Ráadásul 2015 decemberében a magyarországi intézményrendszer 284 milliárd forinttal minden idők harmadik legnagyobb havi uniós pályázati kifizetését teljesítette. Nagy kérdés, hogy meg lehet-e őrizni a lendületet 2016-ban.

A Portfoliónak interjút adó KAVOSZ vezérigazgató, Krisán László úgy fogalmazott, a 2300 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetése komoly rekord nemcsak magyar, hanem EU-s viszonylatban is. Mindez szerinte jelentős gazdasági húzóhatást gyakorol a 2016-os esztendőre. „Nem hiszem, hogy élő ember merte volna gondolni, hogy nem vesztünk uniós forrást az időszak végére, főleg úgy, hogy a 2012-2013-as években megkezdődött a fejlesztéspolitikai rendszer átalakítása. Mert addig, amíg el nem kezdődött az új modell kirajzolódni, a szétszaladó higanycseppek-érzet volt meghatározó a vállalkozók körében, és még az esély sem látszott akár a kétharmad pénz lehívására.”

Hozzátette, ezzel párhuzamosan 2015-ben a jegybanki Növekedési Hitelprogram (NHP) további jelentős eredményeket ért el, és ez a 2014-es számok után komoly nagyságrendet jelentett a vállalati hitelezésben.

A szakember ugyanakkor figyelmeztetett, nemcsak azt kell számba venni, hogy 2015 milyen szép gazdasági és uniós kifizetési számokat hozott. „Gondolni kell arra is, hogy mi lesz 2016-ban. A tavalyi évi bázisszám ugyanis olyan magas, aminek megismétlése vagy közelítése komoly kihívás lehet mind a pénzügyi, mind az uniós apparátus számára.”

Az ugyanis már látható szerinte, hogy 2015-ben az uniós pénzek és az NHP voltak - más területek mellett - a gazdasági fejlődés legjelentősebb finanszírozási forrásai. „2016 kihívása, hogy meg lehet-e ismételni ezt a jó eredményt, azaz vannak-e olyan tartalékok a gazdaságban, vagy fel lehet-e gyorsítani olyan programokkal, amelyek ezt a fajta húzóhatást megtartják 2016-ban is. Kérdés még 2016-ban az is, hogy az NHP 2.0-ás verziója meg tudja-e majd ismételni az előző évihez hasonló makroszámokat. Valamint hogy 2016-ban az uniós pályázatok is el tudnak-e indulni megfelelő számban, nagyságban, illetve főleg sebességgel és minőségben.”

Krisán kritikaként említette, hogy az éves fejlesztési keret (ÉFK) 2015-ben komoly késéseket szenvedett, és az előírt pályázati menetrendet nem sikerült szinte egyetlen Operatív Program esetében sem tartani, „Pedig ez a pályázatok bibliája kellene, hogy legyen. Tanulság, hogy nem szabad többé eltérni az ÉFK ütemtervtől, hisz a vállalkozások komolyan veszik a jogszabályokat és kár csalódást okozni ilyen érzékeny időszakban.”

Hangsúlyozta, hogy ami egyszer már bejött, azt folytatni és ismételni kell, amíg csak lehet. „A piac nem téved: azokra a pályázatokra mozdul, amire igénye van. Nos, talán most már hisznek nekünk, hiszen mikor azt mondtuk, hogy napok alatt fog elkelni a keret a GINOP két termelési kapacitásbővítési pályázatára, akkor az megalapozott vélekedés volt és be is jött.”

A teljes interjú itt olvasható:
http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/gazdasagfejlesztes/kockazatos_de_nem_lehetetlen_oriasi_finanszirozasi_kihivas_elott_magyarorszag.224834.html

(portfolio.hu)