Az autóiparból hozott tudással fejlesztette tovább világszínvonalú előregyártását az Ineton

Sok olvasót vonzó, az egész ágazatnak lendületet adó hírként számoltunk be bő három évvel ezelőtt arról, hogy több mint félmillió négyzetméteres kapacitású új betonelem előregyártó üzemet avattak Pest megyében. Az azóta eltelt időszakban az Ineton Kft. teljesen automatizált, 17 ezer négyzetméteres gyára világszínvonalú termékeket állít elő a legkülönbözőbb projekteket kiszolgálva: födém- és falelemek gyártását, illetve betonacél feldolgozását végzi csúcstechnológiájú automatizált gépsorokkal.

Az innovatív úton járó vállalat számos projektjéről számoltunk be, a termelési folyamatait is több cikkben bemutatva. Ugyanakkor maga az alsónémedi üzem az elmúlt időszakban jelentős digitalizációs és minőségirányítási fejlesztéseken ment keresztül. Ennek részleteiről Tuza Zoltán, a cég minőségirányítási rendszerének vezetőjeként egy bővebb interjúban számolt be az eptesimegoldasok.hu oldalnak.

Fókuszban a visszavezethetőség és az átláthatóság

Az autóiparból érkező szakember több, mint egy évtizedes tapasztalatát ültette át a vasbetonelem-előregyártás világába, azt a hangsúlyos üzenetet elhozva, hogy „az autóiparban a minőség nem különálló terület, hanem maga a működés alapja.”

Ott ugyanis minden folyamat egymásra épül, minden felelősségi kör egyértelmű, és minden visszakövethető. „Ezt a szemléletet szerettem volna átültetni az Ineton működésébe is” – tette egyértelművé. „A vasbetonelem-előregyártás rendkívül összetett folyamat. Ha nincs pontos szabályozás és digitális nyomon követés, akkor könnyen elveszhetnek információk vagy felelősségi pontok. Mi azon dolgoztunk, hogy a folyamatok ne megkerülhetők, hanem egymásból következőek, visszavezethetőek és átláthatóak legyenek.

A kollegák tisztában vannak vele, miként függ a munkájuk egymástól

Ezt a fent kifejtett alapértéket nevezik húzó elvnek, ami kulcselemnek bizonyult a szervezetfejlesztésben: azt jelenti, hogy egy következő gyártási lépés csak akkor indulhat el, ha az előző szakasz megfelelően és egyértelműen lezárult. „Például a betonozás nem kezdődhet meg addig, amíg a műszakvezető digitális engedélyt nem ad rá. Ez kizárja a bizonytalanságot, és mindenki számára egyértelművé teszi a felelősségi köröket. Az volt a célunk, hogy a kulcsfontosságú folyamatok digitálisan kezelhetők, visszakövethetők és átláthatók legyenek.”

Kifejtette, a húzó elv azt jelenti, hogy a szabályozott körülmények miatt mindenki ismeri a célokat és a saját, valamint a folyamat szomszédos láncolatainak munkáját. „A kollegák tisztában vannak vele, miként függ a munkájuk egymástól, így a csapatmunka és a kölcsönös kommunikáció indokolttá válik. Ha ilyen körülmények közt a folyamatok egyértelműen szabályozva vannak, mindenki ugyanúgy értelmezi a munkát. Így nemcsak a minőség javul, hanem a működés kiszámíthatósága is.”

A csúcskategóriás gyártáshoz specializált rendszer dukál

Az interjú mindezeken túl az Inetonnál kiépített minőség-ellenőrzés legizgalmasabb részleteire is kitér, amely többek közt a hibák ismétlődését is kizárja. További izgalmas üzenete a cikknek, hogy mivel a vállalat automatizált gyártási technológiája jelenleg csúcskategóriának minősül, így annak szabályozása is speciális folyamatokat követel meg: az ERP- rendszerüket ezért kiegészítették egy kifejezetten az egyedi gyártástechnológiánkhoz igazodó, specializált rendszerrel, a Qrules-zal.

A cikkben zárásként az építési termékekről szóló új CPR-rendelethez történő alkalmazkodásról, illetve az Ineton fejlesztési terveiről is olvashatnak, a bővebb szöveg ezen a linken érhető el.