2019.08.23, Péntek

A magyar klímateljesítmény a világ élvonalában van

2016.03.18. 09:06

Magyarország GDP-je úgy nőtt 40 százalékkal 1990 óta, hogy közben az energiafelvétele 20, a szén-dioxid-kibocsátása 40 százalékkal csökkent. A szekszárdi klímavédelmi konferencián az is kiderült, az egyre olcsóbbá váló napenergia legkésőbb 2025-re eléri az olaj és gáz alapon előállított energia árszintjét. Globálisan immár több pénzt fektetnek megújuló energiahordozókba, mint fosszilisba, ám az átállás még mindig lassú.

Magyarország versenyelőnyben van klímateljesítménye miatt, mert alacsony szén-dioxid-kibocsátással képes termelni a gazdaság. Erről a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője beszélt a Szekszárdon, a Zöldtárs Alapítvány klímavédelmi konferenciáján.

Kőrösi Csaba kifejtette, Magyarországon bebizonyosodott, hogy lehet úgy gazdasági növekedést elérni, hogy közben zsugorodik a környezeti lábnyom. „Az ország GDP-je 1990-től közel 40 százalékkal nőtt, eközben az energiafelvétel 20, a szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékkal csökkent.”

Hangsúlyozta, az ország klímateljesítménye a tudományos műhelyek rangsora szerint világviszonylatban többnyire az első tizenöt között van. 

Az igazgatóság vezetője úgy vélekedett, hogy azok az országok, amelyek az energiahatékonyságba, a megújuló energia termelésébe ruháznak be, nagy ugrás előtt állnak. A szén alapú energiatermelést választó országok ugyanakkor 30 évre elkötelezik magukat egy adott infrastruktúra mellett. „A két csoport közti különbség a mainál lényegesen nagyobb lesz, Magyarországnak az első csoportban a helye” - húzta alá. Kifejtette, ehhez szükség van olyan döntésekre, amelyek nem a szokásos üzletmenet (business as usual) szerint születnek meg, hanem akár egy egész város fűtési rendszerét változtatják meg.

Elmondása szerint 2015-ben világszerte jelentős tőke áramlott a megújuló energiahordozók felhasználásába. Globálisan az ilyen beruházások értéke 329 milliárd dollár volt, ami meghaladta a fosszilis energiahordozók felhasználására fordított tőkét. Jelezte ugyanakkor, hogy bár az újonnan létrejövő fosszilis energiakapacitás csökken, a megújuló energiát használó kapacitás nő, de ebben az ütemben csak 2400-ra érnénk el a megújulók 60 százalékos arányát.

Kitért arra, hogy a napenergia felhasználásában technológiai forradalom zajlik, évente 7-10 százalékkal csökken a napelemek ára, és két-három évenként megduplázódik a teljesítményük.

„Továbbra is azzal számolunk, hogy a kisüzemi léptékben évente 7-8 százalékkal lesz olcsóbb a napenergia, az ipari mértékű hasznosítás esetén legkésőbb 2025 körül éri el az olaj és gáz alapon előállított energia árszintjét” - mondta Kőrösi Csaba.

(mti)

megújuló energiaEnergetikanapenergiaenergetika