Elkészültek a római-parti védmű tervei, derült ki Tarlós István beszédéből a Budapest vízgazdálkodási terveit taglaló szakmai napon. A főpolgármester elmondta, a tervek szerint 2018 végére befejezhetik a több mint huszonöt éve húzódó beruházást. A védmű nyomvonala szakmai javaslatok alapján dől majd el, ugyanakkor jelezte mindenképp kell fákat kivágni a projektben. A partrendezés látványterveit még ezen a nyáron közszemlére teszik a Római-part több pontján.

Szólt arról is, hogy még ebben az évben befejezik a komplex fővárosi vízgazdálkodási koncepciót. Ez a dokumentumcsomag többek közt tartalmazza a meglévő védművek teljes geodéziai, hidrológiai vizsgálatát és a fejlesztési terveket.

Tarlós István közölte, európai uniós fejlesztési pénzekből mintegy 28 milliárd forintot fordítanak a magas kockázatú vízvezetékszakaszok, elsősorban az azbesztcement vezetékek cseréjére.    

A főpolgármester hangsúlyozta, a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váltak és válnak a szélsőséges időjárási események: Európában 1998 és 2014 között száznál több nagy árvíz volt, ezek több mint 700 emberéletet követeltek, mintegy félmillió embert kellett kitelepíteni, a gazdasági károkat körülbelül 30 milliárd euróra becsülik. Felhívta a figyelmet arra, hogy az országban vannak olyan területek, ahol az elmúlt 15 évben felgyorsult a kiszáradás, de ezektől pár száz kilométerre vannak olyan helyek, ahol jelentős árvizek és belvizek nehezítik a mezőgazdasági munkákat. Arra is rámutatott, az elmúlt 15 évben négyszer is rekordokat döntögetett, 2013-ban pedig olyan veszedelmes méreteket öltött az ár, hogy a mértékadó árvízszintet jogszabályi szinten szigorítani kellett.

Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes a 2017-es vizes világbajnokság fejlesztéseit ismertette. A 20 milliárd forintos projektben a Margitsziget teljes csatornázottsága megvalósul 2017 elejéig, azt követően a gerincutat teljes szélességében átépítik. Emellett sok leromlott területet megújítanak, és lesznek új nyilvános illemhelyek is.

A tervezett 2024-es olimpiáról szólva Szeneczey Balázs hangsúlyozta: minden építményt úgy terveznek, hogy azokat a játékok után ne kelljen lebontani. Példaként említette, hogy az olimpiai és a médiafalu szálláshelyeit is úgy tervezik, hogy azok lakásként vagy kollégiumi férőhelyként hasznosulhassanak a későbbiekben.

Közölte, a sportlétesítmények közül az olimpiai stadion az, amelyet nem építenének meg az olimpia megrendezése nélkül, minden egyéb más helyszínt létrehoznának ettől függetlenül is.    

(mti)