Az 1,2 milliárd forintból megújult Kállay-kúriában kutatószoba, kiállítás és rendezvényterem létesült, a látogatókat zenepavilon, sportpályák, nosztalgiakávézó, olimpiatörténeti sétány és egy 1928-as Ford várja.
Befejeződött Kállay Miklós egykori miniszterelnök családi kastélyának, valamint a mellette álló Wolkenstein-kastélynak a rekonstrukciója Kállósemjénben. A közel 1,2 milliárd forintba kerülő beruházásról Belicza László (Fidesz-KDNP) a szabolcsi község polgármestere számolt be az átadón.
A műemléki és természeti védettséget élvező kúria egy európai uniós és állami támogatású pályázat révén újult meg. A barokk stílusban, 1763-ban felépített, az elmúlt évtizedekben erősen leromlott állapotú kúriát a mellette lévő, eddig magtárként használt Wolkenstein-kastéllyal együtt rekonstruálták.
A komplex fejlesztés során a két épület külső és belső rekonstrukción esett át.
A kúria termeiben
A projekt a Kállay-örökség bemutatása mellett az 1920-30-as évek hangulatát idézi korabeli autók, motorok és kerékpárok kiállításával. Az ide látogatókat emellett a korhú játékokat felelevenítő játszóház, illetve korhű bútorokkal berendezett nosztalgiakávézó várja.
A hathektáros területen található a szintén felújított, a család több tagjának és Kállay Miklósnak a hamvait őrző Kállay-kápolna, a különleges növényekkel díszített kastélyparkba pedig zenepavilont, a régi időket idéző futball- és teniszpályát, valamint egy olimpiatörténeti sétányt létesítettek és gyermekjátékokat telepítettek. A műemlék volt urasági kiszolgáló épületében korabeli cselédszobát és kerékpárkölcsönzőt alakítottak ki, egy eredeti, működőképes 1928-as Ford A-modell révén pedig autóval is körbejárható a kúria és a kastélypark.
A beruházást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át, aki beszédében emlékeztetett, a Kállayak kivették részüket a török elleni harcból, majd a szabadságharcokból úgy Rákóczi mellett, mint 1848-ban. A kereszténydemokrata politikus azt is felidézte, Kállay Miklós (1887-1967) Magyarország 20. századi történelmének legválságosabb éveiben állt az ország élén. Két nagyhatalom, Németország és Szovjetunió között "vergődő" Magyarország miniszterelnökeként az volt a feladata, hogy a legkisebb veszteséggel kormányozza ki országát a háborúból, ezt pedig a nyugati szövetségesek irányába történő diplomáciai nyitással kívánta elérni. „Emlékiratai az ország 1942 és 1944 közötti történelmének az egyik legfontosabb memoárja, amelyben a kormányfő a bel- és külpolitikai helyzetértékeléséről és tisztánlátásáról ad tanúbizonyságot” - mondta Semjén Zsolt.
(mti)