Korszakváltás az építőiparban: a magyar szereplőknek együtt kell lépniük

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szervezésében BIM (Building Information Modelling) konferenciát tartottak március 23-án Budapesten, mely a szakma kiemelt érdeklődése mellett zajlott le – derül ki szervezetek közleményéből.

Mindez annak függvényében egyáltalán nem meglepő, hogy az építőipari integrált informatikai modell használata az összetett, nagy értékű létesítményeknél egyre szélesebb körben elvárás. Mint ahogy az ÉVOSZ írja, ennek aktualitást a szakmai kihíváson túl az is ad, hogy 2023-ban tervezi a kormány a nagy értékű állami beruházások BIM alapú előkészítését, megvalósítását és üzemeltetését szabályozni és a 2024-es évtől pedig bevezetni.

A BIM folyamatos hazai bevezetéséről, alkalmazásáról és arról, hogy mindez mit jelent az ágazatnak, lapunkban is rendszeresen beszámolunk.

 

Nagy változásokat jelent a technológia

„Korszakváltás van az építőiparban, melynek a hazai építőipar a küszöbén áll” – hangsúlyozta a konferencia bevezetőbeszédében Koji László ÉVOSZ elnök, a BKIK általános alelnöke. Kifejtette:

az igényes megrendelők fenntartható, körforgásos, innovatív, energiatakarékos, zöld és környezetbarát új elvárásokat fogalmaznak meg.

Ennek megfelelően a magyar építőipar szakmai képviseletét ellátó szervezet vezetőjeként az építésgazdasági értéklánc szereplőit összehangolt alkalmazkodásra bíztatta.

 

A konferencián bemutatatták a BIM módszertanát, mely választ ad arra, hogyan lehet ezeket az elvárásokat egy rendszermodellen belül kezelni. Arról is beszéltek a részt vevők, hogy milyen példákat láthatunk az egyes európai országokban, hogyan vezették be az állami szférákban, és mik ezek kapcsán a tapasztalatok.

A konferencián a BIM módszertant alkalmazó sikeres hazai beruházásokat a BOSCH Campus, az MVM Dome és az útépítések területén elért eredmények segítségével mutatták be. A létesítmények megrendelői, tervezői, kivitelezői, lebonyolítói és üzemeltetői adtak értékeléseket saját szerepük, érdekeltségük mentén szólaltak fel egy pódiumbeszélgetésen: a magasépítésről kivitelezői oldalról a BOSCH Campus és az MVM Dome megvalósítója, a Market Építő Zrt.; az útépítőiről pedig a hazai ágazat meghatározó szereplője, a Duna Aszfalt Zrt. képviselője vettek részt. A moderátor Dr. Szabó Kinga, a NOX Zrt. vezérigazgató-helyettese volt, a megrendelőket az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) képviselte, a tervezőket a CÉH Zrt., a projektmenedzseri szakágat az Óbuda-Újlak Zrt., az üzemeltetőket a pedig Városliget Zrt. Végül, de nem utolsó sorban a felősoktatási intézményeket a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara.

 

Az ütközésvizsgálattól a költségtervezésig

Mint a konferencia záró közleményében hangsúlyozták az eseményen a BIM modelltől várt eredményeket, illetve felhasználási területeit széles körben értékelték. A

• műszaki ütközésvizsgálat,
• a térbeli organizáció,
• az ütemezés és szakmai nyomon követés,
• az anyaghasználat és annak tételrendje,
• a költségtervezés,
• a pénzügyi beszámolók, teljesítésigazolások,
• illetve az üzemeltetési szempontok egyaránt megfogalmazásra kerültek.