Folyamatos kompforgalom mellett újul meg a tihanyi és a szántódi rév

A Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) komplex beruházásában egyszerre újul meg a balatoni átkelés két meghatározó helyszíne: a szántódi és a tihanyi kompkikötő. A fejlesztés kivitelezési munkálataival mindkét helyszínen a SZABADICS Építőipari Zrt.-t bízták meg.

Több mint hatvan év után újul meg átfogóan a két kompkikötő

A két kompkikötőt legutóbb az 1960-as évek közepén építették át. Tálosi Dániel a munkaterület átvételekor tapasztalt állapotokról elmondta, hogy a parkolási lehetőségek korlátozottak, a komphoz vezető út és a közművek felújításra szorulnak, és az informatikai hálózat is fejlesztést kíván. A SZABADICS Építőipari Zrt. vízépítési szakági főmérnöke hozzátette,

a megbízásuk többek között a burkolatok felújítására, a közművek kiépítésére és rekonstrukciójára, épületrészek bontására és korszerűsítésére, új kiszolgálóépületek létesítésére, valamint a tómedret érintő vízépítési munkákra terjed ki.

 

Logisztikai játszma – időszakonként változik a rendelkezésre álló munkaterület

A magas-, mély- és vízépítési feladatokat is magában foglaló összetett projekt megvalósításán túl kihívást jelent a kivitelező számára, hogy a munkálatok idején a kompközlekedés feltételeit biztosítani kell. A BAHART által meghatározott időszakokra bontott ütemezéssel, ideiglenes forgalomtechnika alkalmazásával és a munkaterületek lehatárolásával teljesítik a beruházó kompközlekedésre vonatkozó előírásait.

Kötöttséget jelent a kivitelező számára a forgalom szervezésénél, hogy a kivitelezés teljes időtartama alatt mindkét kikötőben legalább egy-egy rámpát használható állapotban kell tartani, szárazföldi és vízi megközelítéssel. Májusban és szeptemberben hétvégenként, június 1. és augusztus 31. között pedig mindennap kikötőnként két-két rámpát kell biztosítani a balatoni átkeléshez.

Az egyes munkafolyamatokhoz hasonlóan az építőanyagok beszállítását gondosan megtervezték, és lehetőség szerint a reggeli órákra időzítették. A párhuzamos munkavégzés miatt kiemelt feladat a két helyszín ütemezésének összehangolása.

A 18 hónaposra tervezett kivitelezés a közműépítéstől az épületek és a pénztárak megújításán, valamint a kikötői medencék átépítésén át az utak, járdák és kerékpárutak felújításáig terjed.

Korszerűsítik mindkét mólószárat

Szántódon a kikötői medence átépítésének egyik legkülönlegesebb munkafolyamata a szádolás. Mindkét mólószár megújul, a kivitelezés során kihívást jelent az ezeken történő közlekedés. A medence átépítése során új daruzóhelyet és kompveszteglő helyet alakítanak ki, a mólószárakon pedig sétány-, üzemi és horgászszakaszok épülnek.

Megerősítik a parti védművet, és új kikötőbakokat is elhelyeznek. Összesen 421 méternyi új függőleges és rézsűs partvédő mű épül. A munkálatokba alvállalkozóként bekapcsolódik a Globe Aqua Kft. is.

Új üzemeltetési központ és akadálymentes utasváró szolgálja a szántódi kikötőt

Szántódon a magasépítési feladatok oroszlánrészét az új zöldtetős üzemeltetési központ építése jelenti. Becze Tamástól, a Szabadics Építőipari Zrt. területi főmérnökétől megtudtuk, hogy a nettó 430 négyzetméteres földszintes épületben irodák, pénztárak, dolgozói helyiségek, raktárak és szolgálati szállások lesznek. Az épület karakteres megjelenését az egyedi gyártású kerámia homlokzati burkolat biztosítja majd, amelyet csak valamennyi jelentős porképződéssel járó építési munka befejezése után helyeznek fel.

A kikötőben teljes körűen felújítják a meglévő nettó 172,23 négyzetméteres betonszerkezetű épületet. Ennek különlegessége a hiperbolikus paraboloid alakú vasbeton héjtető, amelyet megőriznek, az épület későbbi hozzáépítéseit viszont elbontják. A szakember elmondta, a tető vékony, kettős görbületű szerkezete hatékonyan vezeti le a terhet a támaszpontokra, ezért viszonylag csekély anyagfelhasználás mellett képes nagy fesztávot áthidalni közbenső megtámasztás nélkül.

A munkálatok során megújulnak a homlokzatok, a nyílászárók és a műszaki rendszerek. A modernizált akadálymentes épület utasváróként működik majd, ahol az utasok számára büfét és vizesblokkokat is kialakítanak.

Négy várakozósáv gyorsíthatja fel a forgalmat

A szántódi kikötő környezetének közlekedési infrastruktúrája is jelentős fejlesztés előtt áll: a beruházás keretében 6726 négyzetméter aszfaltburkolat, 3066 négyzetméter térburkolat és 1614 négyzetméter pályaburkolati beton készül. Modernizálják a kikötő megközelítését biztosító Tihany utcát, amelynek jobb oldalán térköves gyalogutat és aszfaltozott kerékpárutat is kialakítanak. Térkő kerül az épületek köré és az új mólószárak sétányaira, emellett megújul a parkolók, a kapubejárók és a buszöböl burkolata. A terheléshez igazítva pályaburkolati betonból építik meg a fizetőkapuk és a kompfelhajtó közötti útszakaszt.

A korábbi három helyett négy gépjárműpénztárnál válthatnak majd jegyet az utasok, ezekhez négy várakozósáv kapcsolódik. A gyalogos és kerékpáros utasokat két külön pénztár szolgálja ki. A pénztárfülkék egyenként 2,97 négyzetméteresek lesznek, fölöttük és a bevezető forgalmi sávok felett acélszerkezetű beléptetőkapu készül.

 

Új kilátóból csodálhatják meg a tavat

Szántódon 79 kandeláberből álló új közvilágítási hálózatot is kiépítenek, amely megvilágítja a két mólószárat, a kompra felhajtó és az onnan lehajtó járművek közlekedési területeit, a gyalogos és kerékpáros útvonalakat, valamint a Tihany utca keleti oldalát egészen a Szent István utcáig.

A fejlesztés látványos új eleme lesz a lépcsővel megközelíthető, 31,71 négyzetméteres acélszerkezetű kilátó, amelyről a Balatonra és a révkikötőre nyílik majd kilátás.

Egyedi betonhomlokzattal épül a tihanyi rév új kiszolgálóépülete

A tihanyi és a szántódi feladatok jelentős része hasonló, fontos különbség azonban, hogy az északi parton nem épül vasbeton szádfal, és cölöpalapozásra sincs szükség.

A tihanyi projekt központi eleme egy nettó 379,22 négyzetméteres, földszintes vasbeton szerkezetű kiszolgálóépület felépítése lesz. A koporsófödém monolit vasbeton szerkezetét a helyszínen építik meg; a zsaluzás, a vasalás és a betonozás egyaránt nagy pontosságot igényel. Már kisebb geometriai eltérések is befolyásolhatják a tető síkját, a csapadékvíz elvezetését és a későbbi szerkezetek csatlakozását.

Az új tihanyi váróépület legmarkánsabb vizuális eleme az egyedi zsaluzattal kialakított, grafikai motívummal díszített finombeton homlokzat lesz. A kivitelezés megkezdése előtt próbafelületet készítenek, amely a teljes munka referenciafelületeként szolgál. A jóváhagyott mintadarab rögzíti az elvárt betonminőséget és színt, a felületi struktúrát, a pórusképet, a grafikai minta részletességét, valamint a zsaluzati illesztések megjelenését.

A régi kőépület is megújul Tihanyban

Teljes körűen korszerűsítik a helyi védelem alatt álló, nettó 160,81 négyzetméteres régi révépületet is. A munka során meg kell őrizni annak külső karakterét, kőhomlokzatát és történeti hangulatát, mivel ezek képezik a helyi védettség alapját. A jelentősebb beavatkozások ezért elsősorban az épület belsejében történnek.

Új funkciókat és korszerű kiszolgálótereket alakítanak ki, modernizálják a gépészetet, kicserélik a födémeket, továbbá feszített tartókat és áthidalókat helyeznek el. A cél az, hogy kívülről továbbra is a régi, jól ismert kőépület képe maradjon meg, belül azonban a mai utasforgalmi és üzemeltetési igényeknek megfelelő környezet jöjjön létre.

Az új közlekedési rendhez illeszkedő úthálózat épül

Tihanyban összesen 4755 négyzetméter térburkolat épül előregyártott beton- és egyedi finombeton elemekből. Emellett 2090 négyzetméter aszfaltburkolat és 2080 négyzetméter pályaburkolati beton készül. A cél a gyalogos- és gépjárműforgalom szétválasztása, az autóbuszok, személyautók és kiszolgáló járművek rendezettebb, biztonságosabb közlekedése.
A pénztárfülkék és az autós forgalmi sávok fölött itt is acélszerkezetű beléptetőkapu épül.

A kikötő területén 1020 négyzetméter zöldfelületet alakítanak ki, utcabútorokat és térvilágítást telepítenek. A tihanyi fejlesztéshez 52 kandeláberből álló közvilágítási hálózat kapcsolódik.

163 méteren erősítik meg a partvédő művet

Tihanyban a vízépítési beavatkozás nem változtatja meg a meglévő partvédő mű alapvető paramétereit. A rézsűs partfal nem volt súlyosan károsodott, de a hosszú távú állékonysága és az egységes műszaki kialakítás érdekében szükségessé vált a kőszórás pótlása és a szerkezet korszerűsítése. A rézsűs partvédő művet 163 méteres szakaszon előregyártott vasbeton partvédő elemek beépítésével újítják fel. A munkák 2026 szeptemberének közepén kezdődtek a keleti mólószáron, és 2027 első negyedévében a nyugati mólószár felújításával fejeződnek be.

Két part, közös történet – letették a balatoni révfejlesztés alapkövét

Az átkelőkhöz kötődő milliónyi emlék és a megújítás közös felelőssége – ezek adták a tihanyi és a szántódi rév megújításához kapcsolódó, szeptember 29-én Szántódon tartott alapkőletételi ünnepségen elhangzott beszédek vezérgondolatát.

A munkálatok május óta tartanak, a kivitelezés legintenzívebb időszakának kezdetét szeptember végén alapkőletétellel tették emlékezetessé. Veigl Gábor, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója a balatoni hajózás 180. évfordulójához kapcsolta az ünnepi alkalmat. A révközlekedés története azonban ennél jóval régebbi: mint felidézte, már a római korban is használták ezt az átkelési lehetőséget, amelyről a tihanyi alapítólevél is említést tesz.
Az igazán nagy fejlődést pedig az 1960-as évek hozták el: ekkoriban épültek a révek jellegzetes épületei is.

A megújulás szükségességét a növekvő igényekkel, az elavult műszaki állapotokkal és az utasforgalom alakulásával is érzékeltette: tavaly már a másfél milliót közelítette az utasszám.

Az egyszerűbb és gyorsabb átkeléshez a digitalizációt is segítségül hívják a fejlesztések során.
Veigl Gábor elmondta: a fejlesztés előkészítése 2020-ban kezdődött. A beruházás 2026 májusában indult el, befejezését 2027 végére tervezik. Nagyságrendileg nettó hatmilliárd forintos költségvetéséből hárommilliárd forintot a Kisfaludy2030 keretében nyújtott állami támogatás fedez, a másik felét a BAHART saját erőből biztosítja.

Az igazán intenzív szakasz októbertől kezdődik; az alapkőletételt is ehhez a fordulóponthoz időzítették. „Mondhatnám, hogy fenekestől felfordul minden” – érzékeltette a munkák látványos szakaszainak felgyorsulását a vezérigazgató. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy közben folyamatosan biztosítaniuk kell a kompforgalmat és azt az év minden szakában különleges élményt, amelyet a Balaton legszűkebb pontján való átkelés nyújt.

 

Somogyország kapuja és a családi fényképek helyszíne

„Aki itt száll hajóra, az nem egyszerűen egyik partról a másikra utazik, egy kicsit átlép a Balaton egyik világából a másikba” – fogalmazott Vizvári Attila, Szántód polgármestere. Szántódot „Somogyország északi kapujának” nevezte, kiemelve, hogy a rév évszázadokon át biztosította a kapcsolatot Somogy és a Balaton északi partja között. Hangsúlyozta: az átkelő számukra a közlekedési szerepén túl történelmük része is.

Kötél Balázs, Tihany polgármestere felidézte: egykor a munka és a gazdasági kapcsolatok hozták ide az embereket, majd a turizmus adott új lendületet a forgalomnak. Ebben a kelet- és nyugatnémet turisták balatoni találkozásai is szerepet játszottak. A rév országos ismertségét a családi fényképekkel érzékeltette: szerinte sokan őriznek magukról felvételeket a tihanyi sétányról és a kompozásról.

Kivételes panoráma, közös felelősség

Kovács Tamás, a SZABADICS Group igazgatóságának elnöke hajózást kedvelő emberként, személyes emlékkel kezdte beszédét. Felidézte: amikor a BAHART vezérigazgatójával a siófoki kikötőre néző irodában tárgyaltak, a panorámát látva mindig sajnálta, hogy hajózás helyett megbeszélés vár rájuk. A révhez érkezve azonban már a saját kollégáit is irigyelheti, amiért ilyen környezetben dolgozhatnak. Tréfásan megjegyezte:

ha versenyt hirdetnének az építőipar legimpozánsabb munkaterületéért, ez a helyszín méltán nyerhetné el a címet.

A büszkeség és a megtiszteltetés mellett ugyanakkor a felelősséget hangsúlyozta. A jelentős turistaforgalom ezért különösen körültekintő munkaszervezést követel, amelyhez a SZABADICS csoport 37 éves tapasztalata ad szakmai hátteret.

A kivitelezés feltételeit a természeti környezet is nagyban meghatározza. Élővíz mellett dolgoznak, ahol – ahogy fogalmazott – „a természet az úr”.

Kovács Tamás kiemelte: meglévő létesítményeket átalakítani, felújítani mindig nehezebb és több váratlan helyzettel jár, mint beépítetlen területen újat létrehozni.

„Együtt sikerülhet” – idézte a cégcsoportnál gyakran használt gondolatot, hangsúlyozva, hogy ezen a projekten is a megrendelő, a kivitelező, a tervező, a műszaki ellenőr és a szakértők közös munkája vezethet sikerre.