Légtechnikai vállalatként működik tovább a Lindab Magyarországon

2026 januárjától hazánkban a Lindab légtechnikai fókusszal működik tovább, a cég profil üzletágát értékesítették. A Lindab Csoportnál az elmúlt években globális, a közép-kelet-európai régiót kiemelten érintő átszervezés zajlik. A svéd vállalatcsoport stratégiai fókuszában a légtechnika áll.

 

Magyar szempontból a legfontosabb változás a profil üzletág eladásán kívül, hogy a közép-európai régió része lett, német vezetéssel. Ez előrelépés és jó lehetőség, mivel a magyar gazdaság erősen a német piac által befolyásolt – tájékoztatta portálunkat Csipszer Zoltán, a Lindab Kft. ügyvezetője.

Robbanásszerű fejlődés az iparágban

A légtechnika a legdinamikusabban fejlődő iparágak egyike, amelyet számos tényező hajt előre: például a klímaváltozás egyre inkább érezhető hatásai, vagy éppen az életmódunk radikális átalakulása. Napjaink 80-90 százalékát már zárt terekben töltjük – emlékeztetett Csipszer Zoltán. Az európai emberek nagy százaléka beltéri épített környezetben dolgozik, szórakozik, edz. Ez a változás együtt jár az igényszint emelkedésével. Olyan helyeket látogatunk szívesen, ahol jól érezzük magunkat, jó a közérzetünk, amelynek alapfeltétele a tiszta, friss  levegő. Újabb szempontként jelent meg az energiaárak emelkedésével, hogy a beltéri komfort biztosítása energia- és költséghatékonyan valósuljon meg.   

 

Lépésről lépésre haladnak a fosszilis anyagoktól mentes értékláncig

A Lindab Európa egyik piacvezető légtechnikai vállalataként úttörője annak, hogy fenntartható módon tegye elérhetővé az egészségünk szempontjából alapvető tiszta levegőt a zárt terekben. Az ügyvezető kiemelte:
„A Lindab komoly, nemzetközi színvonalon dolgozó fejlesztési csapattal rendelkezik. A cégcsoporton belül a Lindab Steel kiterjedt kapcsolatain át nagy mennyiségben képes alapanyagot vásárolni és rendelkezik azzal a potenciállal, hogy a nagy acélipari vállalatokkal közös fejlesztésekbe fogjon. A fejlesztések célja, hogy fosszilis anyagoktól mentes értékláncot hozzanak létre a bányától kezdve egészen a kész acéltermékekig.”

 

Az újrahasznosításon túli lehetőség az újrahasználat

A világ körforgásában olyan mennyiségű acél van jelen, ami szinte feleslegessé teheti az új gyártását – vélekedett az ügyvezető. Az acélelőállítás folyamatában a leginkább energiaigényes szakasz a vasérc bányászata és az acélgyártás. Emiatt is fontos, hogy minden lehetséges acélterméket vezessenek vissza a körforgásba, az újrahasznosításba.

 

Csipszer Zoltán hozzátette, az ideális az lenne, ha ezt a folyamatot is elhagyhatnánk, nem újrahasznosítanánk, hanem újrahasználnánk a termékeket. Erre azonban még az európai piac sem teljesen érett meg az emberek új iránti vágya miatt. A Lindab ügyvezetője szerint ez az érzet az emberek többségénél jelen van például a lakhatás kapcsán is. Azaz úgy gondolkodnak, hogy nem használt ingatlant szeretnének venni és felújítani, hanem inkább egy újat építenek/építtetnek fel. Ez a vágyvezérelt gondolkodás csak nehezen fordítható át a tudatosabb döntések irányába. Az első – fogalmazott a Lindab ügyvezetője –, hogy rámutassunk arra, hogy

az újrahasznosított alapanyagokból készült termékkel nem rosszabbat, nem egy használt dolgot kap a felhasználó, hanem egy fenntartható, jó, minőségi dolgot.

 

Pazarlás helyett retrofit

A szabályozási szinten hozott döntések jelentős lendületet adhatnának a folyamatoknak, úgy mint az épületek funkcióváltással történő újrahasznosításának.

A középületeknél például jó példával járhatnánk elöl, ha a régi, kiüresedett irodaházakból csinálnánk iskolát, bölcsődét vagy éppen egészségügyi intézményeket. Ezek szerkezete 50–100 évig bőven megállja a helyét, a falszerkezetek és a gépészet pedig felújítható és energiahatékonnyá tehető. A retrofit gondolat hazánkban működőképes és költséghatékony megoldás lehet,

hiszen jelenleg számos olyan üres épület előfordul, amelyek energiapazarló módon állnak, ahelyett, hogy azokat ismét használná a közösség.

 

Európa nyersanyag-függőségét, versenyhátrányát új gondolkodásmóddal dolgozhatja le

A szemléletváltás nemcsak klímavédelmi, hanem gazdasági szempontból is egyre hangsúlyosabb. Sok és markáns vélemény hangzik el, hogy kell-e a klímaváltozás ellen tenni. Csipszer Zoltán emlékeztetett, hogy a világ meghatározó gazdasági szereplőinek egy része, nem a fenntarthatóság, hanem a nagy arányú fosszilis energiahasználat irányába mozdult el. Európa kultúrtörténeti és egyéb szempontok miatt az előbbi utat választotta, ami gazdasági kihívásokat jelent. Ugyanakkor a fenntarthatósági folyamat melletti kitartás egyfajta kényszer is. A Lindab ügyvezetője kiemelte:

„Európában nem találunk megfelelő mennyiségben fosszilis energiahordozókat és alapanyaggyártáshoz szükséges nyersanyagokat. Ez a hiány jelentős piaci és politikai függőséget okoz az európai gazdaságnak, ezért is fontos az újrahasznosításról, az újrahasználatról, a fenntarthatóságról egyre szélesebb körben beszélnünk.”

 

Együttműködés, edukáció

A Lindab nagy hangsúlyt helyez a szemléletformálásra, az edukációra a fenntarthatóság terén is. Ebben együttműködik a hazai építőipar egyik kiemelt fenntarthatósági szereplőjével is, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületével (Hungary Green Building Council, HuGBC). A szakmai szervezet elkészítette a Zéró Karbon Útitervet. Ez a nagy gondosággal és profizmussal összeállított szakmai anyag támogatja az építésgazdaság szereplőit a döntéshozóktól, a tervezőkön, építőanyaggyártókon át a kivitelezőkig abban, hogy együttműködve, lépésről lépésre haladjanak a karbonsemlegesség 2050-es elérése felé.

 

Újrahasznosított alapanyagú termékek készülnek Biatorbágyon

Az idei évben a Lindab biatorbágyi gyárában is elkezdték a 75 százalékban újrahasznosított acélból készített légcsatornák előállítását. Csipszer Zoltán elmondta, az újrahasznosított acél alapanyag a gyártás oldalról nézve nem viselkedik másként a hagyományoshoz képest, így nem volt szükség új gyártástechnológiára vagy gépek beszerzésére.
Az újrahasznosított acélból készített légcsatornák azonos légtömörségi értékkel, korrózióállósággal, szilárdsággal és tartósággal rendelkeznek, mintha azokat hagyományos alapanyagokból gyártották volna.

A magyar piac számára folyamatosan és nagy mennyiségben elérhetőek a környezetbarát megoldással készített légcsatornák.  

A tervek szerint a kör keresztmetszetű egyenes légcsatorna elemek után a préselt és az épített idomokkal bővül majd ez a „zöld termékcsoport”.

 

Az ügyvezetőtől megtudtuk, hogy jelenleg egyedüli hátrányt az jelenti, hogy az újrahasznosítási folyamat miatt az alapanyag valamivel drágább a hagyományoshoz képest. Ezt ugyanakkor ellensúlyozhatja az, hogy az egész épület karbon-lábnyoma az újrahasznosított termékek beépítésével jelentősen alacsonyabb lesz a végfelhasználás során. Ez lépéselőnyt jelent az értéknövelő épületminősítések megszerzésében.

Megvalósul az első hazai pilot projekt

A Lindab számos nemzetközi pilot projekten tesztelte az újrahasznosított acélból gyártott termékeit. Magyarország is csatlakozik rövidesen ehhez a körhöz. Januárban egy élelmiszeripari cég beruházásánál építik be az első Magyarországon gyártott, újrahasznosított acélból készített légcsatorna elemeket.
A Lindab segítette a pilot projekt megvalósítását annak érdekében, hogy jó példát mutatva, elfogadottá váljanak a kisebb környezeti terheléssel előállítható légtechnikai cikkek a hazai piacon is. Csipszer Zoltán elmondta, a kivitelező szakemberektől érkezett első visszajelzések pozitívak: nincsen méreteltérés, szilárdságbeli probléma. A beépítések után légtömörségi és egyéb mérésekkel folytatódik a pilot projekt dokumentálása. Erről terveink szerint portálunk is beszámol majd.  

 

Fenntarthatóság beruházói és kivitelezői szemmel

A fenntartható megoldások elterjedésével szemben Magyarországon az áron kívül nehéz más kifogást találni – vélekedett a Lindab ügyvezetője. Ez a kérdés másként jelenik meg a beruházó szemszögéből, aki számára

előnyt jelent az újrahasznosított termékek alkalmazása akár a zöld hitelek igénylése, a bérbeadhatóság vagy az ESG jelentések tekintetében is. Utóbbiban forintra vagy euróra fordítható, hogy mit jelent egy jobb értékkel rendelkező épület magasabb áron értékesítésénél, bérbeadásánál a fenntartható megoldások alkalmazása.

Ez másként jelenik meg a generálkivitelezői szakaszban, ahol még kisebb hangsúlyt kap az, hogy az épület fenntarthatóbb legyen. Hiszen az árverseny az egyéb piacgazdasági tényezők egyelőre nem első helyre teszik ezt a szempontot. De ami késik nem múlik, hamarosan eljöhet az az idő, amikor generálkivitelezői szinten is versenyelőny lesz a zöld megoldások alkalmazása.

 

Álszentség helyett…

A Lindab ügyvezetője kiemelte, soha nem szabad álszentnek lenni, és azt mondani, hogy gazdasági érdek nélkül mi mindent megteszünk a fenntarthatóságért, mert az nem működik és nem fenntartható.
A cégek arra rendezkedtek be, hogy profitot termeljenek, és ez így normális, hiszen abból lehet finanszírozni a további fejlesztéseket, abból lehet új termékeket, új alapanyagokat behozni a piacra, és abból tudjuk a mindennapi életünket jobbá tenni. Csipszer Zoltán hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a fenntarthatóság a jövőnk kulcsa. Akkor tud majd gőzerővel működni, ha az gazdaságilag is alátámasztható. Addig is viszont fel kell készülni rá, megvizsgálni, hogy mit tudunk tenni egy zöldebb jövőért, és aki tud tenni érte, foglalkozni kell a zöldebb megoldások alkalmazásával, mert minden lépés számít.