A Világgazdaság szerint több mint 68 ezer magyar munkavállalót érinthet az Európai Bizottság (EB) március elején előterjesztett javaslata, amely felülvizsgálná a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályokat az Európai Unióban. A lap azt írja, a tervezet szerint azonos munkáért azonos helyen azonos bért kellene alkalmazni. Tehát az adott szektorra jellemző átlagbért kellene fizetni a munkavállalóknak a kiküldetés ideje alatt.

A jelenlegi szabályozás szerint csak a fogadó országban érvényes ágazati minimálbért kell fizetni.

2010 és 2014 között 67,2 százalékkal nőtt a külföldi kiküldetésben dolgozó magyarok száma. A magyarok több mint fele (56,3 százalék) Németországban, több mint ötöde (22,6 százalék) pedig Ausztriában van kiküldetésben. Az ágazatok közül az építőipar (48 százalék) és az ipar egyéb területei (41,7 százalék) dominálnak.

Az évek óta napirenden lévő módosítás így a legnagyobb mértékben az építőipari, illetve a Németországban vállalkozási tevékenységet végző magyar cégeket érinti.

A magyar építőipar németországi számadatairól az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) németországi tagozatának titkára számolt be a Világgazdaságnak. Mervai Péter elmondta, az ott tevékenykedő mintegy 200-300 magyar építőipari cég jelentős része már évek óta az ágazati kollektív szerződésben meghatározott kötelező minimál órabért fizeti.

Ez a 14,45 euró (4500 forint) jóval magasabb a 8,50 eurós (2600 forintos) országos minimál órabérnél. „A probléma az, hogy az EB által megcélzott ágazati átlagbérek ennél jóval magasabbak, 18-19 eurónál kezdődnek, de szakmánként és régiónként is eltérnek” – mondta a titkár. „Ezzel már nem tudnak versenyezni a magyar cégek. A helyi cégekkel szemben nekik ráadásul nemcsak a munkabért kell kifizetni, hanem a munkavállalók szállásköltségét is.”

Az ÉVOSZ éppen ezért nem támogatja az EB javaslatát, amit egy korábbi közleményében is jelzett. A közlemény elismeri, a magyar építőipar alapvetően nem exportorientált, az éves tevékenység 6-7 %-a között mozog az építési export aránya, ami meghatározóan az unióba irányul. Ezzel együtt az ÉVOSZ fontosnak tartja, hogy Brüsszel ne befolyásolja adminisztratív eszközökkel a piacot és a munkaerő szabad áramlását. A szövetség leszögezi, a szabályozással a magyar vállalkozások versenyelőnye csökkenne az EU országaiban, csorbulna a verseny és a szolgáltatások szabad áramlása.

Mervai Péter ugyanakkor azt is kifejtette a Világgazdaságnak, hogy a javaslat aligha jut könnyen az elfogadásig. A régi tagállamok egy része ugyanis nem támogatja, inkább a szolgáltatásnyújtás szabadságát preferálná. „Ráadásul Németország nagyon büszke – a több tízezer különféle megállapodásból álló – bértarifarendszerének önállóságára, amelybe csak a munkaadóknak és a szakszervezeteknek van beleszólásuk” – fogalmazott az ÉVOSZ szakembere.

(vg.hu, evosz.hu)