Digitalizáció, szakemberképzés és ágazati problémák álltak az Építőipar Summit fókuszában

Lezajlott az első Építőipar Summit konferencia, amelynek célja volt, hogy összehozva az építőipar legnagyobb szereplőit és megvitassák az ágazat aktuális nehézségeit, különösen a digitalizáció jelentette lehetőségeket és kihívásokat. A szervező Cégmenedzser Szoftver Kft. három fő témakör köré szervezte az előadásokat:

• milyen technológiai újítások forgatják fel az ipart,
• merre tart az ingatlanpiac és az építőipar és
• hogyan készülnek fel a sikeres cégek a következő évek gazdasági hullámaira.

A sokakat megmozgató konferencián lapunk is részt vett. Az előadásokból pedig körvonalazódni látszott a magyar építőipari értéklánc bizonytalan jövőképe, amit számos tényező befolyásol. Bár a digitalizáció elengedhetetlen, bevezetése komoly kihívást jelent a vállalatoknak, miközben a fogyasztói igények és a technológia is gyorsan változik.

Hasonlóan nehezíti a vállalatok mindennapjait és előretekintését a gyorsan és gyakran változó szabályozási környezet vagy épp a fel-felbukkanó állami támogatások hektikussága. Az alábbiakban néhány fontosabb előadás összefoglalóját ismertetjük.

 

 

Három út, három stratégia – bevétel az ösztönző programokból, növekedés a piacokon, stabilitás a cégben

• Tibor Dávid - Masterplast Nyrt., elnök
• Markovich Béla - Mapei Kft., ügyvezető
• Gódi Attila - Terrán Tetőcserép Gyártó Kft., ügyvezető
• Moderátor: Gangel Péter, Bizalmi Kör - ügyvezető

 

 

Öt fontos témát elemeztek a beszélgetés résztvevői. Az ösztönző programok hatásának megértéséhez látni kell, mit jelentenek a felújítási és támogatási programok az építőipar számára. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogyan reagáljanak a cégek az ösztönzőkre, és hogyan csináljanak belőlük piaci lehetőséget. Új termékek és megoldások bevezetésével volna érdemes viszonyulni a támogatásokhoz? Hogyan lehetséges egy cég növekedését elősegíteni itthon és külföldön: mi működik és mi nem egy magyar tulajdonú vállalatnál? Mindehhez pedig a generációváltás is kapcsolódik, hiszen egy felelős vállalatnak háromgenerációs működésre kell berendezkednie. Amint a témához Markovich Béla hozzátette:

„Nagyon sok felmérést végzünk. Idén is lefuttattuk az Építőipari Bizalmi Indexet, amelyben megnéztük, hogy ezek a programok (az Otthon Start hitel és az EKR-rendszer) mennyire ismertek. Az derült ki, hogy az Otthon Startról a legtöbben hallottak, és bár építésre viszonylag kis réteg tudja és akarja is használni (a felnőtt lakosság kb. 4%-a, ami körülbelül 240 ezer embert jelent), így is piacformáló erejű lehet. Az EKR-t azonban csak a lakosság nagyjából 40%-a ismeri, itt bőven van tennivaló. Ezek alapján tehát lesz mit építeni a közeljövőben.

 

 

A szakembereknek még van kapacitása munkát vállalni, e programok népszerűsítése ugyanakkor a kiíró feladata. Ha a lakosság megismeri a támogatási rendszereket, élni is fog velük. A most futó támogatásoknál fontos, hogy ne legyenek rövid kifutásúak: legalább három évre előre kellene látnunk ahhoz, hogy kiszámítható működés mentén növekvő pályára állítsuk az építőipart. Ez minden szereplő közös érdeke.”

 

 

BIM és digitalizáció, szakemberképzés, szakmunka – az építőipar három pillére

• Gyenese Balázs - KÉSZ Csoport, HR igazgató
• Tóth Áron - Tudásépítő-Team ÁKK Nonprofit Zrt., vezérigazgató
• Moderátor: Király-Korcyl Kinga - Business Drive Hungary Kft. ügyvezető

 

 

A beszélgetés két kulcskérdés köré szerveződött. A minél gyorsabb digitalizációs lépések megtétele döntő a piacon való érvényesüléshez, ezt azonban úgy kell végrehajtani, hogy a tapasztalt kollégák is szívesen használják azokat. Emberek nélkül ugyanis nincs siker, így óriási a tétje a munkatársak képzésének, akik így naprakész tudás birtokában támogathatják a vállalatokat. A változásmenedzsment és a képzés dönti el ugyanis, hogy a technológia valódi eredményt hoz-e. Fiatalok nélkül azonban mindez hosszútávon értéktelen: hogyan lehet tehát vonzóvá tenni a szakmát a fiataloknak, hogyan lehet bevonzani új munkaerőt? Erről beszélgetett Gyenese Balázs és Tóth Áron, amelynek során Gyenese Balázs elmondta:

„Fontos kérdés az is, az építőipar milyen lehetőséget nyújt ezeknek a fiataloknak, mennyire szexi az építőipar. Az ágazat szereplőinek jó része küzd azért, hogy megtartsa az embereket. A jó munkaerő drága; az iparágat ráadásul számos más probléma is érinti. A változáshoz magunkba kell nézni és meg kell vizsgálni, milyen gyakorlattal, vezetési stílussal és érettségi szinten működnek a cégek.

Az elindított változási folyamatok kétharmada nem szokott megvalósulni. Sokat szenvedünk ezzel minden vállalatnál. A változásmenedzsment egyik kulcseleme pedig az együttműködés. Az a cél, hogy hatékonyan működjön egy folyamatláncolat, amihez meg kell érteni minden láncszem kommunikációs kereteit. Akkor tudunk változtatni, ha megtanulunk a másik fejével gondolkozni. Ez a tudás az egész rendszerre hatással lehet.”

 

 

Mit csinálnak ma a legsikeresebb építőipari cégek, hogy holnap is versenyben maradjanak?

• Derczó István - Weinberg 93’ Építő Kft., ügyvezető
• Juhász Attila - elnök - Újház Zrt., ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi tagozat
• Pintyőke Marcell - operatív vezető - EBH Invest

 

 

Hogyan automatizálták a folyamataikat piacvezető cégek? Konkrét példákat hallhattunk a digitális rendszerek bevezetéséről – és arról is, ha némely eszköz végül nem váltotta be a reményeket.  A Hatékonyság növelése ma a legfontosabb vezetői elvárás és a legapróbb résztelekben, akár a papírhasználatban is lehet kiadást faragni úgy, hogy közben a minőség nem sérül. Nehéz éveket él meg az építőipari szektor, a túléléshez pedig új szempontokat kell figyelembe venni. Ezekkel kapcsolatban Derczó István úgy nyilatkozott:

„Vesszőparipám a hatékonyság: a napi nyolc órás munkaidőt ki kell használni. Fontos 10-20 perc is, ami a összességében komoly nyereség-százalékokat jelenthet. Meg kell határoznunk a hétköznapi működésünk során is a kötelező, a fontos és a kevésbé fontos dolgok listáját – itt az idő arra, hogy súlyozva számba vegyük a kiadásainkat. A dinoszauruszok és a mamutok is azért pusztultak ki, mert nem tudtak alkalmazkodni a változáshoz. Most azok a cégek élnek majd túl, akik alkalmazkodnak a mai helyzethez és kellően szívósak.”

 

 

Stratégiai gondolkodás nélkül pedig semmilyen fejlesztés nem vezethet hosszútávú eredményre. Pintyőke Marcell a teljes hallgatóságot arra bíztatta, merjenek új utakra lépni:

„A digitalizáció és az AI nem csak innovációs vagy épp technológiai kérdés, hanem egy társadalmi nézőpontváltás is. Kiszámíthatatlan iparág a miénk, ami hatalmas szélsőségek között mozog évről évre. Az lehet itt sikeres, aki változtatni tud. Nagyon fontos az alkalmazkodás, de úgy gondolom, a következő időszakot az is meg fogja majd határozni, ki mer, ki akar változtatni. Aki ezt meglépi, valószínűleg hamarabb fog hozzájutni az adatokhoz, ami a jelenlegi felgyorsult világban akár már 5 perc múlva sem lesz valid.

 

 

Ne essünk abba a tévhitbe, hogy a mesterséges intelligencia és a digitalizáció adat nélkül is segítség lehet. Nagy felelősségünk, hogy megfelelő mennyiségű és strukturált adatot adjuk oda ez AI-nak, hogy abból aztán ő értéket teremthessen.”