Az ágazati szervezet friss felmérése szerint az építőipari vállalkozások 60%-a árbevétel-csökkenésre készül jövőre, és tízből kilenc cég rendszeres késedelmes fizetésekkel szembesül. A megrendelések hiánya és az erősödő árverseny súlyos bizonytalanságot okoz az iparágban.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) friss konjunktúrafelmérése szerint az építőipari vállalkozások többsége pesszimistán tekint a 2025-ös év zárására: a cégek 60%-a árbevétel-csökkenést vár – derül ki a lapunkhoz eljuttatott részletes közleményből.
A megrendelések hiánya, a kiszámíthatatlan gazdasági környezet és az erősödő árverseny komoly kihívások elé állítja az ágazatot, hangsúlyozza Koji László, az ÉVOSZ elnöke. A vállalkozások többsége kapcsolati hálójuk erősítésével és technológiai fejlesztésekkel próbálja megőrizni versenyképességét, miközben a piaci pesszimizmus és a profitnyomás tovább fokozódik.
Az ÉVOSZ tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2025. első félévében milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2025. év egészére, hogyan alakult a verseny a piacon, milyen stratégiát alkalmaznak a versenyben való helytálláshoz, és milyen fejlesztéseket terveznek a versenyképesség növelése érdekében a következő egy évben.
A válaszadó cégek területi megoszlása nagyjából megfelel az országos adatoknak. A Dél-Dunántúli régió van alul reprezentálva (az arány a KSH adatok alapján 5,9%) a pesti és budapesti régió pedig kicsit felülreprezentált (az arány a KSH adatok alapján 14,7% és 37%).
Az orosz-ukrán háború, az állami beruházások elmaradása és a lakossági kivárások miatt 2025 első félévében a vállalkozások 65%-ának csökkent az árbevétele, átlagosan 24%-kal, ami elég jelentős visszaesést jelent. A nyilatkozó vállalkozók 15%-ának nem változott az árbevétele 2024 I. félévéhez képest. Csak a vállalkozások 20%-a jelezte, hogy nőtt az árbevétele az előző évihez képest, átlagosan 17,5%-kal.
A cégek többsége (60%) 2025 egészére árbevétel-csökkenést vár, ami komoly piaci pesszimizmust jelez. Csak 27,5% számít növekedésre, 12,5% pedig stagnálást vár.
A felmérésben részt vevő cégek 55%-ának 5%-nál magasabb volt 2024-ben az árbevétel arányos jövedelmezősége, 15%-uk 10% fölötti jövedelmezőséget ért el. A vállalkozások 15%-a számolt be 3-5% közötti, 30% pedig 3% alatti árbevétel-arányos jövedelmezőségről.
2025-re vonatkozóan a válaszadók mindössze 12,5%-a vár javulást, a cégek többsége (60%) csökkenésre számít az árbevétel-arányos jövedelmezőség tekintetében. A 10% feletti jövedelmezőségű cégek közül is több számít romlásra, ami azt jelzi, hogy még a legjobbak sem érzik stabilnak a környezetet.
A korábbi felméréshez hasonlóan a válaszadó cégek nagy része (87,5%) tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként a megrendelések hiányát emelte ki. Ezt követi a gazdasági szabályozás gyakori változása, kiszámíthatatlansága, melyet a válaszadók 60%-a jelölt meg, ami a korábbi felmérésben a harmadik helyen szerepelt 48,1%-kal. A tisztességtelen verseny a friss felmérésben a harmadik helyre került a korábbi másodikról, a válaszadók kicsivel több mint fele (57,5%) jelölte meg. Az erősödő konkurencia a válaszadók 40%-nak jelent akadályt. A magas adminisztratív terheket, a munkaerőpiaci problémákat (szakemberhiány, munkaerőhiány) és az inflációt minden harmadik válaszadó megjelölte.
Kiemelik:
a válaszadók közel fele (45%) egyáltalán nem tudta érvényesíteni az árnövekedést a megrendelők felé az elmúlt évben, teljes érvényesítés csak elvétve történik.
A válaszadók kétharmada (67,5%) csökkenést tapasztalt a megrendelések számában az elmúlt egy évben. Mindössze 10% jelzett növekedést (kivitelezés, épületgépészet, munkabiztonság területéről), 22,5% stagnálást tapasztalt, ami azt mutatja, hogy a piac többségében negatív trendeket él meg.
10 válaszadó közül 9 nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hat hónapban üzleti partnerei késedelmesen fizettek, átlagosan a partnerek 17,5%-a. A felmérésben résztvevő cégek 85%-ának volt kintlévősége augusztus 31-én, vagyis a késedelmes fizetések és a vevői tartozások széles körben elterjedtek. A kintlévőség nagysága átlagosan a kiszámlázott árbevétel 12,4%-a, ami növekedés a fél évvel ezelőtti 11%-hoz képest. A kintlévőséggel rendelkező cégek 88,2%-a úgy ítélte meg, hogy ennek a tartozásnak a 83,2%-a hajtható be peres út nélkül.
A lánctartozás által okozott problémák súlya a válaszadók több, mint fele (52,5%) szerint növekedett az elmúlt fél évben.
A szűkülő piaci lehetőségek közepette a válaszadó cégek 17,5%-a tervez létszámcsökkentést, ami további csökkenést jelent a korábbi 26%-hoz képest. Két százalékponttal 63%-ról 65%-ra nőtt azok aránya, akik még ebben a helyzetben is az alkalmazottak megtartását tervezik a következő 6 hónapban. A válaszadó cégek fele nyilatkozott úgy, hogy elegendő számú és összetételű szakmunkással rendelkezik a megrendelések teljesítéséhez, fele pedig úgy nyilatkozott, hogy nem. A legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték (lakatos, ács, gépkezelő, hegesztő, kőműves, bádogos, burkoló, betanított munkás), de a korábbi felmérésekhez képest komolyabb hiány van mérnökökből (építőmérnök, gépészmérnök, villamosmérnök, műszaki ellenőr) is.
A piaci versenyre áttérve kifejtik: a vállalatok szerint a versenyben való helytálláshoz a leggyakoribb stratégia jelenleg a partnerkapcsolatok fejlesztése (77,5%), ami azt mutatja, hogy a cégek a kapcsolati háló erősítésével próbálnak versenyelőnyt szerezni. Emellett kiemelkedő a technológiai fejlesztések (62,5%) és az árképzés módosításának (60%) szerepe, ami jelzi, hogy a vállalatok innovációval és árpolitikával reagálnak a piaci kihívásokra.
A válaszadók többsége szerint (77,5%) a verseny negatív hatással van a profitabilitásra. 42,5% szerint a verseny mérsékelten csökkenti a profitabilitását, 35% szerint pedig jelentős profitcsökkentő hatása van. Mindössze 5% érzi úgy, hogy a verseny is tudja növelni profitját. A válaszadók 17,5%-a szerint a versenynek nincs hatása cégük profitabilitására.
A felmérésben részt vevő vállalkozások elsöprő többsége (95%) találkozott aránytalanul alacsony ajánlati árral a piaci verseny során 2025-ben. Ez egyértelműen jelzi, hogy az árverseny nagymértékben jelen van a piacon, ami komoly nyomást gyakorol a vállalatok profitabilitására és fenntarthatóságára.
A versenyképesség növelése érdekében a következő egy évben a felmérésben részt vevő vállalkozások leginkább a partnerkapcsolatok erősítését (92,5%) és új piaci szegmensek felkutatását (67,5%) tervezik, ami a piaci alkalmazkodás és hálózatépítés fontosságát mutatja. A munkavállalói képzések, a márkaépítés/bizalomnövelés és a digitális fejlesztések szintén kiemelt szerepet kapnak, míg az exporttevékenység és költségoptimalizálás meglepően alacsony prioritást élvez.
A válaszadók többsége (92,5%) kedvezőtlennek vagy nagyon kedvezőtlennek ítéli meg az építőipari piac jelenlegi helyzetét. Ez egyértelműen jelzi a piaci pesszimizmust és a kihívások súlyosságát.
Az iskolaépítészet ma már nem pusztán funkcionális kérdés: a pedagógiai, társadalmi és gazdasági szempontok egyaránt meghatározó szerepet játszanak.
Gyorsabban, pontosabban és energiahatékonyabban építkezni ma már nem lehetőség, hanem elvárás. Az Imperial Holding által képviselt Danish Fabrik könnyűszerkezetes technológia erre ad korszerű választ: skandináv alapokra építve, magyar piaci tapasztalattal kiegészítve kínál valódi alternatívát a hagyományos építési módokkal szemben.