Korszakváltás a magyar tenger partján – Turisztikai attrakcióként is hasznosítják a modernizált siófoki zsilipet

Ünnepélyesen átadták és holnaptól a közönség előtt is megnyitják a megújult Sió-zsilipet. A modernizált műtárgy, amelyet a Balaton dugójaként is becéznek, a parti sétány folytatásaként a nagyközönség számára is látogatható lesz. A fejlesztések révén, kedvelt közösségi találkozóhellyé válhat a zsilip parkosított környezete és a víz fölé benyúló pihenőhely.
 

 

A klímaváltozás sürgetővé tette a zsilip modernizálását

A fejlesztés jelentős előrelépést jelent a Balaton vízgazdálkodásában: a zsilip levezetőrendszerének vízeresztő-képessége a STRABAG Építőipari Zrt. és a Colas Alterra Zrt. által alkotott SC Siófok Konzorcium kivitelezésében, megduplázódott. Az elmúlt évtizedekben az aszályok miatt 20 centiméterrel megemelték a tó szabályozási vízszintjét, ami a csapadékosabb időszakokban megnövelte az árvízveszély kockázatát. Emiatt szükségessé vált a több mint hetven éve épített Sió-zsilip vízáteresztő kapacitásának növelése.

 

 

Ötszáz kilométernyi árvízvédelmi védvonal újult meg

Az ünnepi eseményen Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszter-helyettes mérnöki bravúrnak nevezte a Sió csatornát. Úgy vélekedett, a felújítás után ez a hely egy vonzó találkozási ponttá válik az emberek számára. Speciális helyzet, hogy egy zsilip a város közepén van, ezért volt merész húzás a tervezők részéről, hogy 70 év után, nemcsak műszakilag korszerűsítették a vízügyi műtárgyat, - hogy biztonságban legyenek a környéken élők és az ő otthonaik -, hanem az érdeklődők számára is egy vonzó látványossággá tették azt.
 

Rétvári Bence a beruházás kapcsán megjegyezte azt is, hogy a vízszint szabályozása tette lehetővé, hogy a Bahart által vásárolt új hajók már át tudtak itt hajózni. Az államtitkár a folytatásban kitért arra is, hogy Magyarországon több mint 4300 kilométernyi elsődleges árvízvédelmi védvonal van állami kezelésben. Az elmúlt években ebből 500 kilométert kitevő szakasz újult, ezáltal országosan tíz százalékkal csökkentették az árvíz-védelmi kockázatot. A fejlesztésekkel megnőtt a folyóvizek mentén élők, gazdálkodók biztonsága. Az államtitkár hozzátette, ez a zsilip is bizonyítja, hogy a kormány az uniós forrásokat jól és hatékonyan, biztonsági fejlesztésekre fordította.

A beruházás 18, 9 milliárdos költségét a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból és 3,4 milliárd forintnyi magyar forrásból finanszírozták.

A zsilip, a balatoni vízgazdálkodás jogara

"A balatoni vízgazdálkodás jogara" – így nevezte köszöntőjében az átadott létesítményt Láng István, Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. A műtárgy tesz igazságot a sokszor nagyon ellentétes igények között: például, a magas vízszintet igénylő hajósok és az időszakos kis vízszintet igénylő természet között. Ez a műtárgy a kulcsa a szélsőségek elleni védekezésnek: vízhiány esetén a vizek visszatartásának, felesleg esetén a gyors elvezetésnek. Láng István emlékeztetett, a szélsőséges helyzetek szaporodásával fogalmazódott meg az igény a korábbinál rugalmasabban működtethető zsilipre.

 

 

„Egy olyan zsilipre, amelyet nem kell lehegeszteni, ahogy az történt 2000-ben vagy jobban ki lehet nyitni, ahogy arra szükség lett volna 2014-ben a déli parti árvizeknél.”

Sok célnak, igénynek kell egyszerre megfelelni, a fejlesztéssel megoldhatóvá vált a víz visszatartása és a táj szolgálatába állítása. A főigazgató szerint a vízgazdálkodás fenntarthatóságát csak a vízgyűjtő terület egészének egységes kezelésével lehet biztosítani. A zsilip kulcs műtárgya lehet a Sió rehabilitációjának, nem csak Siófok belvárosban Balatonkilitiig. A főigazgató arra emlékeztetett, hogy a kiliti török szó, jelentése kulcs. Ezeknek a műveknek – hangsúlyozta, nemcsak a Balaton vízháztartásában van kulcsszerepük, de hasonló feladat hárul rájuk a helyreállítandó ökológiai folyosóban is, amely összeköti a Dunát és a Balatont.    

 

 

A Sió csatorna megújításával új területeken lendülhet fel a turizmus

Czunyiné Bertalan Judit az északnyugat-magyarországi zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztos a projekt turisztikai jelentőségéről beszélt és arról, hogy a vízügyi szakemberek összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy a Balaton a lehető legjobb vízminőséggel szolgálja ki az itt pihenőket. Kihangsúlyozta, hogy a Balaton adja az ország turisztikai összteljesítményének harmadát.
Móring József Attila Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos a reményének adott hangot, hogy ez a beruházás a nyitánya annak, hogy a tó környékének turizmusába bekapcsolják egészen Szekszárdig a csatorna mentén élőket.

Szakmai elismerés

Az ünnepség keretében leleplezték a Lampl Hugó Emlékplakettet. A belügyminiszter által alapított emlékdíjjal a STRABAG építészmérnökének, Kiss Gergelynek és csapatának szakmai munkáját ismerték el. A Balaton levezető rendszerének korszerűsítése - Siófoki Nagyműtárgyak címmel benyújtott pályázatot Benedek András generáltervező, SBS-Komir Kft. és a kivitelező cég közösen nyújtotta be.

 

 

Mederduzzasztó biztosítja a Sió vízellátását

A vízgazdálkodási projekt kivitelezési munkálatai 2019-ben kezdődtek. Ahogy arról portálunk többször beszámolt a STRABAG Építőipari Zrt. és a Colas Alterra Zrt. által alkotott SC Siófok Konzorcium munkája révén, nemcsak a zsilipek újultak meg, hanem megépült a Balatonkiliti mederduzzasztó is. A két nyílású, billenőtáblával felszerelt műtárgy kialakításához 2400 köbméter betont használtak fel. A duzzasztó gondoskodik a Sió csatorna Siófok belvárosán áthaladó mintegy két kilométeres szakaszának vízellátásáról, akkor is, ha a tóból nincs vízeresztés. További feladatai: a szabályozott vízeresztés és a hajózás biztosítása.

 

 

A zsilip nyílásai egymástól függetlenül működtethetőek

Az óriásprojekt az 1941-47 között épített hajózsilip szerkezetének bontásával folytatódott. A Balaton és a Sió csatorna közötti átjárhatóságot biztosító új műtárgy megépítéséhez mintegy 7500 köbméter szerkezeti betont kellett beépíteni.
Először a hajózsilip épül meg, amíg az elkészült, a szükséges vízleeresztést a meglévő zsilipen keresztül oldották meg. Az új zsilip elkészülte után a további munkafolyamatokhoz már szabályozott leeresztést lehetett biztosítani.
A leeresztőzsiliphez és annak két nyolc méter szélességű nyílásához 1400 köbméter betont használtak fel. A két nyílás egymástól függetlenül is működtethető, így a karbantartás során elegendő egyidőben csak az egyiket zárva tartani.

Új otthonra lelt a fekete gólya

A nagyműtárgyak építésén kívül a kivitelező elvégezte a Sió csatorna rekonstrukcióját is. Ennek keretében a Siófok és a Kapos torkolat közötti szakaszon mederkotrási és depóniaépítési munkálatok zajlottak. Két ütemben töltésáthelyezés is történt a Sió mentén, amelyet vizes élőhelyek kialakítása követett. Tórendszert alakítottak ki, mintegy százharminc hektárnyi területen a Sió és a Kapos deltájában, amely számos különleges állatfaj, például a fekete gólya számára jelent élőhelyet.

A kivitelezésen során 670 ezer köbméter földet mozgattak meg, és 19 ezer köbméter betont építettek be.

 

 

Ideiglenes híd biztosította a járműforgalmat

A projekt számos érdekes műszaki megoldása közül említést érdemel az, hogy a STRABAG által kifejlesztett P12,60 típusú vasúti provizórium beemelésével oldották meg az épülő hajózsilipen keresztül a közúti tehergépjárművek számára a közlekedést. A cég úgy fejlesztette ki a P12,60 típusú provizóriumot, hogy az vasúti és közúti ideiglenes hídként is beépíthető.

Magyarországon az első beépítést Kétegyházán végezték el. A Békéscsaba-Lökösháza vasútvonalnál egy peronaluljáró építése idején biztosította a STRABAG két P12,60 típusú modul beépítésével a MÁV Zrt. számára a vonatközlekedés folyamatosságát 2 vágányon. A telepítés során itt végezték el a szerkezet próbaterhelését is. A második beépítésre Siófokon a zsilip építésekor került sor.