A Koppánymonostoron kiépülő új vízkezelő rendszer a térség egyik legfontosabb közműberuházása lehet.
Ács és térsége ivóvíz-közműhálózatának komplex fejlesztése a Colas Alterra Zrt. és a Betonútépítő Zrt. alkotta konzorcium kivitelezésében valósul meg. Célja, hogy hosszú távon biztosítsa a térség vízellátását, miközben jelentősen növeli a rendszer üzembiztonságát és kapacitását.
A projekt nem egyetlen települést érint, hanem a korábbi Ács–Komárom Vízmű teljes ellátási területét, illetve Bábolna városát is. A fejlesztés révén Ács, Komárom és Bábolna elsődlegesen a korszerűsített koppánymonostori vízbázisról kapja majd az ivóvizet, miközben Bábolna esetében továbbra is megmarad a tatabányai regionális rendszer felőli betáplálás lehetősége.
A tervezési feladat nem csupán a kiviteli tervek elkészítésére terjedt ki, hanem az engedélyezési dokumentáció, az engedélyeztetés és a megvalósulási dokumentáció elkészítésére is, amelyet a Green Technológia Kft. végzett szak-alvállalkozóként.
A beruházás hátterében nem a klasszikus értelemben vett vízhiány áll. A térség rendelkezik megfelelő vízbázissal, ugyanakkor a meglévő vízkezelő technológia mérete, műszaki fejlettsége és életkora már korlátozottan tette lehetővé a növekvő igények kiszolgálását.
A fejlesztés eredményeként nő
A korábbi fejlesztéseknek köszönhetően a koppánymonostori vízműtelepre jelenleg 16 kútból érkezik a nyersvíz.
A mostani beruházás egyik legfontosabb célja, hogy ezt a rendelkezésre álló vízkészletet a korábbinál korszerűbb technológiával lehessen kezelni és a felhasználókhoz eljuttatni.
A projekt részeként teljesen új vízkezelő technológia épül ki, amely magában foglalja
A kivitelező szerint a beruházás legfontosabb része az a technológiai rendszer, amely kívülről talán a legkevésbé látványos.
A vízkezelés központját jelentő vas-és mangántalanító technológia biztosítja, hogy a kutakból érkező nyersvíz megfeleljen az ivóvíz-minőségi követelményeknek.
Ez a rendszer külső szemlélő számára csupán néhány nagyméretű tartály és csővezeték, valójában ez a beruházás műszaki szíve, amely nélkül a teljes fejlesztés nem tudná betölteni funkcióját.
Ács közigazgatási területén több mint 8 kilométer új vezeték épült, vagyis
A magas talajvízszint miatt vákuumkutas talajvízszint-süllyesztést alkalmaztak, amely nélkül a kivitelezés nem lett volna biztonságosan elvégezhető.
Bábolnán a beruházás részeként
A tározók kör alaprajzúak, 18 méter belső átmérővel és 5,5 méteres hasznos vízmélységgel épültek meg.
A beruházás központi helyszíne a koppánymonostori vízmű. Itt épült meg
A nyersvíztárolók 16 méteres belső átmérővel és 5,5 méteres hasznos tárolási magassággal készültek.
Az ivóvíztározók építése során jóval szigorúbb követelményeknek kell megfelelni, mint egy hagyományos vízügyi létesítmény esetében.
A vízzel érintkező szerkezeteknek
A vízzáróságot szabvány szerinti víztartási próbákkal ellenőrzik, míg az ivóvíz minőségét akkreditált laboratóriumok vizsgálják.
A projekt egyik legnagyobb kihívását nem az építés, hanem a folyamatos üzem biztosítása jelentette.
A kivitelezőknek úgy kellett új technológiai rendszereket kiépíteniük, hogy közben a felhasználók egyetlen napra se maradjanak víz nélkül.
Ehhez ideiglenes vezetékszakaszokat építettek ki, és fokozatosan kapcsolják be az elkészült új létesítményeket a rendszerbe.
A projekt 2025 februárjában indult. Az új nyersvíztárolók már 2026 januárjában üzembe álltak, lehetővé téve a régi rendszerelemek kiváltását.
A vízkezelő technológia próbaüzeme 2026. június 16-án indult, és várhatóan hat hónapig tart. A tervek szerint már szeptember közepétől az új technológiával kezelt ivóvíz kerülhet a hálózatba. A próbaüzem ideje alatt befejeződnek az épületek építészeti felújításai, elkészülnek az udvartéri burkolatok, valamint növénytelepítések.
A projekt során nemcsak a műszaki megoldásokra, hanem a környezetvédelmi szempontokra is kiemelt figyelmet fordítottak.
A tervezés és a kivitelezés során egyaránt arra törekedtek, hogy a nyomvonalak kialakítása a lehető legkisebb mértékben zavarja a természeti környezetet, a munkák befejezése után pedig az érintett területeket eredeti állapotuknak megfelelően állítsák helyre.
Ez különösen fontos volt azért, mert a távvezetékek jelentős része mezőgazdasági művelés alatt álló területeken halad át. A kivitelezés ütemezését ezért a szakemberek a termesztett növények vegetációs ciklusához igazították, hogy a földhasználók számára a lehető legkisebb fennakadást okozzák.
A munkák során kiemelt figyelmet kapott a termőföld védelme és a humuszréteg kezelése is. A felső termőréteget külön kezelték és tárolták, majd a vezetéképítések befejezése után visszahelyezték, ezzel segítve a területek mezőgazdasági hasznosításának helyreállítását.
A beruházás összetettségét jól mutatja, hogy a kivitelezés során számos speciális szakági alvállalkozó és beszállító közreműködésére volt szükség.
A projekt részeként külön szakvállalkozások végezték a vízkezelő technológiai egységek beszállítását és telepítését, a korrózióálló saválló acél vezetékek szerelését, valamint a villamosenergia-ellátási és irányítástechnikai rendszerek kiépítését.
Az új létesítmények energiaellátásának biztosításához transzformátorcserére is szükség volt, amely szintén speciális szakértelmet igényelt. A korszerű automatizálási és távfelügyeleti rendszer kiépítése révén a jövőben a víztermelés és a tárolási kapacitások központilag követhetők és szükség esetén távolról is szabályozhatók lesznek.
A projekt egyik váratlan érdekessége, hogy a korábban üzemen kívül helyezett víztároló medencék bontása során régészeti lelőhely került elő.
A feltárások és leletmentések után a kivitelezők módosították a telep elrendezését annak érdekében, hogy a kulturális örökségi elemeket a lehető legkisebb mértékben érintsék.
A szerződés szerint a beruházás 2027. február 6-án zárul le, azonban a térség lakói és vállalkozásai már az idei év második felében érzékelhetik a fejlesztés legfontosabb eredményeit.











































Vízpótló vezeték, napelemmel működő szivattyútelep és élőhely-rekonstrukciók is megvalósulnak Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Bedegi Tamással, az AVK Magyarország Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk a vízművek fejlődéséről, tervezői felelősségről és arról is, milyen lesz a mezőgazdasági vízrendszerek jövője.