Akik a magyar építőiparban akarnak nagyot alakítani

Ahogy azt az ÉVOSZ hazatérést bátorító külföldi kampánya is mutatja, kulcskérdés a magyar építőiparban a jó szakemberek hazacsábítása, illetve itthon tartása. A Market Építő Zrt. két külföldről hazatért szakipari referensének segítségével arra vállalkoztunk, hogy összevessük a kinti és hazai viszonyokat; megvizsgálva azt is, milyen főbb paraméterek mentén dönthet valaki a hazatérésről.

Mitől hatékonyabb odakint?

A festésben és glettelésben jártas Bleier Zsolt Németországban élt, de főleg Ausztriában végzett munkát, míg szárazépítési szakemberként Matis Viktor túlnyomórészt Németországban dolgozott, ugyanakkor tevékenykedett Ausztriában és Svájcban is.

Mindketten számos tapasztalattal bírnak, miután Bleier Zsolt kilenc, Matis Viktor közel nyolc évet töltött külföldön.

Nagy projekteken is részt vettek; Matis Viktor többek közt bankok, lakóparkok, szállodák, gyárak és kórházak szárazépítészeti munkáiban vállalt szerepet; Bleier Zsolt a Salzburg Arena építésében is részt vett.

Amikor a különbségről kérdezzük őket, Bleier Zsolt a munka szervezettségét, míg Matis Viktor a mentalitást és a műszaki hátteret említi a nyugati országok előnyeként. Utóbbi hozzáteszi, számára a különbség most kisebbnek tűnik, mint nyolc évvel ezelőtt, amikor kiment.

Még mindig sokan hiszik magukat "kartonosnak”

Matis Viktor külön kitér a szárazépítő szakma egyik hazai, de egyben globális problémájára, miszerint mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá. „

Mindenféle túlzás nélkül a biztonsági őr és a fényező is belevág, mondván, “kartonozni” ők is tudnak.

Nem elég, hogy a szárazépítészeti munkálatokat csak szigorú szabályok szerint szabad kivitelezni, az iparág folyamatos fejlődését is kötelező követni. Sajnos ennek a felelőtlen szemléletnek az eredménye egy alacsony műszaki színvonal, ami miatt a szárazépítő szakmának itthon nincs meg a becsülete.”

Bleier Zsolt hasonló gondot lát a festés, glettelés területén. „Ebben is mindenki szerencsét próbál, pedig nagyon fontos lenne, hogy képzett szakemberek legyenek beállítva egy építkezésen, főleg a nagyobb projekteken.” Azt még elfogadhatónak tartja, ha a szakemberek vezetésével kevésbé képzett munkatársakat is foglalkoztatnak, de az elfogadhatatlan, amikor az egész brigád alulképzett.

Így hozzák haza a kinti tudást a Markethez

Bleier Zsolt hozzáteszi, jó lehetőséget ad, hogy számos festékgyártó cég tart tanfolyamokat. „Fontosnak tartom, hogy az általunk alkalmazott munkások ezeket a képzéseket végezzék el, és legyenek képben a modern módszerekkel.” A szakember a Marketnél kitűzött szakmai céljaikra is kitér:

„Odakint gépesített gletteléssel foglalkoztunk, amit szeretnénk a Marketnél is meghonosítani, célunk, hogy legyen egy úgynevezett ’gépesített hadosztálya’ a cégnek.”

Az eljárásnak számos előnye van, közülük azt emeli ki, hogy kevesebb idő alatt, hatékonyabban lehet így dolgozni.

Matis Viktor hisz a csapatmunka erejében. „Mindig is a hatékonyság állt nálam az első helyen, minden szempontból. Abban bízok, hogy ha összefogunk és bátrak vagyunk, akkor a külföldön szerzett tapasztalatot itthon hatékonyan fogjuk tudni kamatoztatni.”

Nem érzik már akkorának a különbséget a hazai és a kinti színvonal között

Arra kérdésre, hogy mi hozhat haza egy építőipari szakembert nehéz egzakt választ találni, mert mindenkinek sok függ az adott élethelyzetétől. Bleier Zsoltnak például az egész családja külföldön él, mégis elkezdett itthon nézelődni, mert egy idősebb korba lépve egyre inkább vágyott haza. „Fontos tudni, hogy összességében közel 30 éves szakmai múltam van. Eleinte csak egy szakmai tanulmányútra mentünk ki a fiammal, de aztán kinn ragadtunk. Most hasonló a helyzet, mert az itteni lehetőségek miatt én ide kötődtem, viszont egyelőre csak a feleségem tudott visszaköltözni velem, a két gyerekem és négy unokám kint maradt.” Azt a tényezőt is hozzáteszi, hogy van némi közeledés a hazai és a kinti lehetőségek színvonala között. „Ahogy egyre többen és többen kivándoroltak Kelet-Európából a különböző munkakörökbe, az némileg csökkentette az ottani szintet, eközben itthon történt némi előrelépés.”

Matis Viktor kinti éveit vállalkozóként élte meg: „Kiköltözésem idején még egy ígéretes jövőképet láttam magam előtt kirajzolódni. Tisztességes, kemény munkával, két kézzel kezdtem el felépíteni a jövőmet, ami homályba veszett, miután a munkaerőpiacot feltöltötték a szerencsét próbáló, képzetlen, olcsó munkaerővel. Részemről mindig is adott volt a minőség mellet a gyorsaság, viszont egy idő után előnyben részesítették az olcsó munkaerőt. Az alacsony jövedelmek mellett nem hagytak, nem lehetett fejlődni. Ebből nem kértem többet.”

Matis Viktor elsősorban érzelmi tényezőkhöz köti, ha valaki hazatér. Szerinte egy elhatározás végül mindig érzelmi alapon dől el, főleg, ahogy a korban halad előre az ember. “Értek engem is személyes csalódások, atrocitások, a nehézségek ellenére közel 10 évig hű voltam külhoni terveimhez, viszont egy idő után úgy éreztem, hogy elég volt, és ideje végleg hazai pályán dolgozni.”

A Market által kitűzött minőségi ugrás megfogta őket

Bleier Zsolt őszintén elmondja, nem a Market miatt jött haza, de a vállalat ajánlatai megtetszettek neki, és így júniusban belevágott az itteni munkába.

„Hála istennek bejött a döntés, és nagyon tetszik, amit a cégnél csinálunk.”

Többek közt a rábízott szerepkör miatt érzi jól magát. „Fel kellett állítanom egy csapatot a festő munkákra, és meghatározni a használni kívánt anyagokat és gépeket. Nagyon fontos számomra, hogy a kint is használt legmagasabb minőség alkalmazása a célunk.”

Az állásinterjúk mellett a beszerzések árát is követi, hogy a legoptimálisabb döntések szülessenek. Mindezek mellett az építkezéseket műszakilag is felügyeli, támogatva az építésvezetők munkáját. Fontos erénye a szakembernek, hogy az alkalmazni kívánt legmodernebb eszközöket a gyakorlatból ismeri.

Matis Viktornál ugyanígy érvényes, hogy a gipszkartonozás esetében nemcsak a kinti mérce érvényesülését tudja segíteni, hanem annak segítségével képesek lesznek egy saját, területre vonatkozó standardot létrehozni.

Mindkét szakember hangsúlyozza, hogy a Market részéről példaértékű támogatást és bizalmat kapnak ahhoz, hogy a kívánt profizmus érvényesülni tudjon a mindennapokban.

Így tud előre lépni a magyar szárazépítés

Matis Viktor alaphelyzetként azt emeli ki, hogy a szakterületén a vállalkozói árak az elmúlt években elszálltak, akkora volt a túlkereslet. „Nekünk sikerült úgy elérnünk árcsökkenést, hogy még mindig jól járnak a vállalkozók.

Egy olyan irányba tudtunk elindulni, ami a verseny által arra kényszerítheti az iparágat, hogy a legújabb gépekkel és technológiával, a legjobb mentalitással és szakértelemmel dolgozzon.”

Hozzáteszi, jó hátteret ad, hogy a Market Építő Közép-Európa tizedik legnagyobb árbevételű építőipari cégeként elég nagy hatással van a hazai piacra.

Az interjú végén mindketten komoly feladatként jelölik meg, hogy a fiatalok körében ki kell mozdítani az építőipari szakmákat a jelenlegi negatív megítélésből. Bleier Zsolt főleg a színvonalas, vonzó képzés kialakításában látja a megoldást. „Azok az elavult eszközök, amivel még most is glettelgetnek a tanulók, elképesztőek. Ezzel szemben egy gépesített eljárás például sokkal jobban megfoghatja a mai diákokat. Tegyük hozzá, a géphez is ugyanúgy kell a megfelelő hozzáállás, hiszen a gép által diktált tempóhoz is keményen kell dolgozni.”