2019.11.15, Péntek

A járókelők segítségével termel áramot a magyar térburkoló találmány

2015.12.18. 23:22

Három magyar fejlesztő, Cseh József, Ilyés Miklós és Sziszák Imre energiatermelő térburkoló elemet hozott létre. A találmány három forrásból tud elektromos áramot előállítani: a napsütésből, a talajhő és a levegő hőmérsékletének különbségéből, illetve a lépési energiánkból. A FUTI áramfejlesztés mellett számos dolgot megoldhat a köztereken, ha pedig fel tudják vinni a közutakra, megdöbbentő távlatokat nyithat.

A FUTI névre keresztelt találmány egyelőre csak kísérleti prototípusokban létezik. Egy 30x15cm-es, újrahasznosított műanyagból előállított platform, amelybe háromféle környezetbarát technológiát is beleépítenek. Így egy napelem segítségével nagyobb részben napfényből, egy ún. Peltier-modul segítségével kisebb részben a talaj és a levegő hőkülönbségéből, valamint egy Piezzo-szerkezet révén az emberi lépések által keltett rezgésekből állít elő elektromos áramot.

Az innovációt a három, egyébként külön-külön már létező technológia ötvözete adja – árulta el Cseh József az mno.hu-nak adott interjúban. A külön-külön kevésbé hatékony technológia egyesített ereje már jelentős erőforrás: 12 négyzetméter FUTI egy egész háztartás energiaigényét kitermelné a becsléseik szerint.

Egy másik adatuk szerint a Blaha Lujza tér 1300 négyzetméternyi térkövezett felületen évente 71 megawatt elektromos áramot tudnának termelni a járókelők, a napfény és a hőingadozás.

A közterek hőszabályozója is lehet

A találmánynak további előnyei vannak. A téli-nyári erózió csekély hatással van a felületre, a minimális súlya miatt kevés ember szükséges a lerakásához, és nem kell hozzá (szemben a hagyományos térburkolatokkal) aládolgozottság, speciális, nagy mennyiségű fugaanyag. Emellett a térkőbe beépített érzékelőhöz hozzá lehet igazítani a közvilágítást – csak akkor kapcsol fel teljes fényerőre a lámpa, ha a sétányon, téren jár valaki. Ezen felül a forgalmas területeken össze lehet kötni a felületbe beépített érzékelőt a térfigyelő kamerákkal: a felvétel arra a részre fog irányulni, ahol éppen mozgás van. Így optimalizálja az energiafelhasználást is.

A hőkülönbségből energiát kinyerő ún. Peltier-modul képes ugyanilyen elven energia-visszaforgatással hőt kibocsátani, vagy hűteni is: így a forró nyarakon hűthető a köztér, télen pedig leolvasztható róla a hó vagy a jég.

Megoldandó problémák is akadnak: például elérni, hogy ne csússzon a felület, de a fény mégis átmenjen rajta. Vagy, mint Cseh elmondta, egy-egy kocka teherbírása jelenleg 300 kilogramm, tehát egyelőre hiába számolunk impozáns eredményekkel, az autóforgalom terhelését egyelőre hosszabb távon nem bírná el.

Ha felviszik a közutakra, elképesztő távlatok nyílnak

A fejlesztők elmondták, a FUTI teherbírásának fokozásával a közúti forgalom terheit is elviseli majd, így útburkolathoz is használható lesz ez a megoldás. Hazánkban 2017 és 2020 között 1900 kilométernyi utat terveznek építeni. Ha csak ennek 10 százalékát borítanák FUTI-val, akkor az egy év alatt 1000-1200 gigawattnyi áramot termelne. Ez egyenértékű hazánk éves nukleáris energiatermelésének 8 százalékával.

A FUTI alkotóinak célja az, hogy 4-5 hónapos fejlesztés után mintegy 5 négyzetméteres tér lefedését is meg tudják oldani. Számításaik szerint a projektnek akkor van létjogosultsága, ha a FUTI-elemek elérik a 20 éves élettartamot, és 50 ezer forint alatt marad egy négyzetméter gyártási költsége, ez esetben 10 év alatt megtérülne a befektetés.

Cseh úgy fogalmazott, a befektetők már megkeresték őket, egyelőre hazai beruházókban gondolkodnak.

(mno.hu)