Megmentették a gombától a Csokonai Vitéz Mihály művéből ismert kaposvári műemléket

Barokk műemléképület öltötte magára méltó köntösét Kaposváron több éves munkával. Miután a fejlesztést a 2018 végén nyerte el a Lecpes Kft. és Szemeco Kft. konzorciuma, jelenleg a műszaki átadás-átvételnél jár a beruházás. Ennek alkalmából fotógalériát készítettünk az 18. század második felében épült Dorottya-házról (mely Csokonai Vitéz Mihály műve után kapta az elnevezését), illetve megkérdeztük a kihívásokról Szilágyi Antal főmérnököt, a Lecpes Kft. projektfelelős munkatársát.

 

 

Kulturális, közösségi és turisztikai célokra is használják majd a Dorottya házat

Újjáélesztették a fal- és padlóburkolatot, valamint kicserélték a nyílászárókat is. A központ földszintjén fogadótermet, múzeumi boltot és várhatóan utcai terasszal kialakított vendéglátó helyiséget is átadnak majd. A felújítás során vagy az eredeti állapotot állították vissza, vagy a műemlékvédelmi hatóságokkal egyeztetve, abba szervesen beleillő elemekkel pótolták a régieket – tudtuk meg.

 

A fejlesztésben az 1665 négyzetméteres, korábban hotelként is működött egykori Esterházy-uradalmi ház teljes külső és belső műemléki igényű felújítást kapott.

Az első emeleten többek között modern kiállító és közösségi-kulturális tereket alakítottak ki.

A legfelső szinten egy teljes tetőszerkezet csere után tetőteraszt és játszóházat adtak át, az udvar is a gyermekeké lett.

 

 

Mindemellett a Dorottya házban kap helyet még a városi turisztikai központ is. A teljes épületgépészet modernizálása mellett egy akadálymentesített felvonóval is bővült az átadás előtt álló épület, illetve új parkolóval nyílik majd meg.

 

Épületre és emberre is veszélyes gombától kellett megszabadítani a műemléket

 

 

Szilágyi Antal hangsúlyozta, a műemléképület fejlesztésekor jelentős kihívást okozott a könnyező házigomba jelenléte. A tudományos körökben serpula , másként merulius lacrymans néven ismert kártevő egyrészt a felületeken penészszerűen megjelenő, de a falakat és faszerkezeteket is szálakkal átszövő gombafajta, mely nemcsak az épített örökséget képes károsítani, de az emberi egészséget is.

Így a munkát úgy vállalták el, hogy a műemléképületeknél szokásos feltárás a tervek elkészültéig még nem zajlott le, azt a kivitelezőknek kellett megszervezni, majd ennek megfelelően újra tervezésre kerültek a feladatok.

 

 

Egy műemléképületnél mindig vannak ismeretlenek a munka előtt, itt azonban ez fokozottan igaz volt – hangsúlyozta a vezető mérnök. A kihívásokat mindazonáltal sikeresen megoldották: volt, hogy korábban megmenthetőnek vélt faszerkezetet kellett újjáépíteni, illetve a padlástéri födémről is kiderült, hogy komolyan megrongálódott fagerenda-koszorúzata volt, amit szintén újonnan tervezett munkával kellett pótolni. Maga a gombamentesítés is több ütemben zajlott le, már az építkezés elején, majd a tető bontásával járó munkafolyamatok után is.

 

 

Nagy múltú műemléket újítottak fel

A gomba okozta problémákat legyőzték, a folyamatosan frissülő tervekkel együtt dolgoztak, és a Lecpes-Szemeco konzorcium így egy különleges múltú épületet adott vissza a városnak.

Az 1700-as években épült Dorottya-ház nevét Csokonai Vitéz Mihály azonos című vígeposzáról kapja, melynek cselekményét egy itt lezajlott bál alapján írta meg a költő.

Az Esterházy grófok somogyi birtokai központjaként szolgáló nemesi udvarház emeletét a 19. században építették fel, mai formáját pedig a múlt században történt átalakításokkal kapta meg.