Rekordévet zártak a külföldi befektetések a Nemzeti Befektetési Ügynökségnél, mely tavaly 67 beruházást tárgyalt le sikeresen, ez 1,4 milliárd euró beruházást s 12 995 új munkahelyet jelent hazánkban. Jelenleg 169 projekt áll döntés előtt, ami 27 ezer új munkahelyet, és mintegy 4,6 milliárd euró (1431 milliárd forint) befektetést hozhat.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) még soha nem tárgyalt le sikeresen annyi beruházást, mint tavaly.

A HIPA évértékelő sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, a HIPA 2015-ben 67 beruházást tárgyalt le sikeresen, 21 százalékkal többet, mint a megelőző évben, a 67 projekt 1,4 milliárd euró beruházást jelent Magyarországon.

Az új munkahelyek tekintetében is csúcsot ért el az ügynökség, a múlt évben a 67 sikeresen letárgyalt beruházás összességében 12 995 új munkahelyet eredményezett Magyarországon.

A miniszter hangsúlyozta, a közép-európai térségben a magyar befektetési ügynökség bizonyult a legeredményesebbnek. Hozzátette, a világgazdaságban ádáz harc folyik a pozíciókért, a nyitott magyar gazdaság teljesítményét pedig alapvetően határozza meg a külgazdaság, az export, a beruházás mértéke.

Jelenleg Magyarországon 8263 euró az egy főre jutó FDI-mutató (Foreign Direct Investment), ezzel Közép-Európában a 2. legmagasabb az egy főre jutó külföldi beáramló tőke Csehország után. Magyarországon az export/GDP arány 2014 végén 98,8 százalék volt, 2015. harmadik negyedévének végén pedig 103,8 százalékra nőtt. Az ipar/GDP arányában az Európai Unióban a negyedikről a harmadikra tudott Magyarország előrelépni, a 26,8 százalékos mutató 27,5 százalékra javult. Szijjártó Péter emlékeztetett arra, a magyar kormány egyik célja, hogy Közép-Európában itt legyen a legmagasabb az 1 főre jutó külföldi befektetések értéke (FDI), illetve európai összehasonlításban az export/GDP, illetve az ipar/GDP arány.

Szijjártó Péter szólt arról, hogy a világgazdaságban globális verseny folyik a regionális gazdasági integrációk között, Európa pedig lemaradt ebben a versenyben. Példaként említette, hogy az USA szervezi a Csendes-óceáni partnerséget, ahol a világgazdaság 40, a világkereskedelem 30 százaléka képviselteti magát. Európa versenyképességének csökkenéséhez vezet, hogy egyre távolabb került a korábban megfontolás tárgyává tett Lisszabon-Vlagyivosztok gazdasági övezettől még gondolatilag is.

Szijjártó Péter kitért arra, hogy a kormány erősíti a stratégiai partnerségi programot, 65 partnerrel van megállapodása, ezek a vállalatok 200 581 embernek adnak munkát, a megállapodások aláírása óta 14 446 új munkahelyet hoztak létre. A stratégiai partnerek több mint 10 ezer milliárd forintnyi beruházással rendelkeznek Magyarországon, ebből 1600 milliárdot a megállapodás megkötését követően fektettek be. „A magyar beszállítói hányad a stratégiai partnereknél fél százalék híján elérte a 60 százalékot” - fejtette ki a miniszter.   

Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség elnöke a szervezet munkájáról beszámolva elmondta, hogy a 2015-ös projektek alapján a legtöbb új munkahelyet, az összes létesített munkahely 31 százalékát német vállalatok hozzák létre. 

Az új munkahelyek ágazati megoszlását tekintve továbbra is a járműipar vezet közel 33 százalékkal, ezt követi az üzleti szolgáltató szektor (SSC) 17 százalékos, valamint az élelmiszeripar mintegy 12 százalékos részaránnyal, a legfontosabb három szektor összesen megközelítőleg az új munkahelyek 62 százalékát adja.

A HIPA jelenleg 169 döntés előtti minősítésű beruházási projektet kezel. Amennyiben a jelenleg ismert paraméterekkel valósulnak meg ezek a projektek, úgy  több mint 27 ezer új munkahely jön létre, és mintegy 4,6 milliárd euró befektetés valósul meg.

(mti)