Magyarország versenyelőnyben van klímateljesítménye miatt, mert alacsony szén-dioxid-kibocsátással képes termelni a gazdaság. Erről a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője beszélt a Szekszárdon, a Zöldtárs Alapítvány klímavédelmi konferenciáján.

Kőrösi Csaba kifejtette, Magyarországon bebizonyosodott, hogy lehet úgy gazdasági növekedést elérni, hogy közben zsugorodik a környezeti lábnyom. „Az ország GDP-je 1990-től közel 40 százalékkal nőtt, eközben az energiafelvétel 20, a szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékkal csökkent.”

Hangsúlyozta, az ország klímateljesítménye a tudományos műhelyek rangsora szerint világviszonylatban többnyire az első tizenöt között van. 

Az igazgatóság vezetője úgy vélekedett, hogy azok az országok, amelyek az energiahatékonyságba, a megújuló energia termelésébe ruháznak be, nagy ugrás előtt állnak. A szén alapú energiatermelést választó országok ugyanakkor 30 évre elkötelezik magukat egy adott infrastruktúra mellett. „A két csoport közti különbség a mainál lényegesen nagyobb lesz, Magyarországnak az első csoportban a helye” - húzta alá. Kifejtette, ehhez szükség van olyan döntésekre, amelyek nem a szokásos üzletmenet (business as usual) szerint születnek meg, hanem akár egy egész város fűtési rendszerét változtatják meg.

Elmondása szerint 2015-ben világszerte jelentős tőke áramlott a megújuló energiahordozók felhasználásába. Globálisan az ilyen beruházások értéke 329 milliárd dollár volt, ami meghaladta a fosszilis energiahordozók felhasználására fordított tőkét. Jelezte ugyanakkor, hogy bár az újonnan létrejövő fosszilis energiakapacitás csökken, a megújuló energiát használó kapacitás nő, de ebben az ütemben csak 2400-ra érnénk el a megújulók 60 százalékos arányát.

Kitért arra, hogy a napenergia felhasználásában technológiai forradalom zajlik, évente 7-10 százalékkal csökken a napelemek ára, és két-három évenként megduplázódik a teljesítményük.

„Továbbra is azzal számolunk, hogy a kisüzemi léptékben évente 7-8 százalékkal lesz olcsóbb a napenergia, az ipari mértékű hasznosítás esetén legkésőbb 2025 körül éri el az olaj és gáz alapon előállított energia árszintjét” - mondta Kőrösi Csaba.

(mti)