Számos cég kérelmének elutasításától tartva eleve nem is próbálkozik a gazdasági növekedéshez szükséges hitelfelvétellel. Eközben az MGYOSZ az ÉVOSZ-hoz hasonlóan külföldi munkaerő bevonásával, a bérszínvonal emelésével és a képzés hangsúlyának jelentős növelésével orvosolná a munkaerő-piaci problémákat.

A Magyar Fejlesztési Bank tavaly ősszel felmérést végzett arról, hogy mekkora az a finanszírozási rés, amelynek a betöltése javíthatja az életképes cégek versenyképességét és hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez - írja a napi.hu. A felmérés szerint a finanszírozási rés becsült nagysága 570 milliárd forint, ami a 2016. áprilisi teljes vállalati hitelállomány 9,6 százalékát éri el.

Ennek 7,2 százaléka a mezőgazdaságban, 34,4 százaléka az iparban és 58,3 százaléka a szolgáltató szektorban mutatható ki. 100 milliárd forint körüli a finanszírozási rés az építőiparban és az ingatlanügyletek esetében, a kereskedelem, gépjármű kereskedelem- és javítás iparágban is. A fenti iparágakban egyébként 2008 szeptembere és 2016 márciusa között 1574 milliárd forinttal süllyedt a kölcsönök állománya, ami nagyjából háromszorosa a 2015. őszi felmérés alapján becsült résnek.

A válság óta a hitelállomány jelentősen süllyedt az építőiparban, amit a krízis során megváltozott banki üzletpolitika az átlagnál jobban sújtott, így a finanszírozási rés is viszonylag magas. Ugyanakkor példál az energetika esetében kicsi a rés, a nagyobb vállalatméret egyfajta természetes védelmet tudott adni a legnehezebb időszakokban és kevésbé szorultak ki a benne érdekelt vállalatok a hitelpiacról.

A rés iparágtól függetlenül három okból kifolyólag keletkezik az életképesnek tekinthető (pozitív saját tőkével rendelkező, a következő 12 hónapban bel- és külföldi piacain is legalább stabil eladásokkal számoló) cégek körében:

• valamilyen okból teljesen vagy részben elutasították a vállalkozás hitelkérelmét (13 ezer cég, 162,3 milliárd forint),
• a kapott hitelajánlatot annak kedvezőtlennek ítélt feltételei miatt nem fogadta el a vállalat (200 cég, 18,8 milliárd forint),
• a kérelem elutasításától tartva eleve nem is próbálkoztak kölcsön iránti igényükkel pénzintézetekhez fordulni (19 ezer cég, 388,6 milliárd forint).

Összesen tehát 32 ezer olyan céget találtak, amelynél kialakult a hitelezési rés. Döntő többségük mikrovállalkozás, ám 4-500 középvállalatot és egy tucat nagyvállalatot is érint a probléma.

 

A szakképzett munkaerő hiánya sürgősen kezelendő

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a kritikussá váló magyarországi munkaerőhiány kezelésére próbált megoldási javaslatokat kínálni. A magyar munkaerőpiac jellemzői között említették az építőiparban kiemelten jelentkező szakképzett munkaerő hiányt is. Megoldási javaslatokat juttattak el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez és Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárhoz csütörtökön.

A következő rövidtávú, építőipart is érintő javaslatok szerepelnek az anyagban:

• Kormányzati program a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására (például Lengyelországban 1 millió ukrán dolgozik, ez népességarányosan nálunk 250 ezer munkavállaló lenne).
• A bérszínvonal, a reálbérek differenciált emelése összhangban a vállalkozások jövedelemtermelő képességével, jogszabályi beavatkozás helyett tárgyalásos úton, illetve munkáltatói döntésekkel.
• A munkáltatói terhek csökkentése annak érdekében, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre.
• Az aktív munkaerő-piaci eszközök között nagyobb arányban jelenjen meg a képzés, közmunkások képzése a vállalati szféra által meghatározott kimeneti paraméterekkel, és az ennek elérését motiváló rendszerekkel a képzők és a hallgatók irányában.
• A vállalati hatékonyság és ezzel a munkaerő kereslet csökkentése érdekében a hatékonyságnövelő és munkaerő-kiváltó vállalati beruházások fokozott támogatása EU-s források bevonásával, adókedvezményekkel és célzott központi fejlesztési programokkal.

Hosszú távon a duális szakképzés kiterjesztését, a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását, a demográfiai és elvándorlási problémák kezelését, valamint a mobilitás növelését szorgalmazza az MGYOSZ. Mindezekben, mint a vállalkozások meghatározó súlyú érdekképviselete, továbbra is kész aktívan közreműködni.

(napi.hu, 24.hu)