Európa második legnagyobb geotermikus távhőszolgáltatásába újabb városrész kapcsolódott be Szegeden

Befejeződött a Szilléri városrész geotermikus fűtési rendszerének kiépítése Szegeden, a 2,352 milliárd forintos költségvetésű beruházás uniós támogatással valósult meg - tájékoztatott az Építési és Közlekedési Minisztérium február 15-én. A beruházó Geo Hőterm Kft. a projekthez 1,108 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.

A kivitelezés során egy 2000 méter talpmélységű termelő termálkutat fúrtak a Pentelei sornál lévő Zápor-tó partján. A vízgépházban egy 8,4 MW kapacitású lemezes termál hőcserélőt, valamint a visszasajtoláshoz szükséges vízkezelő, vegyszeradagoló rendszert telepítettek. A geotermikus kört két, némileg sekélyebb visszasajtoló kút szolgálja ki.

Évente 2,2 millió köbméter fölgázt vált ki a projekt

A termál hőcserélő szekunder oldalát szigetelt távvezetékpárral kötötték össze a Felsőváros I-es fűtőművel, amely a meglévő távvezetékeken keresztül két másik fűtőműhöz is kapcsolódik, így azok hőkörzeteit is ki tudja szolgálni.

A projekt évente az előzetes kalkulációk alapján több, mint 2,2 millió köbméter földgázt vált ki 69229 GJ geotermikus energiaforrással, a többlet villamos munka felhasználást is figyelembe véve évente 4482,44 tonnányi szén-dioxiddal mérsékelve Szeged üvegházhatású-gáz terhelését.

Az elmúlt években Szegeden - Reykjavík után - Európa második legnagyobb geotermikus lakossági távhőszolgáltató-rendszere épült ki. A város 23 hőkörzetben 27 251 lakást és 469 intézményt ellátó távfűtési rendszer működik. Az évente korábban fölhasznált 27 millió köbméter gáz elégetése 55 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátással járt, ezzel a fűtési rendszert működtető Szegedi Távfűtő Kft. a város levegőjének legnagyobb szennyezője volt. A beruházássorozatnak köszönhetően mintegy felére csökkent a városban a távfűtés gázfelhasználása és szén-dioxid-kibocsátása.