A létesítmény a Magyar Építő Zrt. kivitelezésével valósult meg.
Legutóbbi cikkünkben beszámolhattunk a Magyar Zene Háza újabb díjáról, ugyanis a létesítmény aranyérmet nyert a Tetők Világbajnokságán (IFD Award) az olaszországi Meranóban. Mostanra az építőipar legrangosabb elismerését, a Nívódíjat jelző táblát is elhelyezték a helyszínen.
A táblaavató ünnepséget az Építőipari Mesterdíj Alapítvány nevében Szalay Tihamér, Ybl díjas építész nyitotta meg köszöntőjével. Kihangsúlyozta:
„Ez az épület már szinte minden díjat elnyert. Hihetetlen sok értékelés született, nagyon sokan méltatták, de elsőként most azt szeretném kiemelni, hogy milyen hihetetlen súlya és jelentősége van az építészetnek és az építészeti alkotásoknak.
Láttam embereket mosollyal kijönni az épületből, és mindez ennek az építészeti alkotásnak köszönhető. Nem csak a funkciójának, hanem a szavakban igazán ki nem fejezhető magasépítészeti minőségnek és kivitelezésnek. Az építészetnek olyan ereje van, amit az egész társadalomra, minden lakóra, minden turistára és minden itt jelenlévőre is kihat.”
Szalay Tihamér beszédében kiemelte továbbá az épület tervezője, Fujimoto Sou pár hónappal ezelőtti pozitív visszajelzését, melyben kitért arra is, hogy milyen egyedülálló együttműködés folyt a kivitelezés alatt az összes szereplő között, akik részt vettek a Magyar Zene Háza megvalósításában. Külön megemlítette a magyar tervezőket, a kivitelezőket, az összes alvállalkozót, illetve a műszaki ellenőröket is. „Mindenki hihetetlenül lelkesen dolgozott ezért az épületért, hogy az úgy valósuljon meg, ahogy a tervező fejében eredetileg megszületett.”
Dr. Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója így nyilatkozott:
”Szeretnék kiemelni néhány embert, akik se céget nem tulajdonolnak, se kulturális intézményt nem vezetnek, se vállalati igazgatói pozíciót nem feltétlenül töltenek be, mégis nekik köszönhető leginkább, hogy a Magyar Zene Háza ebben a minőségben tudott létrejönni.
Horn Mártont, aki a kezdetektől a tartalmi koncepció megalkotásában, és egyébként az építészeti programban is aktív szerepet vállalt. Papatyi Balázst, aki a helyszínen vezette és irányította az építést, valamint Brockhauser Tamást, aki pedig a mérnök oldaláról ezt az egészet validálta. Nélkületek egészen biztosan nem lenne ilyen magas színvonalú ez az épület.”
Hozzátette: „Budapest második aranykora, amikor olyan csodákat lehet létrehozni, mint a Magyar Zene Háza. Büszke vagyok rá, hogy ebben mindannyian részt vehettünk és részesei lehettünk. Nekünk már van történetünk, mi már fogunk tudni az unokáinknak mit mesélni.”
Papatyi Balázs a projekt létesítmény főmérnöke beszédében visszaemlékezett a két évvel ezelőtti állapotokra, amikor csak az lebegett a szemük előtt, hogy egy tökéletes épület valósuljon meg, ami minden szempontból megfelel az elvárásoknak. Ahogy pedig megy az idő egyre inkább úgy gondolja, hogy ez sikerült is – fejtette ki.
„Sikerült, és a Magyar Zene Háza még születése előtt, közben és most is sorra gyűjti be ezeket a teljesen jogos és helyénvaló eredményeket. Ennek a sorában most ez a Nívódíj tényleg egy picivel különlegesebb számunkra. Különleges, mert a bíráló bizottság meglátta azt ebben, ami nélkül nincs kész épület, nincs jó épület és nincs lelke a háznak. Ez pedig az építő ember. Az az építő ember, aki nem csak műszakilag van jelen, hanem a mindennapjaiban, az életvitelében, és a felfogásában is, és mindenben többet akar, mint egy házat megcsinálni.
Nem biztos, hogy minden évben szembejön majd velünk egy Magyar Zene Háza, de szembejön velünk az építő ember. Ebben az építő emberben találunk meg egy másik embert, találjuk meg saját magunkat. Azt kívánom nektek és magunknak is, hogy legyen még ilyen épület, legyen ebben részünk, hogy tudjuk az itt megszerzett tudást kamatoztatni.
Köszönöm az egész csapatnak, hogy ezt itt megtehettük. Köszönöm a Magyar Építő Zrt. vezetőségének, a Városliget Zrt.-nek, a teljes mérnökcsapatnak és az alvállalkozó csapatnak, hogy most itt állhatok köztetek” – emelte ki Papatyi Balázs.
A Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szikszai Zoltán is megosztotta ünnepi gondolatait:
„A pályafutásom alatt, sem előtte, sem azóta nem volt olyan kivitelezés, ahol ennyire szoros együttműködés valósult volna meg a résztvevők között. Igaz, voltak nehézségeink, de mindig egy irányba néztünk, és mindenki szeme előtt az lebegett, hogy ez a fantasztikus épület ilyen minőségben és pontosan úgy készüljön el, ahogy azt a tervezők megálmodták. Ez csak annak volt köszönhető, hogy remek emberek és remek cégek fogtak össze.
Ez a fantasztikus épületet a 2022-es megnyitása óta több mint 1 millió 300 ezer érdeklődő látogatott meg. Ennyi embert ejtett ámulatba a Városliget környezete, ez az épület és az itt létrejövő kulturális és zenei események. Ezért is gondoltam úgy, hogy a mai alkalom a köszönetnyilvánítás helye.”
Szikszai Zoltán kiemelte, hogy bár ez a lista meglehet, hogy hosszú, de úgy gondolja ennél jobb alkalmat nem is lehetne találni arra, hogy ezeket a cégeket, kollégákat, szakembereket méltassuk. Szikszai Zoltán ezután név szerint külön megköszönte az építtető-, a mérnök konzorcium-, a tervezők-, a Magyar Építő Zrt. projektben dolgozó munkatársai- és az alvállalkozók szakembereinek a kiemelkedően magas műszaki színvonalú munkát és az együttműködést.
„Egy hét híján nyolc éve kerültem a Magyar Építő Zrt. élére, amikor odakerültem, rájöttem, hogy az Társaságnak nincsen szlogenje, és azt gondolom, hogy egy több mint 130 éves, vállalathoz illik egy jelmondat. Így született meg: Értéket Teremtünk. Azt gondolom, hogy ezzel az épülettel a Magyar Építő Zrt. és az a csapat, aki most itt jelen van, értéket teremtett. Köszönjük szépen” – zárta gondolatait Szikszai Zoltán.
A beszédeket követően Bálint Péter, az Építőipari Nívódíj Bíráló Bizottság elnökhelyettese átadta a tanúsítványokat a BorbélyHáz Kft., az ÉPSZERK-PANNONIA INVEST Építőipari Kft., a HÓD-ÉPKER Kft., az Indupro Kft., az INTERTON Group, az L-Build Kft., a Metal Hungária Holding Zrt., a NEW EDGE Kft., az OROSházaGLAS Kft., a PBM Mélyépítő Kft., a Signum-Bau Kft., valamint a Weinberg ’93 Építő Kft. képviselőinek, majd a Nívódíj tábla leleplezését követően egy kellemes hangulatú állófogadással zárult az ünnepi esemény.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.