Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége kibővített elnökségi ülésén három meghívott előadó is szót kapott. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési alelnöke az építőiparban kulcsszereppel bíró szakképzés irányvonalairól tartott előadást.

Bihall Tamás kezdésként azt emelte ki, hogy az elmúlt 25 év valamennyi kormánya rossz irányba vitte el az oktatást, miután a gyakorlati ismeretek helyett az elméletit erőltette. Ez a szakképzést is sújtotta, aminek így hosszú évek kellenek, hogy újra megfelelő állapotba kerüljön. A nemrég elindított duális képzést ugyanakkor üdvözölte: „Jó az irány, rajta vagyunk az autópályán, és végig fogunk menni rajta.”

Elmondta, a kamara arra vállalt kötelezettséget, hogy 2018-ig a szerződéses tanulók aránya a 100 százalékot érje el a szakmunkás iskolákban. „Jelenleg 70-75 százalék a tanuló szerződések aránya, ezzel 50-56 ezer tanuló áll szerződésben, amiből 7 ezer az építőiparhoz kötődik.” A másik cél a gyakorlati képzésben résztvevő vállalatok számának megduplázása a jelenlegi 8 ezerről 16 ezerre. Ezen belül az építőipari cégek számát ezerről kétezerre növelnék.

Bihall Tamás (fotó: magyarepitok.hu)

Bihall Tamás kijelentette, a 70-es 80-as években kiváló szakmunkás képzés volt Magyarországon, „tehát nem a spanyolviaszt kell most feltalálni”. A helyzet ugyanakkor kritikus, miután a legutóbbi adatok szerint miközben 23 ezerrel nőtt a gimnazisták száma, 10 ezerrel csökkent a szakmát választó tanulóké. Utóbbi mutató ezzel 20 százalék alá csökkent, így az elkövetkező tíz évben a várhatóan évente 90 ezer középfokú oktatási szinten végző diák közül kevesebb, mint húszezernek lesz szakmája.

„A jó szakma felér egy diplomával” – a szakember szerint ez alapigazság, de egyelőre hiába próbálják megértetni a magyar családokkal, se a gyerekek, se a szülők nem hisznek ebben a gondolatban. Bihall Tamás kifejtette, a kiemelkedő tanulókon kívül nagyon sokan mennek értelmiségi pályára átlagos eredményekkel, hogy aztán egy olyan főiskolai végzettséget szerezzenek, amivel nem lehet elhelyezkedni. Eközben a szakemberekben óriási hiány van, és ezt csak tovább erősíti a gazdasági bővülés, azon belül pedig az építőipar fellendülése.

Az előadás végén Koji László elnök az ÉVOSZ részéről üdvözölte, hogy a szervezetek közötti jó együttműködésnek köszönhetően az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) végre úgy alakulhatott, hogy 2013 után a kőműves és burkoló szakmát külön lehet venni.

További eredmény, hogy az ÉVOSZ adhatja neves iskolaigazgatók közreműködésével azt a szakértői kört, amely az ehhez való tananyagot kidolgozza. „Emellett közös sikerünk az is, hogy az ÉVOSZ regisztrált képzőhely lett, a kamara pedig a vizsgáztatást végzi” – fogalmazott Koji László. „Nagyon fontos vívmányunk mindezeken túl, hogy immár minden régióban az összes építőipari szakmát hiányszakmának minősítették, így az azt választó gyerekek ösztöndíjat kapnak.”

Koji László ugyanakkor kifejtette, a képzésben elengedhetetlen, hogy a tanárok szakmai felkészültségét és motiváltságát is javítsák, mert jelenleg egyik sem megfelelő.

(magyarepitok.hu)