Padlón az M5-ös autópálya – vajon meg tudja-e menteni az M6-os?

Nemrég az egész magyar sajtót bejárta az M5-ösön felborult kamion fotója: az Újhartyánnál karambolozott jármű miatt délig tartó teljes útzárat vezettek be Szeged irányában. Egy nappal korábban, május 12-én a szembeforgalmat érte hasonló sokk: ekkor három kamion ütközött Inárcs térségében, emiatt az érintett sztrádaszakaszt teljes szélességében lezárták Budapest irányában. Sajnos azon a héten a hétvége sem telt el baleset nélkül: május 16-án Kistelek térségében volt teljes útzár Szeged felé egy motorosbaleset miatt.

Ahol elképesztő küzdelem nap mint nap a közlekedés

A közelmúlt baleseteit sem kell azonban felemlegetni azoknak, akik napi vagy heti rendszerességgel használják az M5-ös autópályát: köztudott, hogy a rendszeres dugók miatt érdemes rászámolni akár 0,5-1 órát a tervezett menetidőre. A pálya túlterheltségét főként a Balkánról és Törökországból érkező kamionok, illetve vendégmunkások okozzák: nekik jelenleg nincs más gyorsforgalmi alternatívájuk Magyarországon az áthaladásra.

Erre rátesz egy lapáttal a röszkei (a szerbiai oldalon horgosi) autópálya-határátkelőhely – egyben schengeni határátkelő – terheltsége. A szerb A1-es és a magyar M5-ös autópályát összekötő átkelő napi forgalma a csúcsidőszakban a 30-40 ezer járművet is elérheti, szintén több kilométeres torlódásokat okozva.

Ehhez képest egyedül a nem messze fekvő tompai (szerb oldalon kelebiai) határátkelőhely tudna működni alternatívaként a teherforgalmi adottságai miatt: ide azonban hiába próbálják átterelni a forgalmat, miután ezen az útvonalon a szerb A1-es autópályáról Szabadka felé lekanyarodva kétsávra kényszerülnek a sofőrök, és a magyar oldalon is jó darabig kétsávon kell folytatniuk.

Mi lehet a megoldás?

A fentiek tükrében nem csoda, hogy a hazai sajtóban már több alternatíva is felbukkant az M5-ös tehermentesítésére. Vajon mi lehet a megoldás a baleseti hírek alapján halálútként működő autópálya forgalmának csökkentésére?

Alighanem egyszer sem jártunk olyan közel a válaszhoz, mint most egy Szerbiában nemrég elkezdett útfejlesztésnek köszönhetően.

A Vajdaság Mosolya nevű sztráda megépülése ugyanakkor nemcsak az M5-ös és Röszke túlterheltségének megszüntetése felé nyit új irányokat, hanem új értelmet adhat az M6-os autópályának is, amely jelenleg Magyarország egyik legkevésbé kihasznált sztrádája.

Az M5-ösre több mint kétszer annyi forgalom zúdul, mint az M6-osra!

Mind a probléma, mind a lehetséges megoldás megértéséhez érdemes abból az adatból kiindulni, hogy 2022-ben az M5-ös Budapesthez közeli szakaszán napi átlagban 76 ezer egységjármű haladt át; és ugyanez a szám még Szeged térségében is 44 ezer volt az M5-ösön. Ezzel szemben ugyanebben az évben az M6-os autópálya fővárosi bevezetőjén mindössze napi 35 ezer egységjárművet mértek; míg ugyanekkor Szekszárd, illetve Paks térségében már csak 13 ezret. Eszerint a túlzsúfolt dél-keleti sztráda több mint kétszer annyi forgalommal küzd meg, mint a jelentős szabad kapacitással bíró déli autópályánk!

Egy további beszédes adat, hogy a KSH 2022-es adata szerint a száz kilométernél hosszabb autópályákon száz kilométerre átlagosan 14,1 baleset jutott: 

fajlagosan a legtöbb (21,7) az M5-ösre, a legkevesebb (4,0) pedig az M6-osra.

A két végletet képviselő sztráda között a forgalom átterelésére egyik megoldásként az egyelőre csak az M6-os és az 51-es főút között kiépült – a szekszárdi Duna-hidat, azaz a Szent László hidat is magába foglaló - M9-es autópálya meghosszabbítása adódott. Ennek során egyrészt az 51-es és az 53-as főút közötti 60 kilométeres szakaszt kellene kiépíteni új nyomvonalon, továbbá egy másik projektben egy új tompai határátkelőhelyet a hozzá tartozó 7 kilométeres bekötéssel.

Ami Szabadkán nagyot lendített, a nemzetközi tranzithoz kevésnek tűnik

Az alternatíva létjogosultságát jelzi, hogy a rövidebb szakasz tervezése 2024-ben el is kezdődött, ahogy arról lapunk is beszámolt; míg a hosszabbik szakasz tervezése folyamatban van az elérhető kormányzati adatok szerint jövő nyári határidővel.

Ehhez a verzióhoz ugyanakkor nemzetközi szempontból hozzátartozik, hogy csak kevésbé lenne alkalmas a korridor szerepre. A tompai határátkelő és a szerb A1-es autópálya között ugyanis van még egy 24 km-es kétsávos szakasz: a 2020-ban átadott (közel 30 év alatt megépülő (!) – a szerk.) szabadkai elkerülő út jelentős előrelépést jelent a város és az áthaladó forgalom számára, ugyanakkor nem biztosít gyorsforgalmi kapcsolatot a szerb sztráda és a magyar határ között.

Az M8-as önmagában is sokat segíthet az M5-ösön

Egy további lehetőséget kínál az M5-ös tehermentesítéséhez az M8-as gyorsforgalmi út Kecskemét és Dunaújváros között, valamint Dunaújváros és az M7-es közötti szakasza, amelyek a kormányzati projektadatok szerint tavaly óta már kiviteli tervekkel és építési engedéllyel rendelkeznek.

Ez a szakasz értelemszerűen csak az M5-ös Kecskeméttől északra jelentkező terhelését tudja enyhíteni, de a legtöbb probléma éppen itt van: jellemzően az M5-ös főváros közeli térségéről és az M0-ás déli szakaszairól szólnak legtöbbször a negatív forgalmi hírek. Ebbe jócskán belejátszik, hogy az M44-es Románia felől beérkező teher- és személyforgalma jelentősen megnöveli járművek számát az M5-ösön (ahogy az a fenti adatokból is látszik). Ám mivel az M8-as éppen az M44-es folytatásként épül majd meg – ahogy azt az M5-ösön Kecskemétnél épülő gigacsomópont projektjén többször is bemutattuk -, ezt a forgalmi hatást képes lehet majd enyhíteni. Egyik megközelítésben (az M8-as hosszabb távú terveibe ebben a cikkben most szándékosan nem belemenve - a szerk.) a nyugat-keleti irányban mozgó járművek számára lehet alternatíva, miután kapcsolatot nyit a Dunántúlhoz és az adriai térséghez az M7-eshez bekötődve.

 

Menekülő utat kapna az M0-ás és az M5-ös legkritikusabb szakasza

Ugyanakkor az M8-as Kecskemét-Dunaújváros szakasza komolyabb forgalmi sokk esetén az M6-ossal kiegészítve akár Budapest felé is alternatívát képezhet.

Az M0-ásnak ugyanis jellemzően az M5-ös és az M6-os közötti szakasza küzd a legsűrűbben dugókkal, ugyanakkor a leendő M8-as és az M6-os által ez a kritikus rész is elkerülhetővé válik.

Ez az elkerülő útvonal Kecskeméttől a Pentele hídon keresztül összesen 123 km-t jelent az M6-M0 csomópontig, azaz az M0-s nyugati szakaszáig. Ez az útvonal a maga mintegy 70 percével az M5-ös legutóbbi forgalmi sokkjait tekintve nem egyszer kedvezőbb lehet az M5-ös és az M0-ás legterheltebb szakaszai által alkotott 73 kilométeres útvonaltól Kecskemét és az M0 nyugati határpontja között.

A Balkán forgalma közvetlenül is kapcsolódhatna az M6-oshoz az M5-ös érintése nélkül

Az M5-ös áldatlan állapotainak felszámolásához szintén hatalmas lökést adhat a hercegszántói határon átívelő közlekedési folyosó kiépítése, amely a szóban forgó verziók közül ránézésre a legközelebb áll a megvalósuláshoz.

Ennek magyarországi elemei a Mohács térségében épülő gyorsforgalmi út, valamint az 51-es út bővítési tervei által eddig is ismertek voltak, ugyanakkor ez a verzió igazából idén márciusban nyert lendületet a Vajdaság Mosolya nevű projekt beindulásával.

Utóbbi fejlesztésben a déli szomszédunk egy kelet-nyugati gyorsforgalmi folyosót hoz létre a magyar és a román határ között, keresztezve az A1-es autópályát. Az így kialakuló szerb autópályakapcsolat

• kiegészítve a hercegszántói átkelő – immár kivitelezővel bíró (lásd lentebb) – felfejlesztésével,
• az 51-es legdélebbi szakaszának négysávosításával,
• valamint a mohácsi Duna-hídnál az M6-os és az 51-es között kiépülő gyorsforgalmi úttal

jelentős mértékű átrendeződést hozhat a Balkán és Nyugat-Európa közötti tranzit forgalomban, megszüntetve az M5-ös és M6-os nagyfokú egyensúlytalanságát.

Ez azért kulcsfontosságú, mert a Balkán felől érkező tranzitforgalom így közvetlenül kapcsolódhatna az M6-os autópályához az M5-ös érintése nélkül. Miután ez a verzió a szükséges projektek állását és volumenét tekintve sem tűnik elérhetetlennek, alább részletesen is beszámolunk a megvalósításához hiányzó elemekről.

Első lépés: a Dunántúl összekötése az Alfölddel Mohácsnál

A lehetséges új korridor egyik legfontosabb elemét a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó gyorsforgalmi út építése képezi. Ennek során az M6-os autópálya és az 51-es főút mentén fekvő Csátalja között 28,8 kilométer hosszú gyorsforgalmi út épül ki az 57-es főút szélesítésével és 51-es főútba történő bekötésével, amelynek része a 756 méteres új Duna-híd is.

A lehetséges nemzetközi folyosó szempontjából sokat nyom a latban, hogy ez a projekt 2024 októbere óta kivitelezési fázisban van, továbbá a dunántúli szakaszán - az M6-os és a mohácsi Busó körforgalom között - már a május végén esedékes műszaki átadás-átvétel zárását készíti elő a megrendelő és fővállalkozó.

A határhoz történő bekötést az 51-es biztosíthatja Csátalja és Hercegszántó között

A következő kritikus pont az 51-es főút fejlesztése: a Baja és a szerb határnál fekvő Hercegszántó közötti, mintegy 28 kilométeres szakasz (amelyből Csátalja és a szerb határ közötti út mintegy 12 km – a szerk.) előkészítése jelenleg is zajlik a nyilvános adatok szerint. A tervezési feladatokat az adatsor ütemezése szerint a jövő év őszéig kell elvégezni.

A projektben a térképe alapján részben az 51-es főút bővítése történik meg, részben pedig új nyomvonalon épül ki a gyorsforgalmi út. Utóbbinak köszönhetően Baja, Bátmonostor, Nagybaracska, Csátalja, Dávod és Hercegszántó is elkerülőt kaphat. Közülük Csátalja azért kiemelkedően fontos, mert ott tud megvalósulni a fent részletezett mohácsi gyorsforgalmi folyosó bekötése a négysávosodó 51-esbe.

Hercegszántó nemzetközi tranzitkapuvá válhat

A szóban forgó tranzit folyosóhoz a nemzetközi áruforgalom lebonyolítására alkalmas határpontra van szükség Szerbia és Magyarország között. Ennek megfelel a hercegszántói határátkelőhely (tovább)fejlesztési projektje, amelyhez ráadásul egy eredményesen zárult feltételes közbeszerzésnek köszönhetően áprilisban már a kivitelezőt is kiválasztották.

A projekt célja, hogy az átkelő képessé váljon a négysávosra bővülő közlekedési folyosó forgalmát lebonyolítani. Ennek érdekében a beruházás részeként

• új forgalmi sávok épülnek többek közt a buszforgalom, a teherforgalom és túlméretes járművek kiszolgálására,
• parkolókapacitásokat alakítanak ki többek közt a veszélyes rakományt szállító teherjárműveknek is,
• a régi épületállomány lebontása után új központi épület létesül a szükséges kiegészítő épületekkel.

Fontos részlet, hogy a határátkelőt a gyorsforgalmi igényekre szabva a 2x2+1 sáv kialakításával kell kiépíteni. Ugyanakkor, mivel az 51-es út fejlesztése várhatóan később valósulhat meg, a határátkelőn a jelenlegi 2x1 sávhoz való visszakötést is meg kell oldania a kivitelezőnek.

Közel 200 kilométeres új autópályát tervez Szerbia

Az új alternatív folyosó alapját szerb oldalon a már többször említett Vajdaság Mosolya projekt képezheti, amely a térképen kirajzolódó „smile” jel miatt kapta a szerb sajtóban a nevét.

A 2023-ban bejelentett fejlesztésben egyfajta félkör alakban épül ki gyorsforgalmi kapcsolat a Hercegszántó túloldalán fekvő Béregtől egészen a szerb-román határnál található Szerbcserényig.

Az összesen 186 kilométeres folyosó merőleges tengelyt képez majd a Szerbia legfontosabb gyorsforgalmi útjaként működő A1-es autópályára. Az új sztráda nyugatról indulva sorrendben Béreg, Zombor, Kúla, Verbász, Szenttamás, Óbecse, Törökbecse, Nagykikinda, és Szerbcsernye települései közelében fut majd.

Mennyi jókedvet hozhat a Vajdaság Mosolya?

A három éve bejelentett projekt első konkrétabb lépésként idén márciusában írták alá a szerződést a Béreg és Szenttamás közötti 94,2 kilométeres szakasz teljes tervének a kidolgozására (amely által a gyorsforgalmi út eléri az A1-est), valamint a béregi határátkelőt Zomborral összekötő útszakasz kivitelezésére.
Az utóbbi 22,8 kilométeres (Béreg-Zombor) szakasz várhatóan két éven belül elkészülhet Aleksandar Vučić, államfő márciusi nyilatkozata szerint.

A fentebb részletezett hercegszántói projektre rímelve a béregi kilépési pont fejlesztése a szerbek számára is kulcslépés. Goran Vesić szerb építésügyi miniszter 2023-as kijelentése szerint ugyanis „Béreg nagy és fontos határátkelővé válik, még Horgosnál is nagyobb lesz.”

Bár a szerb tárcavezető szavai egyértelmű közlekedés-stratégiai szándékról árulkodnak, a következő évek nagy kérdése az lesz, hogy a különböző fázisban járó, egymással egyelőre nem feltétlenül összefüggő beruházások valóban összeállnak-e egy egységes nemzetközi korridorrá. Ha igen, akkor a Balkán és Nyugat-Európa közötti tranzitforgalom térképe hosszú idő után érdemben átrendeződhet.