INFOTÉR CONTECH 2025: a KÉSZ Csoport is megosztotta tapasztalatait a nívós konferencián

A balatonfüredi Anna Grand Hotelben, október 16-17-én megrendezett kétnapos eseményen számos előadás és kerekasztalbeszélgetés során keresték a válaszokat az építőipar valamennyi területén felmerülő aktuális kérdésekre. A magasépítés és a mélyépítés legfőbb trendjei mellett az építészet, az alapanyaggyártás, a fenntarthatóság, a vízgazdálkodás, a BIM, a szakképzés és az AI legfőbb kihívásai kerültek szóba.

A KÉSZ Csoport számos vezetője, szakembere részt vett a konferencián, hogy megossza tapasztalatait a szakma többi képviselőjével. Azt, hogy a vállalat fontosnak érezte az eseményt, az is mutatja, hogy a 43 éves cégcsoport alapítója, tulajdonosa is jelen volt. Varga Mihállyal fogadóóra keretében volt lehetőség rövid személyes beszélgetésekre, tapasztalatcserére.

 

 

Az építőipari cégek regionális piacralépése - tervezéstől a kivitelezésig, építőanyaggyártástól a megoldásszállításig

Ebben a kerekasztalbeszélgetésben Barócsi Róbert, a KÉSZ Csoport értékesítési és stratégiai igazgatója is megosztotta tapasztalatait. Mint mondta, a vállalat számára a 90-es évek végén megnövekvő külföldi beruházói megjelenés jelentette a fordulópontot, hiszen velük olyan partneri kapcsolatot sikerült kialakítani, amely ajtót nyitott más országokban történő szerepvállalásra. Ma a KÉSZ Csoportnak Magyarországon kívül Ukrajnában, Romániában és Szerbiában van 15-25 éve aktív generálkivitelezői jelenléte. Az értékesítési és stratégiai igazgató azonban kiemelte:

„Az elmúlt öt évben a cégcsoport eredeti tevékenysége, vagyis az acélszerkezetek exportképes piacra bocsátása került a fókuszba, majd a homlokzati elemeket is kibővítettük magasabb esztétikai igényű burkolatrendszerekkel. Emellett színvonalasabb, komplexebb tervezési szolgáltatásokkal is igyekeztünk meghódítani a külföldi piacokat, így Európát, az Egyesült Arab Emírségeket, valamint az amerikai piacot is.”

 

 

Barócsi Róbert a vállalat versenyképességét abban látja, hogy felismerték: az a szakmai tudás, technológia, digitális látványtervek, minőség-ellenőrzés, amit a KÉSZ Csoport magáénak tudhat, az utóbbi 20-25 évben fontos szempont a megrendelők számára a kiválasztás során.

 

Mitől fog működni a BIM-ökoszisztéma?

Nem kérdés, hogy a KÉSZ Csoport a BIM technológiában is az élen jár. A modellezés aktív felhasználója a cégcsoporton belül a bim.GROUP.

Ballay Zsolt cégvezető a terület hiányosságait fejtegető panelbeszélgetésben több olyan problémát is megfogalmazott, amelyre ők maguk is keresik a megoldást. Példaként hozta a tervezők nehéz helyzetét abból a szempontból, hogy a BIM-es tervekbe mindennek bele kell kerülnie – erre próbálnak innovatív programozott módszereket alkalmazni.

Dilemmaként hozta fel a visszacsatolást is: „Ahhoz, hogy a tervező teljesíteni tudja a tőle elvárt megvalósulási rendszereket, nagy szükség lenne a kivitelezőtől visszakapott adatok pontosságára; ám ez nem mindig érkezik meg, vagy az adatok nem mindig felelnek meg a valóságnak” – fejtette ki a cégvezető.

 

 

Ballay Zsolt hangsúlyozta, hogy KÉSZ Csoport stratégiai partnereként integrált környezetben tudnak dolgozni, mert egy kézben van a gyártás, kivitelezés, üzemeltetés, ingatlanfejlesztés. Ugyanakkor a bim.GROUP külső partnerekkel is együttműködik, ugyanis rendelkezik a nemzetközi minősítés legmagasabb fokozatával. „Ám ezt örökíteni, frissíteni, sőt edukálni kell. Ez sokszor kihívás, mert gyakran megesik, hogy a megrendelő nem tudja, hogy pontosan mit akar, a kivitelezők esetében pedig az okozza a nehézséget, hogy nemcsak a generálkivitelezőnek kellene értenie a rendszert, hanem az általa megbízott vállalkozónak, sőt alvállalkozóknak is” – részletezte a kihívásokat a szakember.

 

Éretté kell válni a digitális fellendüléshez

Az építőipart, BIM-et kiszolgáló szoftveres világ kerekasztalbeszélgetésen a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-t Tófalvi Előd, BIM koordinátor képviselte, a beszélgetést pedig Gyimesi Gergő, fejlesztési vezető koordinálta. Az eszmecsere során az építőipart és a BIM-et kiszolgáló szoftveres ökoszisztéma aktuális helyzetét és jövőjét járták körbe a résztvevők.

Rávilágítottak arra, hogy a digitalizáció nem csupán technológiai kérdés, hanem szemléletváltás is, ahol az együttműködés, az adatmegosztás és a nyílt szabványok kulcsszerepet játszanak. Közös üzenetként megfogalmazódott, hogy a szoftverfejlesztők, a kivitelezők és a tervezők közötti párbeszéd elmélyítése nélkülözhetetlen a hatékony, fenntartható és versenyképes építőipar megvalósításához.

Tófalvi Előd kiemelete: „Olyan pillanathoz érkeztünk, ahol nem az a kérdés, hogy szükségünk van-e szemléletmód váltásra, hanem hogy képesek vagyunk-e lépést tartani a nemzetközi fejlődési trendekkel, érettek vagyunk-e a digitális fellendüléshez.”

 

 

Szintén a BIM témakörében tartott előadás Uhrinyi Balázs a KÉSZ Csoport üzletfejlesztési vezetője, egyben az Építéstudományi Egyesület BIM Szakosztályának főtitkára is és Kocsis András Balázs, a bim.GROUP üzletfejlesztési vezetője, aki a Magyar Mérnöki Kamara BIM szakmai kollégiumát mutatta be. Az ÉTE BIM Szakosztály célja, hogy elősegítse a BIM szemlélet és módszertan meghonosítását az építőipar teljes életciklusában. Küldetése, hogy erősítse az együttműködést és a bizalmat az iparág szereplői között, csökkentse a hibákat és növelje a hatékonyságot a BIM eszközeivel.

Életre keltjük az épületet - Láthatatlan technológiával az érezhető komfortért előadásban Károlyi András, a Matech ügyvezetője és Tóth Gábor, vállalkozási vezető mutatták be a KÉSZ Ipari Technológiák ágazatát és azt, hogy milyen szakmai tudás és technológiai háttér szükséges ahhoz, hogy egy épület szerkezetét hatékonyan együttműködő rendszerekkel töltsük meg. 

 

 

Négy kompetencia, amely fontos az utánpótlásképzésben

A KÉSZ Csoport a versenyképesség egyik fő tényezőjének az utánpótlásképzést tekinti. 2017-től tudatosan foglalkozik a képzési tevékenységével. Naderi Zsuzsanna, a szegedi Edupark Nonprofit Kft. ügyvezetője, egyben az Építőipari Készségtanács vezetője fontos gondolatokat fogalmazott meg előadásában.  

„Európa és Magyarország versenyképessége, valamint a zöld és digitális átállás sikeres végrehajtása megfelelő tudással és készségekkel rendelkező humán tőkét igényel. A társadalomban és a gazdaságban való aktív részvételhez szükséges négy kompetenciát azonosíthatunk, amelyek fejlesztésére jelentős figyelmet kellene fordítanunk: kritikus gondolkodás, kreativitás, kommunikáció és az együttműködések. Ezek által vagyunk képesek életünkben és munkánkban is megfelelő döntéseket hozni, kezelni a kihívásokat. Az említett kompetenciákat nem „tantárgyak” formájában tudjuk „tanítani”, hanem elsősorban az oktatási módszereink fejlesztésével” – hangsúlyozta a vezető. Szerinte ilyen módszertani eszköz például a projektalapú oktatás, a mérés-értékelés-visszajelzési, tanulói portfólió.

 

 

Generációs különbségek és a fiatalok építőiparba való integrálása

Fenti témakörhöz kapcsolódott a Diákok és hallgatók útja az építőiparban című kerekasztal beszélgetés, amelyben kétségkívül érdekes és hasznos tapasztalatok fogalmazódtak meg a fiatal és az idősebb generációk együttműködési lehetőségeiről.

Gyenese Balázs a KÉSZ Group HR-igazgatója ebben a relációban az együttműködés és a nyitottság fontosságát emelte ki mindkét résztől. „A diákok szempontjából fontos, hogy értsék a generációk közti különbséget, de nélkülözhetetlen a menedzsment vezetői képessége is. Vagyis az, hogy a tapasztalt szakemberek miképp tudják őket mentorálni, coacholni, hogyan tudnak nekik példát mutatni, alázatra nevelni. A generációk közti kommunikáció, illetve együttműködés segítheti azt, hogy a fiatalok jól érezzék magukat a vállalati kultúrában” – összegezte tapasztalatait a HR-igazgató.

 

 

Gyenese Balázs kiemelte még a diverzitást, amely szerinte olyan kulcsfontosságú tényező, amit impulzivitással tudnak elérni a vezetők. Meggyőződése, hogy ha az egyének erősségeit összefogják, a sokszínűség által sokkal eredményesebbé, hatékonyabbá válhat a munka.