Markánsan megjelent a magyar építőiparban is az a törekvés, hogy a fenntarthatósági célokat ne csupán az új beruházások szolgálják, hanem a meglévő épületállomány korszerűsítése is. Ezt a szemléletet erősíti a Lindab, Európa egyik piacvezető légtechnikai vállalata. Épületgépészeti megoldásaik ötvözik a modern technológiát a környezettudatos anyaghasználattal.
Az intelligens épületfelújítás, vagyis a retrofit-fejlesztések az építőipar fontos eszközzé váltak az energiahatékonyság és a klímavédelem szempontjából is. A Lindab jövőbe mutató megoldásokat kínál világszerte.
A közelmúltban Budapesten tartott Green Engineering Forum 2025 rendezvény teret biztosított arra, hogy az épületgépész szakma megossza tapasztalatait és klímatudatos megoldásait.
Az eseményen a Lindab kereskedelmi vezetője, Vigh Gellért egy meglehetősen aktuális kérdést feszegetett: mihez kezdhetünk az energiapazarló légtechnikai rendszerekkel?
Budapesten több mint 4,5 millió négyzetméternyi irodaterület van. Erre a piacra zúdul rá rövidesen a közvállalatok új irodaépületekbe költözése után, további 400–500 ezer négyzetméternyi irodafunkcióval rendelkező kihasználatlanul maradó épületállomány. Mihez kezdhetünk ezzel a helyzettel?
A spekulatív irodaállomány kétharmada „A”, míg harmada „B” kategóriába sorolt. Utóbbiak általában 10 évesnél idősebb ingatlanok, a külső kerületekben épültek és műszaki tartalmuk elmarad az „A”, illetve az „A+” szinthez sorolt modern kábelezéssel kialakított, korszerű légtechnikával, remek lokációval és parkolóhelyekkel rendelkező munkahelyektől. Így ezek a B kategóriás irodaépületek rejtenek felújítási lehetőségeket. Vigh Gellért kitért arra, hogy megváltoztak a bérlési szokások. Az irodák iránti kereslet visszaesett, egyre kisebb területre és lerövidült időtartamra szólnak a bérleti szerződések.
Az irodaépületek üresedési rátája magas, 13 százalékos, ami előrevetíti, hogy számos esetben modernizálásra vagy funkcióváltásra lesz szükség a további hasznosításhoz.
Az ilyen dinamikus környezetben az épületgépészet rugalmassága és energiahatékonysága döntő szerepet kap.
„Az épületeinket nem a múltnak vagy a jelennek, hanem a jövőnek építjük. Fontos, hogy ne 40-50 éve alkalmazott technológiákban gondolkodjunk” – fogalmazott a Lindab szakembere. Hozzátette, az energiahatékony szellőztetés ma már nem extra szolgáltatás, hanem az épületek alapvető infrastruktúrájának része.
Az üzemeltetés költségei kapcsán gyakran felbukkanó probléma, hogy nincsenek olyan mérési adataink, amelyek segítenek megtalálni a hatékonyság javításához szükséges beavatkozási pontokat – emlékeztetett Vigh Gellért.
A jövő épületei érzékelők telepítésével monitorozhatóvá válnak, ami erős támogatást nyújt a megelőző karbantartásokhoz is.
A Lindab fejlesztései között kiemelt szerepet kap az igényvezérelt szellőztetés (DCV – Demand Controlled Ventilation), amely a levegő mennyiségét mindig az aktuális használathoz igazítja. A rendszer intelligens érzékelői – például a CO₂-, hőmérséklet- és jelenlétérzékelők – valós időben reagálnak a környezet változásaira – például a helyiségben tartózkodók számának változására - így biztosítva az optimális komfortot és a minimális energiafelhasználást.
A Lindab Ultralink technológiája további előnyt kínál az üzemeltetők számára: a légtechnikai rendszer teljesítménye és állapota folyamatosan monitorozható, így a karbantartások időben tervezhetők, a meghibásodások pedig megelőzhetők. Az ilyen rendszerek a gépészetet aktív, adatvezérelt infrastruktúrává alakítják, ami hosszú távon csökkenti a fenntartási költségeket.
A szakember szemléltette a statikus és az igényvezérelt rendszerek energiaigénye közötti különbséget. Utóbbival csak a ventilátor esetében is nyolcadára csökkenthető az energiafelhasználás. A termékminősítések biztosítása szintén kiemelt szerepet kap a Lindabnál. A cég számos termékéhez biztosítja a külső, független akkreditált szervezet által kiállított EPD-t. Ezenkívül két éve mutatták be a 75 százalékban újrahasznosított acélból készített légcsatornákat, amelyek Magyarországon is elérhetőek. Ezáltal már a gyártói fázisban közel harmadára csökkenthető a károsanyag-kibocsátás mértéke.
Több referenciaprojektet is bemutatott Vigh Gellért, ahol számszerűsítették az épületgépészet modernizálásának eredményeit. A Lindab németországi, bargteheidei irodájában a 90-es években telepített szellőztetőrendszert korszerűsítették DCV megoldással. A meglévő hálózatot részben megtartották, de a vezérlés és a légmennyiség-szabályozás teljesen megújult. Az üzemeltetés így igény szerint vezérelt légmennyiséggel működik, ami jelentős, 68 százalékos energia-megtakarítást és komfortnövekedést eredményezett, miközben a megtérülési idő rövid maradt. Még úgy is, hogy megnövelték 6000 köbméter/óra kapacitásra az irodaépület szellőztető levegő mennyiségét.
A stockholmi Jakobsbergsgatan 24 irodaház, a svéd királyi távirda egykori épületének rekonstrukciója a fenntartható anyaghasználat kiváló példája. A műemléki környezetben végzett munkák során a Lindab 75 százalékban újrahasznosított acélból készült légcsatorna hálózatot épített be, aminek köszönhetően a projekt 62 százalékkal kisebb CO₂-kibocsátást eredményezett.
A 15 ezer négyzetméteres épület, amelynek 80 százaléka irodaterület, teljesen új gépészeti rendszert kapott, amellyel 2,5-3 millió okostelefon töltésére elegendő energiamegtakarítást értek el.
A megoldás egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a körforgásos gazdasági elvek az építőiparban is mérhető környezeti eredményekhez vezethetnek.
A Lindab már Magyarországon is kínál 75 százalékban újrahasznosított acélból készült légcsatornaelemeket, amely a hagyományos termékekkel megegyező műszaki paraméterek mellett jelentősen kisebb karbonlábnyommal bír. Egy közepes méretű budapesti irodaház esetében ez akár 38 tonna CO₂-megtakarítást jelenthet – ez több mint 200 ezer kilométernyi autóút kibocsátásával egyenértékű.
A megoldás így nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is vonzó, hiszen az energiafelhasználás és az üzemeltetési költségek kézzelfoghatóan csökkennek.
A Lindab filozófiája szerint a korszerű, minőségi és fenntartható gépészet nem a jövő ígérete, hanem a jelen feladata. Az igényvezérelt szellőztetés, az adatvezérelt rendszerek és az újrahasznosított anyagok kombinációja új szintre emeli az épületüzemeltetést – mind műszaki, mind környezeti szempontból.
A retrofit nem csupán felújítás: a modern építőipar tudatos döntése az energiahatékony, egészséges és hosszú távon fenntartható épületek felé.
Ivóvízminőség-javító program indul állami részfinanszírozással: cserélhetik a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kisváros elavult ivóvíztisztítóját.
A több mint 11 milliárd forintos beruházásban a vízvisszatartás és az öntözéshez szükséges hatótávolság egyaránt növekedik.