A fejlesztés részeként hőszigetelést kaptak a külső falak, felújították a homlokzatot és a nyílászárókat, valamint elvégzik az akadálymentesítést is.
Az év végére befejeződik a szegedi Belvárosi mozi felújítása, a műemléképület rekonstrukciója 900 millió forintból valósul meg a Dél-Konstrukt Zrt. munkájával. A szerkezetépítés és a homlokzat felújítása mostanra már befejeződött, és a munkálatok 70 százaléka már elkészült.
A beruházás során hőszigetelést kaptak a külső falak és a tetőfödém, a műemléki adottságok figyelembevételével felújították a nyílászárókat, ezen kívül pedig korszerűsítik a szellőző- és világítási rendszert, valamint elvégzik az akadálymentesítést is.
A belső tetőfelületre napelemeket telepítenek, a fejlesztéseknek köszönhetően 45 %-kal csökken a mozi energiafelhasználása.
Az átépítés során helyreállítják a legnagyobb, Zsigmond Vilmos nevét viselő terem falburkolatát, a karzat korábbi faszerkezetét pedig vasbetonra cserélik.
A beruházás egyik célja a műemléképület helyreállítása és energetikai korszerűsítése, emellett pedig az egykori oldalpáholyok helyén és a pincében kiállítótereket alakítanak ki. Az ezekben tavasszal nyíló tárlat Magyarországon egyedülálló módon, interaktívan, 21. századi technológiák segítségével mutatja majd be a filmjátszás történetét.
A látogató a belépéstől újabb és újabb élményekkel találkozik, megismerheti majd a filmtörténet fontosabb mérföldköveit és megtapasztalhatja azt a forradalmi átalakulást, amely a virtuális valóság technológiáinak belépésével a mozgóképfogyasztásban zajlik.
A szegedi Belvárosi mozit a "mozgófényképszínház" alapítására létrehozott részvénytársaság építtette. A vidék akkori legnagyobb mozija Sebestyén Endre szegedi építész tervei alapján 1920 őszére készült el, az első vetítést szeptember 8-án tartották.
1930 nyarán a magyar vidéki filmszínházak közül elsőként a Belvárosi moziban játszottak hangosfilmet. A filmszínházat úgy alakították ki, hogy a vetítések mellett más produkcióknak is otthont adhasson: koncertezett az épületben Bartók Béla, az 1930-as években pedig felléptek a mozi színpadán az akkoriban induló Szegedi Szabadtéri Játékok sztárjai is.
Az épülettömbök elhelyezkedése kiemelt városképvédelmi jelentőséggel bír; a történeti homlokzatok megőrzik eredeti arculatukat, visszaállítva a régi színezésüket.
Monoron épül a CEVA-PHYLAXIA új gyáregysége.