A kormány február 3-án, szerdán két új rendeletben foglalja össze a CSOK szabályait. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János elmondta, az egyik rendelet szól a használt lakáshoz jutásról, a másik pedig az új lakáshoz jutás feltételeiről. A miniszter megerősítette, a kormány eltörli a 30 millió forintos ingatlanérték-határt, és további hat változásról beszélt:

• Eltörlik a tulajdoni korlátot, vagyis aki a támogatást igénybe szeretné venni, nem kell megválnia meglévő lakásától.
• Lázár szerint „megszüntethetők” a "bürokratikus szabályok" is, amelyek a korábban tulajdonolt ingatlan eladásából származó vételár felhasználását írják el. Eddig úgy volt, hogy az elmúlt 5 évben értékesített ingatlan eladási árát be kell forgatni a vételbe, és csak a különbözetre igényelhető a CSOK.
• Új ház építése esetén változik az összkomfort meghatározása. Ahol nincs ivóvízvezeték, ott az iható víz elérése lesz a kritérium, ahol pedig nincs szennyvízvezeték, ott az építési szabályokban korábban engedélyezett megoldások tovább élhetnek.
• A kormány a CSOK-kal támogatni akarja a nagyvárosokban a tetőtérbeépítéseket, valamint külterületeken új tanyák építését. Belterületi zártkertekben is lehet majd építkezni támogatással.
• A CSOK-ra az eddigi szabályozás alapján nem jogosult közfoglalkoztatottaknak arra lesz lehetőségük, hogy használt lakás vásárlásához, illetve lakásfelújításhoz kapják meg.
• Bára az építési engedélyezés megszűnt az egyszerű bejelentés által, az építési szabályokat ugyanúgy be kell tartani az új ingatlanoknál. Lázár jelezte az építésztársadalommal közösen akarják meghatározni azokat a garanciákat, amelyek biztosítják az építési szabályok betartását. A kormány kimondott célja a bürokráciacsökkentés és az egységes településkép.

Az epitesijog.hu még Lázár János sajtótájékoztatója előtt felhívta a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatójára, mely összefoglalja a lakásépítésre szóló támogatás legfontosabb feltételeit. A portál szerint legalább négy jogszabályt kell annak áttanulmányoznia, aki a lakáscélú állami támogatásokról szeretne tájékozódni. Az ezekben való eligazodást segíti az NGM tájékoztatója, viszont az, hogy az igénylő ténylegesen jogosult-e valamely támogatásra, csak a hitelintézeti támogatásbírálatot/ hitelbírálatot követően állapítható meg.

Ezekre kell figyelni a csökkentett áfánál és a visszaigénylésnél

Az NGM a tájékoztató megjelentetése mellett egy sajtótájékoztatót is tartott, melyen Hornung Ágnes, pénzügyekért felelős államtitkár az áfavisszaigényléssel és áfacsökkentéssel kapcsolatban felmerült kérdéseket elemezte.

A lakásépítés áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentésével kapcsolatban elmondta, új lakásnak az áfatörvény szerinti új lakás minősül, vagyis olyan lakások, amelyek használatba vétele még nem történt meg, vagy már megtörtént, azonban nem telt el két év az értékesítés és a használatba vétel között. A rendelkezés 2019. december 31-ig alkalmazható.

Problémát okozott a tárcához érkezett visszajelzések alapján az, hogyan kell elszámolni az áfát azon lakások esetében, amelyeknek tavaly indult az építése, de idén vették használatba. Az államtitkár szerint új lakás vásárlása esetén, amennyiben a felek előzetesen megállapodtak a vételárban, de nem rögzítették, hogy bruttó vagy nettó, akkor úgy kell tekinteni, hogy az ár az adót is magába foglalja.

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az ármegállapítás még az áfakulcs csökkentése előtt történt, de a teljesítés dátuma már 2016. január elseje utáni. Ebben az esetben a fizetendő összeg a két fél közötti megállapodás eredménye, ami polgári jogi jogviszony alá tartozik, szükség esetén bírósághoz is fordulhatnak. Megjegyezte, a jogszabály-módosítással azt szerették volna elérni, hogy az áfacsökkentésből adódó nyereség a magánszemélyeknél csapódjon le. Reményeik szerint a korábban bruttó összegben megállapított szerződések esetén a felek az árat a csökkentett áfatartalom szerint határozzák meg.

Hornung Ágnes (fotó: magyarepitok.hu)

Hornung Ágnes kiemelte, az otthonteremtési program másik fontos pillérével, az adóvisszatérítési támogatással a kormány a saját célra építkező természetes személyeknek kíván az új lakást vásárlókéhoz hasonló kedvezményeket és feltételeket biztosítani. Ebben az esetben az építtető vagy építő magánszemély saját maga szerzi be az építőanyagot, illetve maga bízza meg az építési vállalkozókat. Amennyiben a magánszemély építtető fővállalkozótól rendeli meg a ház vagy lakás építését, akkor az 5 százalékos adókulcsot alkalmazhatja, az adóvisszatérítési támogatás ebben az esetben nem igényelhető.

Az áfakulcs csökkentéséhez hasonlóan itt is érvényesül az a szabály, hogy a legfeljebb 150 négyzetméter hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű ház építtetője vagy építője igényelheti a támogatást. A támogatás értéke a számlák áfatartalma, maximum ötmillió forintig, ez a támogatás is 2019. december 31-ig vehető igénybe. Adóvisszatérítést a CSOK-hoz hasonlóan a pénzintézeteknél lehet igényelni.

Az adóvisszatérítés során az igénylőnek egy költségvetést kell bemutatni az építkezésről, amelyet a hitelintézet ellenőriz, majd elfogad. Az igénylés akkor teljesíthető, ha a költségek legalább 70 százalékáról mutat be számlát az építtető vagy építő magánszemély. A számlákon az építési telekvásárlás, építőanyag-beszerzés, valamint építőipari szolgáltatás költségei szerepelhetnek.   

Fontos szabály, hogy a támogatási kérelem csak az ingatlan használatba vételét megelőzően nyújtható be.

(mti, epitesijog.hu, magyarepitok.hu)

(első fotó: kornyezettudatos.eu)