A hosszú távú, kiszámítható lakáspolitika fontosságára hívták fel a figyelmet az építőipar és az ingatlanpiac szereplői a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület keddi parlamenti szakmai rendezvényén.
Maráczi Zsolt, az egyesület ügyvezető elnöke szerint az általános forgalmi adó (áfa) 5 százalékra csökkentése az új lakások építésénél, illetve a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) bővítése az utóbbi évtized legjelentősebb lakáscélú intézkedései. A szakember ugyanakkor felidézte az elmúlt 15 évet, amikor - szavai szerint - extrém hullámzás volt a hazai lakásépítésben, ami jelentős nemzetgazdasági károkat okozott. Létrejöttek és tönkrementek építőipari vállalkozások, sok milliárd forintos visszaélések történtek a lakáscélú szociálpolitikai támogatásokkal, esetenként rossz minőségű házak épültek. A költségvetésnek egyre növekvő terhet jelentettek a kamattámogatások és súlyos problémákhoz vezettek a felvett devizahitelek. „A korábbi hibákat most el kellene kerülni” - fogalmazott Maráczi Zsolt.
Kemény Péter, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke is hangsúlyozta, a lakásépítés növekedésének akkor van jövője, ha legalább 8-10 évig kiszámítható, elegendő forrás áll rendelkezésre, illetve stabil a jogszabályi háttér. Kiemelte, ha nemzetgazdasági okok miatt jelenleg nincs mód a lakásfelújítások áfájának csökkentésére, az ÉVOSZ akkor azt javasolja, hogy a bejelentéshez, illetve engedélyhez kötött korszerűsítések forgalmi adójának 30 százalékát maximum 3 millió forintig vissza lehessen igényelni. Ezzel a felújítások területén is elindulna a gazdaság kifehéredése.
A rendezvényen a parlamenti pártok képviselői és részt vettek. László Tamás, a Fidesz szakpolitikusa kifejtette, az új lakások építése nyolcszor akkora gazdasági hozadékkal bír, mint a lakások felújítása. Heltai László, az LMP gazdasági szakszóvivője kiemelte, a párt a lakások és épületek felújítását tekinti prioritásnak, miután „nagyságrenddel több embernek tud komfortos és alacsony rezsijű lakást biztosítani egy felújítási, mint egy új építési program.” Z. Kárpát Dániel, a Jobbik parlamenti képviselője hangsúlyozta: a párt programjának alapeleme egy államilag támogatott bérlakásépítési program. Szászfalvi László, a KDNP országgyűlési képviselője kifejtette, 2010 óta kormányzat legfontosabb feladata az volt, hogy a gazdaságot stabilizálja és növelje a költségvetési bevételeket, „enélkül nem lehet lakástámogatásról, lakásépítési vagy felújítási programok indításáról beszélni.” Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP szakpolitikusa a rendezvényen egyebek mellett arról beszélt, pártja az új lakások építése és a felújítások mellett fontosnak tartaná bérlakásépítési program elindítását. Hozzátette, fontosnak tartaná, hogy közös nemzeti minimum szülessen a parlamenti pártok között lakásügyben.
(mti)