Ugyanakkor azáltal, hogy a lakásfelújítási támogatások csak üzletileg rendezett körülmények között vehetők igénybe, tisztul a piac.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége nagy elvárásokkal tekint az idén január 1-től működő Üvegkapu rendszerre - derül ki a szervezet sajtóközleményéből.
A rendszer keretén belül a 700 millió forint feletti építési-beruházási célú közbeszerzéseknél a létesítmények megvalósításában résztvevő vállalkozásoknak a NAV felé napi szintű, névre szabott foglalkoztatási adatokat kell megadni.
Koji László, ÉVOSZ elnök szerint ugyanakkor tovább kellene lépni: valamennyi elektronikus építési napló vezetésére kötelezett kivitelezésnél el kellene rendelni az Üvegkapu kötelező működtetését. "Így elegendő kontroll adata lenne az adóhatóságnak a legális foglalkoztatás és az elvárt bérezés ellenőrzéséhez" - áll a közleményben.
Az ÉVOSZ indoklása szerint a NAV által megfelelő gyakorisággal összevetett, elemzett foglalkoztatási, bérezési, forgalmi és ÁFA fizetési adatok segítségével kiszűrhetők lennének a szélsőségesen ellentmondásos adatokat mutató vállalkozások. Ez lehetne a konkrét vállalkozási ellenőrzéseket megelőző előszűrés, mely alapján az „előszűrésen” fennmaradó vállalkozások ellenőrzésére lehetne a hangsúlyt fordítani az ÉVOSZ szerint.
Az ÉVOSZ összegzése arra is rámutat, hogy a mintegy 125 ezer építőipari vállalkozás közel 60%-a öt főnél kevesebbet foglalkoztató mikro vagy egyéni vállalkozás. A szétaprózott szervezeti struktúra komoly piacellenőrzési nehézségekkel jár, és versenyképességi hátrányt is jelent.
A 2016 óta folyamatosan bővülő kereslettel a kapacitás-kínálat nehezen tud lépést tartani, és felerősödtek a piaczavaró jelenségek is az ÉVOSZ szerint:
A gazdaságfehérítés ebben az iparágban egyben versenyegyenlőségi kérdés is. Különösen a lakosság részére végzett munkáknál - lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál - jellemző a szerződés nélküli, számlaadás elkerülésével folytatott tevékenység, ahol nehéz a versenyt állnia egy tisztességes vállalkozónak.
Az ÉVOSZ régóta kezdeményezte, hogy a számla nélküli munkavégzést a megrendelőnél is próbálják megfogni. Azzal, hogy a lakásfelújítási támogatások csak üzletileg rendezett körülmények között vehetők igénybe, tisztul a piac. Ugyanis az írásos szerződés, a tételes műszaki tartalom, a számlák és legálisan mozgó forintok mind a támogatási feltétel alappillérei.
A legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás is a lakosság közvetlen megrendelésére készülő projekteknél tapasztalható, amit elsődlegesen a nagyszámú, írásos szerződés nélküli munkavégzés tesz lehetővé. Ez a jelenség nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt, rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, emiatt sürgős változtatásokra lenne szükség ezen a területen.
Az ÉVOSZ számításai szerint 2021-ben mintegy 300 milliárd forint értékű lehetett az a lakásfelújítás, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleztek.
Ennek a kivitelezői szolgáltatási ÁFA-tartalma kb. 75 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle.
Az ÉVOSZ közleménye arra is kitér, hogy az építőiparban különösen elharapódzott a kedvező adózási lehetőségek kihasználása a szakmaiság rovására. A bőséges munkalehetőség és az emelkedő árak hatására a KATA adózási körben az építőipari vállalkozó gyorsan eléri éven belül a 12 millió Ft-os értékhatárt, így a feleség, a nagykorú gyerekek nevére kiváltható vállalkozási igazolványok mentén igyekeznek a kedvező adózási körben maradni. Csakhogy nincs ezen „családtagok” mögött vállalkozói tudás, szakmaiság, újabb szakember, valós kivitelezői kapacitás. Ez a megrendelők megtévesztését is szolgálja. Az ÉVOSZ szerint fontos, hogy a közeljövőben a valós vállalkozói ismérvek még nagyobb hangsúllyal jelenjenek meg a KATA feltételrendszerében.
A szövetség javasolja, hogy az adózási, foglalkoztatási szempontból ellenőrzött, rendezett költségvetési kapcsolatokkal bíró, „jónak minősített” vállalkozások, úgynevezett pozitív listája legyen könnyen hozzáférhető, cégekre kereshető módon tárolva, nyilvánosan közzétéve és megfelelően hangsúlyozva a médiában az elérhetősége.
Az építőipar gazdaságfehérítését szolgálhatja a közeljövőben az is, ha körültekintően csökkenteni lehet a készpénzes forgalmat az építésgazdasági értékláncban.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.