2019.08.19, Hétfő

A legtöbb pénz a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra irányul: 57 milliárdból épülnek árvízvédelmi tározók, összesen 179 milliárd jut árvízvédelemre. Az energiahatékonyságot 190 milliárdból növelik, ezen belül a középületek 62 milliárdot kapnak. A nevesített projektek közül kiemelkedik Budapest ivóvízellátó rekonstrukciója 27 milliárdos és egy új fővárosi hulladékhasznosító 50 milliárdos összeggel. A Sió-csatorna felújítására 12 milliárdot, a Velencei-tavi partfal rehabilitációjára 14 milliárdot szánnak.

A kormány kihirdette döntését a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) idei fejlesztési keretéről. A 2016/16 számú Közlönyből kiderül, a kormány öt prioritást határozott meg a források elosztásánál, és ezekhez társította az egyes pályázati felhívásokat (a felhívások közt ott szerepelnek a már meghirdetett keretek is):

  • a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás – 10 darab pályázati keret összesen 336,9 milliárd forint értékben,
  • a települési vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése – 10 keret 259,7 milliárdos értékben,
  • a hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések – 6 keret 57,3 milliárdos értékben
  • természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések – 5 keret 25,14 milliárdos értékkel
  • az energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása – 19 keret összesen 190 milliárdos értékkel.

A teljes keretösszeg 869 milliárd forintot tesz ki.

A klímaváltozással kapcsolatban jelentős tétel a tavaly októberben meghirdetett 179 milliárdos árvízvédelmi fejlesztés, illetve a fenntartható vízgazdálkodásra szánt 76 milliárd, szintén tavaly októberi kihirdetéssel.

A szennyvíz kezeléséhez 113 milliárd (tavaly meghirdetve), a szennyvíziszap hasznosításával kapcsolatos beruházásokra 50 milliárd áll rendelkezésre (várhatóan márciusban hirdetik ki).

Az energiahatékonyságnál két kiemelkedő tétel található: középületek épületenergetikai fejlesztésére 62 milliárd, a távhő-szektor energetikai korszerűsítése megújuló energiaforrás felhasználásával 26 milliárd forinttal, mindkettő idén kerül kihirdetésre.

Az már korábban eldőlt, hogy a lakóingatlanok energetikai korszerűsítését a kormány más forrásból fedezi, az ehhez szükséges forrást a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) adja, amiben 103, 19 millió forintot szánnak a lakóépületekre.

A kormányhatározat ezen kívül külön részletezi a nevesített kiemelt projekteket, többek közt itt található:

  • a Balaton levezető rendszerének fejlesztése érdekében a Sió-zsilip és a Sió-csatorna felújítása 12 milliárdos,
  • a Velencei-tavi partfal komplex rehabilitációja 14 milliárdos,
  • a Tiszán létesítendő árvízvédelmi tározók a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéseként (Inérháti és Tisza-Túr tározó) összesen 57 milliárdos,
  • Budapest ivóvízellátó hálózatának rekonstrukciója 27 milliárdos,
  • a fővárosban Új Hulladék - hasznosító és Iszapégető a budapesti szennyvíziszap hasznosítására 50 milliárd forintos összeggel.

(magyarepitok.hu)

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)szennyvízPályázatokenergetikai beruházás