A Luther-kápolna alapkoncepciója a magtár (más néven csűrtemplom), amelyet a protestáns lelkivilághoz közelálló puritán formák jellemeznek. Krizsán András, a templomot tervező Ybl-díjas építész hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben sokat változott a templomépítészet: a klasszikus helyett az egyszerűbb, letisztult formavilág került előtérbe. A kápolna az egyszerűség ellenére igyekszik majd maximálisan megfelelni a funkciónak, és nemcsak liturgikus, hanem közösségi térrel is szolgálni.

Bár az építkezést elkezdik, és szeretnének a reformáció 500. évfordulójára, 2017-re elkészülni vele, a szükséges pénznek egyelőre csak a fele van meg. A kerületi vállalkozók segítségében és híveik áldozatkészségében bíznak a maradék összeg előteremtése érdekében.

Az alapkövet Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke áldotta meg és helyezte el a közösség elöljáróival közösen. A magtár koncepció kapcsán kiemelte a protestáns templomépítészeti hagyományt: „Mi nem égbetörő katedrálisokat akarunk emelni, hanem olyan hajlékot, ahol a mag, Isten éltető igéje mindenki számára elérhető" - fogalmazott a püspök.

A pesti oldalon a II. világháború előtt épült utoljára templom. Gáncs Péter szerint ezért nagy a jelentősége ennek a méreteiben szerény kápolnának: „Életjel, amely bizonyítja, hogy a fővárosban is van igény új templomra.”

Ughy Attila (Fidesz-KDNP), a XVIII. kerület polgármestere köszöntőjében kiemelte: mivel Pünkösdkor az első keresztény gyülekezet születését, az összetartozást ünneplik a keresztények, szimbolikus, hogy épp ezen az ünnepen kezdődik az építkezés.

(MTI)