Summer BridgeCamp: megmutatja a SZABADICS a fiatal mérnököknek, milyen az építőipar a valóságban

Milyen egy nap egy nagy építőipari vállalatnál? Mennyi időt tölt egy fiatal mérnök az irodában, és mennyit a terepen? Milyen technológiákkal dolgozik a gyakorlatban? Milyen szakmai fejlődési lehetőségek vannak, és milyen csapatba érkezik egy pályakezdő?

Ezek a kérdések legalább annyira foglalkoztatták az idei Summer BridgeCamp résztvevőit, mint maga a kivitelezés. A SZABADICS Akadémia nyári programja pedig éppen arra vállalkozott, hogy ezekre ne egy állásinterjún vagy egy karrieroldalon adjon választ, hanem valós munkakörnyezetben.

 

 

Négy egyetem 24 hallgatója került közelebb az építőiparhoz

A 2026-os programra a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és az Óbudai Egyetem hallgatói jelentkezhettek. A 24 résztvevőt motivációs levél és önéletrajz alapján szakmai zsűri választotta ki.

A program a tavalyi első, még pilot jellegű Summer BridgeCamp tapasztalataira épített. Míg 2025-ben két egyetem hallgatói három napba sűrítve ismerkedtek meg a vállalat működésével, idén már négy nap állt rendelkezésre augusztus 27-30. között.

Ez nem pusztán egy plusz napot jelentett. A szervezők tudatosan alakították át a programot annak érdekében, hogy több idő jusson a gyakorlati tapasztalatszerzésre.

„Fő célunk az volt, hogy a hallgatók ne csak elméletben lássák a működésünket, hanem minél több eszközt maguk próbálhassanak ki, és közvetlen, gyakorlati tapasztalatot szerezzenek a legfontosabb munkafolyamatokról és projektekről” – osztotta meg lapunkkal Varga Izabella Luca, a SZABADICS Akadémia szervezője.

 

 

Az egyetemi tananyag itt életre kel

A mérnökhallgatók számára az egyik legnagyobb élmény éppen az lehetett, hogy számos, korábban leginkább elméletből ismert technológiát most saját maguk is használhattak.

Az egyetemen például a talajradar, a GPS-kitűző vagy a BIM-rendszer gyakorta prezentációkon és oktatási példákon keresztül jelenik meg, a Summer BridgeCampen viszont nem kellett megelégedniük a kivetítővel.

„Az egyetemen többnyire kivetítőn, elméletben látnak műszereket, itt viszont kézbe vehették, kipróbálhatták és összekoszolhatták magukat” – fogalmazott Szabadics Roland, a SZABADICS Group operatív igazgatója.

A fiatalok a zalakomári telephelyen talajradarral, csőkamerával, közműkutatóval és GPS-roverrel is dolgozhattak. Utóbbiakat kitűzésre és bemérésre is használták. A visszajelzések alapján ez a program a projektlátogatások után a második legnépszerűbb programelem lett.

A BIM-workshopon szintén nem egyszerű bemutatót kaptak, mentorok segítségével komplex feladatsort kellett megoldaniuk valós modell alapján.

Vagyis a hangsúly nem azon volt, hogy „nézd meg, milyen technológiával dolgozunk”, hanem azon, hogy „próbáld ki, és derítsd ki, mire vagy képes vele”.

 

 

Vasszerelés, zsaluzás és valódi építési helyszínek

A gyakorlati élmény azonban nem állt meg a digitális technológiáknál. Az első napon a hallgatók három különböző építési projektet ismerhettek meg: a Pécsi Tudományegyetem csapata a balatonföldvári magasépítési projektet, a BME és az Óbudai Egyetem hallgatói a várpalotai lőszergyárat, a Széchenyi István Egyetem csapata pedig a Nívó-díjas Balatonfüredi Kongresszusi Központot járta be.

Ezután a Szántódrévnél találkoztak, ahol

egyetlen projektben egyszerre láthatták a magas-, mély- és szerkezetépítés különböző feladatait. Sőt, a zsaluzási technológiát és a vasszerelést saját maguk is kipróbálhatták.

 

 

A második nap szintén sokrétű volt, a gelsei szennyvíztisztító telep, egy gyártócsarnok és a nagykanizsai központi iroda is bekerült a programba.

A harmadik nap szakmai programját olyan kötetlenebb helyszínek egészítették ki, mint a Kányaváry Borbirtok és a Pálos Malom meglátogatása. Emellett fenntarthatósági és digitalizációs előadás is színesítette a programot. A megszokott műszaki témáktól eltérő nézőpontot pedig Trunk Tamás előadása nyújtotta.

 

 

A fiatalokat már most érdekli, hogyan építhetnek karriert

Mint megtudtuk, a hallgatói kérdésekből az is kirajzolódott, hogy a mai mérnökhallgatók nem egyszerűen egy munkahelyet keresnek. Tudni szeretnék, mi vár rájuk a diploma után.

Érdekelte őket, milyen szerepkörökben kezdhetnek pályakezdőként, hogyan oszlik meg az iroda és a terep között töltött idő, milyen mentorálást kaphatnak, és hogyan tudnak szakmailag előrelépni a vállalaton belül.

A modern technológiák szintén kiemelt témát jelentettek. A BIM és a digitalizáció mellett a hallgatók arra voltak kíváncsiak, hogyan teremtenek tényleges értéket a digitális modellek és a korszerű felmérési eszközök a kivitelezésben.

„Emellett élénken érdeklődtek a közvetlen vállalati kultúra, a csapatdinamika, valamint a cég stabilitása és logisztikai felkészültsége iránt – értékelve a transzparens, tabuk nélküli válaszokat minden pénzügyi és műszaki kérdésükre”

– emelte ki Szabadics Roland.

 

 

4,92-es értékelés és 100 százalékos ajánlás

A hallgatók visszajelzései alapján működik a SZABADICS koncepciója. A projektbejárások és a szakmai előadások valamennyi kitöltő szerint a szakmai fejlődésük legfontosabb elemei közé tartoztak.

A gelsei szennyvíztisztító telep és a szántódi rév kivitelezése váltotta ki a legnagyobb érdeklődést, miközben a modern műszerek kipróbálása, a gépvezérelt árokásás, a BIM-rendszerek és a karrierutakról szóló előadások is kiemelkedő értékelést kaptak.

A tábor összesített értékelése 4,92 pont lett az 5-ből, és a résztvevők 100 százaléka ajánlaná a programot diáktársainak.

A visszajelzéseket nem egyetlen kérdőívből próbálták megfejteni, minden este beszélgettek az aznapi élményekről, az utolsó napon közös visszacsatoló-kört tartottak, ezenkívül Mentimeteren is értékelhettek a résztvevők, végül pedig Google-űrlapon gyűjtötték be a részletes véleményeket.

 

 

Utánpótlás és felelősség a jövő iránt

A program mögött ugyanakkor egy hosszabb távú vállalati stratégia is kirajzolódik. A SZABADICS számára fontos kérdés a szakember-utánpótlás, hiszen az építőiparban is egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a vállalatok időben megszólítsák a következő mérnökgenerációt.

„Az elöregedő korfánk miatt is abszolút lényeges, hogy a fiatalok körében is népszerűsítsük magunkat és versenyben tudjunk maradni a jóval nagyobb cégekkel szemben is, mint szimpatikus munkahely lehetőség” – fogalmazott Szabadics Roland.

A vállalat azonban nem kizárólag saját utánpótlásaként tekint a hallgatókra. Építőipari nagyvállalatként felelősséget érez a jövő mérnökeinek képzésében, ezért az egyetemekkel való együttműködésnek szintén fontos szerepet szán.

 

 

Aki egyszer bekerült, nem feltétlenül tűnik el a tábor után

A kapcsolat a tábor végével sem szakad meg. A tavalyi és az idei résztvevőkkel is működött kommunikációs csatorna, először e-mailen, majd Messenger-csoporton keresztül.

A cél tehát nem egy egyszeri élmény, hanem olyan szakmai kapcsolatok kialakítása, amelyek később akár a munkában is folytatódhatnak.

A következő Summer BridgeCamp pedig már biztosan készül.

„A válaszunk egyértelmű: IGEN!” – jelentette ki Varga Izabella Luca arra a kérdésre, hogy folytatódik-e 2027-ben a SZABADICS Akadémia nyári tábora.

A szervezők már meg is kezdték a következő tábor tervezését, amelyben az idei résztvevők tapasztalatai és visszajelzései alapján szeretnének újítani. A következő év egyik fontos fejlesztési iránya a még szellősebb napirend és több pihenőidő lesz.

 

 

A Summer BridgeCamp végére nemcsak a hallgatók vittek haza új szakmai tapasztalatokat. A SZABADICS is megerősítést kapott abban, hogy érdemes időt és energiát fordítani a fiatal mérnökök megszólítására. A résztvevők ugyanis nem elégedtek meg a félmegoldásokkal; kérdeztek, gondolkodtak és keresték a legjobb válaszokat.

„Mi már tudjuk, hogy rájuk érdemes építeni a jövőt” – összegezték a szervezők.