Magyarország legrégebbi, 1941-ben épült fedett sportcsarnoka a hétszeres olimpiai bajnok Gerevich Aladár nevét viselő Nemzeti Sportcsarnok a kormány sportágfejlesztési programjának köszönhetően újult meg. A 210 milliós költségvetésből 150 millió forint volt a kiemelt sportágfejlesztési támogatás, 60 millió pedig a Nemzeti Sportközpontok saját forrása. További 76 millió forintot eszközökre, felszerelésre szántak.

A felújításnak köszönhetően a jövőben a vívóválogatott központi edzésére 3158 négyzetméter, 35 pást, további nyolc, mozgáskorlátozott vívók részére kialakított pást, valamint akadálymentes öltözők, megújult vizes blokk, konditerem áll rendelkezésre.

A vívás a legsikeresebb magyar sportágnak számít, az eddigi olimpiákon 35 aranyérmet szereztek vívónk, megelőzve az úszóinkat (25) és a kajak-kenusokat (22).

Simicskó István honvédelmi miniszter az ünnepségen hangsúlyozta: a jelenlegi kormány sportbarát és minden olyan alkalom ünnep, amikor új létesítményt adnak át, ahol a fiatalok kulturált körülmények között készülhetnek. A volt sportért felelős államtitkár kiemelte: honvédelmi miniszterként célja, hogy a katonasághoz kötődő sportágakat, amilyen a vívás is, támogassák.

Szabó Tünde felidézte, milyen rangos viadaloknak adott otthont az elmúlt 74 évben a Nemzeti Sportcsarnok, köztük két vívó-világbajnokságnak 1959-ben és 1975-ben. A sportért felelős államtitkár megemlékezett a névadó Gerevich Aladár pályafutásáról, személyiségéről. "A kormány sport melletti elkötelezettségét jelzi az a statisztika, mely szerint 2009-ben a lakosság öt százaléka sportolt heti rendszerességgel, s ez a szám mára 15 százalékra nőtt." - tette hozzá.

Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a létesítményfejlesztésben kétféle irányt tűztek ki célul, egyrészt a bázisok, a vívóműhelyek segítését, másrészt a válogatottnak otthont adó Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok felújítását. A további tervek között említette, hogy minél több városban szeretnék meghonosítani a vívást, és kiemelte: míg 2012-ben, elnökké választásakor 4-5 iskolában folyt vívásoktatás, ma már 93-ban.

Sákovicsné Dömölky Lídia olimpia bajnok tőrvívó második otthonának nevezte a régi sportcsarnokot, ahol megfogalmazása szerint akkoriban minden feltétel adott volt a felkészüléshez, míg a klubokban ez nem volt jellemző. "Az 1959-es felnőtt világbajnokságon együtt nyertünk a férjemmel. Ritka az a házaspár, amelynek tagjai ugyanazon a világversenyen tudnak nyerni, a szívemhez ezért is áll közel ez a létesítmény." - árulta el.

A nem hivatalos átadás már szeptemberben megtörtént egy európai kadett versennyel, majd junior világkupákkal, az "igazi" nyitány pedig a december 18-20-án sorra kerülő hat fegyvernemes felnőtt országos bajnokság lesz.

(mti)