Hét évtizede készült el az esztergomi árvízvédelmi rendszer, most elrajtolt a fejlesztésén az építkezés

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) megbízásából megkezdődött az Esztergomot védő új gátrendszer első ütemének megvalósítása, amelynek során másfél kilométernyi árvízvédelmi rendszer épül ki a Prímás-szigeten - közölte a szervezet február 23-án. A projektet a Kötiviép'B Kft. kivitelezi.

A sziget városiasabb területén, a Nagy Duna sétány mentén parapetfal és mobil árvízvédelmi fal, a természetközelibb területeken pedig szerkezetes árvízvédelmi töltés fogja védeni a várost a Dunán levonuló árhullámoktól.

A munkálatok első ütemére, Mária Valéria híd és a Prímás-szigeti rámpa közötti kivitelezési feladatokra a kormány határozatában 13,8 milliárd forintot irányzott elő. A területen szükséges fakivágások kompenzációjára később 1,1 hektáron telepítenek új erdőt, 11 hektáron élőhelyfelújítást végeznek és 3 hektáron tesznek intézkedéseket az inváziós növényfajok visszaszorítására.

 

 

A folytatásban árvízkapu is épül

Az OVF közölte: 2023 szeptemberében megkötötték a szerződést a fejlesztés II. ütemének tervezésére is. A későbbi fázis célja az új védvonal bekötése a meglévő árvízvédelmi töltésbe, továbbá a Prímási palota és az Erzsébet park védelme.

A készülő tervek szerint a védvonal Prímás-szigeti Duna-ág keresztezésénél egy beeresztő műtárgy és egy árvízkapu kap helyet, megvédve az újonnan épülő gát mögötti területeket az árvízi elöntésektől.

A II. ütem részét képezi a Prímási palota szivárgó rendszerének kialakítása, valamint több városfejlesztési elem is. A munkálatok Esztergom önkormányzata és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciumi együttműködése alapján valósulnak meg, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetésével.

 

A mai esztergomi árvízvédelmi infrastruktúra alapjait még az első világháború előtt tették le

Az Esztergom mai árvízvédelmét meghatározó építményeket az 1910-es években létesítették, utolsó fejlesztését az 1960-as években végezték el, azóta többször fordultak elő egyre magasabb szinten levonuló árhullámok. A jelenlegi védvonal már nem felel meg a mértékadó árvizek biztonságos levezetéséhez szükséges magassági előírásnak, ráadásul az eredeti nyomvonalon már nincs lehetőség további töltésfejlesztésre – hangsúlyozta az állami vízügyi hatóság a fejlesztés indokait.