Csanádi Judit, az MKE február 22-én kinevezett rektora az intézmény sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az új vezetés a nyitás jelszavával kívánja megújítani az egyetemet. Ez magában foglal új projekteket más intézményekkel, galériákkal, de az MKE tanszékei között is. Csakhogy minden olyan nagyobb fejlesztés, amely az oktatás ügyét előbbre vinné, fizikai akadályba ütközik. „Az egyetem 19. század végén emelt főépülete kiváló helyen áll, de lepusztultsága már tarthatatlan, híres Lotz-freskója is szétázott” - számolt be az új vezető.

Hozzátette, az Izabella utca sarkán, a szomszédban álló, egykori Mintarajztanoda felújítása szintén szükséges, hiszen használható mellékhelyiségek sincsenek az épületben, a közeli Epreskertben pedig a festő, a szobrász és a látványtervező tanszékek működnek jelenleg "lehetetlen szűkösségben".

Csanádi Judit elmondta, nemrég készült el az MKE intézményfejlesztési terve, amely tartalmazza a felújítások teljes ütemezését. Hasonlóan a Zeneakadémia rekonstrukciójához az első lépés egy új épület létrehozása lenne, ennek elkészültével lehet majd kiköltözni az Andrássy úti főépületből, akárcsak az Epreskertből. A teljes projektet 12 milliárd forintból, három év alatt lehetne lebonyolítani.

Szigeti Ádám, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatási Kutatás-fejlesztési Főosztályának vezetője úgy reagált, a kormányzat nyitott a fejlesztési tervekre, és segít az EU-s források bevonásában is, amelyek segítségével megújulhat például a MKE tihanyi művésztelepe, mintegy 500 millió forintból.

Sólymos Sándor stratégiai rektorhelyettes a művésztelep jövőjéről szólva elmondta: a szükséges fejlesztés és bővítés után a tihanyi ingatlan egész évben fogadni tudja a hallgatókat, a telep így növelheti regionális súlyát is.

A szakember fontos feladatnak nevezte a méltó részvételt is az 1956-os emlékévben; mint emlékeztetett: az egyetem négy diákját végezték ki a szovjet csapatok négy, itt megszállt magyar katonával együtt.

(mti)