A rekonstrukció során többek közt megújult az épület homlokzata, hőszigetelést kaptak a külső falak és a tetőfödém, valamint korszerűsítették a szellőző- és világítási rendszert is.
Szerdán este nyit újra a szegedi Belvárosi mozi a Csillagok háborúja záróepizódjának premier előtti vetítésével, a filmszínház rekonstrukciója csaknem egymilliárd forintból valósult meg a Dél-Konstrukt Zrt. munkájával.
A mozi felújítása idén tavasszal kezdődött el, és az épület az elmúlt hónapokban kívül-belül teljesen megújult.
Az intézmény 1920-as átadója óta most először került sor ilyen nagyszabású, az épület minden részét érintő rekonstrukcióra.
Az eredeti állapot visszaállítása mellett megtörtént az épület energetikai modernizációja is. Az átalakítások révén tágas terek nyíltak az aulában, a pincétől a padlásig akadálymentesen, akár lifttel is megközelíthető a mozi bármely része.
A beruházás során hőszigetelést kaptak a külső falak és a tetőfödém, a műemléki adottságok figyelembevételével felújították a nyílászárókat, ezen kívül korszerűsítették a szellőző- és világítási rendszert, valamint elvégezték az akadálymentesítést is. A belső tetőfelületre napelemeket telepítettek, a fejlesztéseknek köszönhetően 45 %-kal csökken a mozi energiafelhasználása.
Az ország legnagyobb, korabeli moziterme, a Zsigmond Vilmos-terem korszerű hangrendszert, hangszigetelést és vetítővásznat kapott.
A falakat új burkolat borítja, a nézők kényelmét új, királykék karosszékek szolgálják.
A mozi tavasztól kezdődően további újdonságokat kínál: az egykori oldalpáholyok helyén és a pincében kialakított kiállítóterekben 21. századi technológiák segítségével mutatja majd be a filmtörténet jelenét, múltját és jövőjét, különös tekintettel három szegedi alkotó, Zsigmond Vilmos, Balázs Béla és Csőke József munkásságára.
A látogató a belépéstől kezdve újabb és újabb élményekkel találkozik, megismerheti majd a filmtörténet fontosabb mérföldköveit.
A szegedi Belvárosi mozit a "mozgófényképszínház" alapítására létrehozott részvénytársaság építtette. A vidék akkori legnagyobb mozija Sebestyén Endre szegedi építész tervei alapján 1920 őszére készült el, az első vetítést szeptember 8-án tartották.
1930 nyarán a magyar vidéki filmszínházak közül elsőként a Belvárosi moziban játszottak hangosfilmet. A filmszínházat úgy alakították ki, hogy a vetítések mellett más produkcióknak is otthont adhasson: koncertezett az épületben Bartók Béla, s az 1930-as években felléptek a mozi színpadán az akkoriban induló Szegedi Szabadtéri Játékok sztárjai is.
Hazánk egyik legszebb iskolaépületét 1932-ben avatták fel, a közelgő 100. évfordulóig pedig elvégzik a főépület külsejének rekonstrukcióját. A szakemberek hat ütemben, összesen mintegy 15743 négyzetméternyi felületet tisztítanak meg, javítanak ki és festenek le a műemléki védelem alatt álló intézményen.
A 100 éves gyárat ellátó rendszer jövő márciusban lép működésbe.