Az Európa Bizottság kezdeményezésére összesen 17 nagyértékű beruházást vizsgálnak meg az Európai Unióban a feladatra jelentkező civil szervezetek által, összesen 1 milliárd euró értékben.
Integritási megállapodás született az M6-os autópálya továbbépítésének monitorozására, amit az Európa Bizottság megbízásából a Transparency International Magyarország (TI) végez el. A projektről beszámoló sajtótájékoztatón a civil szervezet ügyvezető igazgatója ismertette a részleteket.
Martin József Péter hangsúlyozta, a monitorozást független szervként végzi el a TI magyarországi tagozata, ez az első olyan autópálya projekt, amit civil szervezet ellenőrizhet. A monitorozást az Európai Bizottság kezdeményezte, és az EU finanszírozza. Az M6-os Bóly és Ivándárda közötti 20 kilométeres szakaszával együtt összesen 17 nagyértékű projektet monitoroznak idén az Unió 11 országában, melyek összértéke 1 milliárd euró. Olaszországban 4, Romániában 3, Magyarországon 2 (az M6-os építése mellett a Tisza-tó rehabilitációja a másik), a többi országban 1-1 projektet választottak ki.
Az EU 2015-ben döntött úgy, hogy a TI által 1994-ben kifejlesztett integritási megállapodás eszközét beveti a kohéziós alapokból fedezett beruházások ellenőrzésére. Tavaly Brüsszelben két felhívást tettek közzé: egyrészt a tagállamok megadhatták az ellenőrzésre javasolt projekteket, másrészt a civil szervezetek pályázhattak a független monitor feladatainak ellátásra.
Az integritási megállapodás legfőbb célja az állampolgárok tájékoztatása és a korrupció megakadályozása, ami az igazgató tájékoztatása szerint éves szinten 5 milliárd euróra tehető az EU-ban. A háromoldalú megállapodásban a TI mellett az ajánlatkérő és az ajánlattevők vesznek részt, általa minden a közbeszerzésben résztvevő fél vállalja az átláthatóságot. „Ez azt jelenti, hogy a TI hozzáfér minden dokumentumhoz, minden projekttel kapcsolatos megbeszélésen ott van, mindenről tájékoztatásokat ad, az előkészítéstől a szerződések végrehajtásáig” – fogalmazott Martin József Péter. Hozzátette, a szervezet honlapján folyamatosan követhetővé válik a projekt állása.
Az ellenőrzés alá kerülő beruházásról Nagy Róbert Attila, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója számolt be. Az 50 milliárd forintos fejlesztés az M6-os autópályát hosszabbítja meg a horvát határig, jelenleg az előkészítése zajlik. „Reményeink szerint 2017 végén elindul a kivitelezői közbeszerzés, 2018 első negyedévben megszületik a szerződés a kivitelezéshez” – ismertette a vezérigazgató. Hozzátette, a munkák elvégzéséhez két szezon szükséges. Emlékeztetett, a megállapodás az út átadása után is érvényben marad, és az üzemeltetés kritériumainak teljesülését is figyelemmel kísérik majd.
A sajtótájékoztatón Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kifejtette, a magyar kormány számára az átláthatóság kiemelten fontos, ezért teljes mértékben támogatnak minden olyan projektet, ami ezt segíti. „Azt szeretnénk, hogy a mögöttünk álló 70 ezer projektből nem csupán a kiragadott negatív példák szolgáljanak hírként, hanem a megfelelően elvégzett beruházások is. A félinformációval és tévinformációval terhelt időkben erősíteni kell a bizalmat” – mondta az államtitkár.
Vitályos Eszter újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta, összesen hat projektet ajánlottak fel monitorozásra, ezek közül került kiválasztásra az M6-os és a Tisza-tó fejlesztése.
Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára rendhagyónak minősítette a szerdai megállapodást. „Olyat még nem láttam, hogy egy ajánlatkérő bevállal egy monitort, és vállalja az ütközést a vélemények eltérése miatt” – fogalmazott a politikus, aki előre borítékolta a nézeteltéréseket. „A meglepetések mindhárom fél számára garantáltak: a monitorozó meg fog lepődni, hogy mekkora fába vágta a fejszéjét, a beruházó meg fog lepődni, hogy mennyire más szempontrendszerrel találkozik, az Európai Bizottság meg fog lepődni a 11 országból 17 projektről jövő információkon."
Ezzel együtt Szalóki Flórián bizakodva nézett a projekt elé, és kifejezte reményét arra, hogy az „itt szerzett tapasztalatok átmennek az általános közbeszerzési feltételekbe, mert akkor nem egy projektet rakunk jó irányba, hanem egy rendszert sikerül tovább javítanunk."
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.