vonatkozik.”

A magyar építészetről szóló törvényre áttérve hangsúlyozta, ellentétben a másik törvénnyel ez a teljes hazai építésügyet szabályozza, nem csupán az állami szektort.

„Négy törvényt vizsgáltunk át, és jutottunk arra az álláspontra, hogy ezeknél nem ráncfelvarrás kell, hiszen az elmúlt években folyamatosan kellett ezeket módosítani. Ennek megfelelően a teljes újragondolásuk után ezeket a törvényeket alapjaikról építjük újra.”

A négy törvény, amelyek az új építészeti törvényben kerülnek egységesítésre:

• építési törvény,
• kulturális örökségvédelmi törvény,
• településképi törvény,
• az építész kamaráról és a mérnök kamaráról szóló törvény.

Kérdésre válaszolva elmondta, az állami beruházásokról szóló törvény idén januárra készült el, és május végén került a parlament asztalára. „Még ebben a félévben reményeink szerint az országgyűlés el is fogadja, és hatályba is fog lépni.” (Az interjú rögzítése után, július 4-én elfogadásra került - a szerk.) Az építészeti törvény ehhez képest pár hónappal van eltolódva: „Ezt októberben kezdtük el, majd januárban egy vázlat szintjén vitára bocsátottuk, mára pedig már a beérkezett javaslatok bedolgozása is megtörtént.” 

A piaci környezettel együtt a szempontrendszer is megváltozott

Az állami beruházásokról szóló törvény létrejöttét azzal indokolta, hogy a piaci beruházásokhoz képest ezen a területen elmaradásokat tapasztaltak. „Azt láttuk, hogy az esetek több mint 80 százalékában a tervezetthez képest magasabb költséggel valósultak meg a projektek, akár kétszeres-háromszoros áron. Továbbá nagyon sokszor – az esetek 80-90 százalékában - kiviteli terv nélkül, egy árajánlat mentén történtek beszerzések akár a tervezés, akár a műszaki ellenőri munka vagy akár a kivitelezés területén” – mutatott rá. „Ennek megfelelően a projektek az engedélyezési terv alapján kerültek meghatározásra, de olyan is volt, hogy még az utóbbi sem volt meg, így „design and build” rendszerben a tervezést és a kivitelezést egymással párhuzamosan folytatták.”

Hozzátette, egy olyan piaci környezetben, amikor rendelkezésre állnak különböző források, és ezzel összefüggésben minél hamarabb el kell készülni az épületeknek, az efféle lebonyolításnak volt létjogosultsága, ám ez a helyzet megváltozott. „Jelenleg az a fő szempontrendszer, hogy minden épületet nagyon pontosan, költséghatékonyan, energiahatékonyan és az üzemeltetés szempontjából is maximálisan optimalizálva kell megtervezni. Ez pedig rákényszerít minket arra, hogy egy sokkal alaposabb előkészítési fázist építsünk fel.”

Azt, hogy a jövőben jóval nagyobb fókuszt kap az előkészítés, az is jelzi, hogy az üzemeltetőt is kötelezően bevonják ebbe a szakaszba. „Nem elég csak megépíteni egy épületet, a fenntartási körülményei éppen ugyanannyira fontosak.”

Kötelező lesz az építésznek pontos költségvetést készítenie, amiért felelősséggel tartozik

Az államtitkár a lapunk által korábban részletesen is bemutatott törvénytervezetből azt is kiemelte, hogy a közbeszerzések lebonyolítása közvetlenül a minisztériumhoz kerül a korábbi állami cégek helyett. „Szintén fontos, hogy kötelező lesz az 1 milliárd forintos érték felett a BIM alkalmazása a projektben. Összességében azt várjuk, hogy mindezen eszközök által gyorsabb, hatékonyabb, precízebb legyen a beruházások megvalósítása.”

Szintén kötelezővé válik a kiviteli tervek elkészítése még a kivitelezői közbeszerzés kiírása előtt.

„Továbbá kötelező lesz a kiviteli tervek mentén az építésznek pontos költségvetést készítenie, amiért felelősséggel tartozik. Tudjuk, hogy ez az átmenet hosszabb időszak lesz, de most olyan helyzetben vagyunk, amikor ezt meg kell tenni, és meg is tudjuk tenni.” Összegzésként azt hangsúlyozta, nem a gyors építések időszaka következik, hanem a minőségi és precíz építéseké.

A kormány bízik a magyar tervezőkben

Amikor arról kérdeztük, hogy a közeljövőben életbe lépő törvényben megjelenő fenti kötelezettségek mekkora kihívást jelentenek majd az építészek számára, akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény megvalósulása elsősorban a megrendelőn múlik. „A beruházónak a fentiek szellemében tudnia kell, hogy több időt kell biztosítania az előkészítésre, illetve másfajta szerződéses háttért kell kialakítania.”

Egy kutatással azt is felmérték, hogy a hazai tervezők hogyan tudják megugrani ezt a szintet. „Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar tervezők tudása megvan ehhez, alapesetben vagy már rendelkeznek BIM-alapú szolgáltatással, vagy pedig már felkészültek erre a stábjukkal.” Hozzátette, mivel kevesebb állami beruházás lesz az elkövetkező 1-2 évben, a tervezőknek lesz kapacitása arra, hogy ezekre a részletekre koncentráljanak.

Közel 3000 észrevétel érkezett az építészeti törvény vázlatos tervezetéhez

A beruházási törvény fenti irányaihoz hasonlóan az új építészeti törvényben is az előkészítettség, átgondoltság erősítése jelenik meg célként. Ez a törvény idén januárban először koncepció szintjén jelent meg: „A szokásoktól eltérően nem a norma szöveget, hanem a koncepciót hoztuk nyilvánosságra, és biztosítottunk egy két hónapos időtartamot a társadalmi vitára. A különböző szakmai szervekkel folytatott egyeztetés során közel 3000 észrevétel érkezett a tervezethez.”

„Azokat a javaslatokat, amelyek hasznosak voltak bedolgoztuk az alapkoncepcióba, és ez alapján elkészült a kodifikált normaszöveg javaslat. Ez a mintegy 300 oldalas új törvény szabályozza többek közt a műemlékvédelem és az építésgazdaság kérdéskörét, ami egyébként vadonatúj elemnek számít. Bár nagyon rövid idő áll rendelkezésre, bízunk benne, hogy ez a törvény legkésőbb ősszel benyújtásra kerülhet a Parlament felé.”

Tizenkét alapelv határozhatja meg a jövő építészeti irányát

A készülő törvény tervezetét ugyanakkor már egy tágabb szakmai fórumon is bemutatta Lánszki Regő: a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács júniusi ülésén a térség polgármestereivel ismertette a főbb irányvonalakat. Az ott elhangzottakról lapunk is beszámolt.

Az eseményen elmondottak szerint az új törvény többek közt előírja majd a zöld területek védelmét, a megfelelő infrastruktúrát és barnamezős területek elsőbbségét a lakásépítések által túlterheltté vált Budapest környéki régióban is.

A témához kapcsolódva Lánszki Regő az interjúban azt emelte ki, hogy ellentétben a beruházási törvénnyel az építészeti törvényben foglalkoznak az állami mellett a  piaci alapú építkezésekkel is, vagyis azzal, hogy egy magánmegbízónak milyen lehetőségei vannak. Emellett meghatároznak alapelveket is, amelyek kifejezik az új törvény szemléletét.

„Tizenkét nagyon fontos alapelvet határoztunk meg az új törvényben, köztük az életminőségre, építészeti minőségre, a zöld területek és a meglévő épületek védelmére, a területhasználatra vonatkozó alapvetéseket. Ezekre a hangsúlyokra később főépítészi, tervtanácsi döntéseket lehet alapozni, így ezeknek komoly normatív súlya is van.”

Miközben beépítjük a természeti környezetet, elhagyott épületek vannak a települések belterületein

Az alapelvek meghatározásánál a jelenlegi folyamatokból indultak ki, ezek egyike, hogy Magyarország beépítettsége az elmúlt évtizedekben rohamosan nőtt.

„Csak 2009 és 2019 között hazánk területének az 5 százaléka beépítésre került. Mindez azt jelenti, hogy a települések elkezdenek szétterülni, és zöld területeken történnek beruházások, amelyek további problémákat is hoznak magukkal a természetkárosításon túl. Hiányzik többek közt a megfelelő infrastruktúra: nincsenek utak, nincs víz, nincsen csatornázás. Ugyanakkor a humán infrastruktúra hálózat sincs meg sok esetben: az orvosi rendelők, óvodák, iskolák vagy épp a közterek, játszóterek hiányában. Ez azt jelenti, hogy aki oda költözik, szembesülve ezekkel a problémákkal folyamatosan a kivezető utakat terheli majd, ezt láttuk az elmúlt húsz évben.”

Az összképhez hozzátartozik, hogy a városok határain belül levő területek még mindig jelentős építési potenciállal rendelkeznek. „Beépítetlen területek és elhagyott épületek egyaránt vannak, elég csak arra gondolni, hogy Magyarországon jelenleg több mint 700 ezer ingatlan áll üresen. Ha hosszú távon gondolkozunk, akkor ezekkel a lehetőségekkel kell foglalkoznunk. Ennek megfelelően az új törvényben a meglévő épületállomány hasznosítására koncentrálunk.”

Megszüntetik az új külterületek bevonását, a fókusz a meglévő épületállomány újrahasznosítására kerül

A meglévő épületállomány újrahasznosítását két részre választva taglalta az országos főépítész. „Egyrészt a barnamezős területekről kell beszélnünk, amelyek elvesztették korábbi ipari, logisztikai szerepüket, kihasználatlanul állnak, ráadásul nem a város határterületein, hanem a belsejében. Ezek átalakítását támogatásokkal tudjuk vonzóbbá tenni.”

A másik kiemelt terület a műemléképületek és a helyi védett épületek csoportja. „Azt tapasztaltuk, hogy hiába képviselnek különleges értéket, jelenleg terhet jelentenek az üzemeltetőknek, beruházóknak. Nekik ugyanis az átlagosnál kétszer-háromszor kell többet költeniük az épületekre, ugyanakkor sok beruházás tekintetében köti a kezüket a szabályozás.”

A fenti problémák kezelésére áttérve elmondta, a településhatárokon túli külső területek tekintetében nagyon szigorú szabályozást fognak alkalmazni:

„Gyakorlatilag megszűnik az új külterületek bevonása, helyette koncentráljunk a meglévő értékeinkre, és ott adjunk kedvezményeket. Eddig a piaci szereplőknek könnyebb volt külső területeket találniuk egy beruházáshoz, viszont a szigorítással, illetve támogatással azt szeretnénk elérni, hogy a fókusz átkerüljön a belső területekre. Bízunk benne, hogy a következő évtizedekben ez komoly városképi változást eredményez.”

Jelentős számú értékes műemlék újult meg, de a jelenlegi modell nem fenntartható

Kérdésre válaszolva külön kitért a műemléképületeknél alkalmazott jövőbeli stratégiára, az elmúlt évek eredményeiből kiindulva. „Itt is érdemes különválasztani az állami tulajdonban levő épületeket, amelyekre az állam nagyon komoly pénzeket költött az elmúlt öt-tíz évben, számos vidéki kastélyt rendbe téve. A másik oldalon a magánkézben levő műemléki ingatlanok fejlesztésére is lehetett pályázni és forrásokat elnyerni. Ezen terület harmadik lába a népi építészeti program, amely hozzám személyesen is nagyon közel áll. Itt is komoly lehetőségek voltak arra, hogy ne csak egy-egy műemlék jellegű ház kerüljön megújításra, hanem a magyar nemzet népi építészeti kincsének jelentős része kapjon felújítást. Mindezen programok nem csak a határon innen, hanem a történelmi Magyarország teljes területén jól működtek.”

Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, ezek a támogatások önmagukban nem hoznak hosszú távú megoldást.

„Egy zsáknak mindig van alja, és a különböző juttatásokat az állam nem tudja a végtelenségig biztosítani. Számos kastély kapott többmilliárdos felújítást, ezáltal ma már látogatható, esztétikus és újra élvezhetők az építéskori értékei, azonban egyikről sem mondható el, hogy profitábilisan fenntartható lenne. Az államnak évről évre a zsebébe kell nyúlnia, és finanszírozni a működésüket: azt gondoljuk, hogy ez a modell nem jó.”

Nem elég egyszeri támogatást adni egy részleges felújításra

Megoldásként elmondta, arra szeretnék motiválni az állami tulajdonban levő műemléképületek kezelőit, hogy olyan – az épület jellegével nem ellentétes és a piacon egyébként nem ismeretlen - funkciókat tegyenek az épületekbe, amelyektől azok fenntarthatóvá válnak, és profitot is termelnek.

A téma zárásaként elárulta, a kormány terve az, hogy 2035-re a jelenlegi gazdasági helyzet ellenére a magyarországi műemlékállománynak akár a 90 százaléka megújításra kerüljön.

A formakincsek érvényesítése nem csupán esztétikai szempont, jön a 3 ezrelékes szabály

A műemléképületek rendbetételéhez jellegét tekintve szervesen kapcsolódó törekvés nyilvánul meg az állam részéről a nagy állami beruházásoknál abban, hogy a keretösszeg 3 ezrelékét képzőművészeti alkotások beépítésére hagyják majd jóvá. „A századfordulón a kor különböző építészeti iskolái nagy figyelmet fordítottak arra, hogy egy épület ne csak funkcionálisan valósuljon meg, hanem megfelelő díszítettsége és formakincse legyen.

Ez nem csupán esztétikai szempont, hiszen ezen formakincseknek komoly visszahatása van a szomszédos épületekre, az ott élőkre és az egész településre.”

Emlékeztetett, ez a formavilág elkezdett kopni, ahogy a funkció előtérbe került az épületeknél. „Már a 20. század közepén felismerték, hogy a túlzott letisztulás sivársághoz vezet, így nem csoda, hogy már akkor megjelent a 2 ezrelékes szabály. Ez rendelkezett arról, hogy minden ilyen beruházásnál kötelező érvényesíteni a képzőművészeti vagy iparművészeti elemeket is. Ez tetten érhető a későmodern épületekben, az utóbbi évtizedekben azonban ez a szabály már nem létezett. Ezt kívánjuk újra megteremteni, természetesen a megfelelő minőséget egy minőségi zsűrivel érvényesítve, amiben számítunk a Magyar Művészeti Akadémia támogatására és együttműködésére.”

Hangsúlyozta, ez az elem az állami beruházásokról szóló törvényben jelenik meg,  a magánberuhzásoknál 3 ezreléket előíró szabályozás nem lesz: „A piaci beruházásokban alapvetően mindenkinek a maga dolga, hogy mire mennyit költ.” Ezzel együtt a itt is keresik az utat ugyanezen irány érvényesítéséhez. „Itt nem a beruházás összegéhez kötnénk a szabályozást, hanem azt vizsgáljuk, hogy a közhasználat céljára nyitott tereken ez az elképzelés hogyan tud megjelenni. Sokat egyeztettünk a piacon szereplő ingatlanfejlesztőkkel, és nyitott ajtókat találtunk, hiszen nekik is elemi érdekük a megkülönböztethetőség és a díszítettség érvényesítése.”

Fél kilométeres zöld gyűrűkkel veszik körbe a településeket

Az építészeti törvény a műemlék épületekhez hasonlóan nagy hangsúlyt fektet a zöld területek védelmére is, ezzel összhangban Lánszki Regő a tájépítészek szerepét is hangsúlyozta. „Az építészetnek, illetve az építészeti kultúránknak nem csupán az épületekről kell szólnia, hanem az épületek környezetében található zöld területekről is. A külterületi beépítés már említett tilalma mellett egy 500 méteres zöld gyűrűt hozunk létre a településeink mentén, aminek van előzménye a 200 méteres zöld gyűrűt meghatározó 1938-as törvényben.”

További eszközként a belső területeken egyfajta zöld védjegyet fognak bevezetni, amely lényegében egy zöldterület tanúsítási rendszer lesz. „Ez hasonló az érvényben lévő épületenergetikai tanúsítási rendszerhez. Ezzel az a célunk, hogy akinek zöldterülete van, az ne csak birtokolja, hanem gondozza is, többek közt őshonos növényeket telepítve.”

A tájépítészek szerepének erősítésére is kitérve elmondta, a tervtanácsokban az új törvény kötelezővé teszi a tájépítészek alkalmazását. „Emellett az országos főépítész mellett országos tájépítész funkció kialakítására is javaslatot teszünk.”

Belső építészet hangsúlya: az életminőségre és a pszichére is visszahat

A belsőépítészet ugyancsak hangsúlyos az új szabályozásban, amit azzal indokolt, hogy az életünk 80-90 százalékát zárt térben töltjük. „A legnagyobb mértékben ez hat vissza ránk, vagyis, hogy milyen anyagokkal, színekkel, milyen megvilágítással vesszük körbe magunkat. Ez nem csupán esztétikai kérdés, hanem életminőségi és egészségügyi kérdés is. Sőt, az ember pszichéjére is hatással van, így még a döntéseinket is befolyásolja.”

Az államtitkár úgy fogalmazott, a belsőépítészetre a piacnak csak egy része fektetett eddig hangsúlyt, ugyanakkor sok esetben az állami beruházásoknál sem kapott elég figyelmet. „Ennek megváltoztatására az új szabályozással a belsőépítészeket is meghívjuk a tervtanácsokba.”

Nem csak a leírt szabályok számítanak, véleményezési és vétójogot kapnak a helyi főépítészek és tervtanácsok

A tervtanácsokat nem véletlenül említette többször is az interjúban, ezek szerepét is szeretnék megerősíteni. „Nem csupán a leírt törvényekben hiszünk. Az elmúlt évtizedekben az építési törvény folyamatosan nőtt, egyre bonyolultabbá vált és egyre többszintűvé. Kialakult egy olyan sokfóliás szabályozási rend, amelyben sok esetben maga a szabályozó sem tudja, hogy mit szeretett volna. Ennek okán a tervező sem tudja ezt egy adott projektben, egy beruházó pedig végképp nem: emiatt eddig is rá voltak kényszerítve a főépítészekkel való egyeztetésre. Egy adott települést jól ismerő szakember sokkal jobban tudja azt, hogy minőségileg mi illik oda, mintha egy hatóság szabályok mögé bújva vizsgálná meg a kérdést.”

Mindezek tükrében az államtitkár azt emelte ki, hogy egy fekete-fehér, egyszerűen követhető szabályrendszert alakítanak ki, ezáltal segítve az építészek és beruházók munkáját. „Másrészről pedig felruházzuk a helyi főépítészeket és a helyi tervtanácsokat, hogy minden esetben véleményezzenek, és vétójoggal látjuk el őket. Ha egy építési engedélyezési folyamatban a járás szintű tervtanács nem járul hozzá az engedélyhez, akkor az épület nem építhető meg. Ezzel szeretnénk a minőséget garantálni.”

Minden bevethető eszközzel csökkenteni akarják az ország kitettségét az építőanyagok területén

Az új építésügyi szabályozás fent felsorolt sarokpontjai mellett sokszor visszaköszön az építési és közlekedési miniszter Lázár János, illetve az ÉKM államtitkárai nyilatkozataiban a magyar érdek kiemelt fontossága az ágazatban. Ennek egyik hangsúlyozott eszköze a hazai gyárak és hazai építőanyagok előtérbe helyezése, támogatása.

„Ez egy stratégiai kérdés: 1920 óta Magyarország egyik legégetőbb problémája a kitettsége az alapanyagok tekintetében. Olyan építőanyagok esetében szorulunk importra, amelyek nélkül nem működik az építőipar.”

Ez a kitettség az építőipari alapanyagok árainak alakulásánál érhető leginkább tetten. „Az elmúlt években olykor kétszeresére, de az is előfordult, hogy ötszörösére emelkedett egy-egy építési termék ára, ez alapvetően meghatározta a teljes piacot, komoly gondokat okozva. Ennek megfelelően az építésgazdasági stratégiában is kifejezett, eltökélt szándékunk, hogy a lehetőségekhez képest mindent itthon tudjunk előállítani, ezt szolgálja a hazai gyárak támogatása.” Hozzátette, természetesen ezt nem minden esetben lehet megtenni. „Ezekben az esetekben pedig szélesebbre szeretnénk nyitni a spektrumot, vagyis nem csupán a most jellemzően használt beszerzési piacokat célozzuk, hanem jóval tágabb kört vizsgálunk, hogy árversenyt tudjunk kialakítani.”

A hazai gyártás erősítése és az import diverzifikációja mellett harmadik elemként az innovációt jelölte meg: „Minden olyan innovatív terméket és technológiát maximálisan támogatunk, amely által tudunk helyettesítő termékeket előállítani.”

Senki nem kerül kizárásra, de maximálisan támogatják a hazai ipar szereplőit

Az interjú végén azokról a multinacionális kivitelező vállalatokról is megkérdeztük az államtitkárt, amelyek több évtizede stabil és megbízható szereplői a hazai építőiparnak, ugyanakkor a fentiek tükrében a hozzájuk való viszonyulás kérdésessé válhat. „Nem titkoltan patrióta gazdaságpolitikát kívánunk folytatni. Támogatjuk a hazai tulajdonosokat, gyártókat, kivitelezőket és munkavállalókat, és azt szeretnénk, hogy a profit Magyarországon maradjon. Ezek a fő alapelveink. Ha egy picit körbe nézünk más országokban, látható, hogy se Ausztriában, se Németországban, se Franciaországban nem tud egy magyar vállalkozás olyan sikeres lenni, mint a hazai támogatottsággal bíró ottani cégek. Nálunk ezt a támogatást erősíteni kell.

Mindettől függetlenül a minőségre, a megbízhatóságra törekszünk, és az említett öt pillér mentén, ha valaki tudja biztosítani a hazai munkavállalóknak és a hazai ellátásnak a biztonságát, akkor nincs akadálya a jelenlétének, senki nem kerül kizárásra, senki nem lehetetlenül el. Sőt, komoly nagy nemzetközi építőanyag gyártókkal és kivitelezőkkel is partnerségben vagyunk, de azt mindenkinek feketén-fehéren elmondjuk, hogy maximálisan támogatjuk a hazai szereplőket.”

További kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, eltérő helyzet látható az építőanyag gyártók és a kivitelezők esetében. „A kivitelezők tekintetében pár évtizeddel ezelőtt még a magasépítésben is nagy nemzetközi cégek uralták a magyar piacot. Mára szinte százszázalékosan hazai kivitelezőkkel lehet megoldani a magasépítési projekteket. Sokáig a szakértelem és a megfelelő piaci hozzáállás volt a fő kérdés, ám ezek tekintetében a hazai magasépítők felfejlődtek. Ami az infrastrukturális vagy mélyépítés területét illeti, azt gondolom, hogy a hazai cégek ott is nagyon szép fejlődést értek el; így bízom benne, hogy az ő részarányuk is növekedni fog a közeljövőben.