High-tech építőipar jött szembe a hallgatókkal a BME gödi mérőtáborában

„Volt olyan hallgató, aki nagyon jól megfogalmazott, konkrét szakmai kérdésekkel fordult a szakembereinkhez, amit még ők is nagyon élveztek. Miután a Duna Aszfalt BIM-divíziójának átlagéletkora 35 év alatti, sokkal könnyebben megtalálják a hangot a fiatalokkal”

– így mutatta be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gödi mérőtáborának egyik üde színfoltját Vass Imre, a Duna Aszfalt BIM termelési vezetője.

Óriási hagyománya van a BME táborának

Az iparág és az oktatás gyümölcsöző találkozója Gödön, a BME Duna-parti telephelyén jöhetett létre, ahol az intézmény több turnusban tart minden évben táborokat építőmérnök hallgatói számára. Idén hét turnusban összesen 280 diákot láttak vendégül, ami jelentős eredmény.  A BME építőmérnöki képzésének egyik sajátos eleme ez a geodéziai mérőgyakorlat, amelynek története a 19. századig nyúlik vissza. A hallgatók korábban Nógrádverőcén, majd a hatvanas évektől Balatonkenesén végezték a gyakorlatot, a 2000-es évek végén pedig Gödre költözött a mérőtábor.

A többnapos táborok egy kijelölt napjára immár több éve csatlakozik be egy szakmai programmal a Duna Group. Ekkor a diákok a legmodernebb mérési technológiákkal és eszközökkel ismerkedhetnek meg testközelből a magyar építőipar meghatározó cégcsoportjának köszönhetően.

Geodéziát könyvből tanulni olyan, mint könyvből tanulni úszni

A tábor egyik legfőbb jelentőségét Takács Bence, a BME egyetemi docense abban látja, hogy a hallgatók a geodéziát valódi terepi körülmények között tapasztalják meg. „A geodéziát könyvből megtanulni olyan, mint könyvből megtanulni úszni: az igazi tudás akkor születik meg, amikor az ember bemegy a mélyvízbe” – fogalmazott a tábor főszervezője a Magyar Építőknek.

Szintén kiemelte: a csapatmunka és az együttműködés képességét is valódi helyzetben sajátíthatják el; ugyanakkor legalább ilyen fontos elem a közösségépítés, ami mára teljesen kikopott az egyetemekről.

„Manapság a legtöbb diák úgy ül be egy tantermi órára, hogy szinte alig ismer valakit. Itt viszont kilenc napig egyfolytában együtt vagyunk, nappal tanulunk, dolgozunk, esténként teniszezünk, tábortűz mellett szalonnát sütünk, vagy bográcsozunk.”

Az utak és épületek tervezésében is elmélyedhetnek

A mérőtábor szakmai programjának egyik központi eleme egy út tervezése és kitűzése. A hallgatók ehhez először alappontokat hoznak létre, majd felmérik a terepet, elkészítik a térképet és a digitális terepmodellt, végül pedig megtervezik és kitűzik az út tengelyét.

A program részeként egy meglévő út burkolatmegerősítéséhez szükséges felméréseket is elvégzik, valamint külön blokk foglalkozik az épületfelméréssel. Utóbbi során fényképek alapján készítenek pontfelhőt egy épületről, amelyet georeferálnak is. A hallgatók azt is kipróbálhatják, milyen eredményt lehet elérni drónnal, illetve akár egy egyszerű telefonnal készített fényképekből.

Európai szintű eszközpark segíti a munkát

Takács Bence kérdésünkre a tábor jelentőségére, illetve a visszajelzésekre is kitért. Eszerint a hallgatók alapvetően értékelik, hogy ilyen intenzív kurzus keretében foglalkoznak velük. Emellett az is fontos számukra, hogy Gödön komoly eszközpark áll rendelkezésre a BME-nek köszönhetően: „A mérések során gyakorlatilag mindenki kap műszert avagy párosával kapnak modern műszereket.”

Ezek szintje a docens elmondása szerint bármelyik európai  egyetemek eszközeivel is versenyképes.

„Ezt egészíti ki egy napra a Duna Group eszközparkja, ami szinte egyedülálló az országban” – teszi hozzá. „Nem csoda, hogy ezzel kapcsolatban a nyugati országokból érkező diákjaink is elismerésüket fejezik ki.”

A tábor és azon belül a Duna Aszfalt szerepvállalása jelentőségét ecsetelve Takács Bence arra is rámutatott, hogy manapság az egyetemek óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy mérnökök számát növeljék.

„Most hála istennek felfutóban vagyunk, tehát idén is meg tavaly is nőtt a jelentkezői létszámunk. Amire szintén nagyon büszkék vagyunk, hogy a korábban ijesztően nagy lemorzsolódás is csökkent ezzel együtt.”

Nem csupán az eszközök, hanem a teljes folyamat bemutatása a cél

A többnapos tábor fent leírt folyamataihoz és értékeihez kiválóan kapcsolódik a Duna Group által szolgáltatott szakmai nap. Vass Imre elsőként azt emeli ki, hogy ennek során nem egyszerűen egy-egy műszert mutatnak meg a hallgatóknak, hanem azt igyekeznek bemutatni, hogyan választják ki egy adott feladathoz a legmegfelelőbb technológiát.

A bemutatók során ezt szem előtt tartva egy teljes képet adnak a hallgatóknak:

megmutatva, hogy a nagy infrastrukturális projektekben milyen feladatokat végeznek, milyen eszközökkel dolgoznak, azok milyen célokra alkalmasak, illetve milyen szakmai, technikai és jogszabályi feltételek mellett alkalmazhatóak.

Drónok, lézerszkennerek és vízi drón is szerepel a programban

A hallgatókat a Duna Aszfalt által szervezett napon négy csoportra osztják, amelyek rotációs rendszerben járják végig az állomásokat. Ennek során többek között drónnal, statikus lézerszkennerrel, hibrid mérőállomással és mobil mérőrendszerrel is megismerkedhetnek. (Közülük a Leica Pegasus TRK 700 a lézeres mobilszkennert lapunk részletesen is bemutatta a Duna Aszfalt segítségével – a szerk.) A drónos állomáson a diákok a repüléstervezéstől a biztonságos repülésen át a különböző beállításokig követhetik végig a folyamatot.

A helyszín különlegessége, hogy közvetlenül a Duna partján található, így a bemutatóba a vízi felmérés is bekapcsolható.

A Duna Group szakemberei egy Apache 3 típusú, Single Beam szonárral felszerelt drónhajóval a folyó medrének pontszerű mélységmérését is megmutatják. Az előre meghatározott pontháló mentén végzett mérésből így medertérkép készíthető.

Nem az eszköz, hanem a feladathoz illeszkedő technológia a lényeg

A program végén a különböző technológiákkal gyűjtött adatok egy közös modellben is összeállíthatók: a levegőből, a szárazföldről és a vízből származó mérési eredményekből egy színezett, háromdimenziós pontfelhő készül.

Vass Imre szerint a modern mérési technológiák bemutatásának egyik legfontosabb üzenete, hogy egy adott feladat ma már sokféle módon megoldható.

A szakmai munka során ezért nem önmagában a legújabb vagy leglátványosabb eszköz használata a cél, hanem mindig az adott feladathoz legjobban illeszkedő technológia kiválasztása, a költség- és időszempontokat is figyelembe véve.

Ezért adhat óriási lökést egy elsőévesnek

Amikor a tábor hozadékairól kérdeztük, Takács Bence a gyakorlati bemutató nap pályaorientációs szerepét emelte ki, miután döntően elsőévesek vesznek részt a táborban.

„Nagyon sokan jönnek úgy az egyetemre, hogy igazából nem is tudják, hogy mit választanak. Az elsőévesek jelentős része még nem látja pontosan, milyen munkát végezhet majd építőmérnökként. A mérőtábor és az ipari szereplők jelenléte viszont kézzelfoghatóvá teszi számukra, hogy mit érhetnek el, ha kitartanak a tanulmányaikban.”

Vass Imréhez hasonlóan ő is nagy értékként jelölte meg, hogy a Duna Group rendre egy fiatalos csapattal jelenik meg a táborban. „Nem sokkal idősebbek a diákjaimnál, de közben látszik rajtuk, hogy nagyon profik a szakmában. Ez pedig egy vonzó dolog a hallgatóknak:

azt látják, hogy pár évvel a végzés után már ilyen komoly eszközparkot és ilyen komoly felelősséget kaphatnak a fiatal szakemberek.”

A mérőtáborból akár egy munkahelyig is vezethet az út

Vass Imre szavaiból kiderült, a Duna Group számára a mérőtábor nemcsak az egyetemisták szakmai szemléletének formálását jelenti, hanem a későbbi utánpótlás szempontjából is fontos lehet. Egy olyan kolléganő példáját is említette, aki korábban a kötelező szakmai gyakorlatát töltötte a vállalatnál, majd gyakornoki programban vett részt, később pedig diplomamunkáját is a cégcsoportnál készítette el. A sikeres záróvizsgát követően aztán teljes értékű munkatársként csatlakozott a vállalathoz.

A folyamatra egy további példát is ad: a Duna Group jelenleg is két BME-s és egy soproni egyetemista gyakornokot foglalkoztat, akik a hathetes kötelező gyakorlatuk során a BIM-divízió különböző területeivel is megismerkednek.

Ez a szemlélet óriási potenciál a jövőt tekintve

Hogy mennyire komolyan veszik a cégcsoportnál ezt a területet, az is jelzi, hogy már a gyakornokokat is interjúztatják. Igyekeznek feltérképezni, hogy a hallgatót a felmérés, a geodézia, a pontfelhő-technológia vagy éppen a modellezés érdekli-e jobban. Ennek alapján alakítják ki a gyakorlati programot.

A fiatalok jelentősége nem pusztán az utánpótlás, hanem a digitalizáció és automatizálás rohamos térnyerése miatt is fontos.

„Az innovatív technológiáknak az alkalmazása gyakorlatilag a vérükben van, sokkal hamarabb nyúlnak ezekhez az eszközökhöz. Én azt gondolom, hogy ez a szemlélet óriási potenciál a jövőt tekintve”

– hívta fel a figyelmet Vass Imre.

Példaértékű együttműködés alakult ki

Zárásként Vass Imre arra is kitért, hogy a gödi mérőtábor a BME és a Duna Group közötti szélesebb együttműködésnek csak az egyik gyakorlati példája. „Számos esetben közösen dolgozunk a BME oktatóival kutatási feladatokon, műszervizsgálatokon és összehasonlító méréseken, illetve az egyetem és a vállalat között a mérési technológiák területén is állandóan zajlik tapasztalatcsere.”

Az intézmény és a cégcsoport között az idei évben formálisan is megerősített együttműködésről Takács Bence is lelkesen nyilatkozott.

„Nagyon sokat köszönhetünk a Duna Aszfaltnak és Vass Imréék csapatának. A kutatási adatok cseréje, vagy akár a műszerek kölcsönadása ugyanúgy jellemző, mint ahogy az is, hogy megkeressük egymást egy-egy problémával – gyümölcsöző ez az együttműködés.”

Takács Bence úgy fogalmazott, az ipari tapasztalatok oktatásba történő visszacsatolása teszi igazán gyakorlatiassá az egyetemi képzést. „A Duna Group szakértői munkák során szerzett tapasztalatai megjelenhetnek az oktatásban, miközben az egyetemi oldal elméleti tudása és kutatási eredményei az ipari feladatok megoldásában is hasznosulhatnak.”